udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Budapesti Fõvarosi Onkormanyzat/Kozgyûles

2004. március 26.

A holtmarosi és szászrégeni Wass Albert-szobrok eltávolítása után újabb Wass-szobor-ügy bontakozott ki, ezúttal Budapesten: az önkormányzati testületben vitákat gerjesztett a szobornak az I. kerületben, a Vérmezőn tervezett felállítása. Az újabb szobor-ügy nem sokkal azután bontakozott ki, hogy a budapesti önkormányzat elutasította a tragikus sorsú miniszterelnöknek, Teleki Pálnak emléket állító szobor emelését. A Budapest Galéria Andrássy Kurta János szobrászművész agyagtervét megvalósításra alkalmasnak tartotta. Az emlékállítást levélben támogatta az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, s egyetértett ezzel az I. kerületi önkormányzat. Schiffer János főpolgármester-helyettes kijelentette, hogy Wass Albertet 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélte a kolozsvári népbíróság. Schiffer szerint a szobor felállítása veszélyezteti a Romániával már kialakulni látszó konszenzust az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ koalícióval szemben az ellenzékiek párhuzamot vontak a nemrég lezajlott Teleki-szoborállítási politikai vitával. Hont András (Fidesz) közölte, szerinte nincs kizáró ok, emberiség elleni bűntett az író életében. Engedélyezni kellene a magánszemélyek pénzéből megvalósuló szoborállítást. Az ellenzékiek nem értettek egyet az igazságügy-miniszter és a külügyi tárca politikai államtitkára írásban csatolt véleményével, hogy a szoborállítás komoly politikai megfontolást igényel, mivel messzemenően érintheti a magyar–román kapcsolatokat. /Budapestnek sem kell Wass Albert? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

2005. szeptember 8.

A moldvai és az erdélyi helyzetről tájékozódik a Budapesti Fővárosi Önkormányzat kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizottsága. A Tirts Tamás által vezetett nyolctagú küldöttség a magyar politikai paletta majdminden pártját képviseli. Moldvába indulásuk előtt Csíksomlyón, Gergely István plébánosnál beszélgettek az együttműködés lehetőségeiről. – Elsősorban a moldvai csángómagyarok számára Rekecsinben épülő iskola helyzetéről kívánunk tájékozódni a helyszínen – mondta Tirts Tamás. Közölte: találkoznak a moldvai csángó magyar szervezetek és az általuk működtetett oktatási program vezetőivel, felkeresve több csángó falut. Előzőleg Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban felkeresték Berszán Lajos igazgatót, majd Gyimesbükkön Deáky András vendégszeretetét élvezték. Erdélyi körútjuk során felkeresték a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi karait is, megállapítva, hogy a magyar állami segítséggel létrehozott és működtetett intézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A két héttel ezelőtti udvarhelyszéki árvíz következményeit is felmérték a küldöttség tagjai, ugyanakkor budapesti cégek által felajánlott segélyeket juttattak a térségbe. /Sarány István: Budapesti képviselők látogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2006. február 1.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátékával kezdődik az Égtájak Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda idei Vendégségben Budapesten című rendezvénysorozata. A kolozsváriak három előadást hoznak Budapestre, Tompa Gábor két rendezését: Visky András Tanítványok című drámáját és Caragiale Az elveszett levél című vígjátékát, valamint Büchner Woyzeckjét Mihai Maniutiu rendezésében. Az Égtájak Iroda 11 évvel ezelőtt a budapesti ifjúsági találkozóból nőtte ki magát és tevékenysége hamarosan a színházi sorozat és az Égtájak Fesztiválok szervezésével bővült ki. Az Égtájakat 2003-ig a Fővárosi Önkormányzat tartotta fenn, majd 2003-ban a NKÖM-hoz került és a Hungarofest Kht-ba integrálódott. 2006. január elsejétől az Égtájak Irodát a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézethez sorolták. A Vendégségben Budapesten rendezvényeinek sora a kolozsváriak vendégjátéka után több határon túli magyar színház bemutatkozásával folytatódik, majd márciusban kerül sor a Határon Túli Régiók Napjai című programsorozat keretében a Barangolás Székelyföldön című eseményre. A székelyföldi régió március 13. és 19. között színházi, táncszínházi, zenei, kortárs képző- és fotóművészeti, valamint irodalmi programokkal mutatkozik be a magyar fővárosban. Ezenkívül júniusban ismét megrendezik a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. /Takács Nóra (www.kontextus.hu): Folytatja működését az Égtájak Iroda. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2006. október 30.

