udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 114 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bukaresti Magyar Kulturalis Kozpont/Intezet

1992. október 1.

Okt. 1-jén megnyílt Bukarestben a Magyar Kultúra Háza. Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter és Ludovic Spiess román kulturális miniszter együtt nyitotta meg a magyar kulturális központot. Andrásfalvy Bertalan elmondta, hogy nagyon várta a megnyitást, először májusban akarták megnyitni, de lassan ment a munka. "Meggyőződésem, hogy ha a román értelmiség megismerkedik a magyar kultúra problémáival, annak messze ható következményei lesznek" - jelentette ki. Okt. 8-án avatják Budapesten a román kulturális központot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Járai István a bukaresti ház igazgatója nyilatkozott: hungarológiai könyvtár áll rendelkezésre, filmklub is van, nyelv- és műfordítói tanfolyamot indítanak. /Magyar Hírlap, okt. 1./

1993. április 25.

Az EMKE, a Mikes Kelemen Egyesület, a bukaresti Magyar Kulturális Központ és a budapesti Európa Ház szervezésében ápr. 22-25-e között zajlott le Illyefalván a Hatalom, demokrácia, civil társadalom című szeminárium elméleti és gyakorlati szakemberek részvételével, akik a hazaikon kívül Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról érkeztek. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), ápr. 26./

1993. augusztus 10.

Szabó Károly, a pécsi Magyar-Román Baráti Társaság alapítója és tagja, a társaság román nyelvű kiadványainak szerkesztője Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban megtartott sajtóértekezletén elmondta, aug. 26. és 29. között Pécsett magyar-román polgári fórumot rendeznek, hogy előmozdítsák a két nép megbékélését. /Mag Péter, Bukarest: Magyar-román polgári fórum Pécsett. = Népszabadság, aug. 10./

1995. január 18.

A kolozsvári Művelődés folyóirat 1994-ben ünnepelte alapításának 45. évfordulóját. Gyakran jelentkezik tematikus számokkal, így bemutatott egy-egy vidéket, Szilágyságot, Udvarhelyszéket, Szatmárt vagy egy-egy jeles erdélyi személyiséget /Sütő Andrást, Debreczeni Lászlót, Kós Károlyt/, különszám foglalkozott az EMKÉ-vel, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel is. A bukaresti Magyar Kulturális Központban jan. 18-án Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a lengyel-magyar barátságnak szentelt számukat. /Pest Megyei Hírlap, jan. 21./ Ez a Művelődés 1994/11-es száma.

1995. január 24.

Csapody Miklós, MDF-es képviselő kétnapos /jan. 23-24./ romániai látogatást tett. Jan. 23-án Bukarestben részt vett a bukaresti Magyar Kulturális Központban rendezett "Az identitás Európa történetében" című ankéton, ahol Gabriel Andreescuval és másokkal folytatott eszmecserét. Másnap az RMDSZ vezetőivel, Mihai Ungheanu kulturális államtitkárral beszélgetett, majd Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári püspökkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

1995. január 26.

Az alapszerződés megkötése nem Budapesten múlik, számos romániai politikai erőnek nem érdeke a megbékélés, hangoztatta Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője jan. 26-i sajtóértekezletén, miután visszatért romániai látogatásáról. A bukaresti Magyar Intézet meghívásának tett eleget. /Magyar Nemzet, jan. 27./

1995. április 4.

Ápr. 4-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban bemutatták a magyarországi valóságot bemutató, külföldieknek szánt folyóirat első román nyelvű számát, a Revista Ungarát, melyet Zádor Tibor főszerkesztő ismertetett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

1995. június 12.

Bukarestben a magyar Kulturális Központban jún. 12-én bemutatták a Concordia 112 Alapítvány által kiadott Foaia román és Fórum magyar lapot. Megjelentek a szerkesztők és a lap igazgatója, Szász János, aki elmondta, ezek a lapok a román-magyar barátság jelképei akarnak lenni, amellett olyan újságok, amelyeket mindenki szívesen olvas. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1996. április 25.

Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Bukarestbe utazott, a Romániai Írószövetség meghívására. Ápr. 23-án a Magyar Kulturális Központban magyar értelmiségiekkel találkozott, ápr. 24-én pedig a romániai Írószövetség székhelyén aláírta Laurentiu Ulici elnökkel együtt a két írószervezet közötti egyezményt a hosszú távú együttműködésről, a különböző nyelvű írók, szellemi műhelyek összefogásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Pomogáts Béla örömmel nyugtázta a Secolul XX. bukaresti folyóirat hamarosan megjelenő különszámát, ez valóságos antológia. Pomogáts Béla ápr. 25-én előadást tartott a bukaresti egyetem hungarológus hallgatóinak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

1996. május 15.

Megjelent Domokos Géza emlékiratainak első kötete /Esély, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. A szerző a bukaresti Magyar Kulturális Központban a város magyar értelmiségével és az RMDSZ parlamenti frakcióinak jónéhány tagjával rendezett találkozón s dedikálta a kötetet. Az "Esély" az RMDSZ első elnöke politikai pályájának krónikája. A bemutatkozó kötet az első, év történetét dolgozta fel. Sokan vitairatnak tekintik a visszaemlékezést. A találkozón Domokos Géza kifejtette, hogy a "sérelmi politika" a szüntelen tiltakozás nem vezet eredményre. Sokszor vádolták azzal, hogy "tájba simuló" politikát folytatott: nos, fejtette ki, ő e "tájba" nem akart "belesimulni". Domokos Géza könyvében nem tagadja, hogy korábban jó kapcsolata volt Ion Iliescuval, azt ma sem tartja hibának, hogy személyes téren meg tudta őrizni a szívélyességet. /Baracs Dénes: Domokos Géza Esélye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

1996. október 18.

Illyés Kinga előadóművésznek, a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia tanárának művészeti munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztját adományozta Göncz Árpád köztársasági elnök. A kitüntetést Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban adta át Szűcs Ferenc nagykövet. Az ünnepségen Kacsír Mária színikritikus, a bukaresti A Hét szerkesztője méltatta Illyés Kinga művészi pályáját, előadóestjeit, amelyekkel bejárta Erdélyt, Magyarországot, eljutott az Egyesült Államok és Ausztrália magyarságához. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

1997. május 7.

