udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 116 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-116
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bukaresti Magyar Nagykovetseg

1991. február 4.

Traian Chebeleu külügyi szóvivő a múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta: a budapesti konzuli tanácskozáson a román küldöttség felrótta, hogy magyar rendőrségi szervek indokolatlanul zaklatják az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó román állampolgárokat. Hermann János magyar külügyi szóvivő erre reagált: idén eddig 700 ezer román állampolgár látogatott Magyarországra, a három évvel ezelőttihez képest ötvenszeresére nőtt a határátlépések száma. Az őrizetbe vétel és a vizsgálat mindig szigorúan az összhangban van a törvénnyel. Hermann János elmondta, hogy a magyar fél viszont felvetette: a bukaresti magyar nagykövetség nem kap vagy csak nagy késéssel kap tájékoztatást a letartóztatásokról vagy a közúti balesetekről. A román rendőrség gyakran nem készít jegyzőkönyvet arról, amikor magyar állampolgárt kifosztanak. A magyar fél újból szorgalmazta a kolozsvári főkonzulátus megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1991. május 17.

Entz Géza államtitkár egyhetes romániai körútja során Bukaresten sajtótájékozatót tartott a magyar nagykövetségen. Ismertette a Miniszterelnöki Hivatalban a vezetése alatt működő Határon Túli Magyarok Titkárságának munkáját. Nem lehet egyszerű viszonosság kategóriájában gondolkodni, fejtette ki, hiszen a magyarországi huszonötezres román és a romániai kétmilliós magyar kisebbség eltérő helyzete és létszáma az igények más-más minőségét veti fel. /MTI/

1991. június 13.

Jún. 13-án magyar külügyi delegáció tárgyalt Bukarestben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozó, Genfben július elsején megnyíló EBEÉ-konferencián képviselendő elvekről. A magyar delegációt vezető Bába Iván főosztályvezető nyilatkozott a tárgyalásról a bukaresti magyar nagykövetségen: kölcsönösen ismertették álláspontjukat, a román fél jelezte, hogy a kollektív jogokkal nem tud egyetérteni. Szintén nyilatkozott a román delegáció vezetője, Traian Chebeleu nagykövet, külügyminisztériumi igazgató. /Székely László: Román-magyar szakértői tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1991. december 4.

Traian Chebeleu külügyi szóvivő a múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta: a budapesti konzuli tanácskozáson a román küldöttség felrótta, hogy magyar rendőrségi szervek indokolatlanul zaklatják az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó román állampolgárokat. Hermann János magyar külügyi szóvivő erre reagált: idén eddig 700 ezer román állampolgár látogatott Magyarországra, a három évvel ezelőttihez képest ötvenszeresére nőtt a határátlépések száma. Az őrizetbe vétel és a vizsgálat mindig szigorúan az összhangban van a törvénnyel. Hermann János elmondta, hogy a magyar fél viszont felvetette: a bukaresti magyar nagykövetség nem kap vagy csak nagy késéssel kap tájékoztatást a letartóztatásokról vagy a közúti balesetekről. A román rendőrség gyakran nem készít jegyzőkönyvet arról, amikor magyar állampolgárt kifosztanak. A magyar fél újból szorgalmazta a kolozsvári főkonzulátus megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1992. január 7.

A madéfalvi veszedelem évfordulójára emlékeztek jan. 7-én a székelyföldi településen. Madéfalván az emlékmű előtt lezajlott tízezres nagygyűlésen beszédet mondott Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Sylvester Lajos a székelység nevében, majd a csángók képviselője. Az emlékművet megkoszorúzták az RMDSZ nevében, továbbá a Hargita megyei prefektúra, a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, valamint magyar nagykövetség képviselői is. Az ökumenikus istentiszteletet dr. Jakubinyi György segédpüspök celebrálta, ahol felolvasták Bálint Lajos gyulafehérvári érsek és Tőkés László püspök üzenetét. /Népszabadság, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1992. december 12.

Kolozsváron a Rhédey-házon megkoszorúzták az emléktáblát, ezalatt ismeretlen tettesek felvágták a bukaresti magyar nagykövetség CD jelzéssel ellátott gépkocsijának mind a négy kerekét. /(-ly): Figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

1993. szeptember 12.

Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./

1994. január 7.

Jan. 7-én Madéfalván többezer ember jelenlétében emlékeztek meg az 1764. jan. 7-i Siculicidium néven ismertes öldöklésről. Beszédet mondott Borsi Kálmán Béla, a magyar nagykövetség képviselőjeként, Tőkés László püspök, Markó Béla RMDSZ-elnök, Erőss Péter a moldvai csángók küldöttségének vezetője, valamint a község képviselője. "A felejtés a második halál. jaj annak a népnek, amely elfelejtkezik múltjáról, történelméről, eleiről, atyáiról. Gyökértelenné válik az ilyen nép..." mondotta Tőkés László. Markó Béla beszédéből: "Emlékezzünk mindazokra, akik ezelőtt száz, kétszáz, háromszáz, ezer esztendővel ugyanezért a szabadságért, ugyanezért a szülőföldért tudtak áldozatot vállalni, tudtak meghalni, ha kellett." Ez a nap a remény napja is, hogy "ki tudjuk vívni ezt a szabadságot a magunk számára és az utódaink számmára." /Új Magyarország, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1994. április 7.

A bukaresti magyar nagykövetség közleménye szerint Entz Géza címzetes államtitkár erdélyi útját előzetesen bejelentették a külügyminisztériumban, közölve útjának állomásait, a kitüntetések átadását. Egyetlen reagálás volt: kérték a kitüntetendők névsorát, ezt a nagykövetség megadta. Már kérés, külügyminisztériumi elvárás nem hangzott el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

1994. április 13.

Máj. 1-jétől minden Magyarországra belépő külföldi állampolgárnak, minden egyes beutazás alkalmával 5000 forintnak megfelelő konvertibilis valutával kell rendelkeznie, tájékoztatta a lapot a bukaresti magyar nagykövetség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1994. április 14.

Nem hiszem, hogy lenne még egy ország Európában, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Romániában - nyilatkozta Iliescu a Le Figarónak. Megérti a magyarokat, ez a birodalmi nosztalgia. /Népszabadság, ápr. 14./ 3/ A magyar külügyminisztérium közleményében ismételten hangsúlyozta, hogy a bukaresti magyar nagykövetség előzetesen tájékoztatta a román külügyminisztériumot Entz Géza címzetes államtitkár romániai látogatásáról és arról, hogy kitüntetéseket ad át. Ezen bejelentés után román részről semmilyen ellenvetés nem hangzott el. Adrian Nastase kijelentése a vízumkényszer bevezetéséről a diplomata-útlevelek esetében a nemzetközi gyakorlatban példa nélküli lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1994. november 10.

A Határon Túli Magyarok Hivatala Helyi közigazgatás és kisebbségek címen rendezett tanácskozást /nov. 9-10./, amelyen a szomszédos országok önkormányzati képviselői vettek részt. Szent-Iványi István külügyi államtitkár a magyar kormány aktuális külpolitikai kérdéseit ismertette. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság oktatási, kulturális jogvédelme mellett a gazdaságira is nagy figyelmet kell fordítani. Bejelentette, hogy Magyarország idei költségvetésének 0,67 ezreléke fordítható a határon túli magyarság támogatására, ez az összeg jövőre nem emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Megállapodtak abban, hogy a közigazgatási szakemberek negyedévenként más-más régióban rendszeresen találkoznak. A következő tanácskozás Székelyudvarhelyen lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Szent-Iványi István elmondta, hogy a bukaresti magyar nagykövetségen keresztül a magyar kormány kifejezte felháborodását Gheorghe Funar kijelentései miatt. A hivatalos válasz szerint Funar magánszemélyként nyilatkozott. /Új Magyarország, nov. 10./ Nov. 10-én pedig sajtótájékoztatón összegezték a tanácskozás tapasztalatait. Az egyik előadó Kolumbán Gábor, az RMDSZ Hargita megyei tanácsának elnöke volt, aki sajtótájékoztatón kifejtette: a privatizációt vezénylő vezetőség zömmel román nemzetiségűekből áll. - Tervbe vették egy önkormányzati akadémia létesítését, amely nem Magyarországon, hanem az adott országban működne. /Új Magyarország, nov. 11./

1994. november 21.