Már a magyar rendőrség vezetői között sem egyértelmű az állomány tagjai október 23-i fellépésének megítélése. Korábban Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a tömegoszlatás során minden jogszerűen zajlott, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka, Dobozi József rendőr-dandártábornok elismerte: voltak kifogásolható rendőri intézkedések az október 23-ai tömegoszlatásban, ezért belső tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. Több fotó és tévéfelvétel is bizonyítja a rendőri visszaéléseket. Kérdéses, hogy hogyan lehet azonosítani a törvénysértő rendőröket, mivel arcukat maszk takarta, és azonosítószámot sem viseltek. A tüntetések a rendőri készenlét ellenére is folytatódnak Budapesten, illetve több magyarországi városban. A Kossuth tér helyett a Batthyány örökmécses és környéke lesz október 30-tól a tüntetések helyszíne. Nem engedélyezi a rendőrség azt sem, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez. A budapesti Fővárosi Közgyűlés megszigorította a közterületek használatát. Ezentúl politikai rendezvényeknél is a főváros szakbizottsága ad engedélyt a kapcsolódó építmények, színpad, hangosítás, kivetítő elhelyezéséhez, bizonyos területek lezárásához. Előreláthatólag decemberben kerül az Országgyűlés elé a gyülekezési törvény módosítása, amely tartalmazza többek között azt is, hogy a rendőrség ne oszlasson fel egy spontán tüntetést csak azért, mert azt nem jelentették be. A tervezet egyértelművé tenné, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés megvitatása. Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi és igazságügyi biztosa magyar képviselők kérései nyomán a budapesti kormányhoz fordult, hogy információkat kérjen a tüntetők elleni esetleges rendőri túlkapásokról. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az EPP európai parlamenti frakciójának ülésén Hans-Gert Pöttering frakcióvezető és José Manuel Barroso, a brüsszeli EU-bizottság vezetője előtt beszélt arról, hogy Magyarországon a hatalom október 23-án átlépte a jogállamiság határait. „Európai parlamenti képviselőkként pártállástól és politikai hovatartozástól függetlenül Magyarország érdekeinek képviselete a feladatunk. A hazugságok és a félrevezető tájékoztatás felbecsülhetetlen mértékű kárt okoz hazánknak” – reagált a tájékoztatásra Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője. /A Batthyány örökmécsesnél folytatódnak a budapesti tüntetések. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 30.

Rendszerváltó népgyűlést tervez a Magyar Nemzeti Bizottság 2006. A magukat Kossuth térieknek nevező demonstrálók a budai Várban tartották meg október 28-án az október 23-ára meghirdetett, de a zavargások miatt elmaradt népgyűlést. A rendezvényt mintegy háromszáz rendőr biztosította, incidensek nem voltak. A tervezett gazdademonstráció elmaradt. A Kossuth tér még mindig a rendőrség által lezárt „műveleti területnek” van nyilvánítva, így ott egy ideig semmiféle csoportos megnyilvánulásra nincs lehetőség. A Fővárosi Közgyűlés szigorította a gyülekezési szabályokat is. /Guther M, Ilona: Rendszerváltó nemzetgyűlés készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2007. március 16.

Budapesten sem a Fidesz, sem a KDNP nem vett részt március 15-én az állami lobogó felvonásán, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy „a Gyurcsány-kormány börtönbe zárja az állami lobogót”. A budapesti Kossuth Lajos teret ugyanis teljesen lezárta a rendőrség, a térre vezető utcákat fémkordonokkal, keresztbe állított rendőrautókkal állták el. Az érdeklődök fémdetektoros kapukon keresztül juthattak az ünnepség helyszínének közelébe. A Kossuth tér hónapok óta kordonokkal elzárt részére csak az eseményre akkreditált újságírók léphettek be a meghívott személyiségeken kívül. Amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megjelent a Kossuth téren, a kordonon kívül összegyűlt néhányszáz főnyi tömeg hangos fütyülésbe, kiabálásba kezdett. A füttyszó folyamatosan hallatszott a nemzeti lobogó és a történelmi zászlók bevonulása során. Az emberek folyamatosan a miniszterelnököt gyalázó jelszavakat kiabáltak. A Nemzeti Múzeumnál is füttykoncert kísérte a kormányfő megjelenését, a tömeg ekkorra 15 000-re növekedett. Ezt követően többezer ember indult a Március 15. térre, a Petőfi szoborhoz, a budapesti önkormányzat ünnepségének helyszínéhez. A tüntetők, kifütyülték és tojással dobálták meg Demszky Gábor főpolgármestert, beszéde alatt a biztonsági emberek esernyőkkel védték a szónokot a bedobált tojásoktól és paradicsomtól. A Fidesz nagygyűlésén hatalmas tömeg, több mint 200 ezer ember gyűlt össze megtöltve a Kossuth Lajos utcát, egészen az Astoriáig. „Mindazért, ami ma történik velünk, a válságért, a pénzbehajtásért, az utcai zavargásokért, a rendőri brutalitásért kizárólag a kormány, az új arisztokrácia kormánya a felelős” – jelentette ki Orbán Viktor. Este összecsapás kezdődött a rendőrök és a tüntetők között. /Ostromhangulat Budapesten a magyar nemzeti ünnepen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A rendőrség Budapesten a Deák téren elfogta Budaházy Györgyöt, akit tavaly szeptember óta köröztek a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű megrongálása miatt és a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épületébe vitték. Több száz ember indult az épület felé Budaházy kiszabadítása érdekében. /A rendőrség elfogta Budaházy Györgyöt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./ Fémkordonnal lezárta a rendőrség a Nemzeti Nyomozóiroda Aradi utcai épületét, ahová Budaházy Györgyöt szállították. Budaházy kiszabadítását követelni estére mintegy ezer tüntető gyűlt össze, őket könnygázzal és vízágyúval szorította ki a rendőrség az Oktogonig, miután kövekkel és üvegekkel dobálták a rendfenntartókat, illetve egy építkezésről elhordott anyaggal barikádot próbáltak emelni az Andrássy út közepére. Késő estére több kis csoportra oszlatták szét a tüntetőket. /Március idusa Magyarországon: Tömegoszlatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

