udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bon Ami Kiado

1994. december 17.

Magyari Lajos 1989 után először adott ki új verseskötetet Út az alkonyatban címmel, ezzel a könyvvel jelentkezik a nyilvánosság előtt a Sepsiszentgyörgyön megalakult új kiadó, a Bon Ami. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

1995. április 29.

Sepsiszentgyörgyön négy magyar könyvkiadó működik: a/ Bon Ami 1994 szeptemberében született, első könyvük decemberben látott napvilágot: Magyari Lajos Út az alkonyatba című verseskötete. Terveik között tudományos munkák és a gyermekirodalom is szerepelnek. b/ A Trisedes Press előnye, hogy nagy kapacitású nyomdája van, hátránya, hogy nincs tőkéje, mondja Gajzágó Márton vezérigazgató. Megjelent könyveik között van Oltyán László Erdélyi elmebaj című regénye, Domokos Ernő Menedzsment ábécé, távlati céljuk a Politikai füzetek sorozat indítása. c/ Az Európai Idő 1991-ben kezdte meg Orbán Balázs Székelyföld leírása füzetekben való megjelentetését, a huszadiknál tartanak, még hat van hátra. Másik nagy vállalkozásuk, tájékoztat Willmann Walter főszerkesztő-helyettes, a százkötetes Jókai-sorozat, most tartanak a tizediknél. d/ Az 1991-ben alakult Castrum Kiadó, élén Szabó Bojta cégvezetővel irodalmi antológiákat hoz ki. Az első volt Isten kezében /hazai költők istenes versei/, azután a Hazahív a hűség /vallomás a szülőföldről/, a harmadik Arany és kék szavakkal /szerelmes versek/, a negyediket most szedik: Versekben tündöklő Erdély. A folytatáson most dolgoznak, erdélyi magyar költők sorsverseit tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./

1995. október 12.

Balogh László író, a Bon Ami Megyei Könyvterjesztő /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója elmondta, hogy Sepsiszentgyörgyön okt. 24-26-a között nemzetközi könyvvásárt rendez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

1996. január 22.

Decemberben jelentette meg néprajzi sorozatának második kötetét a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó, szintén Albert Ernő tollából, Rigó és madár címen, benne két gyimesbükki parasztember beszél életéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1996. február 22.

A sepsiszentgyörgyi Albert Ernő tizenhét évig volt a Székely Mikó Kollégium igazgatója. Néprajzkutató tekintélyét Háromszéki népballadák című kötetével alapozta meg. Legutóbb két könyve is napvilágot látott, a Rigó és madár, a másik: Boszorkányos dolgok. Mindkettő a Gyimesekből elszármazott családtól, Albert Mátyástól és feleségétől lejegyzett szöveg, kiadója a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó. A szerző véletlenül ismerte meg őket. A Rigó és madárban életüket mondják el, ez bepillantást nyújt a Gyimesekben élő emberek világába. Albert Ernő lejegyezte népballada és népdalkincsüket is, ez még kiadásra vár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

1996. június 4.

Az 1989-es fordulat előtt közel két évtizedig a Domokos Géza által vezetett bukaresti Kriterion biztosította jórészt a magyar könyvkiadást Romániában, noha magyar könyveket adott ki a kolozsvári Dacia, a bukaresti Albatrosz, a Műszaki Kiadó /a jelenlegi államelnök, Ion Iliescu volt az igazgatója, sőt a párt hivatalos kiadója, a Politikai Kiadó is megjelentetett értékes munkákat, például a Testamentum sorozatot. 1989 után sok magyar kiadó jött létre, így Kolozsváron Dávid Gyula vezetésével a Polis, Marosvásárhelyen a Látó irodalmi folyóirat munkatársi gárdája alapította a Mentor Kiadót, lassan magára talált a Kriterion is, H. Szabó Gyula vezetésével. Lapok is adtak ki műveket, így a marosvásárhelyi Népújság, a csíkszeredai Hargita /a Hargita Kalendáriumot/, a sepsiszentgyörgyi Háromszék a Háromszék Krónika sorozatot kezdte el. A Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Lap- s Könyvkiadó vállalta fel az Erdélyi Szépmíves Céh hagyományainak felújítását,a két világháború közötti értékek kiadását. Az átütő siker azonban elmaradt. További kiadók: a nagyváradi Literator, a csíkszeredai Pro Print Nyomda társadalomtudományi könyveket hoz ki, ugyanitt indult a Krónika sorozat. A sepsiszentgyörgyi Bon Ami néprajzi kiadványokkal jelentkezett. - Két kimondottan könyvterjesztésre szakosodott magáncég működik Erdélyben, mindkettő csíkszeredai székhellyel: a Pallas-Akadémia és a Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban tevékenykedő Corvina. - Terjed az előfizetéses rendszer is. - A nagy példányszámok kora lejárt. A verseskötetek Erdélyben 50-1000 példányban jelennek meg, a neves szerzők kötetei ritka esetben haladják meg a 3000-es példányszámot. Sok könyv kap támogatást a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. /Sarány István, Csíkszereda: Új kiadók magánvállalkozásban. = Népszabadság, jún. 4./

1996. június 19.