A 86. születésnapjához közeledő Méliusz József írónak nov. 21-én a magyar nagykövetségen Rudas Ernő nagykövet átadta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, amit Göncz Árpád köztársasági elnök adományozott a neves írónak. A kitüntetett érdemeit Pomogáts Béla és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar írók PEN klubjának elnöke méltatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1994. december 8.

Dec. 8-án Bukarestben, a magyar nagykövetségen a romániai magyar sajtó képviselői részére rendeztek fogadást. A fogadás célja nemcsak az volt, tájékoztatott Rudas Ernő nagykövet, hogy találkozzanak a magyar újságok küldötteivel, hanem az is, hogy a lapok munkatársai egymással is megismerkedjenek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./

1995. január 12.

Otthonában köszöntötték Méliusz József Bukarestben élő írót, 86. születésnapja alkalmából. A magyar nagykövetség nevében Kálmán Béla tanácsos, a romániai magyar írók PEN-klubja részéről Gálfalvi Zsolt köszöntötte. Életútjáért nemrég Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét adományozta az írónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./

1995. február 10.

Az Evenimentul Zilei képtelen vádakkal hozakodott elő: félezer magyar hírszerző Erdélyben. Arról tudósított, hogy Széplaky István diplomata-útlevéllel rendelkező magyar vállalkozó karambolozott, Hodicska Tibor sietett a segítségére, aki diplomataként mutatkozott be. A lap szerint Hodicska nem diplomata, tehát illetéktelenül járt el. A román lapnak ez az állítása nem igaz, hiszen Hodicska Tibor a bukaresti magyar nagykövetség konzuli osztályának vezetője. A lap szerint 1992 után nagyszámú magyar diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgár járt rendszeresen Romániába. A lap szerint ezek nyilvánvalóan hírszerzők. /Evenimentul Zilei (Bukarest), febr. 9., ism.: Magyar Nemzet, febr. 10./

1995. április 24.

Budapesten, a Kossuth Klubban román és magyar történészek a Romániában közkeletű magyarságképről vitatkoztak, továbbá arról, miként lehet a kölcsönös megismerést elősegíteni. A vitában részt vett Andrei Pippidi történész, a bukaresti Délkelet-Európa Története Kutatóintézet munkatársa, Geo Serban irodalomtörténész, a Secoul XX. című folyóirat szerkesztője, Horváth Andor irodalomtörténész, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről, Borsi Kálmán Béla történész, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, valamint Miskolczy Ambrus, az ELTE tanszékvezetője. Geo Serban arról beszélt, hogy az oktatásban egyre kisebb teret kap az, hogy a XIX. század román gondolkodói Budán tanultak. Serban elmondta, hogy a román nyelvben a szláv lexikális örökség után a magyarból származó alapszavak száma a legnagyobb. Arról sem beszélnek a mai Romániában, hogy 1770 és 1840 között Moldvába és Munténiába a budai nyomdából áradtak a román nyelvű lexikonok, tankönyvek és egyházi kiadványok. A Familia 15 éven át Budapesten jelent meg. Liviu Rebreanu első írásait magyarul közölte. Serban folyóiratának következő számát a magyar kultúrának szenteli a következő címmel: Budapest - európaiság és modern identitástudat. /Magyar Hírlap, ápr. 24., Új Magyarország, ápr. 24./

1995. május 15.

A bukaresti református egyház máj. 14-én és 15-én tudományos tanácskozással emlékezett meg fennállásának 180 éves évfordulójáról. Az előadók között volt Buchwald Péter szenátor, Tokay György képviselő, Borsi Kálmán Béla történész, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, Domokos Géza, a Kriterion igazgatója, Demény Lajos történész, Molnár Szabolcs, a hungarológiai tanszék tanára és Albu Zoltán, a gyülekezet jelenlegi lelkipásztora. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

1995. július 31.

