udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Brassoi Magyar Dalarda

1993. május 7.

A Brassói Magyar Dalárda 130 éves. A kórus 1990-ben újraalakult, azóta is eredményesen működik. Reiff István nyugdíjas tanár az együttes művészeti vezetője. Klára Mária zenetanár hosszú évek óta a dalárda karvezetője. Az 1989-es változás után újra ő vette át a dalárda vezetését. 1991. márc. 15-én már a színpadon szerepeltek. Jelenleg 55 tagja van a dalárdának. A jövő héten Szegedre utaznak, ott fognak fellépni. /(gábor): Még kevés a fiatal. = Brassói Lapok, máj. 7-13./

1996. november 23.

Székelyudvarhelyen a helyi Balázs Ferenc Vegyeskar nov. 23-án kórustalálkozót szervezett. Tárkányi János, a Művelődési Ház igazgatója ismertette a Duna Televízió Baráti Kör létrehozásának célját, majd a vendéglátó kórus lépett a színpadra Nagy Ildikó karnagy vezényletével. Fellépett a város mindhárom kórusa, a Székely Dalegylet és az Alla Breve Ifjúsági Vegyeskar is. Sikeres volt az 1990. nov. 27-én újból megalakult Brassói Magyar Dalárda. Elmondták, hogy megtalálták a kórus zászlaját, a dalárda ugyanis 133 évvel ezelőtt alakult meg. A Szászcsávási Vegyeskar ajándékot is hozott, Nagy László: Fiaim, csak énekeljetek! című emlékkönyvet, amely a falu, a kórus történetét foglalja magába. A szászcsávásiak meghívtak mindenkit arra a rendezvényre, amelyet a jövő évben szerveznek, a kórus fennállásának 160. évfordulója alkalmából. A kórustalálkozó bevételét a Duna Televízóért Alapítványnak szánják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 28./

1999. április 27.

A Brassói Lapok kisebb-nagyobb megszakításokkal immár 150 éve magyar nyelven jelenik meg Brassóban. 1944 után Népi Egység néven jelent meg a lap, amit a Népújság követett, rövid ideig Vörös Zászló, Új Idő s végül 1969-től a mai napig - Brassói Lapok. Megalakulásának százötvenedik évfordulóját ünnepelte április 16-án a szerkesztőség olvasóival együtt. A színház nagytermében ünnepi előadás volt, fellépett többek között a Brassói Magyar Dalárda, a Búzavirág népi együttes. Gellérd Lajos, a Brassói Lapok igazgatója köszöntötte a nagyszámú közönséget. /Adamovits Sándor. = A brassói magyarság ünnepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

2000. január 28.

Klára Mária Valéria zenetanár-karnagy nélkül el sem képzelhető a Brassói Magyar Dalárda, hangzott el a Romániai Magyar Dalosszövetség kolozsvári ünnepén, amelyen díszoklevéllel (Jagamas János-díj) tüntették ki. Klára Mária Brassóban született, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia pedagógia-karnagyi szakán végzett. Abban az időben még erős magyar tanszéke volt a konzervatóriumnak, kiváló magyar zenészek, zeneszerzők tanítottak, köztük Jagamas János, Márkos Albert. Klára Mária baleset következtében elvesztette a férjét, 1967-ben hazaköltözött Brassóba. A 80-as években főleg magyar dalárdákkal dolgozott. 1971-ben vette át a Magyar Dalárda vezetését. /Csutak Levente: Aki a dalt szereti rossz ember nem lehet! = Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

2000. március 15.

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

2000. november 3.

Okt. 28-29-én tartották meg Brassóban a Dalában érez a nemzet című milleniumi kórustalálkozót. Sikert aratott Sepsibodok református egyházközségének vegyeskara, a Négyfalusi Vegyeskar és a házigazda Brassói Magyar Dalárda, élén Klára Mária karmesterrel. /Nádudvary György: Emlékezetes millenniumi hangverseny. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 3./ Klára Mária, a Brassói Magyar Dalárda vezetője, karmestere visszatekintett a kezdetre: a dalárda 1863-ban alakult, többszöri megszakítással bár, búvópatakként élt valahogyan. 1990 novemberében történt az újraalakulása. Tavaly voltak Szegeden, idén ők hívták meg a szegedi kórust. Anyagilag jelentősen hozzájárultak rendezvényükhöz a szegediek. Nem rég előkerült a kórus lobogója, egy pincében, bádogdobozba volt elrejtve. A zászló felirata: "Dalában érez a nemzet", a másik felén pedig a következő áll: "Brassói Magyar Dalárda, alakult 1863-ban". /A brassói dalárda ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

2000. november 4.

