udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Budapesti Operettszinhaz

2005. szeptember 9.

Az elmúlt hétvége falu- és városnapi rendezvények jegyében zajlott. Falunapokat tartottak Hosszúmezőn, városnapokat Kapnikbányán, Koltón pedig a hagyományos Petőfi-ünnepségre került sor. Hosszúmezőn ünnepi istentisztelet nyitotta meg a falunapot, majd a megjelentek megnézték a képzőművészeti kiállítást: Homei Csurka Erzsébet és Páll Lehel festőművészek, Zelevics Mihály fafaragó, Veres Bella és Volcsanszki Lenke díszműves, valamint Szabó Brigitta és Homei Tímea gyertyaöntők munkáit. Sportmérkőzések után fellépett a helyi Búzavirág Együttes, valamint a felsővisói Német Fórum tánckara. Az ünneplők a Hosszúmezőért Ifjúsági Szervezet (HISZ) által havi rendszerességgel kiadott, immár egyéves múltra visszatekintő helyi lappal is megismerkedhettek. A Sor Alatt c. lapot helyi fiatalok lelkes csapata szerkeszti és terjeszti. Több éves hagyomány Koltón, hogy szeptember első vasárnapján nagyszabású ünnepség keretében adóznak Petőfi emlékének. Az idei ünnepség már szombaton megkezdődött. A nagybányai fúvószenekar térzenével indította a műsort, majd a koltói és a környékbeli települések hagyományőrző együttesei léptek színpadra. Másnap megkoszorúzták Petőfi és Júlia kastélykerti szobrát, majd színvonalas kultúrműsor következett. A sárospataki 8-Kor Színház immár tíz éve rendszeres vendég Koltón. Felléptek a budapesti Magyar Operettszínpad ifjú művészei is. Felsőbányán a Véső Ágoston vezette festőtelep 10. évfordulóját ünnepelték. Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész számolt be az általa alapított festőtelep tíz esztendejéről, majd Tőkés László református püspök beszélt. A tárlat a telep művészeinek munkáit mutatta be. Kapnikbányán immár ötödik alkalommal kerítettek sort városnapi rendezvényekre. A színes programok között mindenki megtalálhatta a számára leginkább megfelelőbbet. /Tamási A., Simori S., S.N.B.: Mozgalmas hétvége, ünnepi hangulatban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 9./

2005. szeptember 9.

Az elmúlt hétvége falu- és városnapi rendezvények jegyében zajlott. Falunapokat tartottak Hosszúmezőn, városnapokat Kapnikbányán, Koltón pedig a hagyományos Petőfi-ünnepségre került sor. Hosszúmezőn ünnepi istentisztelet nyitotta meg a falunapot, majd a megjelentek megnézték a képzőművészeti kiállítást: Homei Csurka Erzsébet és Páll Lehel festőművészek, Zelevics Mihály fafaragó, Veres Bella és Volcsanszki Lenke díszműves, valamint Szabó Brigitta és Homei Tímea gyertyaöntők munkáit. Sportmérkőzések után fellépett a helyi Búzavirág Együttes, valamint a felsővisói Német Fórum tánckara. Az ünneplők a Hosszúmezőért Ifjúsági Szervezet (HISZ) által havi rendszerességgel kiadott, immár egyéves múltra visszatekintő helyi lappal is megismerkedhettek. A Sor Alatt c. lapot helyi fiatalok lelkes csapata szerkeszti és terjeszti. Több éves hagyomány Koltón, hogy szeptember első vasárnapján nagyszabású ünnepség keretében adóznak Petőfi emlékének. Az idei ünnepség már szombaton megkezdődött. A nagybányai fúvószenekar térzenével indította a műsort, majd a koltói és a környékbeli települések hagyományőrző együttesei léptek színpadra. Másnap megkoszorúzták Petőfi és Júlia kastélykerti szobrát, majd színvonalas kultúrműsor következett. A sárospataki 8-Kor Színház immár tíz éve rendszeres vendég Koltón. Felléptek a budapesti Magyar Operettszínpad ifjú művészei is. Felsőbányán a Véső Ágoston vezette festőtelep 10. évfordulóját ünnepelték. Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész számolt be az általa alapított festőtelep tíz esztendejéről, majd Tőkés László református püspök beszélt. A tárlat a telep művészeinek munkáit mutatta be. Kapnikbányán immár ötödik alkalommal kerítettek sort városnapi rendezvényekre. A színes programok között mindenki megtalálhatta a számára leginkább megfelelőbbet. /Tamási A., Simori S., S.N.B.: Mozgalmas hétvége, ünnepi hangulatban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 9./

2005. szeptember 9.

