udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bukaresti Nemzeti Kepzõmûveszeti Egyetem /Nicolae Grigorescu Kepzõmûveszeti Akademia/

2000. február 22.

Elhunyt Molnár Dénes, a tollrajz szerelmese. Molnár Dénes 1947-ben született Vadasdon, a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1975), majd Marosvásárhelyen tanárkodott (1990-ig a művészeti középiskolában). 1997-től a Maros Megyei Művelődési Felügyelőség tanácsosa volt. 1990-1996 között harminc albuma jelent meg fametszetekkel, szitanyomatokkal. Az elmúlt években gyermekeivel közösen állított ki. /Elhunyt Molnár Dénes. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./ Molnár Dénes /Vadasd, 1947. júl. 22. - Marosvásárhely, 2000. febr. 21./

2000. július 14.

Román Viktor /Homoródszentmárton, 1937. már. 12- Párizs, 1995. ápr. 12./ a marosvásárhelyi művészeti középiskola után a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati fakultásán szerzett diplomát 1960-ban. Korai munkáiban a székely népművészet hangulatai, sőt formamegoldásai csakúgy tetten érhetők, mint az ősi egyiptomi vagy etruszk szobrászat térkitöltő biztonsága. 1967-ben egyesztendős ösztöndíjat kapott a londoni Angol Királyi Művészeti Kollégiumon; 1968-ban Nogent-sur-Marne-ben telepedett le. Júl. 16-án avatják emlékházát avatják szülőfalujában. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

2003. április 5.

Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában mutatkozott be két tordai művész, a grafikus Deleanu Márta és az üvegtervező iparművész Nagy Annamária. Deleanu Márta a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1974-ben, kiállítása volt már Pozsonyban, Prágában, Rómában és Franciaországban is. Tipikusan urbánus művész. A grafika és a festészet határán mozgó akvarelljei és pasztelljei sejtelmesen könnyedek. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola üveg szakán 1982-ben végzett Nagy Annamária külön világ. Munkássága az iparművészet határait jóval túllépte. Leginkább üvegszobrásznak lehetne nevezni.Nagy Annamária kifogyhatatlan az ötletekből. A művész a legrangosabb nemzetközi megmérettetéseken is sikerrel szerepelt Magyarországon, Japánban, Dániában, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. /Németh Júlia: Akvarellek és üvegplasztikák a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2003. október 14.

Megnyílt Fazakas Tibor grafikusnak a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében rendezett tárlata. A Vasarely-követőként ismert vajdahunyadi grafikus barcasági, olasz, és német tájakat ábrázoló tusrajzait mutatta be. A megnyitón Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke mutatta be a Barcaújfaluban született alkotó életútját. Tanulmányait a kolozsvári Pedagógiai Főiskolán, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézetben folytatta. Fazakas Tibor elmondta, hogy a kilencvenes évek derekán kezdte el megrajzolni neves emberek portréit. Előbb 16 magyar, aztán 16 román írót, majd 32 zeneszerzőt, 20 magyar tudóst. Művészként 30 országos, 6 nemzetközi kiállításon vett részt és 28 egyéni tárlaton mutatta be alkotásait. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas Tibor grafikus tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2004. május 22.

A kolozsvári magyar festők doyenje, a Barabás Miklós Céh korelnöke, Andrásy Zoltán festőművész a napokban töltötte 94. életévét. Bukarestben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, majd reklámgrafikus volt hat évig a román fővárosban. Családjával Kolozsvárra költözött, 1939-től már az erdélyi főváros művészeti életének alakításában játszott szerepet. A Barabás Miklós Céh fiataljainak csoportjával együtt állított ki Kolozsváron, majd Budapesten is. A háború az ő életébe is beleszólt. Németh Júlia munkájában vázolta fel Kolozsvár szerepét /Kolozsvár – műhely és vonzásközpont, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. Andrásy Zoltán a hadifogságból 1947-ben szabadult, és került vissza Kolozsvárra. Könyvgrafikával foglalkozott, és kedvenc műfajának, az akvarellnek hódolt, de olajjal, majd temperával is dolgozott. 1948-tól, a Magyar Művészeti Intézet megalakulásától kezdve a művészképzésben is tevékeny részt vállalt. Az intézetnek a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolába való 1950-es beolvasztását követően is a grafikai tanszék élén állt. A kolozsvári grafikai iskola megalapozásában is közrejátszva, tanszékvezetőként vonult nyugdíjba a hetvenes években. Még négy évvel ezelőtt, kilencvenévesen is festett, megjegyezte, hogy most azért már lassabban halad. /N. J.: Továbbra is a művészet szolgálatában. A 94 éves Andrásy Zoltánt köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2005. április 23.

Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész, a kolozsvári magyar képzőművészek doyenje, a Barabás Miklós Céh korelnöke, április végén tölti 95 életévét. Bukarestben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Tanulmányai végeztével még hat évet töltött Bukarestben. Andrásy Zoltán 1939-től már Kolozsvár művészeti életének alakításában játszott szerepet. 1947-ben szabadult a hadifogságból és visszatért Kolozsvárra. 1948-ban megalakult a Magyar Művészeti Intézet. Rektora, Kovács Zoltán festőművész felkérésére, tanárként, Andrásy Zoltán is részt vállalt az oktatásban. Az intézetnek a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolába való beolvasztását követően is a grafikai tanszék élén maradt. A neves kolozsvári grafikai iskola megteremtésében is közrejátszva, a hetvenes években tanszékvezetőként vonult nyugdíjba. Öt évvel ezelőtt még festett. /Németh Júlia: A humánum festője. A 95 éves Andrásy Zoltánt köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2007. január 12.

A test helye a térben – ezt a témát adta osztályának a bukaresti Képzőművészeti Akadémia tanársegéde, Dup-Csapó Réka. Tanáraikkal együtt mutatkozhatnak be a kiállításon. „Amikor idejöttem Bukarestbe, meglepetésemre a grafikán és a szobrász szakon is roppant hagyománytisztelő irányzat uralkodott a képzésen” – emlékezett vissza a kezdetre. Dup-Csapó Réka /sz. Kolozsvár, 1967/ 1992-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia grafika szakán, majd 1997-ben a bukaresti Művészeti Akadémia szobrász szakán diplomázott. 1995-ben elnyerte az intézmény rektorának díját, ösztöndíjat kapott a Berlini Művészeti Akadémiára. 1997-ben Ludwig-ösztöndíjas volt Aachenben. /Gergely Edit: Testünk a térben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2007. február 23.

Fábián Árpád tájképeit, csendéleteit állították ki Kolozsváron. A művész Kolozsváron született, itt kezdte el képzőművészeti tanulmányait, amelyeket a bukaresti akadémián fejezett be. /Tibori Szabó Zoltán: Fortélyos játék a fénnyel. Fábián Árpád kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2007. június 2.

Vida György /sz. Nagybánya, 1946/ a Román Akadémia Művészettörténeti Intézetének aligazgatója. Édesapja Vida Géza szobrász. Vida György a bukaresti Képzőművészeti Főiskola után Bécsben, Herder-ösztöndíjasként tanult tovább művészettörténetet. Hazatérte után jelenlegi munkahelyére került tudományos kutatónak, 1995-től aligazgató, 2001-től a párizsi székhelyű Nemzetközi Művészettörténeti Bizottság (CIHA) romániai szekciójának elnöke. Kutatási területei közé tartozik Magyarország és Erdély művészete is, e téren tanulmányokat és monográfiákat közölt Munkácsy Mihályról (Debrecen, 1972 és 1994), Kádár Gézáról, a nagybányai művésztelepről, Barabás Miklósról, a határon túli magyarok művészetéről, a romániai köztéri szobrászatról, közben Látvány és gondolat cím alatt képzőművészeti antológiát szerkesztett (Kriterion, 1991). Eddigi életművét 2002-ben a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje jutalmazta. Vida György Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád közreműködésével segített megszervezni a szárhegyi gyűjtemény kiállítását Bukarestben, a Magyar Köztársaság Művelődési Központjában. /Barabás István: Az élet fonákja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2007. július 18.