Máj. 7-én a bukaresti Magyar Kulturális Központ adott otthont a MÚRE bukaresti tagozata által szervezett rendezvénynek, amelynek keretében a romániai magyar írott és elektronikus sajtó képviselői, fővárosi és vidéki magyar lapok és folyóiratok főszerkesztői, vezető munkatársai találkoztak több minisztérium vezető tisztségviselőjével, szakértőjével, illetve médiafelelősével. A találkozót megtisztelte jelenlétével többek között Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Béres András oktatásügyi államtitkár, Niculescu Antal, a Kormány Főtitkárságának szakértője, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal sajtó- és közönségkapcsolatokért, illetve protokoll-ügyekért felelős igazgatóságának igazgatója, Csorvássi Andor, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium igazgatója, Dana Camelia Hadareanu, a Területrendezési Minisztérium sajtóreferense, Anca Stramteanu, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal megbízott szakértője. Ugyancsak részt vett a rendezvényen Márton Árpád Kovászna megyei és dr. Kakassy Sándor Maros megyei képviselő. Az RMDSZ képviseletében jelen volt K. Bodor András, a SZEH sajtóirodájának vezetője. A találkozón, amelyet Györfi György, a MÚRE bukaresti tagozatának elnöke egyben a Turisztikai Minisztérium tanácsosa és szóvivője nyitott meg, Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke rövid laudáció után átadta a MÚRE "Pro Amicitia" díját Andrei Corneának, a "22" című folyóirat főmunkatársának a román-magyar barátság és közeledés érdekében kifejtett kiváló publicisztikai munkásságáért. - A meghívottak köszöntése és bemutatkozása után a hazai magyar média, a központi és vidéki magyar nyelvű sajtó és a központi adminisztráció kormány, minisztériumok, központi állami intézmények közötti jobb kommunikáció, hatékonyabb információáramlás lehetőségeit vitatták meg, majd Béres András, Birtalan Ákos, Niculescu Antal, Csorvássi Andor válaszolt a romániai magyar sajtó képviselőinek kérdéseire. Ezek között központi téma volt a tanügyi törvény módosításának jelenlegi helyzete, A Babes-Bolyai Egyetem ügye, de szó esett a külföldön élő magyar nemzetiségű román állampolgárok vízumkötelezettségéről, a gépkocsival külföldre utazókat sújtó benzinilletékről is. Birtalan Ákos egy korábbi, Sepsiszentgyörgyön tett kijelentését megerősítve elmondotta, hogy amennyiben a nyári parlamenti szünetig a tanügyi törvényt nem módosítja a törvényhozás az RMDSZ javaslatai szellemében, illetve a koalíciós kormányprogramban is szereplő tételes célkitűzés szerint, lemond miniszteri tisztségéről. Hozzátette, hogy ezt az elhatározását idejében, a parlamenti ülésszak befejezése előtt két hónappal hozta nyilvánosságra. Béres András tanügyi államtitkár hasonlattal élve úgy fogalmazott a tanügyi törvény módosítása és a Bolyai Egyetem ügyében, hogy sakkparti kezdődött. A nyitás ? az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával ? megtörtént, most a második lépést kell megtenniük a sakkozóknak. Felmerült, hogy az effajta találkozókat rendszeresíteni kellene, esetleg havi gyakorisággal. A MÚRE-találkozót övetően a romániai magyar sajtó képviselői Szőcs Ferenc nagykövet úr meghívására a bukaresti Magyar Nagykövetségen találkoztak a nagykövetség munkatársaival. Ez a találkozó mint a magyar nagykövet rámutatott immár hagyományossá válik, hiszen hasonló találkozóra már a tavaly is sor került, és ezt évente legalább egyszer szeretnék rendszeresíteni. A mostani találkozóra a román-magyar kapcsolatokban kialakult igen kedvező légkörben került sor mondotta a magyar nagykövet, és utalt a két ország vezetői között létrejött egyre gyakoribb találkozókra elnöki, miniszterelnöki, külügyminiszteri szinten, valamint számos más tárca vezetőinek szintjén, akárcsak parlamenti szinten, illetve pártküldöttségek kölcsönös találkozóira, legutóbb Petre Roman szenátusi házelnök budapesti látogatására, valamint Göncz Árpád májusban esedékes romániai látogatására, továbbá a két ország között létrejött különböző egyezményekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 1021. sz./

1998. június 22.

Cseh Gusztáv (1934-1984) grafikáiból nyílik kiállítás jún. 22-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban, amelynek élén hat éven állt a búcsúzó igazgató, Járai István. A megnyitón jelen volt a bukaresti művészeti élet számos képviselője. A Magyar Kulturális Központ a román főváros művészeti-kulturális életének egyik közkedvelt műhelyévé vált az elmúlt években. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1998. július 4.

Elbúcsúzott Járai István egyetemi tanársegéd állomáshelyén, 1991 óta állt a bukaresti magyar kulturális központ élén. Igazgatósága idején a kultúrház a román főváros egyik fontos, számon tartott intézményévé vált. Kiállítások, színházi előadások, koncertek és más rendezvények sora zajlott az épületben. Járai a jövőben Budapesten, az ELTE román tanszékén fog dolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1999. május 29.

Második alkalommal rendeznek magyar kulturális hetet Bukarestben. Hergyán Tibor, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója elmondta, hogy a május 31-én kezdődő rendezvénysorozat a két ország kulturális kapcsolatainak pontos képét adja, részét képezi a kölcsönösen átgondolt együttműködési stratégiának. A zárónapon, június 6-án, a Honvéd Táncegyüttes előadását Ion Caramitru meghívására megtekinti Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztere, s másnap a két miniszter aláírja a két tárca együttműködéséről szóló megállapodást és a műemlékvédelmi megállapodást. A bukaresti magyar kulturális hét a nagybányai iskola festőinek kiállításával nyílik. Koncertet ad Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes, Lakatos Ágnes és triója, valamint a Budapesti Vonósok kvartett. A rendezvénysorozat keretében külön magyar filmhetet tartanak, amelynek során az elmúlt évek magyar filmterméséből hat filmet vetítenek majd. /Magyar kulturális hét Bukarestben Caramitru és Hámori együttműködési és műemlékvédelmi megállapodást ír alá. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

1999. december 10.

