udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 205 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-205
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Brassai Samuel Elmeleti Liceum (Kolozsvar)

1990. január 25.

Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor írásában hangsúlyozta, hogy a magyarságnak joga van önálló iskolákra, melyeket sorra elvettek az előző időszakban. A mai kolozsvári 3. Számú Líceum /volt Piarista Gimnázium/ 1984-ig magyar volt, akkor helyeztek román osztályokat az iskolába, 1985-ben a Brassai Líceummal tették ugyanezt, 1988-ban számolták fel az utolsó magyar osztályokat az Ady-Sincai Líceumban. Most szeparatizmust emleget a román sajtó és érzékenységet. Bizonyára érzékeny ember volt Szabédi László, aki tanártársával, Csendes Zoltánnal öngyilkos lett 1959-ben, tiltakozásul az egyetem egyesítése ellen. Az egyesítés után a magyar tanszemélyzet lemorzsolódott, kiöregedett. Elképesztő Octavian Buracunak, a Nemzeti Megmentési Front Kolozs megyei elnökének a nyilatkozata /Adevarul - in Libertate, jan. 16./: "Valószínűleg idővel szükségessé válik némely intézkedéseket hozni, amelyek megnövelik a nemzetiségek jogait, de ezt fokozatosan kell megtenni, a meglevő helyzetek függvényében." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1990. november 6.

Kárpátaljai magyar írók, költők, újságírók mutatkoznak be nov. 6-án Kolozsváron, a Brassai Sámuel Középiskola dísztermében. A Kárpátaljai Magyar Közművelődési Egyesület szervezésében a Hatodik Síp, a Kárpáti Igaz Szó és a Kárpátalja munkatársai olvasnak föl írásaikból és beszámolnak az ott élő magyarság életéről, gondjairól. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1991. február 5.

November végén Nagybányán a helyi MADISZ országos táncház-találkozót szervezett. Fellépett többek között a csíkszeredai Hargita Népi Együttes, a csíkszentdomokosi tánccsoport, a magyarszovátiak együttese és a kolozsvári Brassai Líceum diákjainak Bogáncs együttese. Leopold László elmondta, hogy 1981-ben indította el Nagybányán a táncházat, Kallós Zoltán és a Könczei házaspár segítségével. Kallós Zoltán is megjelent a rendezvényen, és népdalokra tanította a közönséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1991. június 25.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség csak jún. 25-én, néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt tette közzé a jövő tanévi beiskolázási tervet. Ezek szerint a kolozsvári Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990. januárjától visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most ismét román tannyelvű osztályok indítását tervezik. Victor Dragoiu tanfelügyelőnek címezve tiltakozó levelet írt a három érintett iskola igazgatója /Lázár Irén, Szilágyi Júlia és Bálint Kelemen Attila/, továbbá az RMDSZ nevében Buchwald Péter, leszögezve, a minisztérium 1990. febr. 5-i rendelete a román osztályokat máshová helyezte. A két világháború között Kolozsváron hét középiskola működött, évszázados magyar középiskolákról van szó, a Brassait 1557-ben, a római katolikust /jelenleg 2-es/ 1579-ben, a reformátust /jelenleg 3-as/ 1637-ben alapították. Az RMDSZ parlamenti képviselői tiltakozást nyújtottak be a tanügyminisztériumnak. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor Iliescu elnökkel tárgyalt a kolozsvári iskolakonfliktusról. /Iskolakonfliktus Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ A kolozsvári tanfelügyelőség jún. 28-án válaszolt erre a levélre, elutasítva a magyar líceumok igazgatóinak kérését, mondván, a román osztályok a nemzetek közötti közeledést szolgálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