Nagy Olga új meséskönyvvel lepte meg gyermekolvasóit: Aranyhajú és az elátkozott madarak /Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1996/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19. /

1997. április 10.

Elhunyt dr. Pázmány Dénes, a kolozsvári Agrártudományi Egyetem botanika tanszékének vezetője, mikológus, európai hírű tudós, ápr. 10-én volt a temetése Kolozsváron. Megjelenés előtt áll a gombákról szóló könyve a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadónál. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./ Dr. Pázmány Dénes /sz. Kolozsvár, 1931. aug. 15./ Növényhatározó /Kolozsvár, 1983/ című munkáján kívül számos tudományos közlemény, három egyetemi tankönyv és tíz egyetemi gyakorlati jegyzet szerzője

1997. május 15.

Máj. 15-én Csíkszeredába látogatott Püski Sándor neves budapesti könyvkiadó, a Corvina Könyvesház meghívásának eleget téve, műhelybeszélgetést tartotta a székelyföldi kiadók és nyomdák képviselőivel /H-Press, Trisedes Press, Bon Ami sepsiszentgyörgyi, valamint Pro-Print, Pallas-Akadémia, Státus, Kájoni Könyvkiadó csíkszeredai/, majd az olvasókkal találkozott. Püski Sándor elmondta, hogy az erdélyi könyveseknek 50 %-os kedvezménnyel adja könyveit. Ugyanezen a napon a Kriterion Galériában megnyílt Fekete Zsolt marosvásárhelyi festőművész kiállítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

1997. november 2.

Nov. 6-8-a között rendezik meg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban a III. Nemzetközi Könyvvásárt. A megnyitón többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Toganel Ioan, a Maros megyei Tanács elnöke, Fodor Imre marosvásárhelyi és dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármesterek és Bart István, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke köszöntik a megjelenteket. A könyvvásáron a Tinivár (Kolozsvár), a Kriterion (Bukarest), a Pallas-Akadémia (Csíkszereda), a Komp-Press (Kolozsvár), Pro-Print (Csíkszereda), a Polis (Kolozsvár), a Bon Ami (Sepsiszentgyörgy), a Kalligram (Pozsony), a Forum (Újvidék), továbbá a marosvásárhelyi Impress és Mentor kiadók jelentkeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1998. január 8.

Keszeg Vilmos néprajzkutató új könyve /Jóslások a Mezőségen, Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1997/ műfaját tekintve etnomantikai elemzés, azaz a népi tudat jóslásait, varázslatainak elemzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

1998. április 29.

Dr. Pázmány Dénes /tavaly hirtelen elhunyt/ egyetemi tanár könyve megjelent: Gombahatározó /Bon Ami, Sepsiszentgyörgy/. Ez az első kötet, jövőre várható a szakkönyv második kötete. /Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./ Dr. Pázmány Dénes /Kolozsvár, 1931. aug. 15.- Kolozsvár, 1997. ápr. /

1998. december 16.

Végre Erdélyben is kiadták Benedek Elek önéletírását, amelyet 1920-ban írt: Édes anyaföldem /Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1998/. /Mészely József: Egy könyv végre hazatért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

1999. július 6.

Székelyudvarhelyen a Hyperion Szellemi Kör jún. 26-án meghívta az udvarhelyi származású, Kolozsváron élő Dávid Gyula irodalomtörténészt, aki Szellemi áramlatok Erdélyben 1956 és 1989 között címmel tartott előadást. Dávid Gyula a székelyföldi könyvkiadás 1990 utáni helyzetéről elmondta, hogy Székelyudvarhelyen van az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Csíkszeredában a Pallas-Akadémia és a Pro-Print, Sepsiszentgyörgyön pedig a Bon Ami többek között. A gond a székelyföldi könyvkiadóknál az, hogy a technikai feltételek nem mindenütt egyformán adottak. Az Erdélyi Gondolat kiadó esetében megjegyezte: szükség lenne a szigorúbb kritikai megítélésre, ami a kéziratai minőségét illeti. Szerintem az egyik legjobb kiadó a Pro-Printet, háta mögött ott vannak a Kulturális Antropológiai Munkacsoport tagjai. A Pro Print a mai romániai magyar társadalom problémáira orientálódott, ez az egész romániai magyar könyvkiadásban egyedülálló. Dávid Gyula hangsúlyozta, hogy még mindig eléggé regionális tagozódású a könyvpiac. Nyilvánvaló, hogy az Erdélyi Gondolat is elsősorban az udvarhelyi és Udvarhely környéki könyvvásárló közönségére épít, és lehet, hogy ez határozza meg az orientációját. /Székelyföldi könyvkiadókról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 6./

1999. december 18.

