udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bornemisza Peter Irodalmi Tarsasag

1996. november 5.

Nov. 5-én átadták a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit a Magyarok Világszövetsége székházában. Bethlen Gábor-díjban részesült: Erdélyi Zsuzsanna folklorista, Markó Béla költő, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szépfalusi István író és felesége Szépfalusiné Wanner Márta műfordító, a bécsi Bornemisza Péter Társaság munkatársai. A Tamási Áron-díj idei kitüntetettje Pálfy G. István újságíró. Márton Áron emlékéremmel ismerték el Bohumil Dolezal prágai történész, Jáki Sándor Teodóz győri bencés tanár, valamint Sárközy Péter Rómában élő egyetemi tanár munkásságát, továbbá a Sao Paoloban működő Könyves Kálmán Szabadegyetem eddigi tevékenységét. Posztumusz Márton Áron-díjat kapott Horváth Antal csíkszentdomokosi kanonok. /Népszabadság, nov. 6./

1998. szeptember 11.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által kezdeményezett Nyelvek és kultúrák a Kárpát-medencében című konferenciát immár tizedszer rendezték meg - Újvidék, Budapest, Szeged, Nyitra, Kolozsvár és Ungvár, illetve sok más helyszín után ezúttal Bécsben, az ottani Bornemisza Péter Társaság székházában. Romániából Péntek János nyelvészprofesszor és Pozsony Ferenc, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutatók mellett a szatmárnémeti Bura László is részt vett, ő számolt be az eseményről a Szatmári Friss Újságnak. A nívós előadásokat hamarosan könyv formájában is megjelentetik, Gereben Ferenc és Kontra Miklós budapesti nyelvészprofesszorok szerkesztésében. Az előadások leggyakoribb tematikája szociolingvisztikai jellegű volt - ilyen megvilágításban került terítékre a Kárpátok Eurorégióban tapasztalható nyelvi egymásrahatás problémája, a cigányok nyelvhasználata és a csángók nyelvi vergődése. Ez utóbbi témájú dolgozat szerzői - a szegedi József Attila Tudományegyetem ifjú kutatói - példamutatóan tudományos, budapesti nyelvészek által bemutatott, a méhkeréki románság soraiban végzett kutatómunkára alapozott, rendkívül tanulságos előadás volt. /Nemzetközi konferencia a kisebbségi nyelvhasználatról. Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., a Szatmári Friss Újság nyomán/

2000. október 27.

Erdélyi körútja soárn Gyergyószárhegyre látogatott a Bornemisza Péter Irodalmi Társaság küldöttsége /Szépfalusi István és hitvese, a műfordító Wanner Márta/. Szépfalusi István ausztriai magyar evangélikus tiszteletes, miniszterelnöki tanácsos, a társaság alapító titkára elmondta, hogy a társaság 35 esztendő alatt 150 romániai magyar írót, költőt, irodalomtörténészt, színészt mutatott be Nyugaton. A Bornemisza Péter Irodalmi Társaság 1960. márc. 20-án alakult. A társaság 3-4 éve a Magyar Írószövetség regionális szerve lett. Szépfalusi a Magyar Írószövetség választmányában a Londonban élő Sárközi Mátyással együtt képviselik a nyugati világot. /Bajna György: Szép falusi este Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

2001. október 29.

Az okt. 25-én Batizon megrendezett megemlékezés másnap a Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban folytatódott a VI. Szilágyi Domokos Napok programja. Az országszerte ismert MADIPO színjátszó csoport bemutatta a "Vagyok, ameddig nem leszek" című műsorát. Okt. 27-én koszorúzási ünnepséget szerveztek Szilágyi Domokos mellszobránál. Muzsnay Árpád köszöntő szavai után beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Ezután kezdődött a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Szilágyi Domokos költészete negyedszázad távlatából címmel irodalmi tanácskozás. A napot "Találkozások Bécsben" címmel a bécsi Bornemisza Péter Társaság irodalmi műsora zárta Antal Imre irányításával, Antal Ágnes és Szépfalusi Márta közreműködésével. A rendezvénysorozat okt. 28-án Nagysomkúton, a költő szülőfalujában ért véget. /Elek György: Befejeződött a Szilágyi Domokos Napok rendezvénysorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./ Az irodalmi tanácskozáson Pomogáts Béla, Székelyhídi Ágoston, Láng Gusztáv, Kántor Lajos. Gálfalvi Zsolt, Bence Lajos(Lendváról), Bertha Zoltán, Demény Péter, Corneliu Balla, Végh Béla főiskolai adjunktus, Fazekas László margittai (pap)költő tartott előadást. Pomogáts Béla leszögezte: "Napjainkban a költészetnek nincs olyan szerepe a közéletben, mint korábban, mivel a politika lerontotta mandátumát". Láng Gusztáv szerint Szilágyi Domokos szerepét a magyar irodalomban még fel kell mérni. /(Sike Lajos): VI. Szilágyi Domokos Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2002. szeptember 23.