Az elmúlt hétvége falu- és városnapi rendezvények jegyében zajlott. Falunapokat tartottak Hosszúmezőn, városnapokat Kapnikbányán, Koltón pedig a hagyományos Petőfi-ünnepségre került sor. Hosszúmezőn ünnepi istentisztelet nyitotta meg a falunapot, majd a megjelentek megnézték a képzőművészeti kiállítást: Homei Csurka Erzsébet és Páll Lehel festőművészek, Zelevics Mihály fafaragó, Veres Bella és Volcsanszki Lenke díszműves, valamint Szabó Brigitta és Homei Tímea gyertyaöntők munkáit. Sportmérkőzések után fellépett a helyi Búzavirág Együttes, valamint a felsővisói Német Fórum tánckara. Az ünneplők a Hosszúmezőért Ifjúsági Szervezet (HISZ) által havi rendszerességgel kiadott, immár egyéves múltra visszatekintő helyi lappal is megismerkedhettek. A Sor Alatt c. lapot helyi fiatalok lelkes csapata szerkeszti és terjeszti. Több éves hagyomány Koltón, hogy szeptember első vasárnapján nagyszabású ünnepség keretében adóznak Petőfi emlékének. Az idei ünnepség már szombaton megkezdődött. A nagybányai fúvószenekar térzenével indította a műsort, majd a koltói és a környékbeli települések hagyományőrző együttesei léptek színpadra. Másnap megkoszorúzták Petőfi és Júlia kastélykerti szobrát, majd színvonalas kultúrműsor következett. A sárospataki 8-Kor Színház immár tíz éve rendszeres vendég Koltón. Felléptek a budapesti Magyar Operettszínpad ifjú művészei is. Felsőbányán a Véső Ágoston vezette festőtelep 10. évfordulóját ünnepelték. Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész számolt be az általa alapított festőtelep tíz esztendejéről, majd Tőkés László református püspök beszélt. A tárlat a telep művészeinek munkáit mutatta be. Kapnikbányán immár ötödik alkalommal kerítettek sort városnapi rendezvényekre. A színes programok között mindenki megtalálhatta a számára leginkább megfelelőbbet. /Tamási A., Simori S., S.N.B.: Mozgalmas hétvége, ünnepi hangulatban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 9./

2007. június 22.

Dévai Nagy Kamilla előadóművész a külhoni magyar fiatalokat megkülönböztetett figyelemben részesíti iskolájában, Budapesten, a Krónikásének alapítványi zeneiskolában. Ezt nem jelentheti ki nyíltan, akkor azonnal eltaposnák őt, mondta. Zeneiskoláját most a kilakoltatás veszélye fenyegeti. Valóban kilakoltatás előtt állnak, erősítette meg, mert nem kellenek a „felső rétegeknek”. Képtelenek voltak fizetni a fűtés- és villanyszámlát, és erre hivatkozva kilakoltatják őket. Dévai Nagy Kamilla rózsadombi lakása árát beleépítette ebbe az iskolaépületbe. Arról volt Meg sem tudja mondani, hogy hányan tanultak nála Erdélyből. A közel tizenegy év alatt négyszáz olyan tanulója volt az iskolának, aki hosszabb-rövidebb időt itt töltött. Nem azért hozta létre az iskolát, hogy Erdélyből elcsábítsa az embereket, hanem azért, hogy tanuljanak, majd hazavigyék a reménységet, a hitet, a fényt. Számos olyan tanítványa van, akik nagy sikerrel elvégezték az iskolát és diplomáztak már. Például két kedves gyergyószentmiklósi tanítványa, Nádi Csongor és Portik Bakai Dalma, akik már számos országban sikereket ért el. Gyergyóremetéről jött György Rózsa Sándor, aki már a budapesti operettszínházban is főszerepeket énekel. Megemlítette még a székelyudvarhelyi Deák Csongort és a csíkszentdomokosi Kurkó Józsefet, aki több filmben is szerepelt. Szászrégenből jött Szász Gyula, aki rockoperák főszerepeit énekli, és Varga Miklós utódjaként emlegetik; vagy Madaras Zsolt Szovátáról, aki úgy énekel, hogy a nemrég létrehozott Üzen március című rockoperában már neki írták a dalt. Nemsokára diplomázik a marosszentgyörgyi Lovász Ágota, aki egy másik krónikáshoz ment férjhez, a szászrégeni Demeter Attilához. Dévai Nagy Kamilla az 1996 januárjában bekövetkezett autóbalesete, majd az ezt követő, csodával határos gyógyulása után életcéljául tűzte ki a tehetséges gyerekek támogatását. Sokat jár mindenfelé a tizenötmilliós magyarság körében, és mindenütt megtalálja azt a magot, amely képes összetartani, és áldozatot hozni. szó, hogy 25 évre megkapják ezt az épületet. Ha kirakják őket, neki sincs hová menniük. Az V. kerületi önkormányzat sietett a segítségükre. Dévai Nagy Kamilla 1968-ban vált hirtelen ismertté, mert a Nyílik a rózsa, illetve a Röpülj, páva népdalvetélkedő zsűrije kifogásolta, hogy gitárkísérettel énekeli a népdalokat. A zsűri kidobta őt a vetélkedőből, a közönség visszaszavazta a versenybe. Úgy érzi, 1996-os balesetekor az Úr vendége volt, megkapta a feladatát: járja a végeket, és vigye a hírt, hogy vannak még tisztességes magyarok emitt is, amott is. Dévai Nagy Kamilla /sz. 1950. febr. 17./ Liszt Ferenc- és Kazincy-díjas énekes-előadóművész, számos nemzetközi elismerés és díj birtokosa, a Krónikásének Közhasznú Alapítvány Zeneiskola alapító igazgatója. /Jánossy Alíz: Új krónikás hagyományok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2007. június 22.

