udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 59 találat lapozás: 1-30 | 31-59
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bukaresti Birosag/Torvenyszek

1992. november 12.

Idén májusban megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amelyet jún. 14-én hivatalosan bejegyeztek a bukaresti bíróságon. A párt központja Marosvásárhelyen van. Alapszabályzatuk szerint a párt célja a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak érvényre juttatása. Mindezt Király László vállalkozó, a párt nemrég Szatmár megyében megalakult szervezete elnökétől tudta meg a lap munkatársa. /(sike): Új magyar párt a porondon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1992. november 20.

A bukaresti bíróság nov. 20-i döntése értelmében szabadlábra helyezik Nicu Ceausescut, a néhai diktátor fiát. /MTI/

1993. május 17.

A vasgárdista mozgalmak olyan élénken működnek Romániában, hogy maga a kormánypárt, s egyben a szenátus elnöke, Oliviu Gherman volt kénytelen elítélni a szélsőséges mozgalmat. Ez nem rettenti vissza a Vasgárda híveit. A Nemzeti Jobboldal Pártja nemrégiben közölte, hogy fegyveres alakulatokat szervez a cigányok, a bevándorlók és kisebbségek ellen. Újabb vasgárdista csoport jelentette be magalakulását. A Mindent a hazáért nevű szervezetet a bukaresti bíróság még nem jegyezte be, mert az elnevezés a két világháború közötti vasgárdista mozgalom jelszavát idézi. /B. T.: Szervezkednek a vasgárdisták. = Magyar Hírlap, máj. 17./

1993. augusztus 5.

Több mint három éve a román igazságszolgáltatás, az igazságügy- és belügyminiszter állítja, hogy Kincses Előd ellen nincs semmilyen letartóztatási parancs, nem folyik ellene kivizsgálás. Ugyanakkor a bukaresti bíróság idézést küldött Kincses Elődnek, marosvásárhelyi címére: szept. 27-ére idézik gyanúsított minőségben. Közben a Romániai Hivatásos Újságírók Szövetsége bizonygatja a Cronica Romana jún. 10-11-i számában, hogy Romániában nincsenek a magyarságot sújtó politikai perek. /Tófalvi Zoltán: Az igazságszolgáltatás romániai útjai. = Magyar Fórum, aug. 5./

1996. május 2.

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke máj. 2-án bejelentette, hogy személységi jogainak védelmében bepereli Teodor Melescanu külügyminisztert, továbbá a Magyar Távirati Irodát /MTI-t/ és az Új Magyarországot. Torgyán azt kifogásolja, hogy Melescanu a nagyváradi Erdélyi Napló ápr. 24-i számában nyilatkozva a magyarországi szélsőséges pártokra vonatkozva így fogalmazott: "Gondolom, figyelemmel kíséri a televízióban Turdeanu barátunk megnyilatkozását, akit Önök Torgyánnak hívnak, és aki miatt, feltételezem, Önök sokkal felháborodottak, mint mi." A kisgazda pártelnök a bukaresti bíróságon kér jogorvoslatot, személyesen jelen kíván lenni a tárgyaláson, ezzel mintegy üzenve az erdélyi magyarságnak: magyar politikus ügye nem választható el a magyarság ügyétől. Az MTI-t és az Új Magyarországot azért akarja perelni, mert nyilvánosságra hozta az Erdélyi Naplóban megjelent interjút. Torgyán József levelet küldött Ioan Doncának, a budapesti román nagykövetnek, bejelentve, hogy pert akar indítani, egyben feltette a kérdést, hogy anyanyelvén fordulhat-e román bírósághoz. /Új Magyarország, máj. 3./

1998. április 22.