1991. június 25.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség csak jún. 25-én, néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt tette közzé a jövő tanévi beiskolázási tervet. Ezek szerint a kolozsvári Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990. januárjától visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most ismét román tannyelvű osztályok indítását tervezik. Victor Dragoiu tanfelügyelőnek címezve tiltakozó levelet írt a három érintett iskola igazgatója /Lázár Irén, Szilágyi Júlia és Bálint Kelemen Attila/, továbbá az RMDSZ nevében Buchwald Péter, leszögezve, a minisztérium 1990. febr. 5-i rendelete a román osztályokat máshová helyezte. A két világháború között Kolozsváron hét középiskola működött, évszázados magyar középiskolákról van szó, a Brassait 1557-ben, a római katolikust /jelenleg 2-es/ 1579-ben, a reformátust /jelenleg 3-as/ 1637-ben alapították. Az RMDSZ parlamenti képviselői tiltakozást nyújtottak be a tanügyminisztériumnak. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor Iliescu elnökkel tárgyalt a kolozsvári iskolakonfliktusról. /Iskolakonfliktus Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ A kolozsvári tanfelügyelőség jún. 28-án válaszolt erre a levélre, elutasítva a magyar líceumok igazgatóinak kérését, mondván, a román osztályok a nemzetek közötti közeledést szolgálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

1991. június 29.

Az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége jún. 29-én tárgyalt a megye vezetőségével annak érdekében, hogy Kolozsvár három magyar középiskolájába ne helyezzenek román osztályokat. A tárgyalás eredménytelenül végződött, ezért az RMDSZ Kolozs megyei szervezete felhívást tett közzé: júl. 2-án a három iskolában /Apáczai, Báthory, Brassai/ tiltakozó nagygyűlést szerveznek. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

1991. július 2.

Jún. 29-én az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége tárgyalt Kolozs megye vezetőségével annak érdekében, hogy a három magyar iskolába önkényesen behelyezett román tannyelvű osztályokat töröljék a beiskolázási tervből. A tárgyalás nem vezetett eredményre, ezért az RMDSZ megyei vezetősége elhatározta, hogy folytatja a három középiskola őrzését, júl. 2-án pedig mindhárom iskolában /Apáczai, Báthory és Brassai/ tiltakozó gyűlést szerveznek. Kérnek mindenkit, hogy tartson velük. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Júl. 2-án Kolozsváron többezren tüntettek a Báthory, Brassai és Apáczai líceumok udvarán a magyar iskolákért, jelen voltak az egyházak képviselői. A Polgári Szövetség és az Antitotalitárius Fórum román képviselői támogatásukról biztosították a magyarság jogos követelését. /Méltóságteljes tüntetés iskoláinkért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3., Tömeggyűlések Kolozsváron a magyar iskolákért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1991. július 2.

Jún. 29-én az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége tárgyalt Kolozs megye vezetőségével annak érdekében, hogy a három magyar iskolába önkényesen behelyezett román tannyelvű osztályokat töröljék a beiskolázási tervből. A tárgyalás nem vezetett eredményre, ezért az RMDSZ megyei vezetősége elhatározta, hogy folytatja a három középiskola őrzését, júl. 2-án pedig mindhárom iskolában /Apáczai, Báthory és Brassai/ tiltakozó gyűlést szerveznek. Kérnek mindenkit, hogy tartson velük. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Júl. 2-án Kolozsváron többezren tüntettek a Báthory, Brassai és Apáczai líceumok udvarán a magyar iskolákért, jelen voltak az egyházak képviselői. A Polgári Szövetség és az Antitotalitárius Fórum román képviselői támogatásukról biztosították a magyarság jogos követelését. /Méltóságteljes tüntetés iskoláinkért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3., Tömeggyűlések Kolozsváron a magyar iskolákért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1991. augusztus 6.