Megjelent Éltes Enikő: Tappancs mesék Jártó Kocsis Edit rongybabáira /Bon Ami, Sepsiszentgyörgy, 1999/ című kötete, amely közös munka eredménye. Jártó Kocsis Edit bumfordian kedves babái, furábbnál-furább figurái, egyéniséget hordozó játék-kreációi állandó szereplői voltak a sepsiszentgyörgyi gyermekszínház, a Mesekaláka műsorainak, hazai és nemzetközi babakiállításainak. /Mészely József: Karácsonyi könyvajánló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2000. június 26.

Sepsiszentgyörgyön átadták a csíkszeredai Corvina és a helybeli Bon Ami Könyvesházát, és megtartották benne az első könyvbemutatót. Brassai László: Testünk nyelve - lelkünk képei /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című pszichológiai tanulmánykötetét ismerhették meg a megjelentek. /Első könyvbemutató a könyvesházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2004. március 26.

Albert Ernő néprajzi gyűjtő, közíró nevéhez fűződik az 1973-ban megjelent Háromszéki népballadák című kötet, amely referenciamunkának számít a szakmában. Néprajzi gyűjtései mellett levéltári kutatásait is közzétette, a történelmi események bemutatásánál arra összpontosítva, hogy miként élték meg azokat a történések szereplői. Ebben a szellemben fogant A halál völgye. A határőrség szervezése 1762–1764-ben /Albert Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című, a madéfalvi eseményeket ismertető kötete is. Munkája saját, egyszemélyes könyvműhelye – az Albert Kiadó – gondozásában jelent meg. Elmondása szerint 1998-ban hozta létre a kiadót, mert csalódott a könyvkiadókban. Eleinte saját munkáit adta ki, hisz rengeteg néprajzi és történelmi anyagot felhalmozott az emberöltőnyi tanári pályafutás alatt, ma már más szerzők is szerepelnek a kiadó kínálatában. A könyvespolcnyi Albert Ernő-kötet közül a szerző számára a legkedvesebbek egyike az Eltiport szabadság. Jöttek az oroszok, 1849 című terjedelmes munkája. A rendszerváltás után sorra jelentek meg Albert Ernő néprajzi munkái, a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó például a gyimesi hiedelemvilágot bemutató Boszorkányos dógok című könyvével indította népszerű néprajzi tárgyú sorozatát. A gyimesi anyagból összesen hat kötete jelent meg, mondja a szerző, de még mindig nagyon sok feldolgozatlan anyaga van. Több kötete látott napvilágot a háromszéki cigányságról is. Albert Ernőnek még nagy tervei vannak. /Sarány István: Albert Ernő, a tanár úr. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

2005. szeptember 16.

Keszeg Vilmos néprajzkutató a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezetője egyetemi oktató, tudományszervező és kutató. Az egyetemi oktatás a kutatással összekapcsolódik, vallja. Tagja egy európai szintű néprajzos-antropológus-történész kutatócsoportnak, tagjai tizenöt országból verbuválódtak. Idén jelent meg Keszeg Vilmos Aranyosszék népköltészetéről szóló munkája. A néprajzos képzés több évtizedes kimaradása a romániai társadalmat leszoktatta arról, hogy egy ilyen szaktudású egyént foglalkoztatni tudjon. A Tordán élő Keszeg Vilmost három és fél éve kérték fel az Erdélyi Múzeum-Egyesület első szakosztályának vezetésére. Az idei Aranyosszék-konferenciát nagyon fontosnak érezte. Több mint száz éve Aranyosszék felfedezése megtörtént, de a vidékről újra beszélni kell. Ismereteket gyűjteni, ezeket közönség elé kell vinni, egybeszerkeszteni a régióról való tudást – erre tettek kísérletet. Működik az Aranyosszék Alapítvány, amely a kisvállalkozók érdekeit képviseli, vagy a várfalvi tánctábor, ami szintén helyi kezdeményezésre született. Keszeg Vilmos /sz. Torda, 1957. ápr. 24./ a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar–francia szakot végezte. 1990 óta a BBTE Bölcsészkarának tanára. Kutatási területe: néprajz (világkép, kortárs mitológia), narratológia, népi írásbeliség. Főbb művei: A folklór határán, Bukarest, Kriterion, 1991, Kelt levelem... Egy mezőségi parasztasszony levelezése, Debrecen, Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára, 1996, Jóslások a Mezőségen, Sepsiszentgyörgy, Bon Ami, 1997, Mezőségi hiedelmek, Marosvásárhely, Mentor, 1999, Homo narrans, KOMP-PRESS, 2002, Aranyosszék népköltészete, Mentor, 2004. /Rostás-Péter Emese: „Újraértékelődik a populáris kultúra” = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998