Dévai Nagy Kamilla előadóművész a külhoni magyar fiatalokat megkülönböztetett figyelemben részesíti iskolájában, Budapesten, a Krónikásének alapítványi zeneiskolában. Ezt nem jelentheti ki nyíltan, akkor azonnal eltaposnák őt, mondta. Zeneiskoláját most a kilakoltatás veszélye fenyegeti. Valóban kilakoltatás előtt állnak, erősítette meg, mert nem kellenek a „felső rétegeknek”. Képtelenek voltak fizetni a fűtés- és villanyszámlát, és erre hivatkozva kilakoltatják őket. Dévai Nagy Kamilla rózsadombi lakása árát beleépítette ebbe az iskolaépületbe. Arról volt Meg sem tudja mondani, hogy hányan tanultak nála Erdélyből. A közel tizenegy év alatt négyszáz olyan tanulója volt az iskolának, aki hosszabb-rövidebb időt itt töltött. Nem azért hozta létre az iskolát, hogy Erdélyből elcsábítsa az embereket, hanem azért, hogy tanuljanak, majd hazavigyék a reménységet, a hitet, a fényt. Számos olyan tanítványa van, akik nagy sikerrel elvégezték az iskolát és diplomáztak már. Például két kedves gyergyószentmiklósi tanítványa, Nádi Csongor és Portik Bakai Dalma, akik már számos országban sikereket ért el. Gyergyóremetéről jött György Rózsa Sándor, aki már a budapesti operettszínházban is főszerepeket énekel. Megemlítette még a székelyudvarhelyi Deák Csongort és a csíkszentdomokosi Kurkó Józsefet, aki több filmben is szerepelt. Szászrégenből jött Szász Gyula, aki rockoperák főszerepeit énekli, és Varga Miklós utódjaként emlegetik; vagy Madaras Zsolt Szovátáról, aki úgy énekel, hogy a nemrég létrehozott Üzen március című rockoperában már neki írták a dalt. Nemsokára diplomázik a marosszentgyörgyi Lovász Ágota, aki egy másik krónikáshoz ment férjhez, a szászrégeni Demeter Attilához. Dévai Nagy Kamilla az 1996 januárjában bekövetkezett autóbalesete, majd az ezt követő, csodával határos gyógyulása után életcéljául tűzte ki a tehetséges gyerekek támogatását. Sokat jár mindenfelé a tizenötmilliós magyarság körében, és mindenütt megtalálja azt a magot, amely képes összetartani, és áldozatot hozni. szó, hogy 25 évre megkapják ezt az épületet. Ha kirakják őket, neki sincs hová menniük. Az V. kerületi önkormányzat sietett a segítségükre. Dévai Nagy Kamilla 1968-ban vált hirtelen ismertté, mert a Nyílik a rózsa, illetve a Röpülj, páva népdalvetélkedő zsűrije kifogásolta, hogy gitárkísérettel énekeli a népdalokat. A zsűri kidobta őt a vetélkedőből, a közönség visszaszavazta a versenybe. Úgy érzi, 1996-os balesetekor az Úr vendége volt, megkapta a feladatát: járja a végeket, és vigye a hírt, hogy vannak még tisztességes magyarok emitt is, amott is. Dévai Nagy Kamilla /sz. 1950. febr. 17./ Liszt Ferenc- és Kazincy-díjas énekes-előadóművész, számos nemzetközi elismerés és díj birtokosa, a Krónikásének Közhasznú Alapítvány Zeneiskola alapító igazgatója. /Jánossy Alíz: Új krónikás hagyományok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2007. november 3.