A kolozsvári román sajtó júl. 30-31-én közzétette a pótfelvételre a betöltetlen helyeket és ebben a román osztályok között szerepeltették a két magyar líceumot, a Báthoryt és a Brassait. A két iskola igazgatója újabb tiltakozással fordult Victor Dragoi főtanfelügyelőhöz és az Oktatás- és Tudományügyi Minisztériumhoz. Levelükben kitértek arra is, hogy Kolozsváron hét magyar középiskola volt, amely az utóbbi évtizedek beolvasztó politikája nyomán háromra csökkent. /Folytatódik az iskolakonfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

1991. szeptember 12.

A kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban még osztályterem-hiányban szenvednek, tájékoztatott Bálint Attila igazgató, két első osztályt indítanak. Még mindig fennáll a veszély, hogy román osztályt indítanak. A kolozsvári Református Kollégiumnak még mindig nincs önálló épülete, a régi épületet a tanfelügyelőség nem adta vissza. Tőkés Elek tanfelügyelő elmondta, hogy az állam nem szándékozik visszaadni az egyházi iskolák épületeit. Erdélyben hatalmas méterű a tanárhiány, Kolozs megyében 64 tanító és 30 óvónő hiányzik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

1991. szeptember 16.

Szept. 16-án volt az ünnepélyes tanévnyitó. Kolozsváron az Apáczai Csere János Líceumban Szilágyi Júlia igazgatónő, a Báthory István Líceumban Lázár Irén igazgatónő, a Brassai Sámuel Líceumban Bálint Kelemen Attila igazgató mondott beszédet, a Református Kollégium a Farkas utcai református templomban tartotta a tanévnyitót. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

1991. december 5.

November végén Nagybányán a helyi MADISZ országos táncház-találkozót szervezett. Fellépett többek között a csíkszeredai Hargita Népi Együttes, a csíkszentdomokosi tánccsoport, a magyarszovátiak együttese és a kolozsvári Brassai Líceum diákjainak Bogáncs együttese. Leopold László elmondta, hogy 1981-ben indította el Nagybányán a táncházat, Kallós Zoltán és a Könczei házaspár segítségével. Kallós Zoltán is megjelent a rendezvényen, és népdalokra tanította a közönséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1992. február 1.

Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

1992. május 24.

Máj. 21-24-e között Torockón rendezte meg a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ az Erdélyi Diákújságíró Találkozót. Megjelentek többek között a Kavics /Ady Endre Líceum, Nagyvárad/, a Csiky-Csuky /Csíki Gergely L., Arad/, a Juventus /Bartók Béla L., Temesvár/, a Képződmény /Benedek Elek L., Székelyudvarhely/, a Szellem /Mikó Imre L., Sepsiszentgyörgy/, Ergo /Márton Áron L., Csíkszereda/, Guguc /Zilah/, Tentamen /Bolyai Farkas L., Marosvásárhely/, Visszhang /Áprily Lajos L., Brassó/, Remény /Brassai Sámuel L., Kolozsvár/, Kotta Nélkül /Báthory István L., Kolozsvár/, a kézdivásárhelyi Isa, a kovásznai Füles Hírek és a szovátai Szünet szerkesztői. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

1992. május 25.

Nyílt levelet intézett máj. 25-én Stolojan miniszterelnökhöz, Mihai Golu tanügyminiszterhez, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, Gheoghe Funar kolozsvári polgármesterhez Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kolozsvári szervezetének elnöke és Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke. A levélben a régi kolozsvári egyházi középiskolák /Báthory Líceum a római katolikus, a Brassai Sámuel Líceum az unitárius, az Apáczai Csere János Líceum a református egyházé volt/ visszaadását, a történelem magyar nyelven való tanításának engedélyezését, a magyar történelem oktatásának bevezetését és a vallásoktatás biztosítását követelték, hivatkozva az EBEÉ határozatára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

1992. május 26.