Dec. 10-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban ünnepelte 30 éves fennállását a Kriterion Könyvkiadó. Az ünnepi megemlékezésen részt vettek a kiadó egykori és mai munkatársai, köztük a kiadó alapító igazgatója, Domokos Géza, aki kerek húsz éven át vezette a romániai nemzetiségi könyvkiadás eme rangos műhelyét. Mint H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója elmondotta, a nemzeti kisebbségek könyvkiadója most elérkezett a privatizációhoz, de eredeti céljait, küldetését a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni akarja. Az ünnepi megemlékezésen részt vettek és méltatták a Kriterion munkásságát, példaerejű és - értékű tevékenységét a romániai nemzeti kisebbségek érdekvédelmi és kulturális szervezeteinek képviselői, illetve az utóbbi 10 esztendőben létrejött kisebbségi könyvkiadók képviselői. /30 éves a Kriterion Könyvkiadó. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10. - 1619. sz./

2000. június 24.

Jún. 20-án Bukarestben, a magyar kulturális központban idényzáró rendezvényként Brenzovics László /az 1989-ben megalakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke/ a régió történelméről tartott emlékezetes előadást. Kárpátalja, a történelmi Magyarországnak az a része, amely a XX. században öt államhoz tartozott. Kárpátaljának főként kisebbségi magyar szemszögből vizsgált politikai-társadalmi színeváltozása sok hasonlóságot takar: történelmi sérelmek és kezelésük, önrendelkezés, anyanyelv megőrzése, emberi jogok kérdése. A kárpátaljai magyarok legnagyobb félelme az újabb bezártság, amit az európai integráció és az azzal járó harmonizáció (ld. pl. vízumpolitika összehangolása) eredményezhet. A Brenzovics Lászlóval való találkozóra az ürügyet egy figyelemreméltó könyv megjelenése szolgáltatta, jelen volt a szerző, Zelei Miklós budapesti író is. A dokumentumregény, amelynek címe A kettézárt falu, egyetlen kárpátaljai település, a történelem eseményeinek ütközőpontjában elhelyezkedő Szelmenc (Kis- és Nagyszelmenc) lakóinak elbeszélése. /Szonda Szabolcs: Tanulságos történelemóra - idényzárásként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2000. december 15.

A magyarországi Kaláka együttes /vezetője Gryllus Dániel/ az elmúlt napokban csángóföldi turnén volt. Az együttest a bukaresti Magyar Kulturális Központ hívta, a csángó területeken a Csángó Szövetség volt a szervező, a házigazda. A Kaláka együttes Szabad-e ide betlehemmel bejönni? című, karácsonyi dalokból összeállított műsorát hozta el. Ezzel már a nagyvilágot is bejárták. Először /dec. 12-én/ Gyimesfelsőlokon léptek fel, este pedig Pusztinán. Innen Somoskára és Külsőrekecsinbe mennek, majd a hétfalusi csángók következnek. A fogadtatás bensőséges volt. Az esti előadások után véget érni nem akaró beszélgetések következtek. Pusztinán a kicsi, hideg termet az emberek szeretete fűtötte forróra. Legalább háromszázan gyűltek össze. A tömeg bekapcsolódott, a refréneket együtt dalolta az együttessel. Pillanatok alatt megtanultak egész szakaszokat. A csángó asszonyok végül külön néhány karácsonyi dalt is elénekeltek a vendégeknek. A Csángó Szövetség meghívta az eseményre a bákói Desteptarea című napilap munkatársait. December 13-án a lap megjelentette az erről szóló cikket, melynek címe így fordítható: A magyarok a pusztában kolindálnak. A cikk szerint a műsort Nisztor Ilona nyitotta meg egy román dallal, majd magyar dalok következtek. A cikkíró szerint a mintegy háromszáz résztvevő egy szót sem értett az egész előadásból, ezért hamar szétszéledtek otthonaikba, főleg amikor megtudták, hogy "nem lesz segélyosztás″. - Ez elképesztő. Hogy milyen módon sértik meg a Csángó Szövetséget, egy község lakóit, hogy rombolják le egy ünnep szépségét, ahogy szemérmetlenül hazudnak. Különben december 25-én erről a körútról fog szólni a Duna Televízió adásában az egyik műsor. /Máthé Éva: Pusztina újabb arculcsapása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2001. március 26.