Szeptember 30-a és október 8-a között zajlott Budapesten az Operettszínházban a Kálmán Imre Nemzetközi Karmesterverseny, amelyen 11 ország 26 dirigense vett részt. A rangos nemzetközi zsűri III. díjjal jutalmazta Kulcsár Szabolcsot, a Kolozsvári Magyar Opera karigazgatóját/karmesterét. /Fekete Adél: Új ajtó tárult ki előttem. Beszélgetés Kulcsár Szabolcs karmesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2007. november 3.

Szeptember 30-a és október 8-a között zajlott Budapesten az Operettszínházban a Kálmán Imre Nemzetközi Karmesterverseny, amelyen 11 ország 26 dirigense vett részt. A rangos nemzetközi zsűri III. díjjal jutalmazta Kulcsár Szabolcsot, a Kolozsvári Magyar Opera karigazgatóját/karmesterét. /Fekete Adél: Új ajtó tárult ki előttem. Beszélgetés Kulcsár Szabolcs karmesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2008. március 28.

„Neked adom a lányomat, Abigélt” – ezzel a mondattal adta át a nemrég elhunyt Szabó Magda egyik legkedvesebb regényének, az Abigélnek színpadra állítási jogát az Operettszínház fiatal rendezőjének, Somogyi Szilárdnak. A budapesti Operettszínház a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében március 27-én mutatta be Kocsák Tibor–Somogyi Szilárd–Miklós Tibor Abigél című musicaljét, Szabó Magda regényének zenés színpadi adaptációját. Az Abigél az elmúlt évek felmérései alapján az egyik legolvasottabb könyv Magyarországon, hasonlóan népszerű a filmváltozat is. /Kiss Judit: Diáklegenda a színpadon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

2008. március 28.

„Neked adom a lányomat, Abigélt” – ezzel a mondattal adta át a nemrég elhunyt Szabó Magda egyik legkedvesebb regényének, az Abigélnek színpadra állítási jogát az Operettszínház fiatal rendezőjének, Somogyi Szilárdnak. A budapesti Operettszínház a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében március 27-én mutatta be Kocsák Tibor–Somogyi Szilárd–Miklós Tibor Abigél című musicaljét, Szabó Magda regényének zenés színpadi adaptációját. Az Abigél az elmúlt évek felmérései alapján az egyik legolvasottabb könyv Magyarországon, hasonlóan népszerű a filmváltozat is. /Kiss Judit: Diáklegenda a színpadon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

2009. május 4.

Sikert aratott Kerényi Miklós Gábor rendezésében, a budapesti Operettszínház által létrehozott Rómeó és Júlia a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínházban, a hétvégén. – Most először került külföldi színpadra egy magyar musicalprodukció replikaváltozata. /Pesti Rómeó és Júlia sikere Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2009. május 6.

Gérard Presgurvic Rómeó és Júlia című musicaljét a budapesti Operettszínházzal karöltve mutatta be a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínház. A két intézmény összefogása a legtöbbet játszott és legtöbb nézőt csábító előadás megvalósítását tűzte ki célul A budapesti Operettszínház életében ez volt az első alkalom, hogy egy magyar musicalprodukció replika változata külföldi színpadra került. A Rómeó és Júlia Budapesten látható verziója teljes egészében Kerényi Miklós Gábor nevéhez fűződik, az ő átdolgozásában és rendezésében látható a mű Bukarestben, Velich Rita jelmezeivel, Götz Béla díszleteivel, Somfai Péter világítástervével és Duda Éva koreográfiájával. A musicalnek Romániában nincs hagyománya, ezért a válogatás nagyon nehéz volt. /Darvas Beáta, Kánya Gyöngyvér: Legekért küzdő románc. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

2009. október 23.