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1992. június 19.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi sajtóban jún. 16-án közleményt tett közzé. Ebben a legkülönbözőbb dolgokkal vádolva támadta Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, azt is felrótta neki, hogy nem fogott vele kezet. A polgármester azt állította, hogy mesterségesen magyar osztályokat hoztak létre, a líceumban a román tanárokat zaklatják és fenyegetik, élőláncot alkottak, hogy a román tanulókat elriasszák, a tanári értekezleteket etnikai alapon tartják? Funar közleményében tendenciózusan elferdítette az igazságot. Visszatérően etnikai kritériumokat emlegetett a magyar iskolában. Végül követelte a prefektustól és az ügyészségtől, hogy tegyenek lépéseket a "kolozsvári Brassai Sámuel Középiskolában tapasztalható etnikai megkülönböztetés felszámolására", továbbá váltsák le Bálint Kelemen Attila igazgatót, indítsanak ellene bűnvádi eljárást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ A Brassai Líceum tantestülete, 68 magyar és román tanára tiltakozott Funar vádaskodása ellen. Megcáfolták Funar minden állítását. Többek között jelezték, hogy román osztályokat hoztak létre mesterségesen az iskolában, 1986-tól. A román osztályok zömét magyar tanulók alkották. A tantestület kiállt amellett, hogy Bálint Kelemen Attila igazgatót demokratikusan választották meg, nem tettek ki egyetlen román osztályt sem. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

1992. június 19.

Nem mehetnek be székházukba Kolozsvárott a Magyar Demokrata Ifjak Kolozs Megyei Szövetségének tagjai, mondta el a Magyar Hírlapnak András Péter, a szövetség alelnöke. Az intézkedés nem törvényes, a prefektus azt ajánlotta nekik, hogy fellebbezzenek. A Kolozs megyei tanfelügyelőség bizottságot küldött ki a Brassai Sámuel Líceumba, hogy kivizsgálják a román osztályokat sújtó megkülönböztető intézkedéseket, ismertette a történteket Bálint Kelemen Attila igazgató. A bizottságnak nincs magyar tagja. /Bogdán Tibor, Bukarest: Állami szervezet nem rendelkezhet a kolozsvári KISZ-vagyonnal. = Magyar Hírlap, jún. 19./

1992. június 19.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi sajtóban jún. 16-án közleményt tett közzé. Ebben a legkülönbözőbb dolgokkal vádolva támadta Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, azt is felrótta neki, hogy nem fogott vele kezet. A polgármester azt állította, hogy mesterségesen magyar osztályokat hoztak létre, a líceumban a román tanárokat zaklatják és fenyegetik, élőláncot alkottak, hogy a román tanulókat elriasszák, a tanári értekezleteket etnikai alapon tartják? Funar közleményében tendenciózusan elferdítette az igazságot. Visszatérően etnikai kritériumokat emlegetett a magyar iskolában. Végül követelte a prefektustól és az ügyészségtől, hogy tegyenek lépéseket a "kolozsvári Brassai Sámuel Középiskolában tapasztalható etnikai megkülönböztetés felszámolására", továbbá váltsák le Bálint Kelemen Attila igazgatót, indítsanak ellene bűnvádi eljárást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ A Brassai Líceum tantestülete, 68 magyar és román tanára tiltakozott Funar vádaskodása ellen. Megcáfolták Funar minden állítását. Többek között jelezték, hogy román osztályokat hoztak létre mesterségesen az iskolában, 1986-tól. A román osztályok zömét magyar tanulók alkották. A tantestület kiállt amellett, hogy Bálint Kelemen Attila igazgatót demokratikusan választották meg, nem tettek ki egyetlen román osztályt sem. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