Okt. 28-29-én tartották meg Brassóban a Dalában érez a nemzet című milleniumi kórustalálkozót. Sikert aratott a Sepsibodoki Református Egyházközség Vegyeskara, a Négyfalusi Vegyeskar és a házigazda Brassói Magyar Dalárda, élén Klára Mária karmesterrel. /Nádudvary György: Emlékezetes millenniumi hangverseny. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 3./ Klára Mária, a Brassói Magyar Dalárda vezetője, karmestere visszatekintett a kezdetre: a dalárda 1863-ban alakult, többszöri megszakítással bár, búvópatakként élt valahogyan. 1990 novemberében történt az újraalakulása. Tavaly voltunk Szegeden, idén ők hívták meg a szegedi kórust. Anyagilag jelentősen hozzájárultak rendezvényükhöz a szegediek. Nem rég előkerült a kórus lobogója, egy pincében, bádogdobozba volt elrejtve. A zászló felirata: "Dalában érez a nemzet", a másik felén pedig a következő áll: "Brassói Magyar Dalárda, alakult 1863-ban". /A brassói dalárda ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./

2001. augusztus 18.

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete és az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a Szent István-nap megünneplése és a millenniumi év befejezése alkalmából aug. 19-én ünnepi műsort szervez a brassó-belvárosi római katolikus templomban. A szentmisét követően László Károly, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze Sík Sándor Szt. István király című színművéből ad elő részleteket a Brassói Magyar Dalárda közreműködésével, majd az Áprily Lajos Gimnázium udvarán levő Széchenyi-emléktábla megkoszorúzására kerül sor. /(Tóásó Áron Zoltán): Szent István megünneplése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2001. november 20.

A Dalosszövetség 80 éve alakult Brassóban, 1921. nov. 13-án. A Romániai Magyar Dalosszövetség 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfi-, 4 gyermek-, 3 leány-, 2 nőikart, 1 fúvószenekart, régizene, népi tánc és népzene együtteseket, scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust, zenei együttest tart nyilván. Mindez több mint 2100 tagot számlál. A 80 éves évfordulót ünneplő találkozón 15 fúvószenekar jelentkezett be, két énekkar és néhány tag is. A találkozón beszámolók hangzottak el a dalosszövetség szakosztályai részéről, majd a díjátadására került sor. Az ünnepi hangversenyen fellépett a Régi fúvószenekar, a Brassói Magyar Dalárda, az Uzoni Szivárvány Női kórus, a Négyfalusi Vegyeskar, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda, majd a kolozsvári Református Kollégium Ifjúsági Vegyeskara, tájékoztatott a Dalosszövetség elnöke, Major László. /(Tóásó Áron Zoltán): A Romániai Magyar Dalosszövetség találkozója Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2002. január 28.

Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2002. június 25.

Jún. 20-án a Brassóban, a fellegvárban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és az RMDSZ helyi vezetőségének, a római-katolikus, a református és az unitárius egyházak képviselőinek, illetve a meghívott előadó Sylvester Lajos történész, és a Brassói Magyar Dalárda jelenlétében egy közel háromszáz fős csapat 153 évvel történt hősies harcra emlékeztek. Emléktábla avatásra került sor, azonban az emléktábla nem maradt a várfalon, mert a város közművelődési egyesületének indítványozása ellenére sem sikerült több mint egy éve kiharcolni a szükséges engedélyeket. A történelmi műemlék értékű Fellegvár jelenlegi tulajdonosa, egy turisztikai vállalat(!) nem volt hajlandó engedélyezni a tábla elhelyezését. Sylvester Lajos helytörténész, a Háromszék napilap munkatársa emlékezett a csatára. 1849. június 19-én a Tömösi szorosban Lüders tábornok csapatai betörtek - a császárral kötött egyezség alapján -, hogy Erdélyt elfoglalják. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke elmondotta: Az emléktábla elhelyezéséhez szükséges engedélyek megszerzését már egy éve elkezdték. /Tóásó Áron Zoltán: Szimbolikus emléktábla-avatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2002. augusztus 20.

Augusztus 18-án, vasárnap került sor Brassóban Szent István király megünneplésére. Az RMDSZ és az egyházak által szervezett megemlékezés a belvárosi római katolikus templomban kezdődött, ezután vonult az ünneplő közösség az Áprily Lajos Középiskola udvarára, Széchenyi István fehér márványból készült emléktáblájához. Itt Kovács Attila megyei RMDSZ-elnök és Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztő-menedzsere szólt a közel száz fős tömeghez, a Brassói Magyar Dalárda pedig énekeivel tette ünnepivé a koszorúzást. /(Tóásó Endre): Brassóban is ünnepeltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2003. július 8.