Március 26-án öt marosvásárhelyi képzőművész mutatkozik be a bukaresti Magyar Kulturális Központban. Bartha József, Irsai Zsolt, Pál Péter, Sebesi Sándor és Szabó Zoltán kísérletező kedvű alkotó kiállításának címe 46°20' szélességi kör. /Marosvásárhelyi képzőművészek Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

2002. január 23.

A magyar nyelv és kultúra jelenlétének, ismertségének erősítése a világban, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése lesz többek között a Balassi Bálint Intézet feladata; a magyarságtudomány fejlesztését célzó központot Pálinkás József oktatási miniszter avatta fel jan. 22-én Budapesten. Az ünnepségen magyar nyelven tartott előadást Amedeo de Francesco, a nápolyi egyetem professzora, Balassi-kutató. /Balassi Bálint Intézet a magyarságtudományért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./ A Balassi Bálint Intézet (Bp., I. Somló út 51.) a közel fél évszázados múltra visszatekintő Magyar Nyelvi Intézet és az 1989-ben alapított Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódja. Az Oktatási Minisztérium 2002. január 1-jei hatállyal hozta létre az intézetet, mely megfelelő feltételeket biztosítva a magyar nyelv tanulásához és a magyar, mint idegen nyelv magas szintű elsajátításához, a magyar kultúra terjesztéséhez határokon belül és szerte a világban. Hasonló intézmény a British Council, a Goethe Intézet, a Francia Intézet, a Dante Intézet, a Cervantes Intézet, a Puskin Intézet stb., melyek kiterjedt intézményhálózattal rendelkeznek. Legfőbb céljaik: vonzó országkép kialakítása, a nyelvoktatás, a kultúra ismertetése és terjesztése, információszolgáltatás a lehető legszélesebb körben. A magyar nyelv és kultúra oktatásának, kutatásának és terjesztésének már működő külföldi központjai a Collegium Hungaricumok (Berlin, Bécs, Moszkva, Párizs, Róma), a Kulturális Intézetek (összesen 13, Romániában a bukaresti Magyar Kulturális Központ), a külföldi egyetemi és magyar oktató- és kutatóhelyek kormányközi egyezmények keretében kiküldött vendégoktatókkal és lektorokkal (összesen 39, Romániában Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke és Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatán), valamint a külföldi magyar oktató- és kutatóhelyek nem kormányközi egyezmények keretében kiküldött oktatókkal (összesen 40). Intézményes keretek között 32 országban folyik hungarológiai tevékenység: Amerikai Egyesült Államok (3 helyen), Ausztria (3), Belgium, Bulgária (2), Csehország (3), Dánia (2), Észtország (2), Finnország (5), Franciaország (8), Hollandia (3), Horvátország (2), India (2), Izrael, Japán (2), Jugoszlávia (2), Kanada (2), Kína, Korea, Lengyelország (4), Macedónia, Nagy-Britannia (3), Németország (10), Olaszország (11), Oroszország (3), Portugália, Románia (4), Svédország (2), Szlovákia (5), Szlovénia (2), Törökország, Ukrajna (2). A Balassi Bálint Intézetnek a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ tevékenységének a folytatása mellett számos új feladata lesz. Az oktatói, felkészítői feladatok folytatásán túl az intézményi kapcsolattartás körének bővítése, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése, tanár- továbbképzés, kulturális rendezvények és tudományos konferenciák szervezése, könyvtári szolgáltatás, szakmai háttéranyagok kidolgozása, kutatás, kiadványok megjelentetése, kapcsolattartás, adatbázis működtetése, információszolgáltatás és számos más, a magyar nyelvet és kultúrát, a magyarságtudomány minél szélesebb körű megismertetését és népszerűsítését szolgáló tevékenység. Az intézet alaptevékenységéhez tartozó feladatok között szerepel a határon túli magyarok oktatásával és a magyar nyelv ápolásával kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a határon túli magyar és magyar nyelvet oktató pedagógusok és más szakemberek továbbképzésében való részvétel, valamint nyelvi, szaknyelvi utóképzés és magyarságismereti, kisebbségi kurzusok szervezése. A Balassi Bálint Intézet honlapjáról – www.bbi.hu – elérhető lesz a magyarságtudománnyal kapcsolatos minden ismeretanyag. /(Guther M. Ilona): Balassi Bálint Intézet. A magyarságtudomány új központja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2002. december 11.