1992. június 19.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi sajtóban jún. 16-án közleményt tett közzé. Ebben a legkülönbözőbb dolgokkal vádolva támadta Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, azt is felrótta neki, hogy nem fogott vele kezet. A polgármester azt állította, hogy mesterségesen magyar osztályokat hoztak létre, a líceumban a román tanárokat zaklatják és fenyegetik, élőláncot alkottak, hogy a román tanulókat elriasszák, a tanári értekezleteket etnikai alapon tartják? Funar közleményében tendenciózusan elferdítette az igazságot. Visszatérően etnikai kritériumokat emlegetett a magyar iskolában. Végül követelte a prefektustól és az ügyészségtől, hogy tegyenek lépéseket a "kolozsvári Brassai Sámuel Középiskolában tapasztalható etnikai megkülönböztetés felszámolására", továbbá váltsák le Bálint Kelemen Attila igazgatót, indítsanak ellene bűnvádi eljárást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ A Brassai Líceum tantestülete, 68 magyar és román tanára tiltakozott Funar vádaskodása ellen. Megcáfolták Funar minden állítását. Többek között jelezték, hogy román osztályokat hoztak létre mesterségesen az iskolában, 1986-tól. A román osztályok zömét magyar tanulók alkották. A tantestület kiállt amellett, hogy Bálint Kelemen Attila igazgatót demokratikusan választották meg, nem tettek ki egyetlen román osztályt sem. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

1992. június 23.

Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő mondvacsinált ürüggyel jún. 23-án leváltotta a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát, aki egyben a városi tanács tagja. Dragoi megjelent az iskolában és közölte a tanfelügyelőség döntését, hogy Bálint Kelemen Attilát leváltják. A megjelent újságírók előtt a főtanfelügyelő nem volt hajlandó felsorolnia leváltást szükségessé tevő vádpontokat. Annyit közölt, hogy Bálint Kelemen Attila munkastílusa individualista jegyeket visel. Dragoi felrótta az igazgatónak, hogy két tanteremről lemondott az unitárius egyház javára, ez súlyos tanteremhiányt eredményezett. Dragoi nem tudta megnevezni azokat a törvénycikkeket, melyek alapján leváltották az igazgatót. /Makkay József, Tibori Szabó Zoltán: Leváltották Bálint Kelemen Attila igazgatót. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Az intézkedés ellen Tőkés Elek, Kolozs megye magyar tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a minisztériumhoz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Az igazgató leváltása után a Brassai Sámuel Líceum tanárai gyűlést hívtak össze és kijelentették, hogy továbbra is Bálint Kelemen Attilát tekintik igazgatónak. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Jún. 24-én 400 szülő tartott tiltakozó tüntetést ezen jogsértő intézkedés ellen. A magyar és román értelmiségieket tömörítő Interetnikus Dialógus Csoport állásfoglalásában elítélte Funar kolozsvári polgármester jogsértő intézkedéseit és kiállt Bálint Kelemen Attila mellett. /Népszabadság, jún. 25./

1992. június 26.

Szinte naponta érkeznek hírek Funar kolozsvári polgármester újabb elképesztő tetteiről. Törvénytelen intézkedéseit, magyarellenes kirohanásait immár nemcsak a magyar nyelvű sajtó, hanem a román lapok is ismertetik. Felháborodást keltett a magyarság körében, hogy a polgármester bosszút állt a Brassai Sámuel Líceum igazgatóján, aki nem volt hajlandó vele kezet fogni, koholt vádakkal leváltatta Bálint Kelemen Attila igazgatót. Kolozs megye magyar szakfelügyelője, a líceum tantestülete és szülői bizottsága tiltakozó jegyzéket küldött a minisztériumba. Funar legújabb akciója a város egész lakosságát érintette: este 10-kor megszólaltak a város szirénái, kikapcsolták az áramot, sötétbe borult a város, az utcákat katonák és rendőrök ezrei lepték el. Funar riadógyakorlatot rendelt el a polgárőrség számára. A polgármester rendszeresen beszél a magyar veszedelemről, szerinte a Románia határainál ólálkodó hatalmas magyar seregekre. /K. Zs.: Megtorlás és éjszakai riadó. Kolozsvár polgármesterének újabb ötletei. = Magyar Nemzet, jún. 26./

1992. július 3.