A Reuter hírügynökség múlt évben végzett felmérése a Nagy-Románia Pártot nyíltan antiszemita pártnak minősítette /valamivel burkoltabb az Egységpárt is hasonló/, azóta újjászületett a Legionárius Mozgalom, hangja fölerősödött, főleg amióta az élén ortodox papok jeleskednek. A Legionárius Mozgalmat 1995 júliusában bejegyezték a bukaresti bíróságon. Vannak román történészek, akik megpróbálják letagadni azt, hogy valaha zsidóüldözés volt Romániában. Azt sem fogadják el, hogy a második világháború alatt 800 ezer romániai zsidó vesztette életét a haláltáborokban. A Vasgárdából megmaradottak /az Olaszországban élő C. I. Dragan anyagi támogatásával/ új tagokat toboroznak, élükön Serban Suruval, aki főiskolákon fejti ki népszerűsítő tevékenységét. A nyíltan antiszemita hetilap, az Atac la persoana mintegy kétszáz zsidó származású román nevét közölve, akik - a lap szerint - "az irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". Köztük van Petre Roman pártelnök, Victor Babiuc volt védelmi miniszter, Zoe Petre elnöki tanácsos és Ulm Spineau. Egymás után láttak napvilágot antiszemita könyvek is. Traian Romenescu Marea conspiratie evreiasca vagy Radu Theodoru Nazismul sionist című munkája. /Veres József: Antiszemitizmus: ha nincs, miért van? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

1998. június 19.

A bukaresti bíróság jún. 19-én elutasította a Funar által vezetett, az RNEP-ből kivált Szövetség a Románok Egységéért (román rövidítéssel AUR, aminek jelentése arany) bejegyzését e néven. Elutasította a bíróság a Funar által a Tabara-vezetés ellenében szervezett párttanácskozások és az azokon hozott határozatok elismerését is. Funar a Szabadság szerkesztőségébe is eljuttatott közleményében azzal vádolta volt pártját, hogy nemzetellenes, RMDSZ-barát, amikor a kormányzásban részt vevő RMDSZ románellenes akciói a végsőkig fokozódnak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

1999. március 3.

A Transilvania Jurnalban az APADOR-CH /Romániai Emberi Jogok Védelmének Szövetsége/ jelentése alapján közölte azokat a visszaéléseket, amelyeket a román állami szervek az állampolgárok ellen elkövettek. Ebben szerepel Király István ügye is. Király István geológus 58 éves. 1990 júliusáig az egyik miniszterelnök-helyettes geológia és bányászati tanácsadója volt, majd az Ipari Minisztérium helyettes államtitkára 1991. októberéig, ezután aligazgató a geológiai igazgatóságon 1992. júniusáig. Ezt követően egy külföldi cég alkalmazottja, innen ment nyugdíjba 1993-ban. 1995. februárjában letartóztatták azzal a váddal, hogy idegen hatalmaknak államtitkot képező dokumentumokat adott át. Házkutatás során dokumentumokat koboztak el tőle, de ezek egyike sem volt titkos. Ennek ellenére a minisztérium 12 dokumentumról azt állította, hogy azok államtitoknak minősülnek. Király István hiába kérte, hogy független szakértők vizsgálják felül az iratokat. A bukaresti bíróság 1996. nov. 5-i ítélete elismerte, hogy a dokumentumokat nem államtitkokként tartották nyilván, de úgy ítélte meg, hogy jellegük az volt, ezért hét év börtönre ítélték. Király István fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság 1997. október 17-én hozott ítélete súlyosbított: 17 év börtön. /Túlkapások és tévedések a Király István-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Emil Constantinescu elnök Király Istvánt febr. 2-án kegyelemben részesítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2000. március 8.