A Pro Apáczai-Bartalis Egyesület fennállásának 10., Bartalis János születésének 110. évfordulóját ünnepelték Apácán júl. 5-6-án. Az Apácai Napokon volt lovas felvonulás, mazsorettbemutató, labdarúgótorna, néptánc, könnyűzenei koncert és versmondás. Fellépett a Tamacisza együttes, a Brassói Magyar Dalárda és az Apácai Dalárda. A rendezvényre eljöttek a testvértelepülések, Csanádapáca és Apátfalva képviselői is. Idén az apácai származású Mátis Jenőt, a Reform Mozgalom alelnökét avatták díszpolgárrá. Ugyancsak az Apácai Napok alkalmával posztumusz avatták díszpolgárrá Bartha Jenőt az evangélikus egyházban kifejtett több évtizedes tevékenységéért és az 1992-ben elhunyt Varga Mihályt, Apáca egykori polgármesterét is. /Petki Judit: Posztumusz díszpolgárok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2003. november 18.

Brassóban 8%-ra zsugorodott a magyarság arányszáma: 28.500 alatti a magyar lakosság száma. Ebből csak március 15. mozgat meg nagyobb tömeget, úgy ezer embert, az RMDSZ szervezte bálok jóval kevesebb érdeklődőt vonzanak, egy színházi vendégszereplés vagy az irodalmi, zenés estek pedig 10-15, maximum 70 fős tömeget. Hétvégén voltak a hagyományos Mediatéka napok, az Etnovember 2003 rendezvénysorozat. Fellépett a Borica csángó hagyományőrző táncegyüttes - vezetője Szakál András, megyei RMDSZ ügyvezető elnök. Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület megrendezte a hagyományos Bartalis János szavalóversenyt, a Brassói Magyar Dalárda november 16-án fennállása 140. évfordulóját ülte, s a Brassói Magyar Diákszövetség Gólyanapokat tartott. Közben Kortárs Drámafesztivál is zajlik Brassóban. Szükség lett volna összehangolni mindezt, hogy ne egyszerre legyen a sok esemény. /Tóásó Áron Zoltán: Szervezzük egymásra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2003. december 20.

A Kolozsmonostori Református Egyházközség volt a házigazdája annak a "karácsonyt váró énekkari hangverseny"-nek, amelyet a Romániai Magyar Dalosszövetség december 14-én szervezett. Főtámogatója a Nemzeti Kultirális Örökség Minisztériuma. Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke megnyitó beszéde után felléptek az énekkarok Méráról, Magyarfenesről /népviseletben/, Kisbácsról, Kolozsmonostorról, végül a Brassói Magyar Dalárda állt a gyülekezet elé. /Miklós Ferenc: Karácsonyvárás énekléssel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2004. augusztus 24.

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete aug. 22-én, vasárnap a belvárosi római katolikus templomban tartott szentmise után az Áprily Lajos Főgimnázium épületének falán lévő Széchenyi emléktáblánál megemlékezést tartott Szent István királyról. A megemlékezésen közel hetven személy vett részt, de a fiatalok nem jöttek el. Fellépett a Klára Mária által vezényelt Brassói Magyar Dalárda. Beszédet mondott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök, városi tanácsos. Lay Réka történelem-tanárnő az államalapítás körülményeiről emlékezett meg, Csoóri Sándor Meghallod-e még című versét elmondta Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke. A rendezvény koszorúzással zárult. A Széchenyi emléktáblára virágot helyezett Lay Imre, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság brassói fiókszervezetének elnöke. /(Tóásó Áron Zoltán): Szent István-napi megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2005. június 27.

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg Baróton a református templomban a kórustalálkozót. Krizbai Imre lelkipásztor a zsugorodó közösség számára oly fontos összetartozás jelképét látta a 240 dalos kedvű ember egymásra találásában. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke Barót és Erdővidék egyik legrangosabb művelődési eseményeként említette a baróti Zathureczky Gyula Kórus által szervezett találkozót. Fellépett a marosludasi Református Vegyes Kar, a nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Kórus, a négyfalusi vegyes kórus, a baróti Rozmaring Kórus, a Brassói Magyar Dalárda, a Felsőrákosi Unitárius Dalkör, a Keresztvári Férfidalkör, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a fogarasi és a kőhalmi egyesített kórus, a baróti Raksányi Anna Gyermekdalkör és a Magyarországról érkező szabadegyházi Petrence citeraegyüttes. /(hecser): Kórustalálkozó Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

2006. január 13.