A bécsi Bornemisza Péter Társaság képviselőit fogadja vendégként a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság. Az ausztriai vendégek a fővárosi Petőfi-házban szept. 26-án lépnek a bukaresti közönség elé, Engem környül vettek az kevély nímötök című irodalmi műsorukkal. Közreműködik Szépfalusiné Wanner Márta műfordító, aki férjének, Szépfalusi István írónak a munkásságát folytatja a Bornemisza Társaság élén, Antalné Sebestyén Ágnessel és Antal Imrével együtt. Az esten szó lesz a magyar-magyar irodalmi kapcsolatokról, a szórványosodásról és a 40 éves az Ausztriai Magyar Lelkigondozó Szolgálatról. A vendégeket Molnár Szabolcs egyetemi tanár, a Petőfi Társaság alelnöke mutatja be. /Vendégségben a bécsi Bornemissza Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2002. december 2.

Nov. 29-én Székelyudvarhelyen az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma szűkebb körben köszöntötte a 75 éves Sütő Andrást, majd nov. 30-án a 70, 75, 80 évet idén betöltő irodalmárokat tüntették ki ünnepi rendezvényen. A díjazottak között szerepelt Faragó József néprajzkutató, a csángó népballadák gyűjtője, Fodor Sándor író, akit sok-sok regény és novelláskötet mellett főként a Csipike szerzőjeként ismernek, Jánosházy György író, kiváló Shakespeare-fordító, Marosi Ildikó irodalomtörténész, a Molter-életmű és az erdélyi irodalom nagy búvárlója, Sütő András író, drámaíró, valamint Szász János író, az európai kulturális jelenségek egyik legjobb értelmezője. Pomogáts Béla nyújtotta át az ünnepelteknek a Magyar Írószövetség emléklapját. Kiosztották ugyanakkor a Híd-díjat is, melyet az erdélyi magyar irodalom külföldi népszerűsítésében szerzett érdemeiért Szépfalusi Márta, a nemrég elhunyt kiváló bécsi író és lelkész, Szépfalusi István özvegye vehetett át. A díjazottak nevében Fodor Sándor köszönte meg az elismerést, majd az est a bécsi Bornemisza Péter Társaság tagjainak barokk- és népzenei előadásával zárult. Az eseményen (az EMIA elnöke, Lőrincz György meghívására) jelen volt az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma mellett a frissen alakult Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmánya is. /Sántha Attila: Az idős írókat köszöntötték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/

2005. május 19.

A Romániából nyugatra emigrált, bécsi lakhelyű Antal házaspár a magyarság és Isten szolgálatát tekintik elsődleges feladatuknak. Istenes és világi énekek, versek, balladák és történelmi dokumentumok szövegeinek előadásával járják a magyarlakta településeket. Legutóbb Boldogfalván és Székelyudvarhelyen jártak. Antal Imre elmondta, hogy Ausztriában sok római katolikus egyházi ünnepet állami ünneppé nyilvánítottak, és ilyenkor elutaznak előadásokat tartani. Megjelent CD-re rögzített adventi, karácsonyi koncertjük Istengyermek címmel. Ősinek mondható karácsonyi dalokat énekeltek citera, mandolin, furulya, tekerőlant, néhol pedig orgona kíséretével. Kezdetben Szépfalusy Istvánnal indultak el, aki 2000-ig a Bornemissza Irodalmi Társaságnak, valamint az ausztriai magyar lelkigondozó szolgálatnak az ügyvivője volt. Erdélyben 1995-ben hangzott el először előadásuk. Szeretnének Erdély minden templomában legalább egyszer énekelni. /Bágyi Bencze Jakab: A magyarság és Isten szolgálatában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 19./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998