Három halasztás után a bukaresti bíróságon végre tárgyalni kezdték a Tőkés László, illetve Alison Mutler és az Associated Press közötti rágalmazási pert. 1998-ban az AP bukaresti tudósítója szekus-besúgónak nevezte az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés kifejtette, az AP bukaresti tudósítója a temesvári forradalmat és őt lejárató akció részese. Az AP tudósítója nem ismerte el bűnösségét, és azt állította, hogy a megírtakról a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közleményéből szerzett tudomást, de nem tudta felmutatni a vonatkozó dokumentumot, sem más bizonyítékot. A következő tárgyalás május 5-én lesz. /Az Associated Pressnek nincs bizonyítéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2000. május 18.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, szenátor elmondta: törvényesen járt el, amikor megrovásban részesítette a Kisebbségvédelmi Hivatal roma ügyekkel foglalkozó főosztályának vezetőjét, Dan Oprescut. A bukaresti bíróság máj. 17-én tárgyalta az ügyet: Oprescu a múlt hónap végén eljárást indított a hivatal ellen, mivel Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter tavaly szeptemberben megrovásban részesítette. A miniszter kifejtette: azért részesítette megrovásban Oprescut, mivel megtagadta a jelenléti napló írását. Eckstein-Kovács hangsúlyozta, hogy a főosztályvezető nem személyesen ellene indított eljárást, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatalt pereli. Ezért cáfolta az ennek ellentmondó, sajtóban napvilágot látott híreszteléseket. /Perelik a Kisebbségvédelmi Hivatalt. Eckstein-Kovács: Nincs szó hatáskörtúllépésről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2000. augusztus 5.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazási pert indított az Associated Press, valamint annak bukaresti tudósítója, Alison Mutler ellen, aki 1998-ban azt a valótlan hírt röpítette világgá, hogy a felperes szekusügynök volt, amit be is ismert. Bár a megrágalmazott és ügyvédje, dr. Kincses Előd, illetve a panaszos tanúja, Herman M. János lelkipásztor hitelesen bizonyították, hogy Tőkés Lászlót a securitate éveken át üldözte, a bukaresti bíróság, Bogdan Benegni bíró a ″valóság bizonyítása″ (proba veritatii) megállapítása címén elrendelte a püspök szekus-dossziéjának bekérését, illetve felkérte a szekus-dossziékat átvilágító bizottságot, hogy nyilatkozzon a megrágalmazott esetleges ügynök-múltja tárgyában. - Tőkés László hivatala közleményben tudatta: a püspök készséggel aláveti magát bármely átvilágításnak, hiszen egy hiteles és becsületes átvizsgálás végképp megcáfolná a sorozatos rágalmakat, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bukaresti bíróság nem az igazságszolgáltatás elvégzésére, nem a rágalmazók megbüntetésére, hanem a sértett fél befeketítésére törekszik. A rágalmazó ugyanis képtelen bizonyítani állításait, s a maga során nem is igényelte a ″valóság bebizonyítása″ alkalmazását. Következésképpen a bíróság június 30-i intézkedése esetében célzatos bírói túlkapásról lehet beszélni. Feltételezhető, hogy ez alkalommal is Tőkés László püspök szándékos politikai befeketítésére történik kísérlet. /Átvilágíttatná a bíróság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2001. február 14.

Miron Cozma ügyvédei a bányászjárásokban elhíresült volt Zsil-völgyi szakszervezeti vezető perének újrafelvételét kérik a legfőbb ügyésztől. Miron Cozmát az államhatalom megdöntésére irányuló kísérlet vádjával ítélte 18 évi börtönbüntetésre egy bukaresti bíróság az 1991. szeptemberi bányászjárás perében. Az ítélet a Legfelsőbb Bíróság 1999. február 15-i határozata alapján jogerőssé vált. Kevés idő elteltével két Zsil-völgyi szakszervezeti szövetség az ítélet megsemmisítését és a per újrafelvételét kért, azonban ezt az akkori főügyész, Mircea Cristea elutasította. Ion Iliescu a választási kampány idején úgy nyilatkozott, megválasztása esetén elnöki kegyelemben részesíti a bányászvezért. - Nem zárható ki, hogy Cozma kiszabadulása, de legalábbis ügyének újratárgyalása bekövetkezhet. /Perújrafelvételt kér. Szabadlábra kerül Miron Cozma? = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2001. március 27.

A bukaresti bíróság 700 millió lejes erkölcsi kártérítésre ítélte az AP amerikai hírügynökséget és Alison Mutler nevű bukaresti tudósítóját a Tőkés László püspök által ellenük indított rágalmazási perben. A tudósító 1998 nyarán azt a hírt röpítette világgá, hogy Tőkés László a Szekuritáté ügynöke volt. A püspök védőüdvédje, Kincses Előd szerint a megítélt erkölcsi kártérítés példátlan nagyságú Romániában. Az ítélet nem jogerős, a felek élhetnek fellebbezési jogukkal. /Erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2001. szeptember 6.

