udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Budapesti Szovjet Nagykovetseg

2007. május 17.

Idegen rögök közt nyugszanak a kétszeres halált halt katonák. A kétszeres halál a legfájdalmasabb: azokra, akik hazájukért estek el egy először értelmetlen, majd utolsó megoldásként végigharcolt háborúban, megtiltotta az új hatalom az emlékezést. Akik túlélték, inkább hallgattak róla. Jó húsz évnek kellett eltelnie, amikor először beszélhettek. Voltak, akiknek fontos volt mindez – ők voltak a megszólaltatók. Sára Sándor filmrendező is a megszólaltatókhoz tartozott. Marosvásárhelyen találkozott az érdeklődő közönség Sára Sándorral és a 26-27 évvel ezelőtt forgatott, Pergőtűz című művel, amelynek rövidített változatát, a sorozatként vetített mű utolsó részét mutatták be. Sára Sándor elmesélte, először 25 részes filmben gondolkodtak, ebbe a filmgyár vezetősége nem egyezett bele, így maradt a kétrészes változat. De már az elején kiderült, hogy ebbe a két részbe semmi sem fér bele, így fokozatosan nőtt a részek száma, alkudoztak, kilincseltek – abban az időben Magyarországon egyáltalán nem volt természetes a második magyar hadsereg Don-kanyari tragédiájáról beszélni. Végül maradt a 25 rész, de a tévében kellett bemutatni, a moziba nem engedték. Amire elkészült az utolsó rész, és az MTV már vetítette Krónika cím alatt a sorozatot, kitört a botrány: a magyar katonának szovjet tanítónővel folytatott, a filmen elmesélt viszonya miatt a mű és az ügy a szovjet nagykövetségre került. A vetítés érdekében beleegyeztek a cenzúrába, de így sem mutatták be teljes egészében a sorozatot. Eredeti formájában a Duna TV vetítette a rendszerváltás után. A film elkészülte után megkereste Sárát az egyik könyvkiadó, hogy meg szeretné jelentetni a szöveget. A kissé átdolgozott szövegből 1983-ban elkészült egy meglehetősen vastag könyv 80. 000 példányban. Amikor a film körül kirobbant a botrány, elrendelték a könyv bezúzását. Kalandos utakon menekült meg pár kötet belőle... /Nagy Botond: Elkésett visszhang a kétszeres halálról. Sára Sándor Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./ Sára Sándor Hol vannak a katonák? című dokumentumfilmjét mutatták be a marosvásárhelyi Bernády Művelődési Központban, az alkotást első alkalommal láthatta az erdélyi közönség. A filmrendező Csíkszeredába – ahol a Film. Dok fesztivál zsűrielnöke – tartva állt meg Marosvásárhelyen. „Annak idején elképzelhetetlen lett volna Erdélyben a magyar hadseregről forgatni filmet. A II. magyar hadsereget horthysta-fasiszta jelzővel bélyegezték meg, ezért csak kevés erdélyi résztvevőt tudtam megszólaltatni” – mondta el Sára. /Antal Erika: Sára Sándor filmje a háborúról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998