Az augusztus 25-27-én Szegeden Göncz Árpád védnöksége alatt sorra kerülő, III. magyar-román polgárfórum után a negyediket ismét Romániában fogják megrendezni, pontos helyéről pályázat útján döntenek, nyilatkozta Szabó Károly, a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság vezetőségi tagja, a társaság Barátság című folyóiratának szerkesztője, júl. 31-én a bukaresti magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján. Az ezer tagot számláló társaság 40 százaléka román nemzetiségű. /Magyar Nemzet, aug. 1./

1995. augusztus 26.

A román kormány tájékoztatási főosztálya által terjesztett, német, angol és francia nyelven kiadott, Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, 148 oldalas könyv az erdélyi románság magyaroktól elszenvedett állítólagos üldöztetéseiről szól. A könyv eddig ismeretlen, V. Dragos nevű szerzője azzal vádolja a magyar nemzetiségűeket, hogy eltérítették az 1989-es forradalmat és azt "magyar forradalommá" változtatva a román fennhatóság ellen fordították. A bukaresti magyar nagykövetség közleményt adott ki a könyvvel kapcsolatban: "egyetlen esetről sem tudunk, amelyben románokat mészároltak volna le vagy nyomtak volna el saját hazájukban." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

1995. augusztus 26.

A román kormány tájékoztatási főosztálya által terjesztett, német, angol és francia nyelven kiadott, Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, 148 oldalas könyv az erdélyi románság magyaroktól elszenvedett állítólagos üldöztetéseiről szól. A könyv eddig ismeretlen, V. Dragos nevű szerzője azzal vádolja a magyar nemzetiségűeket, hogy eltérítették az 1989-es forradalmat és azt "magyar forradalommá" változtatva a román fennhatóság ellen fordították. A bukaresti magyar nagykövetség közleményt adott ki a könyvvel kapcsolatban: "egyetlen esetről sem tudunk, amelyben románokat mészároltak volna le vagy nyomtak volna el saját hazájukban." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./

1995. szeptember 5.

Szept. 5-én Szőcs Ferenc új rendkívüli és meghatalmazott bukaresti magyar nagykövet átnyújtotta megbízó levelét Iliescu államfőnek. Szőcs Ferenc egy évtizeddel ezelőtt már dolgozott nagykövetségi titkárként a magyar nagykövetségen. /Új Magyarország, szept. 6./

1995. szeptember 27.

Honti Mária, a művelődési tárca közigazgatási államtitkára vezetésével magyar küldöttség érkezett szept. 27-én Bukarestbe, hogy Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu kormányfők megállapodása alapján a román tanügyi törvénnyel összefüggő kérdéseket tanulmányozzák. A magyar küldöttség a bukaresti magyar nagykövetségen az RMDSZ parlamenti frakciójának több tagjával folytatott eszmecserét. Honti Mária az MTI tudósítójának leszögezte, hogy a delegáció nem azért jött, hogy a végrehajtási rendelkezések kedvező végrehajtását elérje, hanem azért, hogy a törvény néhány alapellentmondásának, a kisebbségekre ható alapkérdésének problémáját vesse fel. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a hét elején Magyari Lajos szenátorral RMDSZ-küldöttség élén Budapestre utazott, mert a két miniszterelnök megegyezéséről szóló hír szerint a magyar küldöttség a törvény minél jobb alkalmazásáról tárgyalna, ezzel az RMDSZ nem értett volna egyet, mert azt a benyomást keltette volna, hogy a törvény, amely ellen a romániai magyarság tiltakozik, alapjában véve jó. Asztalos Ferenc a budapesti és a mostani megbeszélés alapján megnyugtatónak tartja a delegáció mandátumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1996. február 12.

