udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Budapesti Rendõr-Fõkapitanysag /BRFK/

2004. január 14.

Jan. 13-án őrizetbe vették D. Miklóst és M. Richárdot, akiket azzal gyanúsít a rendőrség, hogy ők égették el az izraeli zászlót január 11-én, vasárnap, a Tilos Rádió elleni tüntetésen – jelentették be a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján. A férfiakat a rendőrségi nyilvántartás segítségével találták meg. /Őrizetben a zászlóégetés-ügy gyanúsítottjai. = Krónika (Kolozsvár), jan.14./

2006. november 10.

Nyugdíjazását kérte december 31-ei hatállyal Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya. Demszky Gábor főpolgármester azt kérte tőle, hogy változtassa meg szándékát, mert Budapestnek szüksége van egy jól felkészült rendőri vezetőre. Kérelme okairól Gergényi nem kívánt nyilatkozni a sajtónak. „Nincs kommentár” – válaszolta azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy döntése összefügg-e a korábbi hetek történéseivel, az utcai zavargások idején a rendbontókkal szemben foganatosított rendőri intézkedések miatt személyét ért szakmai és politikai támadásokkal. Sajtóinformációk szerint két főkapitány-helyettes – a közbiztonságért, illetve a gazdálkodásért felelős – is fontolóra vette nyugdíjazási kérelmének benyújtását. A BRFK felső vezetői közül egyedül a bűnügyi főkapitány-helyettes maradna. Ugyancsak nyugdíjazási szándékát jelezte több főosztályvezető és kerületi kapitányság-vezető is. A főpolgármester mellett a Szabad Demokraták Szövetsége is maradásra kérte a főkapitányt. „Egyben visszautasítjuk azt a föltételezést, hogy Gergényi Péter budapesti főkapitány vállalhatatlanná vált volna az SZDSZ számára” – olvasható a Kuncze Gábor pártelnök által aláírt közleményben. A Fidesz álláspontja, hogy a rendőrfőkapitány nyugdíjba vonulása nem oldja meg az október 23-i események miatt kialakult helyzetet, bár szerintük Gergényi döntése mindenképpen a felelősség beismerését jelenti. A budapesti zavargások kapcsán 93 rendőrök ellen tett feljelentés ügyében rendelt el nyomozást az ügyészség. Ebből 38 eljárást a szeptemberi, 55-öt az októberi eseményekkel összefüggésben indítottak. A feljelentések hivatalos eljárásban történő bántalmazásokat tartalmaznak. Emellett hivatalos személy elleni erőszak miatt – a szeptemberi és októberi budapesti zavargásokkal összefüggésben – az ügyészség 67 eljárást indított. /Guther M. Ilona: Nyugdíjba menne, de nem tudni, miért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2007. február 3.

Polgári engedetlenségi akció keretében a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői február 2-án lebontották a budapesti Kossuth Lajos teret elkerítő kordont. A téren szolgálatot teljesítő rendőrök nem avatkoztak közbe. A Fidesz január 31-én felszólította az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. A kormányszóvivő akkor válaszul azt közölte, hogy a téren álló kordonok eltávolítása a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozik. A Kossuth teret október 22-ről 23-ára virradóra ürítették ki, és zárták le kordonokkal, műveleti területté nyilvánítva azt októberben és novemberben. Maga Szili Katalin házelnök is kérte nemrég a kordon felszámolását, a rendőrfőkapitány szerint azonban a parlament továbbra sincs biztonságban. A rendőrök február 2-án visszaépítették a kordonokat. Időközben demonstrálók érkeztek a helyszínre, akik megpróbálták megakadályozni a kordonok visszaállítását, velük szemben azonban a rendőrök határozottan felléptek. Estére 6-7000 ember gyűlt össze, zavargásokra nem került sor. Lendvai Ildikó (MSZP) szerint tragikus fordulóponthoz érkezett a Fidesz, mert soha nem volt még példa arra, hogy képviselők jogsértést kövessenek el, és hogy másokat is erre buzdítsanak. A magyar alkotmány súlyosan tiltja az önbíráskodást, ez pedig az volt – közölte. Herényi Károly (MDF) azt mondta: furcsának tartja, hogy a törvényalkotók maguk alkalmazzák a polgári engedetlenséget. Demszky Gábor, Budapest SZDSZ-es főpolgármestere szerint elfogadhatatlan és veszélyes a Fidesz akciója. Sólyom László köztársasági elnök úgy vélekedik: jogellenesen bontották le a kordont. /”Felszabadította” a Fidesz a Kossuth teret. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2007. február 6.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) feljelentette azokat a képviselőket, akik részt vettek a fővárosi Kossuth téri kordon elbontásában. A Fővárosi Bíróság (FB) arról tájékoztatta az MTI-t, hogy jelenlegi formájában elbírálásra alkalmatlan a rendőrség feljelentése, mert abban nincs pontosan megjelölve a feljelentettek köre és a tényállás. Polgári engedetlenségi akció keretében a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői február 2-án elbontották a Kossuth Lajos teret elkerítő kordont. Az MSZP bejelentette, hogy rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek, mert szerintük a Fidesz képviselői tudatos jogsértést követtek el a kordonbontással. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben kérte Petrétei József igazságügyi minisztert, hogy adjon tájékoztatást az Országház biztonsági kérdéseiről. /Eljárás indul a kordonbontók ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