2008. július 16.

Budapesten a XII. kerületi, a második világháború áldozatainak emlékére engedély nélkül felépített Turul-szobor fennmaradásához hozzájárult az I. kerület, azonban a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője július 15-én született döntésében elutasította a szoborra kiadott fennmaradási engedélyt. A XII. kerületi önkormányzat képviselőtestülete 2005-ben döntött úgy, hogy emlékművet állít az elesett polgári és katonai áldozatoknak az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán. A fővárosi közgyűlés nem járult hozzá az emlékmű felállításához. A kerület ettől függetlenül megépítette, és 2005 októberében felavatta a Turul-szobrot. /Kánya Gyöngyvér: Turult döntenek az Istenhegyi úton. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2008. július 17.

Marosvásárhelyen bemutatták A marosvásárhelyi Városháza és Kultúrpalota megmentett épülettartozékai /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008/ című munkát. A kiadvánnyal a múzeum és a kiadó a korán elhunyt Bónis Johanna múzeumigazgatónak /Misztótfalu, 1950. jún. 21. – Marosvásárhely, 2006. aug. 22./ állított emléket. Bónis Johannát a betegsége sem akadályozta meg abban, hogy a festett vitrálokat megmentse, restauráltassa és tudományos munkájában feldolgozza. Nemcsak a dolgozat bemutatását de az üvegablakok helyreálltásának befejezését sem érhette már meg. Tervei mégis megvalósultak: a megsemmisülésre ítélt ritka darabokat a Maros megyei tanács, a Budapest önkormányzata és a Róth Miksa Emlékház támogatásával sikerült régi szépségében újból közkinccsé tenni. /Antal Erika: Kiadvány a festett üvegablakokról. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2008. július 24.

Tüntetést és ellentüntetést is szerveznek július 23-án estére Budapesten a XII. kerületi Turul-szoborhoz: jobboldali szervezetek az emlékmű megmaradásáért, baloldali fiatalok pedig a lebontásáért demonstrálnak. A XII. kerület második világháborús polgári és katonai áldozatai emlékére 2005 októberében állítottak turulszobrot az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán. A XII. kerület a Fővárosi Bírósághoz fordult, a bíróság azonban április 9-én jogerősen kimondta: a jogsértő állapotot meg kell szüntetni, a szobrot el kell távolítani. A turulszobor fennmaradásához május 29-én nem adott hozzájárulást a Fővárosi Közgyűlés, amelyben az MSZP-nek és az SZDSZ-nek van többsége. /Tüntetés és ellentüntetés a Turul-szoborért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ Kányádi írja, örök figyelmeztetésül a mai s későbbi politikamentes (apolitikus) magyar írók elé a futó homokba: ,,Aki ért és megértet, egy népet megéltet" – idézte Czegő Zoltán. És a „kisebbségben illegő kormánytalan kormányának most azon jár az esze, hogy a XII. kerület polgármesteri hivatala mellől, a szép oldalból a nemrég fölépített Turul madár-szobrot eltakarítsa valaki. Az a vállalkozó valaki az MSZP IX. kerületi polgármestere, ő vállalta, hogy ha másképp nem, hát karhatalommal is eltakarítja az ősi magyar eredetmonda egyik legfőbb alakjának mását, a turulmadarat. ”„Ahol van nemzeti önérzet, ott van haladás, nemzet, lásd Romániát, Szlovákiát, szedte-vette új történelmükkel, de az övék!”„Turult vegyenek! És lélekharangszót veszünk itt, mert a harangokat szertelopkodták halmozottan előnyös helyzetűek. Erdély, mentsd meg, vidd el a turult!” /Czegő Zoltán: Turult vegyenek! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998