Baász Imre képzőművész-performer emlékének elhanyagolására hivatkozva Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre akarja elvinni a tizenhat évvel ezelőtt elhunyt neves grafikus és művészeti szervező hamvait özvegye, Baász Szigeti Pálma. A marosvásárhelyi születésű Baász Szigeti Pálma szerint hat évvel ezelőtt, férje halálának 10. évfordulója alkalmából a megye két elöljárója megígérte, hogy a rangos művészeti szervezőről nevezik el a sepsiszentgyörgyi városi képtárat, illetve szoborállítással tisztelegnek emlékének. Albert Álmos polgármester az özvegy nyilatkozatára reflektálva elmondta: „Pálma csak ne elégedetlenkedjen, mert támogattuk minden kezdeményezését, de amikor azok összeálltak, akkor nem nyerték meg a tetszését. Megvannak a keretek, szabályok a dolgokhoz, ezeket kell igénybe venni. ” Cáfolta az elhunyt művész emlékápolásának hiányát Jánó Mihály művészettörténész, a képtár igazgatója. Elmondta, a képtárban Baásznak külön terme van a Pantheon elnevezésű állandó kiállítás keretében, az intézmény tulajdonában lévő munkákból. Baász Imre (Arad, 1941. febr. 22. – Sepsiszentgyörgy, 1991. július 16.) grafikusi oklevelet Kolozsváron szerzett, 1976-től Sepsiszentgyörgyön élt és dolgozott. Nevéhez kötődnek a Kalevala-illusztrációk (1972), a Médium országos kortárs művészeti seregszemle (1981), az AnnArt performansz-napok a Szent Anna-tónál (1990). 1985-ben elnyerte a romániai képzőművész-szövetség Grafika Nagydíját, 1988-1989-ben Finnországban Kalevala-ösztöndíjas volt. 1990-től haláláig a Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezője, majd a bukaresti Szépművészeti Akadémia tanára. /Domokos Péter: Sírköltöztető happening. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2007. július 21.

Hatvanéves lenne Molnár Dénes /Vadasd, 1947. júl. 22. – Marosvásárhely, 2000. febr. 19./ grafikusművész, festő, tanár, a fametszet-grafika egyik jeles képviselője. Marosvásárhelyen végezte a Képzőművészeti Középiskolát 1966-ban, majd 1975-ben a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakát. 1975–1990 között Marosvásárhelyen grafikatanár. Koholt vádak alapján koncepciós pert indítottak ellene, ami évekig eltartott. Mikor ez befejeződött és visszatérhet újból a katedrára, súlyos betegsége miatt már alig taníthatott. Élete utolsó éveiben a Maros Megyei Kultúrtanácsnál tevékenykedett. 53 éves korában hunyt el. Több mint 75 egyéni tárlata volt az országban és külföldön, s ezenkívül számtalan csoportos kiállításon vett részt. Így vallott önmagáról 1997-ben: „A sorozatok embere vagyok. Sorozatokban tudok gondolkozni, és így próbálom legyőzni ezt a felületességet, ami a sok ötletem miatt előállhat. ” Leghíresebb sorozatai: a Székelyföld képírása (fametszetek, rézkarcok), Csillagképek, templom-sorozatok, Zodiákus-sorozat, vár-sorozat, ex libris-sorozat, Salto mortalis, aktok. Több mint 40 albumban örökítette meg a Ceausescu által elrendelt falurombolás templomait azzal a céllal, hogy fennmaradjanak az utókor számára. Erdély és a történelmi Magyarország legfontosabb várainak is elkészítette a metszetét, háromnyelvű várlustrát mellékelve minden egyes albumhoz. Molnár Dénes kitűnő szervező volt: 1971-75 között, főiskolás korában a bukaresti Szőnyi István Képzőművészeti Klub elnöke, 1975–80 között a marosvásárhelyi Apollo Ifjúsági Alkotókör elnöke, 1977-től 1994-ig 18 országos humorgrafika szalon szervezője. Halála előtt egy hónappal 32 darab alkotását (Zodiákus-sorozat, fametszetek, színes grafikák) adományozta szülőfalujának, Vadasdnak, amelyek megtekinthetők a helybeli Általános Iskolában berendezett Molnár Dénes-képtárban. /Székely Ferenc, a vadasdi Molnár Dénes-képtár vezetője: A sorozatok embere. Hatvanéves lenne Molnár Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

2008. február 18.