Ünnepélyes szentmisével emlékeztek meg febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály templomban Márton Áron püspökről születésének 100. évfordulóján, akit 1939. febr. 12-én ebben a templomban szenteltek püspökké. A szentmise, mint egykor, csángó és székely népviseletbe öltözött fiatalok bevonulásával kezdődött, szentbeszédet dr. Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke mondott, a koncelebrációs szentmisén részt vett dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, megjelentek a történelmi magyar egyházak, továbbá a bukaresti magyar nagykövetség, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyarok Világszövetsége képviselői. Az RMDSZ több vezetője szintén részt vett a szentmisén. - Dr. Seregély István kifejtette, hogy megtiszteltetés számára a magyar püspöki kar elnökeként a nagy püspökre emlékezni: "Leginkább azért jöttem el - mondotta -, hogy tanúságot tegyek arról az életútról, amelyet Márton Áron megjárt, és amely olyan útbaigazítás minekünk, amelyet ha magunkévá tennénk, mindannyian gazdagabbak lehetnénk." A gyulafehérvári érsekség az 1996-os évet Márton Áron Évnek nyilvánította. /Sz. K.: Szentmise Márton Áron emlékére. Útmutatása váljon kötelező erővé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Délután a kolozsvári Báthory István Líceum dísztermében folytatódott a Márton Áron-emlékünnepség. Balázs Ildikó iskolaigazgató köszöntője után előadások hangzottak el a püspökről. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, dr. Marton József teológiai tanár, dr. Benkő Samu, az EME elnöke, Fodor Sándor író, Kányádi Sándor költő és Beke György író mondott beszédet. Az előadások közötti szünetekben az iskola diákjai szavaltak, a Teodidactos bennlakóinak együttese zenélt. /Szabó Piroska: In memoriam Márton Áron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Beke György írásában emlékezett Márton Áronra, az első székely püspökre, felelevenítette helytállását, felvázolta életművét. /Beke György: Új főpapi magatartás. = Magyar Nemzet, febr. 13./

1996. május 24.

Hatodik alkalommal rendezi meg az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió a Szabédi-napokat Kolozsváron. Máj. 23-án volt a kétnapos rendezvénysorozat megnyitója. A rendezvényen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője és Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetségének sajtóattaséja. Kötő József, az EMKE főjegyzője, az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének elnökletével tudományos ülésszak kezdődött. Az idei tanácskozás a 70 éves Korunk jegyében zajlik. Szabédi László több mint két évig szerkesztőtanácsi tagja is volt a Korunknak. Szabédi a magyar irodalomtörténeti tanszék vezetőjeként 1952-ben Benedek Marcell örökébe lépett. Poszler György akadémikus, budapesti irodalomtörténész a magyar irodalom és a világirodalom kapcsolatáról tartott előadást. /Németh Júlia: Szabédi-napok ? 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

1996. június 21.

Jún. 21-én utolsó útjára kísérték a Házsongárdi temetőben a jún. 19-én elhunyt Balogh Edgárt. Végakaratának megfelelően Jakab Gábor temette, a római katolikus egyház szertartása szerint. A Magyar Írók Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége nevében Czine Mihály irodalomtörténész, a Korunk és a Romániai Írószövetség nevében Kántor Lajos tartott gyászbeszédet, választott szülőfaluja és falusfelei részéről Ilkei Árpád unitárius lelkész búcsúztatta. Koszorúval rótta le kegyeletét az RMDSZ nevében dr. Kötő József, a magyar nagykövetség nevében Alföldi László, a HTMH és Tabajdi Csaba államtitkár nevében Bálint-Pataki József. A sírnál Dávid Gyula, az EMKE elnöke, valamint Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése búcsúzott az elhunyttól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1996. szeptember 16.