Magyar Capuletek és román Montaguek áldozták fel életüket a szerelemért október 22-én a budapesti Operettszínházban. A Biennále keretében bemutatott kétnyelvű Rómeó és Júlia című musical sikert aratott. A Biennále – A Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében román és a magyar művészek közösen, két nyelven játszották el Gerard Presgurvic Rómeó és Júlia című musicaljét. A „román szereplők” között két magyar is volt. A Temesvári Csiky Gergely Színház korábbi igazgatója, a jelenleg szabadúszó színész Demeter András Lőrinc barátot formálta meg. A Tybaltot alakító bukaresti születésű, Marosvásárhelyen diplomázott Fazekas Ernő pedig egyúttal a román nyelvű változat fordítója volt. Ők hol magyarul, hol románul szóltak a közönséghez. „Köszönöm Önöknek, hogy így fogadták ezt a rendkívüli előadást és köszönöm a művészeknek is” – mondta Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója, aki a darab rendezője is. A Bukaresti Nemzeti Operettszínház és a budapesti Operettszínház együttműködése több éve tart. A két teátrum alapító tagja az Európai Zenés Színházak Szövetségének, mely első fesztiválját Bukarestben tartotta 2008 őszén. Az együttműködésnek köszönhető egy újabb vállalkozás: a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre operett replika változatának bemutatója november 12-én lesz. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Rómeó és Julieta a Biennálén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2009. október 23.

Magyar Capuletek és román Montaguek áldozták fel életüket a szerelemért október 22-én a budapesti Operettszínházban. A Biennále keretében bemutatott kétnyelvű Rómeó és Júlia című musical sikert aratott. A Biennále – A Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében román és a magyar művészek közösen, két nyelven játszották el Gerard Presgurvic Rómeó és Júlia című musicaljét. A „román szereplők” között két magyar is volt. A Temesvári Csiky Gergely Színház korábbi igazgatója, a jelenleg szabadúszó színész Demeter András Lőrinc barátot formálta meg. A Tybaltot alakító bukaresti születésű, Marosvásárhelyen diplomázott Fazekas Ernő pedig egyúttal a román nyelvű változat fordítója volt. Ők hol magyarul, hol románul szóltak a közönséghez. „Köszönöm Önöknek, hogy így fogadták ezt a rendkívüli előadást és köszönöm a művészeknek is” – mondta Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója, aki a darab rendezője is. A Bukaresti Nemzeti Operettszínház és a budapesti Operettszínház együttműködése több éve tart. A két teátrum alapító tagja az Európai Zenés Színházak Szövetségének, mely első fesztiválját Bukarestben tartotta 2008 őszén. Az együttműködésnek köszönhető egy újabb vállalkozás: a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre operett replika változatának bemutatója november 12-én lesz. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Rómeó és Julieta a Biennálén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2009. október 23.

Magyar Capuletek és román Montaguek áldozták fel életüket a szerelemért október 22-én a budapesti Operettszínházban. A Biennále keretében bemutatott kétnyelvű Rómeó és Júlia című musical sikert aratott. A Biennále – A Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében román és a magyar művészek közösen, két nyelven játszották el Gerard Presgurvic Rómeó és Júlia című musicaljét. A „román szereplők” között két magyar is volt. A Temesvári Csiky Gergely Színház korábbi igazgatója, a jelenleg szabadúszó színész Demeter András Lőrinc barátot formálta meg. A Tybaltot alakító bukaresti születésű, Marosvásárhelyen diplomázott Fazekas Ernő pedig egyúttal a román nyelvű változat fordítója volt. Ők hol magyarul, hol románul szóltak a közönséghez. „Köszönöm Önöknek, hogy így fogadták ezt a rendkívüli előadást és köszönöm a művészeknek is” – mondta Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója, aki a darab rendezője is. A Bukaresti Nemzeti Operettszínház és a budapesti Operettszínház együttműködése több éve tart. A két teátrum alapító tagja az Európai Zenés Színházak Szövetségének, mely első fesztiválját Bukarestben tartotta 2008 őszén. Az együttműködésnek köszönhető egy újabb vállalkozás: a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre operett replika változatának bemutatója november 12-én lesz. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Rómeó és Julieta a Biennálén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998