Brassóban dec. 10-én a George Baritiu Megyei Könyvtár keretében megnyílt a Magyar Kulturális Központ. Az intézmény a Kisebbségi Kultúráért és Történelemért Központ részeként működik, első rendezvényei a magyar filmhét és a helikoni írók arcképcsarnokának kiállítása. Az eseményen jelen volt Markó Gábor, a Megyei Tanács alelnöke és Hergián Tibor, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. A Magyar Kulturális Központ részére két helyiséget biztosítanak. Az egyikben egy információs iroda működik majd, a másikban pedig a brassói magyarság hagyományait tükröző múzeumot hoznak létre. Rácz Adél, az új központ vezetője. Az érdeklődök megtekinthették Csutak Levente grafikusnak a helikoni írókról készített munkáit. A képek Adamovits Sándor készülő, a marosvécsi Helikon-írókról szóló könyvét illusztrálják majd. A megnyitón a helikoni írók verseiből készült összeállítással lépett fel az Áprily Lajos Középiskola Grimasz színjátszó csoportja. Az estet Bíró Béla újságíró Kertész Imre Sorstalanság című regényéről szóló előadása zárta. /Petki Judit: Filmhét és arcképcsarnok. Magyar Kulturális Központ nyílt Brassóban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2003. május 22.

Négy, külföldön működő magyar kulturális intézet új vezetőjének kinevezésével Hiller István meghozta első miniszteri döntéseit hivatalba lépésének első napján, máj. 19-én. A Római Magyar Akadémiát a jövőben Csorba László vezeti, aki eddig az intézmény igazgató-helyettese volt; a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója Beke Mihály András lett, a Moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ vezetőjévé Kiss Ilonát nevezte ki, a Kairói Kulturális Tanácsosi Hivatal igazgatásával pedig Vida Lászlót bízta meg - ismertette. A romániai magyar központot Hergyán Tibor vezette. Az új igazgatók szeptember 1-ével töltik be pozíciójukat. A pályázatokra több mint 50 jelentkezés érkezett. /Beke Mihály a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2003. május 24.

A bukaresti Magyar Kulturális Központban május 19-én rendezték meg a Növények a folklórban című néprajzi konferenciát. Magyarországi és romániai egyetemek képviseletében professzorok, kutatók tartottak előadást. Mindez része volt Hergyán Tibor igazgató célkitűzésének, hogy a magyar-román tudományos élet közös fórumát is megteremti e falak között. Ezt a célt szolgálja a két ország neves történészeinek, valamint néprajzosainak évente megrendezett találkozója. Az előző három néprajzi konferencia anyaga megjelent könyv alakban, a mostani előadások is napvilágot fognak látni. Pálfalvi Pál, a székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola tanára a gyimesi csángóktól gyűjtött eredetmondáit ismertette, dr. Balázs Lajos Csíkszentdomokos népi kultúrájának egy villanását hozta el Bukarestbe. /Barabás István: Biztató búza. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2003. augusztus 27.

Hergyán Tibor, a bukaresti Magyar Kulturális Központ most leköszönő igazgatója hat évig állt a Központ élén. Egy tízéves intézet nagyon fiatal intézetnek számít, mondotta Hergyán Tibor. Más, Magyarországtól távolabb eső országokban évtizedek óta működnek magyar kulturális intézetek, itt pedig egy jó évtizede nyílt meg. Októberben ünnepelték a tizedik évfordulót. Rendezvényeikről soha nem jelent meg elmarasztaló kritika. A konferenciákon, dialógusokon, történész kerekasztal-találkozókon nagyfokú közeledést tapasztalt. /(Zsehránszky István): Búcsúzik a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2003. szeptember 16.