Az Európa Parlament egyik tömörülése, a Kereszténydemokrata Néppárt aggodalmának adott hangot, amiért Romániában meg akarják vonni a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttól a politikai párt státust. Ismeretes, hogy a bukaresti bíróság visszautasította az Andrei Marga vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Victor Ciorbea vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség egyesülését, így a hivatalos nyilvántartás szerint a KDNPP összetétele nem változott, elnöke továbbra is Andrei Marga maradt. A párt új vezetősége, élén a Marga helyébe lépő Victor Ciorbeával fellebbezett a törvényszéki döntés ellen. A Kereszténydemokrata Néppárt elnökének felvetésére Adrian Nastase kormányfő már másnap válaszolt elküldve Pitteringnek a "hiányzó" adatokat. - Nem igaz az az állítás, hogy egyetlen kereszténydemokrata párt sincs Romániában. A jelenlegi helyzet épp az, hogy két ilyen politikai formáció létezik: a KDNPP, és a KDNSZ. /Kereszténydemokrata szolidaritás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2001. november 6.

A bukaresti bíróság felmentette a vád alól Alison Mutlert, az Associated Press hírügynök tudósítóját. Mint ismeretes, Tőkés László püspök kártérítést követelt az újságíró egyik írása miatt. A bukaresti bíróság így érvénytelenítette a 2. körzet bíróságának március 23.-án hozott ítéletét, amelyben Alison Mutlert 700 millió lej kifizetésére kötelezte volna azért, mert 1998-ban egyik írásában azt híresztelte, miszerint Tőkés László a Securitate ügynöke volt. A felmentésről Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a következőket nyilatkozta a Szabadságnak: "Jellemző körülménynek tartom, hogy az elsőfokú ítéletet még az egykori Román Társadalmi Demokrácia Pártjának hatalomra való visszatérése előtt hozták. Véleményem szerint az igazságszolgáltatásban jócskán érződik az "ertédépésítés", vagyis az utódkommunista rendszer befolyása. Én leginkább azon lepődtem meg a múlt évben, hogy egyáltalán megnyertem a pert, így ezen a fordulaton csöppet sem ütköztem meg, várható volt az ítélet kimenetele. Ami viszont meglepett, az az AP hírügynökség, s annak született angolszász tudósítója. Mi azt vártuk, hogy amikor eljön a szabadság órája, akkor egy tárgyilagos és szabad világból származó média nem rágalmazni érkezik Romániába, hanem a demokrácia és az igazságszolgáltatás oldalán áll és tölti be hivatását. Az az érzésem, hogy Alison Mutler asszony is balkanizálódott, egy követ fúj a Szekuritátéval, amelyiktől még az átvilágítási törvény előtti időszakban kerültek ki ilyen-olyan interpretálható dokumentumok - mondotta. /Nem adtak igazat Tőkésnek a Mutler-perben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2002. február 6.

Febr. 5-én tárgyalta a bukaresti bíróság a Nagy-Románia Pártnak (NRP) az RMDSZ törvényen kívül helyezésével kapcsolatos kérését. Tudor pártelnök tavaly decemberben jelentette be, hogy az NRP kérni fogja az RMDSZ törvényen kívül helyezését és felszámolását. Szerinte az RMDSZ terrorista szervezet és pártjának kérése összhangban van a terrorizmus felszámolására irányuló nemzetközi törekvésekkel. Tudor szerint az RMDSZ az elmúlt tizenkét évben nem tett egyebet, mint csendben aláásta az egységes román nemzetállam alapjait Erdély gazdasági "gyarmatosítása" és Romániától való elszakítása érdekében. Az NRP elnöke ugyanakkor felszólította az erdélyi román polgármestereket, alpolgármestereket és tanácsosokat, hogy minden eszközzel akadályozzák meg a magyar státustörvény alkalmazását Románia területén. Javasolta Hargita és Kovászna megye militarizálását: első lépésként a honvédelmi minisztérium keretében működő tiszti iskolák, a belügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat idetelepítésével — mondotta az NRP szenátora. Leszögezte: az RMDSZ törvényen kívül helyezésének kéréséhez csatolni fogják "Az RMDSZ fekete könyve" című dokumentumot, amelyet az NRP kongresszusa is megszavazott. /Az RMDSZ törvényen kívül helyezését tárgyalta a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2002. február 27.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közleményében felháborodásának adott hangot, amiért Markó Béla szövetségi elnök "politikai indokokra való hivatkozással megtiltotta", hogy a Szövetség székhelyén kerüljön sor a püspök-tiszteletbeli elnök tervezte sajtóértekezletre. Tőkés László "elítéli Markó Béla minősíthetetlen magatartását, és azt a Szövetségen belüli érvényesülő politikai kizárólagosság, valamint a magyar szervezet posztkommunista irányba való elhajlása jeleként értékeli". Tőkés László és védőügyvédje, Kincses Előd sajtótájékoztatót hívott össze csütörtökön,febr. 28-án az Associated Pressel, nevezetesen Alison Mutler AP-tudósítóval szemben folytatott rágalmazási per tárgyában. Az eseményre végül a Társadalmi Párbeszéd bukaresti székházában kerül sor. A tájékoztató központi témája a bukaresti bíróság felmentő ítélete Mutlerrel szemben. /Kizárták Tőkést az RMDSZ bukaresti székházából? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2002. február 28.

