udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bukaresti Kozgazdasagtudomanyi Akademia/Egyetem /ASE/

1998. május 20.

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának Oktatási Bizottsága május 20-án a kormánypalotában tartotta soros ülését. A tanácskozásra, amelyen a nemzeti kisebbségek oktatásának legégetőbb kérdéseit, az oktatási reformot biztosító kerettantervet és az anyaországokban szerzett oklevelek romániai honosíttatását tárgyalták meg, a nemzeti kisebbségek szervezeteinek képviselőin kívül az érintett minisztériumi igazgatóságok, megyei tanfelügyelőségek és parlamenti képviselők is részt vettek. Miután az Oktatásügyi Minisztérium Ekvivalencia Irodájának tanácsosa ismertette a honosítás jelenlegi módját, a jelenlevők egyöntetűen az eljárás egyszerűsítését kérték. Az erre vonatkozó javaslatot Kötő József, az RMDSZ frissen kinevezett oktatási államtitkára továbbítja Andrei Marga miniszternek. Javaslatunk az, hogy a nemzeti kisebbségek anyaországaival Románia mielőbb kösse meg a kétoldalú Ekvivalencia-egyezményt, és ennek mellékleteként dolgozza ki azt a standardot, amely az intézményekre lebontott, elismerhető szakok/képzések jegyzékét tartalmazza. Ezen túlmenően, az egyezménynek biztosítania kell a lehetőséget azoknak a szakoknak az elismerésére is, amelyek esetében egyik vagy másik országban nincs képzés, de társadalmi fontosságuk indokolja a honosítást. Az oktatási reform, a kerettanterv a szakmai színvonal felemelésének alapfeltétele, a kisebbségeknek ebből kimaradni újabb leszakadást/lemaradást jelentene. A tanácskozás résztvevői, a kerettanterven belül, az anyanyelvi oktatás helyét és szerepét keresték és határozták meg. Erre vonatkozóan arra a következtetésre jutottak, hogy az anyanyelvi (anyanyelv és irodalom) oktatásnak a kötelező tantárgytömbbe, megfelelő óraszámmal kell bekerülnie, még abban az esetben is (a magyartól eltérő kisebbségeknél), ha nem anyanyelvű iskolában tanul a gyermek. Mint ismeretes, a Román Nemzeti Polgári Fórum Szenátusa (tagjai egyetemi tanárok) a Curentul c. napilap május 19-i számában Az etnikai elszigetelődés veszélye az oktatásban címmel nyilatkozatot tett közzé, a tanügyi törvény módosítására vonatkozó 36-os kormányrendelet néhány, a kisebbségek nyelvén folyó oktatás korlátozását feloldó cikkelye ellen. Az egyetemek közül a Bukaresti Egyetem, a brassói Transilvania Egyetem, a temesvári Nyugati Egyetem, a Craiovai Egyetem, a konstancai Ovidiu Egyetem, a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem is csatlakozott a fórum nyilatkozatához. A Kisebbségi Tanács Oktatási Bizottsága az említett fórum nyilatkozatával kapcsolatban Nyilatkozatot fogadott el. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az NKT 1997. november 12-i plénuma támogatta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet eredeti változatát, és ezt az álláspontot az NKT Oktatási Bizottsága is megerősítette 1998. február 13-i közleményében. E dokumentumokat - mutat rá a Nyilatkozat - nyilvánosságra hozták, és megküldték a Parlament illetékes szakbizottságainak és az Oktatási Minisztériumnak. Mivel az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás alkotmány által szavatolt megőrzésének, fejlesztésének és kifejezésének egyik legfőbb eszköze az oktatás, ezért egy demokratikus államban egy ilyen nagy horderejű törvénnyel kapcsolatos döntés meghozatalakor nem lehet eltekinteni az ország lakosságának 10,5 százalékát kitevő és a kérdésben közvetlenül érintett nemzeti kisebbségek jogos elvárásaitól - hangsúlyozza az NKT Oktatási Bizottságának Nyilatkozata. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 1268. sz./

2004. október 4.

Harmadik évfolyamát kezdi idén a Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem (ASE) kovásznai távoktatási központja.    Az egyetem 2002 őszén indította távoktatási központját Kovásznán. Első évben mintegy 250 helyet hirdettek meg különböző gazdasági szakokra, a helyeket második évben növelték, és idén 600 helyet hirdettek könyvelés és vagyonkezelési informatika, kereskedelem (turizmus és szolgáltatások), kibernetika, statisztika és gazdasági informatika, valamint gazdasági és közigazgatási menedzsment szakokra. Ezenkívül lesz egyetem utáni képzés felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára. /(bodor): Terjeszkedik a Bukaresti. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

2004. december 29.

Magyar miniszterek Románia új kormányában: Markó Béla államminiszter (miniszterelnök-helyettes) 1951. szeptember 8-án Kézdivásárhelyen született, 1974-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karán, magyar–francia szakon. 1976–1989 között a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó című irodalmi folyóirat szerkesztője; 1990-től a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1989–1990 a Maros megyei RMDSZ alelnöke; 1990–1992 a szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1992 – az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke; 1992–1996 a szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1993-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Írói tevékenység: Több verseskötet; gyermekverskötet, esszé- és tanulmánykötet. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter 1971. június 21-én Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a Műszaki Egyetem végzett, mérnök, rendszer- és számítógép tudomány, informatika. Továbbképzésben vett részt Washingtonban és Budapesten. 1995–1999 az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az ifjúsági főosztály vezetője; 1999–2003 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2003–2004 – az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködési programjának koordinátora. 1998–2003 – az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában; 2003. október – az alkotmánymódosító népszavazást előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – az önkormányzati választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – a parlamenti választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője. 2004 – a Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési tárca nélküli miniszter Marosvásárhelyen született 1954. március 26-án. Temesváron véezte az egyetemet, majd Bukarestben a Közgazdaságtudományi Egyetemen posztgraduális képzés. 1990–1994 – Maros megyei RMDSZ-elnök; 1990–1996 –képviselő, 1991–1994 – a képviselőházi RMDSZ frakció alelnöke; 1994–1996 – a képviselőház jegyzője, 1997–2000 államtitkár – Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium; 1998 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2000-től képviselő.A 2002/2003-as tanévtől óraadó tanár a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Humán Tanszékén. Winkler Gyula kereskedelmi tárca nélküli miniszter 1964. március 14-én született Vajdahunyadon. Temesváron végzett, majd külföldön továbbképezte magát. Vajdahunyadon volt fejlesztési igazgató. RMDSZ Hunyad Megyei tanácsának tagja, Hunyad megyei alprefektus, az RMDSZ parlamenti képviselője (2000–2004). /Magyar miniszterek Románia új kormányában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2005. január 8.