2007. február 7.

A 2006 szeptemberében és októberében Magyarországon kialakult helyzetért eltérő mértékben felelős az egész politikai osztály, a felelősségben osztozik a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományos értelmiség is – olvasható a február 6-án nyilvánosságra hozott Gönczöl-jelentésben. A jelentés szerint a 2006. szeptemberi-októberi zavargásokat több tényező okozta. Ilyen a sérelmi nemzettudat, a kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, a politika rossz kommunikációja, és az ellenzék kormánybuktató szándéka. Mindehhez hozzájárult a miniszterelnök balatonőszödi beszédének szelektív nyilvánossá tétele. A demonstrációkra jó alkalmat szolgáltatatott 1956 félévszázados évfordulója is. /A teljes politikai osztály felelős a Magyarországon kialakult helyzetért. Közzétették a Gönczöl-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Gönczöl Katalin büntetőjogász, kriminológus által vezetett kilenctagú testület tavaly november 6-án alakult meg Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezésére, feladata az volt, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen, és ajánlásokat fogalmazzon meg a rendzavarásokkal kapcsolatban. A jelentés azt javasolja, hogy a kormány tegyen javaslatot a rendőrségi törvény módosítására, készítse elő a gyülekezési törvény módosítását; ebben térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény eredeti szövegéhez, amely tiltja rendezvények megtartását az Országház környékén. A bizottság szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenes módon vett tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezt követően pedig nem oszlatta fel a tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. Az erőszak alkalmazása a támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt szükséges volt, de egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem kívánta kommentálni a jelentést. Gyurcsány Ferenc kormányfő alapos munkának nevezte a dokumentumot. Az MDF egyetért a jelentés megállapításainak többségével, súlyos hiányosságnak tartja azonban, hogy a tanulmány nem szól a rendészeti miniszter felelősségéről. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a rendőrségnek és a kormánynak le kell vonnia a Gönczöl-jelentésben megfogalmazott tanulságokat. A KDNP megfontolásra javasolja a politikai tényezőknek a bizottság megállapításait, közölte Simicskó István frakcióvezető-helyettes. /Mindenki felelős. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./ Lehet, hogy harag és részrehajlás nélküli – ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök értékelte –, de semmitmondónak is titulálható az az értékelés, amely a tavalyi viharos budapesti ősz tanulságait igyekszik összegezni. Csak az utcára vonulókra nem húzza rá a vizes lepedőt, a rendőrpofonok vétlen vagy provokatív „haszonélvezőit” a nép- és önbutítás áldozataiként kategorizálja. A rendőrség szerepében nézetazonosság van értékelők és közvélemény között. A felmentett tömeg indulatait többek között – a régmúltban gyökerező sérelmi nemzettudatnak – tulajdonítja az elemzés. A kommunista internacionalizmus torz szellemében szocializálódott, az elszakított országrészeket a térképen elhelyezni sem tudó embertől milyen alapon kérhetné bárki is számon, hogy miért nem tud higgadtan viszonyulni a nemzeti öntudat kérdéséhez. E tudatlanság átka bukkant fel a rendőrök logikátlan engedékenységében, illetve indokolatlan brutalitásában is. /Csinta Samu: Sérelmi nemzetöntudat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2007. március 15.

Ostromközeli hangulatban készül Budapest a magyar nemzeti ünnepre. A rendfenntartó szervek készenlétben állnak. Az országos, illetve a budapesti rendőr-főkapitányság külön műveleti központot hozott létre az „események koordinálására”. A rendőri készültség kiterjed a budapesti rendezvények helyszínének közelében működő mintegy száz térfigyelő kamerára is. Egy nemzetközi emberjogi megfigyelő-hálózat 100-150 tagja felügyeli az eseményeket. /Március 15. – egy ünnep, több nemzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2008. január 14.