Febr. 26-án Budapesten, a Jobboldali Ifjúsági Közösség, illetve a Rákóczi Szövetség közös rendezvényén beszélt az erdélyi magyarság helyzetéről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, febr. 27-én Bukarestben, a Társadalmi Dialógus székházában készül beszámolni arról a perről, melyet Alison Mutler, az AP tudósítója ellen indított rágalmazásért, s amelyben Kincses Előd ügyvéd képviselte az ügyét. Mint ismeretes, a bukaresti bíróság felmentő ítéletet hozott a hírügynökség tudósítójával szemben s az erkölcsi károk jóvátételét célzó anyagi kártérítés kifizetése alól is mentesítette.

2002. október 9.

A belső választások elmulasztása miatt keres jogorvoslatot a bukaresti bíróságon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ezt okt. 7-i sajtótájékoztatóján fejtette ki. Indoklásában elmondta, hogy a jelenlegi SZKT törvénytelenül működik, így nem jogosult az újabb kongresszus összehívására. Markó Béla szövetségi elnök reagált a tiszteletbeli elnök sajtótájékoztatóján elhangzottakra. - Sajnos Tőkés László teljesen elveszítette politikai ítélőképességét, oda jutott, hogy feljelenti saját sorstársait a bukaresti bíróságon - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Példátlan eset, hogy egy magyar ember a bukaresti bírósághoz fordul a magyar érdekvédelmi szervezet ellen. Tőkés László az utóbbi időben mindennel megpróbálkozott már, hogy érvényesítse akaratát az RMDSZ-ben, s miután ez semmilyen más módszerrel nem sikerül, most a román bírósághoz fordult - mondta Markó. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy jelenleg folyik egy per a szövetség ellen: Corneliu Vadim Tudor pártja, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) igyekszik elérni, hogy a román bíróság nyilvánítsa törvénytelennek az RMDSZ működését. Markó szerint a püspök szét akarja verni az RMDSZ egységét. "Ezt viszont még neki sem engedhetjük meg, bármilyen nagy tiszteletnek is örvendett egykor. Ez ma nem jogosítja fel őt arra, hogy tönkretegye az RMDSZ egységét és egy platformra kerüljön a Nagy-Románia Párttal" - folytatta Markó. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a tiszteletbeli elnököt egyetlen alkalommal választották meg: 1993-ban a szövetség brassói kongresszusán, és akkor sem titkos szavazással, hanem tapssal. - Teljesen természetes volt, hogy ő az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. De amióta oda jutott, hogy feljelenti az RMDSZ-t a román bíróságon, ez a helyzet nem tekinthető természetesnek - fejezte be nyilatkozatát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Tőkés László a bukaresti bíróságra viszi az RMDSZ-kongresszus ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

2002. október 10.