1990 elején a román vezetés tudatában volt a két nép közötti történelmi alkuhelyzetnek, de úgy ítélte meg, hogy nem érkezett el az engedmények órája, írta Borsi-Kálmán Béla. A vezetés tudtával, netán aktív közreműködésével kirobbantott 1990. március 19-20-ai marosvásárhelyi "események" a két nép közötti megbékélés esélyét egy fél évszázadra meghiúsították. 1990 óta tehát történelmi megbékélésről mint szerfölött kívánatos fejleményről lehet beszélni. Az Országgyűlés alapszerződést megvitató szept. 3-i rendkívüli ülésén a felszólalók nem tértek ki arra, hogy az 1920-as, az 1947-es Párizs környéki "békeműből" alig maradt valami, és ami megmaradt, annak egyetlen kötőanyaga az 1920-as átrendezés legnagyobb vesztese, a magyar nemzet. A délszláv válság a mértéktartó magyar diplomáciai törekvéseket rossz fényben tüntette fel. Ezt a meggyöngült alkupozíciót kísérelte meg a Horn-Kovács kormány szerződésekre váltani. A mai román politikai elit fejlettsége alig éri el az 1962-65 közötti kádári Magyarország színvonalát. - Immár nemcsupán a magyar politikai osztályok érdekérvényesítő, veszélyt érző képessége romlott meg, hanem a románoké is. Ennek az 1989 után tapasztalható kapkodó, bizonytalankodó "diplomáciának" legszembetűnőbb melléfogása ugyanaz, ami a Horn-kabinet eddigi legnagyobb sikere: a magyar-szlovák alapszerződés megkötési esélyeinek eltérő /román szempontból hibás felmérése. A román diplomácia ekkora presztízsveszteséget nem szenvedett el. Mérlegelendő tehát, nem dobott-e mentőövet a temesvári alapszerződéssel a magyar politika a túlélésért küzdő Iliescu-rezsimnek? A Horn-kormány, akarata ellenére a nemzetállamiság mellett voksolt. /Borsi-Kálmán Béla: Megbékélés vagy beletörődés. = Magyar Hírlap, szept. 16./ Borsi-Kálmán Béla történész, egyetemi oktató, 1990 és 1995 között a bukaresti magyar nagykövetség diplomatája volt.

1996. október 24.

A bukaresti egyetem történettudományi karának előcsarnokában okt. 22-én fotókiállítás nyílt az 1956-os magyar forradalomról. Az egyetem, a 22 című folyóirat és a magyar nagykövetség szervezte a kiállítást, amelyet Alexandru Barnea, a kar dékánja és Szőcs Ferenc nagykövet nyitott meg. Horia Popescu, akit 1956-ban a bukaresti egyetemisták szolidaritási megmozdulásában való részvétele miatt börtönöztek be, felidézte az akkor történteket. Gabriela Adamescu, A 22 főszerkesztője a magyar forradalmat az 1989 decemberi román felkeléshez hasonlította. Okt. 24-én Bukarestben könyvbemutatót tartanak, ismertetik Corneliu Mihai Lupu és Mihai Retegan 1956 - a robbanás című, a magyar forradalom romániai, jugoszláviai és szovjet visszhangjáról szóló munkáját. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1996. november 14.

Uzonban júniusban határozták el a millecentenáriumi emlékmű felállítását és négy hónap múlva ünnepélyesen felavatták a "súlyos kőtömböt a templom tövében", ahogy Incze Sándor tiszteletes nevezte az alkotást, Petrovits István szobrászművész munkáját. A rusztikus andezittömbre helyezett Erdély-címer és a bronzba öntött két évszám, 896-1996, idézi az ünnepség lényegét. Sokan támogatták az emlékmű elkészítését és az ünnepség rendezését. A honfoglalási emlékművel egyidőben a községházánál márványtáblát lepleztek le ezzel a szöveggel: "Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában. A községháza épült 1882-ben és javíttatott 1996-ban, a millecentenárium évében." Az ünnepségen Uzonban jelen voltak a magyarországi testvértelepülés, Csorvás küldöttei, eljött Balázs Ádám bukaresti magyar nagykövetségi titkár, sajtóattasé, dr. Fejér Dénes a Magyarok Világszövetsége és a Világlap nevében. Beszédet mondott még az Uzonból Budapestre elszármazott két író, Czegő Zoltán és Beke György. Az ünnepség előkészítésében részt vett Kelemen Edit az uzoni Jókai Mór Művelődési Egyesület képviseletében, olvasható Sylvester Lajos tudósításában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

1996. december 3.

Magyarországi kiállítását követően, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta életműve elismeréseként Ferenczy Júlia kolozsvári festőművésznőnek Göncz Árpád köztársasági elnök. Göncz Árpád nevében dr. Szabó Béla, a bukaresti magyar nagykövetség első tanácsosa nyújtotta át a művésznek a kitüntetést azon az ünnepséggel egybekötött kiállításon, amelyet Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában rendeztek. /Ferenczy Júlia kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-116




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998