Magyarországon és Romániában aggasztó méreteket ölt a gyerekbűncselekmények száma. Az anyaországi sajtó az elmúlt napokban vezető hírként kezeli annak a 12 éves, román állampolgárságú fiúnak a történetét, aki a budapesti Blaha Lujza téren azért szúrt combon egy nála három évvel idősebb diákot, hogy megszerezze mp3-as lejátszóját. Az áldozatot – aki majdnem elvérzett – jelenleg súlyos sérüléssel kórházban ápolják. Az elkövetőt a Budapesti Rendőr-főkapitányság jelenleg körözi, azonban közölték: akár egy újabb késelés esetén sem tehetnek mást, minthogy újra elengedik, mivel a jogszabályok szerint korára való tekintettel nem vehető őrizetbe. A romániai gyerek mintegy fél éve egy hasonló korú fiatalokból álló banda tagjaként tevékenykedik, amely a Blaha Lujza téren és annak környékén követ el bűncselekményeket, jórészt lopásokat, rablásokat. Mindannyian állami gyermekotthonban élnek – kivéve amikor szökésben vannak –, a rendőrség nem zárhatja be őket az intézmény falai közé, és büntetni sem lehet őket 14 éves korukig. Romániában, Galacon életveszélyes állapotban szállítottak kórházba egy 13 éves fiút, akit egy évvel fiatalabb barátja késsel hátba szúrt. Az elkövetőt nem vették őrizetbe, mivel a román jogszabályok szerint a kiskorúak 14 éves korukig nem tartóztathatóak le, 14 és 16 éves korban is csak különleges esetekben. A Brassó megyei Keresztényfalván három, 17, 18 és 19 éves fiatalembert vettek őrizetbe, miután három napig egy tömbház-lakásban fogva tartottak és megerőszakoltak egy 12 éves lányt, akinek úgy sikerült kiszabadulnia, hogy kiugrott a harmadik emeleti lakás ablakán. /Rostás Szabolcs: Bűnözés zsenge korban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2008. augusztus 14.

Eddig négy Borsod–Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ alapszervezeti tagot gyanúsított meg magánokirat-hamisítással a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a tavaly márciusi tisztújító küldöttgyűlésen történt szabálytalanságokkal kapcsolatban. Február elején a Hír TV egyik műsorában hangzott el: 2007-ben többen állítólag az igazi küldöttek helyett szavaztak az SZDSZ tisztújításán Kóka Jánosra, aki megnyerte az elnökválasztást. A hír nyomán az SZDSZ vizsgálatot rendelt el, amit Jüttner Csaba, a párt Szabolcs–Szatmár– Bereg megyei elnöke folytatott le. Jüttner megállapította, hogy a borsodi küldöttek közül többen azt állították, hogy történtek szabálytalanságok. Idén március 22-én okirathamisítás gyanúja miatt bejelentést tett a rendőrségen Jüttner Csaba. /Tovább gyűrűzik az SZDSZ-es botrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2008. december 31.

Már a Budapesti Rendőr-főkapitányság is nyomoz a IX. kerületben történt időközi képviselő-választási botrány ügyében, az ajánlószelvények meghamisítása, illetve az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) jelöltjeinek kizárása miatt. Az időközi képviselő-választást a korábbi SZDSZ-es polgármester, Gegesy Ferenc távozása miatt kell megtartani. A Jobbik Magyarországért Mozgalom panasszal élt, mely szerint az MDF-es jelöltre leadott szelvények jó része hamisítvány. A választási bizottság úgy döntött, hogy nemcsak az MDF, hanem a MIÉP és az MSZZP ajánlószelvényeinek eredetiségét is vizsgáltja. A MIÉP-nél 415, az MDF-nél 669, az MSZZP-nél pedig 1152 hamis szelvényt találtak, ezért a bizottság hivatalból feljelentést tett a rendőrségen a három párt jelöltjét pedig első fokon kizárták a választásból. /Kánya Gyöngyvér: Választásokból rendőrségi ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

2009. március 17.