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke nyílt levélben rokonszenvéről és támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki a bukaresti bíróságtól kérte a szövetség következő kongresszusát összehívó határozat megsemmisítését, illetve azt, hogy a törvényszék kötelezze az RMDSZ-t a belső választások megrendezésére. /Vajdasági kiállás Tőkés mellett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2002. október 10.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalásában leszögezte: október 7-én kelt közleményében arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy egyfelől panasszal fordult az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságához, másfelől semmisségi kérelmet nyújtott be a fővárosi Bírósághoz a Szövetségi Képviselők Tanácsának az RMDSZ VII. kongresszusa összehívását kimondó, szeptember 21-i határozata tárgyában, és szorgalmazta ugyanakkor, hogy a nevezett törvényességi fórumok kötelezzék a Szövetséget a közel egy évtizede törvényellenesen elodázott belső választások megtartására. A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla szövetségi elnök durva, személyeskedő támadással válaszolt. "Az RMDSZ szövetségi elnökének tisztségéhez, erdélyi magyarságunkhoz és a demokratikus politikai kultúrához méltatlan, személyeskedő és rágalmazó vádaskodását ezennel határozottan visszautasítom. " Markó Béla elnök szerint Tőkés saját sorstársait feljelentett. A püspök sorstársainak nem az Iliescu-féle román utódkommunista párttal lepaktált Markó-csoport, hanem az erdélyi magyar nemzeti közösség tagjait tartja. Markó szerint "Példátlan eset, hogy egy magyar ember a bukaresti bírósághoz fordul a magyar érdekvédelmi szervezet ellen" Valójában 2000-ben - kettős állampolgársága iránti kifogással - a román hatóságokkal maga az RMDSZ töröltette dr. Kincses Előd ügyvédet a parlamenti képviselőjelöltek listájáról; hasonlóképpen, az RMDSZ egyik minisztere indított peres eljárást az Udvarhelyért Polgári Egyesület székelyudvarhelyi és Hargita megyei tanácsosai ellen, másfelől a nevezett városi és megyei tanácsok RMDSZ-frakcióinak jogi keresete alapján a marosvásárhelyi Táblabíróság az UPE képviselőit éppen a minap zárta ki a helyi és megyei önkormányzati tanácsokból. A tusnádfürdői nyári szabadegyetem nemzeti eszmeiségét az RMDSZ-hez hasonlóan támadta Adrian Nastase román miniszterelnök, aki kijelentette: "Ha Corneliu Vadim Tudor magyarnak született volna, ő lehetne Tőkés László..." Lehetséges, hogy Markó Tőkés László tisztségéből való eltávolításának útját egyengeti. Egyébként a tiszteletbeli elnök meg- vagy újraválasztására nézve nincs rendelkezik. /Tőkés tiltakozik Markó kijelentése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2002. október 11.

Fey László elítélte Tőkés László püspököt, amiért a bukaresti bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa döntését az RMDSZ következő kongresszusának összehívásáról, és kötelezzék a szövetséget a belső választások megtartására. /Fey László: Kilátások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2002. október 12.

Tőkés László püspök okt. 11-én Budapesten sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a személyét érő vádakkal ellentétben ő nem az egységet bontja meg. Hozzátette: "Az RMDSZ egysége már csak diktatórikus eszközökkel tartható fenn". Tőkés László rámutatott arra: azért nyújtott be a párton belüli belső választások kikényszerítésére törvényességi kérelmet a bukaresti bírósághoz, mert az RMDSZ-en belüli törvényességet és belső demokráciát kívánta helyreállítani. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere jelezte: Székelyföldet egy külön EU régióként képzelik el. Arra kérte az "anyaországi magyarságot": használják ki azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyeket Erdély kínál számukra. Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes utalt arra: azt szeretnék, ha nem csak az épületeket adná vissza a román állam, de visszaállítaná az azokban működtetett intézmények állami támogatási rendszerét is. /(MTI): Tőkés László budapesti sajtótájékoztatója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2002. október 22.