Kinevezték Hargita megye új prefektusát, a demokratapárti Strujan Constantint. Az alprefektusi tisztséget továbbra is Dézsi Zoltán tölti be, aki 1996-2000 között prefektusként, majd rövid ideig a Hargita Megyei Tanács alelnöke volt, ezt követően az SZDP kormány alatt az alprefektusi tisztséget töltötte be, ugyanakkor a prefektusi tisztség feladatait is ellátta a november 28-ai választásokat megelőző kampányban és az ezt követő időszakban, miután Mircea Dusa korábbi prefektus előbb képviselőjelölt volt, majd az SZDP listáján szervezett képviselői mandátumot. Strujan Constantin egyetemi tanulmányait a Bukaresti Gazdasági Akadémián végezte. Strujan Constantin a román nyelv mellett, felsőfokú szinten beszéli a francia nyelvet, középszinten az olaszt és a magyar nyelvet. /(Daczó Dénes): Strujan Constantin a kormány Hargita megyei megbízottja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2005. január 14.

A brassói Madaras Lázár, az RMDSZ egykori ügyvezető alelnöke lett a negyedik magyar prefektus. A 64 éves közgazdászt a mintegy 270 lelket számláló magyar közösségnek otthont adó Mehedinti megyébe nevezték ki. Az RMDSZ nyolc alprefektusi tisztséget kapott, nincs közöttük viszont Kolozs megye. Madaras Lázár 1968 és 1990 között a Brassói Lapok hetilap szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője volt. 1990 után két mandátum erejéig törvényhozóként dolgozott a képviselőházban. A bukaresti közgazdasági egyetemet végzett szakember 1996 és 2000 között a Brassó Megyei Tanács alelnöke volt, jelenleg a brassói erdészet igazgatója. Az RMDSZ nyolc alprefektusi tisztséget kapott, Szilágy megyében Végh Sándor, Maros megyében Burkhárdt Árpád, Hargita megyében Dézsi Zoltán, Szatmár megyében Riedl Rudolf, Arad megyében Horváth Levente, Brassó megyében Szakál Zsolt András, Krassó-Szörény megyében Seres Péter, Temes megyében Marossy Zoltán György lett a kormánymegbízott-helyettes. Dugába dőlt az a terv, miszerint Hunyad megyének magyar alprefektusa lesz. Déva polgármestere, a liberális Mircia Muntean ugyanis közölte: lemond a párt megyei szervezetének éléről, ha magyar alprefektust neveznek ki. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ezért arra kérte az RMDSZ vezetőit, hogy mondjanak le erről a tisztségről. Ezek után a lemondással fenyegetőző pártelnök meggondolta magát. /Nyolc magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2005. január 31.

Újabb két RMDSZ-es tisztségviselőt neveztek ki magas rangú tisztségekbe. Birtalan Józsefet nevezték ki a közhivatalnokok országos ügynökségének élére. Birtalan eddig itt aligazgatóként tevékenykedett. A mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó állami birtokok ügynökségét pedig Tánczos Barna közgazdász fogja vezetni. A 28 éves szakember 1999-ben végezte el a bukaresti közgazdasági egyetemet, az elmúlt két évben pedig a képviselőház iparügyi és szolgáltatásokért felelős bizottságot vezető elnök tanácsadója volt. /B. T.: Két ügynökség az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2006. április 7.

Április 6-án Aradon a világot járt Stefan Masu egyetemi tanárt, a romániai York rítusú szabadkőműves rend nagymesterét avatták díszdoktorrá az aradi Aurel Vlaicu Egyetemen. A laudáció szerint a kitüntetett rendkívül sokat tett a román szellemiség, intelligencia világszintű meg- és elismertetése érdekében. Stefan Masu, aki, többek között, a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia nemzetközi kapcsolatok tanszékének tanára, a Romániai Marketing Társaság titkára, a Nemzetközi Marketing Szövetség kelet-európai tanácsadója, számos tanulmány és monográfia szerzője, székfoglaló előadásában azt taglalta, hogy a vallások közötti konfliktusok elvezetnek-e a kultúrák közti háborúig? Elmondta, hogy a megelőzés egyetlen módja az ökumenizmus, a vallások között párbeszéd. Megjegyezte: erre az eddig egyedüli jó példát a szabadkőművesség mutatta. /(Kiss): Közgazdász szabadkőműves. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2006. november 27.

Díszdoktorává avatta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bokros Lajos professzort, a budapesti Közép-európai Egyetem tanárát és gazdasági igazgatóját. Bokros számos előadást tartott a kolozsvári egyetemen és a bukaresti Közgazdasági Akadémián is. A professzor román nyelven szinte hibátlanul tartotta meg előadását. /Bokros Lajos románul biztatott a kölcsönös tiszteletre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998