Március 2-án tartják a székelyudvarhelyi Művelődési Ház kiállítótermében Orth István Kápolna a Kárpátokban című kiállításának megnyitóját. Az EMKE-díjas művész 1971-ben végezte a kolozsvári Református Teológiát, majd 1976-ban a bukaresti Szépművészeti Akadémián diplomázott. 1971-72-ben doktorjelöltként bizantinológiát tanult a bukaresti Ortodox Teológián, 1980-ban műemlékvédelem és restaurálás terén szerzett oklevelet. 25 éven át a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum grafikai restaurátora volt, az ezredfordulótól a Lucian Blaga Egyetem művésze. Alapító tagja a Barabás Miklós Céhnek. Metszetei, pasztellrajzai, olajképei és reklámgrafikai munkái míves albumokban is megjelennek. A székelyudvarhelyi tárlat templomsorozatából nyújt ízelítőt. /Kápolna a Kárpátokban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 18./

2008. március 21.

A 65 éves András Csabának március 22-én nyílik az első tárlata szülővárosában, Székelyudvarhelyen, holott ez a művész huszonkettedik egyéni kiállítása. András Csabának esetleg oka is lenne, hogy rossz emlékekkel gondoljon szülővárosára, származása okán már a középiskolában büntették, kicsapták, az egyetemre is csak a 10-es felvételi eredménye után, másodszori próbálkozásra vették fel. Elvégezte a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát, majd ugyancsak kitűnő eredménnyel a bukaresti Nicolae Grigorescu Festészeti Akadémiát is. A főiskola elvégzése után Máramarosszigetre került, a nagybányai művésztelep kései utódjának tartja magát. /Lőrincz György: Északi színek…= Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2008. március 28.

Vinczeffy László sepsiszentgyörgyi festőművészt Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki március 15-én Budapesten. Eddigi díjai közül ez a legnagyobb megtiszteltetés számára, mondta a művész. Szeret kísérletezni és megújulni, vallja. Párhuzamosan a festészettel, grafikával, szobrászattal is foglalkozik. Emlékezett indulására. Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán kizáró jellegű volt a román nyelvvizsga. Sok nagyon tehetséges embert zártak ki, mert nem tudott jól románul. Az ő román vizsgája sem sikerült, mehetett haza. Elment a pedagógiai főiskolára. Zágonba ment rajztanárnak, ott is maradt tíz esztendeig. Majd bekerült Sepsiszentgyörgyre a múzeumba, ahonnan három évre elküldték, hogy Bukarestben tanulja ki a restaurátor mesterséget. Bukarestben rengeteg nemzetközi kiállításon vett részt. Restaurátorként is nagy sikereket ért el, Barabás Miklós-, Gyárfás Jenő-festményeket újított fel. Vinczeffy László /sz. Atyha, 1946. márc. 21./ a kolozsvári Pedagógiai Főiskolát (1970) és a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola restaurátorképző tanfolyamát (1979–83) végezte. 1979-től a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képrestaurátora. /Kovács Zsolt: Erdélyiség az állandó megújulás jegyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

2008. november 14.

András Csaba festőművész /sz. Székelyudvarhely, 1943/ a 30. egyéni tárlatával áll közönség elé, először mutatkozik be Marosvásárhelyen. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen tanult, majd a bukaresti Grigorescu Akadémián fejezte be – kiváló eredményekkel – tanulmányait. András Csaba saját stílusáról vallja: realista, figuratív, posztimpresszionista, színeiben expresszionista elemekkel. /Horváth Éva: Északi színek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998