Okt. 21-én tartották a bukaresti második kerületi bíróságon a Tőkés László-RMDSZ per első fordulóját. Kincses Előd, a felperes ügyvéde a tárgyalás elhalasztását kérte a bíróságtól, az iratok tanulmányozása végett. Kincses Előd szerint az RMDSZ, a perrendtartásban rögzített ötnapos határidőt figyelmen kívül hagyva, megkésve tette le a válasziratot és az ahhoz csatolt bizonyítékokat. Kincses szerint nem véletlen az RMDSZ alapszabályzatának magyar és román nyelvű szövegváltozata közötti eltérés. Az ügyvéd szerint a román nyelvű szabályzat, amelyet a bukaresti bíróságon iktatott az RMDSZ, 116 szakaszt tartalmaz. Ezzel szemben az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságának (SZFB) határozata a 118. szakaszra hivatkozik, ami az SZKT mandátumát illeti, csakhogy ez nem került iktatásra a bíróságon. Frunda György szenátor szerint az alapszabályzat magyar- és románnyelvű változata közötti különbség elmélet csúsztatás, a román változat a törvényes, hitelesített formája annak a dokumentumnak, amit a kongresszus elfogadott. A bíróság 2000-ben hagyta jóvá a román változatot, az pedig ugyanaz, mint a magyar. /Köllő Katalin: Csütörtökre halasztották a pert. Vita a 118. Szakasz körül. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2002. október 26.

A bukaresti bíróság alaptalannak találta és elutasította azt a keresetet, amelyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyújtott be az RMDSZ ellen. Az elsőfokú határozatot okt. 25-én reggel tették közzé, a döntés részletes indoklását később hozzák nyilvánosságra. - Az RMDSZ a bíróságon pert nyert, de ez nem teszi semmissé azt az óriási erkölcsi kárt, amelyet Tőkés László feljelentésével okozott a magyar közösségnek - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó szerint a történtek is azt mutatják, hogy sürgősen szükség van az RMDSZ következő kongresszusának megtartására. A tiszteletbeli elnököt képviselő Kincses Előd ügyvéd szerint a bíróság elhibázott döntést hozott és közölte, azt tanácsolja majd Tőkés Lászlónak, hogy éljenek fellebbezéssel az első fokú bírósági döntéssel szemben. Az RMDSZ a bíróság előtt azzal érvelt, hogy a legutóbbi kongresszus nem hatálytalanította az SZKT személyi összetételét korábban szabályozó elveket, s a változások ezeknek az elveknek az alapján történtek. /Elutasították Tőkés keresetét MKT döntése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2002. november 12.

Elhalasztotta a döntéshozatalt nov. 11-én a Bukaresti Bíróság az Erdély-Bánság Liga bejegyzésének ügyében. Az ügyész kifejtette, hogy az Erdély-Bánság Liga bejegyzése, illetve az ország regionalizálása a koszovói, illetve baszkföldi állapotokhoz hasonló helyzetet teremtene Romániában. /Salamon Márton László: Politizál az ügyész? Halasztottak az Erdély-Bánság Liga ügyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2002. december 3.

Újabb per indult az RMDSZ ellen a bukaresti bíróságon, dec. 2-án az első tárgyalási fordulót dec. 16-ra halasztották el. Ezúttal Ölvedi Zsolt nyújtott be keresetet, amelyben az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa október végén tartott legutóbbi ülésén hozott határozatok megsemmisítését kérte. Ölvedi korábban az RMDSZ Maros megyei szervezetének alelnöke, a Maros megyei ifjúsági szervezet vezetője volt. Ölvedi azzal indokolta lépését, hogy a jelenlegi SZKT törvénytelen összetételben működik, ezért egyetlen határozatát sem lehet érvényesnek tekinteni. Az egyetlen esély az RMDSZ számára az, ha a román bíróság kényszeríti a mostani vezetőket a belső választások megtartására - mondta. /Újabb kereset az RMDSZ ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2002. december 18.