Száz éve, 1905-ben temették el a Brassóban Koós Ferenc egykori bukaresti református lelkészt. Rá emlékezett 2005. december 10-én a Brassó-belvárosi Református Egyházközség. A református temetőben a hosszúfalusi diákok Bálint Ibolya tanárnő vezetésével megkoszorúzták a sírt, majd a belvárosi református templomban Kassay Géza lelkész szervezésében következett a megemlékező istentisztelet, melyet a Brassói Magyar Dalárda szereplése nyitott meg, Klára Mária karnagy vezetésével. Igét hirdetett Zsold Béla bukaresti lelkipásztor. Megemlékező beszédeket Koós Ferenc életéről és érdemeiről a következők tartottak: Bálint László esperes Brassó megyéből; Bántó István, a Bukaresti Művelődési Kör elnöke; Demény Lajos történész és Hochbauer Gyula tanár. Fellépett a Zajzoni Rab István Líceum furulyás csoportja és az Áprily Lajos Líceum /Brassó/ diákénekkara. Koós Ferenc 1828 körül született Magyarrégenben, ahol mellszobor hirdeti emlékét, a református templom kertjében. Közhuszárként részt vett az 1848-as szabadságharcban. A levert szabadságharc után Kossuth Lajos külföldre menekült híveiből emigrációs központok alakultak ki a nagyvilágban. Az egyik Bukarestben volt, ahol Koós Ferenc református lelkészként tevékenykedett. Lelkészi kinevezését Bukarestbe Bodola Sámuel püspöktől kapta, 1855-ben. Egy időben Koós Ferenc volt az egyetlen református lelkész Brassó és Konstantinápoly között. Ő hozta létre a bukaresti dalárdát, a magyarok olvasókörét és a Hunnia Magyar Kaszinót. Bukaresti tartózkodása alatt a havasalföldi szórványmagyarságot és a moldvai csángó-magyarságot is megkereste. Amikor 1869-ben osztrák nyomásra el kellett hagynia Bukarestet, Eötvös József miniszter Erdélybe nevezte ki tanfelügyelőnek, s a dévai tanítóképző igazgatójának, majd tanfelügyelő volt Máramarosszigeten, Besztercén, végül Brassóban. /Pitó Lajos, Brassó: Koós Ferencre emlékeztünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2007. július 4.

Baróton kilenc kórus részvételével tartották a XIV. Zathureczky Gyula Kórustalálkozót, majd az elszármazottak részére szervezett Hazatérés napja következett. Az ünnepi istentiszteletet Csiha Kálmán, nyugalmazott református püspök tartotta. A Csala kürtje fúvószenekar térzenéjét követően a Zathureczky kórus két elhunyt karnagya, Kónya Pál és Zakariás Attila sírjánál tisztelegtek a volt és jelenlegi tagok. A nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Dalkör, a baróti Rozmaring Kórus, a brassói Magyar Dalárda, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a székelyudvarhelyi Férfi Dalegylet, a szemerjai Református Kórus, az alsórákosi Református Kórus, a pusztinai-frumószai Csángó Dalkör és táncosok, a szabadegyházi Gerlice citeraegyüttes állt közönség elé. Végül mintegy háromszázan énekelték Gárdonyi Zoltán szerzeményét, a Tartsd meg nemzetem, Istenem című kánont.,,Meghagyja a jelen és a jövő nemzedéknek, hogy a templom építésének és felszentelésének emlékére minden év július első vasárnapján tartassék hálaadó istentisztelet. Azon szép, ékes műsorokkal dicsértessék Isten neve. Az emlékünnepélyre évről évre gyűjtessenek egybe a gyülekezet tagjai és a gyülekezetből elszármazottak. Legyen ez a nap a Hazatérés napja” – áll a baróti református egyházközség presbitériuma idén januári határozatában. /Hecser László: A kettős erő: a templom és a dal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2008. március 6.

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete idén is a hagyományos módon emlékezik meg az 1848-as szabadságharcról március 15-én. Az ünnepi előadásra a Redut Kulturális Központban lesz, az RMDSZ Brassó megyei szervezete és az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében. Az est díszmeghívottjai a Maros Művészegyüttes, valamint Kátai Zoltán magyarországi énekmondó. Fellép a Brassói Magyar Dalárda, továbbá a 15-ös Általános Iskola diákjai és az Áprily Lajos Főgimnázium kórusa. /Március 15. = Brassói Lapok /Brassó), márc. 6./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998