Szept. 15-én sajtóértekezletet tartott Beke Mihály András, Magyarország bukaresti Kulturális Központjának új igazgatója. Mint mondotta, köszönet illeti elődjét, Hergyán Tibort, aki jól működő kulturális intézetet hagyott hátra. Terveiről beszélve az új igazgató leszögezte: a következő időszakban az öröklött programok és a már előkészített rendezvények lebonyolítása közben próbál hangsúlybeli és árnyalati változtatásokat bevezetni, saját elképzeléseinek pedig majd a szezon második felétől kezdődően fog érvényt szerezni. Az őszi időszak első nagy horderejű rendezvénye a Magyar Filmnapok, amelynek keretében szept. 22 és 26 között öt jelentős kortárs filmet mutatnak be. /(Zsehránszky István): Sajtóértekezletet tartott a Magyar Kulturális Központ új igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2003. október 23.

Okt. 21-én Bukarestben a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint "A 7ek" c. film megtekintése által azon fiatalokra, akik akkoriban (a jelen lévő Boros Zoltánnal és Koczka Györggyel együtt) a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar szakosokként az akkori diákmegmozdulások során konfliktusba kerültek a rendszerrel, és később emiatt megtorlások érték őket. A film megtekintése után a jelenlévők egy kerekasztal-megbeszélésen vehettek részt, melynek keretén belül Boros Zoltán, Koczka György és Dan Rusetchi kommentálták az eseményeket. Ez utóbbi elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek nov. 5-én kellett volna bekövetkeznie, de ezt megtudta a nagyszámban kivonuló szeku és megakadályozta a tüntetést. Ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások, kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben, másokat kicsaptak az egyetemről. /(Gáspár Hajnal): A Magyar Kulturális Központban. In memoriam 1956. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2003. október 23.

Markó Béla szövetségi elnök és Márton Árpád képviselő okt. 21-én Bukarestben fogadta a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) Schneider Márta helyettes államtitkár asszony által vezetett küldöttségét. A megbeszélésen szó esett a Beke Mihály András vezette bukaresti Magyar Kulturális Központ szerepéről, az erdélyi magyar kulturális élet helyzetéről, a tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről, a romániai magyar könyv- és lapkiadás kérdéséről, valamint azok terjesztésének nehézségeiről, illetve a magyarországi támogatások szükségességéről. /A tömb- és szórványközösségek sajátos művelődési igényeiről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2003. október 25.