Március 15-én Budapesten atrocitás érte Morvai Krisztina emberjogi aktivistát is, aki a Jobbik európai parlamenti listavezetője. Elmondta, hogy többször megütötték és megrugdosták őt a rendőrök. Nagyobb baja is lehetett volna, ha nem állják körbe a munkatársai. Az inzultus akkor érte, amikor a József Attila utcánál a rendőrök könnygázt vetettek be a Bazilika előtti térről kiszorított csoporttal szemben. A könnygáztól többen rosszul lettek a csoport tagjai és a rendőrsorfalban állók közül is. Morvai Krisztina mellett Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet is érte a könnygáz. A politikusnő az Országgyűléshez és európai fórumokhoz kíván fordulni a történtek miatt. /Incidensek voltak Budapesten. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 17./ Vizsgálatot indított Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, hogy megállapítsa, az állami szervek, főként a rendőrség, miként biztosította a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtó szabadságát március 15-én Budapesten. Szabó Máté a gyülekezési és a személyes szabadsághoz való joggal, a véleménynyilvánítási és a sajtószabadsággal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságok gyanúja miatt vizsgálatot indított. Vizsgálni fogja, hogy megfelelt-e a jogszerűség, a szakszerűség és az arányosság követelményének a kényszerítő eszközök alkalmazása, illetve azok indokolatlanul érintettek-e olyan embereket, akik nem vettek részt rendbontásban. Március 15-én, a nemzeti ünnepen Budapesten a rendőrség harminchét embert állított elő. Négy embert őrizetbe vett a nyomozó ügyészség, és további tizenegy ellen tett feljelentést a rendőrség, amiért a nemzeti ünnepen hivatalos személy elleni erőszakot és előkészületét, valamint a hatóság eljárásának megzavarása bűncselekményét követték el – összegezte a vasárnapi eseményeket a BRFK közleményben. /Vizsgálják a budapesti rendőri intézkedéseket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

2009. március 17.

Március 15-én Budapesten atrocitás érte Morvai Krisztina emberjogi aktivistát is, aki a Jobbik európai parlamenti listavezetője. Elmondta, hogy többször megütötték és megrugdosták őt a rendőrök. Nagyobb baja is lehetett volna, ha nem állják körbe a munkatársai. Az inzultus akkor érte, amikor a József Attila utcánál a rendőrök könnygázt vetettek be a Bazilika előtti térről kiszorított csoporttal szemben. A könnygáztól többen rosszul lettek a csoport tagjai és a rendőrsorfalban állók közül is. Morvai Krisztina mellett Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet is érte a könnygáz. A politikusnő az Országgyűléshez és európai fórumokhoz kíván fordulni a történtek miatt. /Incidensek voltak Budapesten. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 17./ Vizsgálatot indított Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, hogy megállapítsa, az állami szervek, főként a rendőrség, miként biztosította a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtó szabadságát március 15-én Budapesten. Szabó Máté a gyülekezési és a személyes szabadsághoz való joggal, a véleménynyilvánítási és a sajtószabadsággal, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságok gyanúja miatt vizsgálatot indított. Vizsgálni fogja, hogy megfelelt-e a jogszerűség, a szakszerűség és az arányosság követelményének a kényszerítő eszközök alkalmazása, illetve azok indokolatlanul érintettek-e olyan embereket, akik nem vettek részt rendbontásban. Március 15-én, a nemzeti ünnepen Budapesten a rendőrség harminchét embert állított elő. Négy embert őrizetbe vett a nyomozó ügyészség, és további tizenegy ellen tett feljelentést a rendőrség, amiért a nemzeti ünnepen hivatalos személy elleni erőszakot és előkészületét, valamint a hatóság eljárásának megzavarása bűncselekményét követték el – összegezte a vasárnapi eseményeket a BRFK közleményben. /Vizsgálják a budapesti rendőri intézkedéseket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

2009. július 24.

Felfokozott hangulat előzte meg az Újpest FC–Steaua labdarúgó kupamérkőzést Budapesten. mint egy héttel korábban a bukaresti találkozót is. Bombariadó volt éjjel abban a szállodában, ahol a bukaresti futballcsapat tagjai voltak elszállásolva. A Budapesti Rendőr-főkapitányság többszörösen biztosította a mérkőzést, a magyar hatóságok a szervezetten érkező mintegy hétszáz román szurkolót nagy erőkkel kísérték a Szusza Ferenc Stadionig, a mérkőzés végén hazaútjukat is biztosították. A budapesti rendőrök együttműködtek a román csendőrséggel. A mérkőzést megelőző órákban forgalomkorlátozást rendeltek el Újpesten a stadion környékén, ennek részeként éjfélig teljes szélességben lezárták a Megyeri utat. Öt magyar és egy ittas román szurkolót előállítottak. Emlékezetes, hogy a múlt héten Bukarestben találkozott egymással két csapat, a hazaiak nyertek 2–0-ra. Mérkőzés közben a román szurkolók kifeszítettek egy magyarokat gyalázó transzparenst. Az eset, és más a mérkőzés alatt történt rendbontás miatt az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is vizsgálatot indított. AZ UEFA 50 ezer euróra büntette a román csapatot. A román szurkolók egy csoportja még a határ elérése előtt összetűzött a román rendfenntartó erőkkel. A román szurkolókat szállító buszokat magyar rendőrautók kísérték, rendbontás nem volt. /Újpest–Steaua: pszichológiai háború, bombariadóval. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998