Dec. 17-i ítéletével elutasította a bukaresti bíróság azt a keresetet, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik tagja nyújtott be a szövetség ellen. Az első fokon hozott bírósági döntés nem jogerős. Ölvedi Zsolt, az RMDSZ Maros megyei szervezetének korábbi alelnöke, a Maros megyei ifjúsági szervezet volt vezetője keresetében az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) október végén tartott legutóbbi ülésén hozott határozatok megsemmisítését kérte. Ölvedi azzal indokolta lépését, hogy a jelenlegi SZKT törvénytelen összetételben működik, ezért egyetlen határozatát sem lehet érvényesnek tekinteni. Ölvedi szerint lépése nem az RMDSZ, hanem a szövetség jelenlegi vezetése ellen irányult. Korábban Tőkés László püspök perelte be az RMDSZ-t a belső választások elmaradása és a jövő évi kongresszus összehívása miatt, bíróság első fokon elutasította a tiszteletbeli elnök keresetét. Tőkés László ezt követően fellebbezést nyújtott be. /Ismét pert nyert az RMDSZ A bíróság törvényesnek tartja az SZKT-t. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2003. január 23.

A földtörvény értelmében az országban 4,5 millió hektár erdőt kellett volna visszaadni jogos tulajdonosaiknak. Ezzel szemben tavaly év végéig 1,1 millió hektárt mértek ki, a visszaigényelt összterület egynegyedét, ismertette a helyzetet Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője jan. 22-i sajtóértekezletén, Kolozsváron, a Szabadság szerkesztőségében. Az újságírókkal történő találkozó célja az volt, hogy a sajtó szolidarizáljon Gál Éva Emesével, a Romániai Magyar Szó igazságtalanul meghurcolt munkatársával, akinek fő bűne, hogy a Székelyföldön az erdőügyekben történt súlyos visszaélésekre mutatott rá egy interjú keretében. Cikke megjelenése után a törvénytelenségek sorozatával vádolt Gyergyói Erdészeti Hivatal két vezetője, Laczkó Teréz és Melles Előd bűnvádi eljárást indított a Romániai Magyar Szó munkatársa ellen. A bukaresti bíróságon több mint egy éve folytatódó perben az újságírót felmentették, azonban a fellebbezést követően a bírósági tárgyalás ezúttal Krajován kezdődik újra. Garda megbotránkoztatónak tartja az erdőmaffia ilyenszerű megtorló akcióit. A Gyergyói medencében történt kivizsgálások során a súlyos visszaéléseket (hivatalos adatok szerint 75 milliárd lejre loptak el fát "ismeretlen" tettesek), a csíkszeredai ügyészség szőnyeg alá söpörte, és nem indított bűnvádi eljárást az erdészeti hivatal vezetői ellen. Ezt Ioan Rus belügyminiszter levélben tudatta a képviselővel. /Makkay József: Magyar újságírót hurcol meg az erdőmaffia. Garda Dezső szerint komoly gondok vannak a jogállamisággal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2003. január 31.

Tibori Szabó Zoltán a kongresszus előtt beszélgetett Markó Bélával, az RMDSZ elnökével.Markó szerint az RMDSZ ma sokkal stabilabb, mint ahogyan ezt az RMDSZ-en belül egyesek láttatni próbálják és "befolyással tud lenni a romániai belpolitikai folyamatokra, Románia és Magyarország viszonyára." 1996 óta "fokozatosan megkezdődött annak a visszavétele, amit tőlünk nyolcvan esztendőn át elvettek." Ha a közösség politikailag is egységes tud maradni, akkor bízom abban, hogy válaszolni tud majd az új kihívásokra. Markó hangsúlyozta az egységes fellépés fontosságát. Tőkés László püspökről kijelentette: "nem vagyok összeveszve a tiszteletbeli elnökkel, tehát így kibékülni sem nagyon tudok." Azzal, hogy Tőkés László "a bukaresti bíróságon beperelt minket, azt jelenti, hogy felrúgott minden eddigi íratlan törvényt az RMDSZ-en és az egész közösségen belül." Markó hangsúlyozta: "Románia és Magyarország kapcsolatai ma már olyanok, hogy elképzelhető egy miniszterelnöki találkozó az RMDSZ kongresszusán." Szerinte ez jelzi, hogy az RMDSZ súlya is növekedett Románia és Magyarország megítélésében. /Tibori Szabó Zoltán: Mi vagyunk a közösségért, s nem fordítva. Kongresszus előtti beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./


lapozás: 1-30 | 31-59




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998