Okt. 21-én Bukaresten, a magyar Kulturális Központban az 1956-os forradalomra emlékeztek, valamint bemutatták "A 7ek" című filmet az 1956-os kolozsvári diákmegmozdulások során börtönbe kerültekről. Az évtizedekkel későbbi találkozó jó alkalom volt az ezen résztvevő hét ember számára, hogy egy dokumentumfilmben a következő generációk számára elmesélhessék egykori élményeiket. A Román Kommunista Párt 1956-ban egy új statútumtervezetet szeretett volna elfogadtatni a diáksággal, erre az egyetemisták megfogalmazták követeléseiket (egyetemi autonómia, jóléti intézkedések, a külföldi kapcsolatok javítása, az orosz nyelv fakultatívvá való átminősítése). Ezek egybe estek az 1956-os budapesti eseményekkel. Később azután a magyarországi szervezkedésekkel akarták kapcsolatba hozni a kolozsvári törekvéseket azért, hogy néhány diák megbüntetésével, példát statuálva megfélemlítsék a lázadozókat. Az 1958 októberében összehívott bölcsészkari gyűlésen Vastag Lajos kissé merészhangú válaszaival kivívta kollégái rokonszenvét. Ezért a gesztusért az egyetemisták közül egyeseket kicsaptak nem csak a kolozsvári, hanem az ország valamennyi egyeteméről (mint a filmben szereplő heteket is). A november 4-én összehívott, második kari gyűlésen Koczka György (a filmbeli riporter) már ezt megelőzően bekövetkezett letartóztatása miatt nem vehetett részt. Ezután egyes egyetemisták végleg eltűntek, másokat letartóztattak vagy börtönbe zártak. Ezután jött a kolozsvári két egyetem, a Bolyai és a Babes egyesítése 1959-ben, ami tulajdonképpen a magyar egyetem megszűnését jelentette. A filmben szereplők elmondták: azokról sem szabad megfeledkezni, akik nem szenvedtek ugyan börtönbüntetést, de ezrek, tízezrek voltak, akik egyszerűen azért nem tanulhattak tovább, mert szüleik ún. kulákok voltak, esetleg lelkészcsaládból származtak, vagy külföldre emigrált rokonaik voltak Hogy kik voltak besúgóik, erre ma sincs bizonyíték, de sejteni lehet. A 7-ek: Csőgör Enikő, Lázár Erzsébet, Baranyi László, László Annamária, Metz Katalin, Vastag Lajos - aki távollétében csak kazettán lehetett jelen a találkozón - valamint Boros Zoltán. A film megtekintése után kerekasztal-megbeszélés következett. Dan Rusiecki elmondta: a budapesti forradalommal szimpatizálva a bukaresti egyetemisták is tüntetéseket szerveztek. Az első nagyobb tüntetésnek november 5-én kellett volna bekövetkeznie az Egyetem téren, de a besúgók által erről tudomást szerző és megfélemlítésül kamionokkal nagy számban kivonuló szeku ezt lehetetlenné tette. Így elmaradt a tüntetés, ennek ellenére elkezdődtek a letartóztatások. Kb. ötven egyetemistát tartóztattak le Bukarestben (többek közt őt is), másokat kicsaptak az egyetemről. /Gáspár Hajnal: In memoriam 1958 - Kolozsvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

2003. december 6.

Dec. 2-án Bukarestben, a Magyar Kulturális Központ vendégül látta a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadót, illetve két szerzőjét: Egyed Pétert és Markó Bélát. Az alkalmi kiállításon Részegh Botond csíkszeredai művész eredeti illusztrációi sorakoztak Markó Béla Balkáni fohász című verseskönyvéhez. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója arról adott számot, hogy 2003-ban eddig 41 könyvet jelentettek meg, és év végéig előkészületben van még hat kiadványuk, ezek között a Nyírő József-sorozatot indító Madéfalvi veszedelem. A kiadó hetente egy-egy új könyvet dob piacra, méghozzá minden műfajban, amit a sorozatcímek is híven érzékeltetnek: Bibliotheca Transsylvanica, Műterem, Erdély hegyei, Technika és művelődéstörténet, Életmű-sorozat. A Nagyapó mesefája sorozat Csíki furfang című 12. kötetét Tőzsér József büszkeséggel mutatta fel a közönségnek. Egyed Péter kolozsvári egyetemi tanár A szabadság a filozófiában című könyvéről beszélt. A Balkáni fohász válogatás Markó Béla 1990-1995 között írt verseiből. /Barabás István: Gyökerekből vagyunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

2004. január 6.

Beke Mihályt szeptemberben nevezték ki Magyarország Bukaresti Kulturális Központjának igazgatói tisztségébe. A villa magyar szigetet képez a román tengerben. Beke Mihály itt született, ebben az utcában nőtt fel. Apja, Beke György szerkesztő, íróemberként került ide. A központnak van rendszeresen ide látogató közönsége, amelyet jobbára lelkészek, egyetemi tanárok és hallgatók, újságírók képeznek. A bukaresti Petőfi Ház egy részében jelenleg homoszexuális bár működik, ami alaposan visszaveti a kulturális élet iránti érdeklődést. Remélhető, hogy a bérleti szerződés lejárta után az ingatlant újra átveheti a tulajdonos, a bukaresti magyarság. Beke Mihály elmondta, hogy két hónappal ezelőtt megszervezték az európai nyelvek napját, s akkor a magyar nyelvkurzusok iránt is volt az érdeklődés a románok részéről. Koncerteket, képzőművészeti kiállításokat szerveznek, nagy sikerrel. /Balta János: Magyar sziget román tengerben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998