udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Borsos Miklos Emlekhaz (Gyegyocsomafalva)

2004. november 16.

A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, a Csomafalvi Értelmiségi Fórum, és a Csomafalvi Székely Tanács szervezésében nov. 12–13-án másodízben tartottak Csángó Napokat Gyergyócsomafalván, amelyen Pusztináról és Frumószáról 26 gyermeket, valamint felnőtteket láttak vendégül. A rendezvénysorozat keretében Duma András csángó költővel találkoztak a csomafalviak, aki fölolvasott verseiből. Csángók és székelyek ma címmel kerekasztal-megbeszélésnek adott otthont a Borsos Miklós Emlékház, amelyen először Nyisztor Ilona frumószai óvónő és magyar nyelvoktató elmondta, egyre több gyermek iratkozik be a magyar órákra, s újabb csángó falvakban mutatkozik igény a magyar oktatásra. Jelenleg 450 csángó gyermek vesz részt magyar órákon, ez még nagyon kevés, a csángók közül 62 ezren beszélik a magyar nyelvet. Elmondta, hogy megszőtték-varrták a régi frumószai csángó népviselet ruhadarabjait, hogy a falu népviseletében visszatérjen eredeti hagyományaihoz. – A 60-as évek elején az iskolakezdő 7 éves gyermekek egyáltalán nem tudtak románul Pusztinán, s elég volt 40 év ahhoz, hogy ez a visszájára forduljon. A legnagyobb gond, hogy még mindig nincs magyar mise a katolikus csángó templomokban. Oláh Gál Elvira újságíró a Magyarországon munkát vállaló határon túliakról szolgáltatott adatokat: az évi 80 ezer munkavállalóból a legtöbb romániai, az idei első félévben 36 ezer munkavállalási engedélyt bocsátottak ki romániaiak részére, ezen kívül sok az időszakos feketemunkát vállaló is. Azonban Csángóföldről többen mennek Olaszországba, Spanyolországba és Izraelbe vendégmunkásnak, mint Magyarországra. 30–40 ezer csángó vállal külföldön munkát, kitelepedésre nem gondolnak, a pénzt hazahozzák, és házat építenek. /Gál Éva Emese: Csángó napok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2005. január 29.

Borsos Miklós szobrászművész emlékére január 27-28-án Emléknapok a toronyból címmel a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány megemlékező rendezvényeket szervezett, amelyek keretében kiállítás nyílt Kolozsváron Borsos Miklós munkáiból, Január 28-án a megemlékezés Gyergyócsomafalván folytatódott, a Borsos Miklós Emlékházban bemutatták a Borsos Miklós érmei című album első kötetét, majd Szülőföldem címmel portréfilmet tekinthettek meg a résztvevők a szobrászművészről. /Borsos Miklós szobrászművész emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2005. július 1.

Immár hatodik alkalommal rendezték meg június 25–29. között a Gyergyócsomafalvi Napokat. Megnyílt Szabó Árpád festőművész tárlata a Borsos Miklós Emlékházban. Bemutatták Csata Ernő csomafalvi költő Fájó szépség /Pallas Akadémia, Csíkszereda/ című verseskötetét. Gyergyócsomafalva közösségalapú fejlesztési stratégiája címmel rendezték meg a IX. Csomafalvi Értelmiségi Fórumot. Balla Zoltán, a Székelyföldi Közösségfejlesztő Egyesület elnöke szólt arról, hogy az egyesület segítette a csomafalvi fiatalok lelkes csapatát a közösségalapú fejlesztési stratégia 75 oldalas tanulmányának kidolgozásában. /Gál Éva Emese: VI. Gyergyócsomafalvi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2006. október 10.

Pécsi L. Dániel Budapesten élő jelképtervező Erdély szerelmese lett, mely szerelem csakhamar átterjedt a többi elszakított területre is. A rendszerváltozás óta szervezője és résztvevője a felvidéki honismereti kerékpártúráknak. Pécsi L. Dániel a kilencvenes évek közepén kezdte el felkérésre elkészíteni első címereit. Járja a Kárpát-medencét, és csak tiszta forrásból gyűjti az adatokat az újabb és újabb címerekhez. Így mára már több mint száz címerét avatták fel szerte a Kárpát-medencében és a nagyvilágban, a 2000-ben tartott Református Világtalálkozó alkalmából elkészítette valamennyi magyar református püspökség címerét szerte a nagyvilágban. Közben Bartók Béla útján című vándorkiállítása járja a Kárpát-medencét, közel a harmincadik megrendezéshez. Jelenleg Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Emlékházban látható a tárlat, majd október 14-én Kolozsváron a Farkas utcai református templomban mutatják be, a történelmi címerek társaságában. Pécsi L. Dániel jelképtervező jelmondata: „Nemcsak nyelvében, jelképeiben is él a nemzet.” /Okos Márton: Egy kései végvári vitéz. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./

2007. november 12.

Anyagi támogatás hiányában kétéves kihagyás után tartották ismét meg – immár harmadszor – a gyergyócsomafalvi csángó találkozót. Frumószáról 27 diák, Máthé Kriszta, 190 magyarul tanuló frumószai gyermek anyanyelvtanára, illetve Nyisztor Ilona és Nyisztor Mihály érkezett november 10-én Csomafalvára. A műsoros délutánt követően köszöntötte Antal Teréz iskolaigazgató a moldvai vendégeket. A népviseletbe öltözött gyermekek büszkén jelezték, valahányszor Lakatos Demeter-verset vagy -mesét mondtak – kórusban –, hogy „Lakatos Demeter csángó költő verse”. Nem maradt el a táncház sem. A találkozó a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF) egyik kísérőrendezvényének is tekinthető, mert a székely települések és a moldvai magyar települések közötti kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről is szó esett a Borsos Miklós Emlékházban, a CSÉF tanácskozásán. Egyszer olyan székelyföldi csángó találkozó kellene, ahova az ide telepedett vagy itt dolgozó csángó magyarokat is meghívják a szervezők, hogy a műsor végén ők is énekelhessék a szereplőkkel: „Moldováról, édes hazánkról, / Ne feledkezzél el, csángó magyarokról. ” /Bajna György: Moldováról, édes hazánkról… = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998