A Brassai Líceum esti tagozatára becsempésztek egy román tannyelvű IX. és két XI. osztályt. Az érettségin a román vizsgáztatók nagyon sok magyar diákot megbuktattak. /Makkay József: Megrostálják az érettségizőket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1992. július 4.

Kolozsváron a Brassai Líceumban felolvasták a Bálint Kelemen Attila igazgató leváltását megelőző ellenőrzésen készített jegyzőkönyvet. A kivizsgálás alkalmával nem hallgatták meg azt a 73 személyt, aki az igazgató leváltása ellen foglalt állást, csak 7 fő véleményét vették figyelembe, viszont nevüket nem közölték. A jegyzőkönyvben olyan hiányosságok szerepelnek /az igazgató nem vezette teljes pontossággal a tanárok jelenlét naplóját/, amelyek Kolozsvár minden iskolájában előfordulnak. /Balló Áron: Kolozsvár összes igazgatóját le kell váltani! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1992. július 5.

Az RMDSZ Országos Elnöksége, a tagszervezetek elnökei és az RMDSZ parlamenti frakciója júl. 4-5-én közös tanácskozást tartott Hargitafürdőn. A kiadott Közlemény szerint elhatározták, hogy az RMDSZ saját jelöltjeivel indul a választáson, elnökjelöltként pedig a Demokratikus Konvenció jelöltjét támogatják. Az Elnökség felkérésére a Magyarok Világszövetségében az EMKE képviseli a romániai magyarságot. - "Az erdélyi magyar iskolákért!" címmel külön felhívást tesznek közzé. A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkkal kifejezett tiltakozását a Kolozsvár magyar lakosságát és a Brassai Sámuel Líceumot ért jogtalanságokért, és felkérték arra, hogy megromlott egészségi állapotára való tekintettel hagyja abba az éhségsztrájkot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1992. július 7.

Kolozsváron a Brassai Líceum tanszemélyzetének 73 tagja tiltakozott az iskoláról készült jegyzőkönyv ellen. A benne szereplő adatok nem valósak. Kifogásolták, hogy az ellenőrzést még be sem fejezték, de már döntöttek Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása ellen. /73 személy a Brassai Sámuel Líceum munkaközösségéből. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

1992. július 7.

Kolozsváron a Brassai Líceum tanszemélyzetének 73 tagja tiltakozott az iskoláról készült jegyzőkönyv ellen. A benne szereplő adatok nem valósak. Kifogásolták, hogy az ellenőrzést még be sem fejezték, de már döntöttek Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása ellen. /73 személy a Brassai Sámuel Líceum munkaközösségéből. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

1992. augusztus 13.

Bálint Kelemen Attila, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum igazgatója elmondta leváltásának történetét: a tanévzáró ünnepségen nem fogott kezet Funar polgármesterrel, mert előzőleg Funar több magyarellenes kijelentést tett. Funar dühös lett, szemtelenebb nemzetet, mint a magyart, nem látott, mondta. Funar vádiratot állított össze a magyar igazgató ellen, követelve leváltását. Ezt felolvasták a rádióban is. Victor Dragoi főtanfelügyelő jún. 23-án leváltotta Bálint Kelemen Attilát. Több tiltakozó beadvány született, az igazgató pedig fellebbezett. Választ még nem kapott. /Tar Károly: Aki nem fogott kezet a kötélverővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./

1992. augusztus 22.

A tanügyminiszteri leirat szerint leváltották Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Líceum igazgatóját. Az iskola tantestülete tiltakozott a leváltás ellen a tanfelügyelőségnél és a minisztériumnál. Választ nem kaptak. /Makkay József: Egyelőre a tanügyminisztérium győzött. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1992. augusztus 29.

Újabb románosítási tervek születtek Kolozsváron. A Brassai Líceum köztiszteletben álló igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát a minisztérium menesztette. A városban kampányt indítottak román tanulók magyar iskolába irányítására. /Népszabadság, aug. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-205




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998