udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Bundestag

1998. április 27.

Ápr. 27-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Klaus Franckét, a Bundestag német-román barátsági csoportjának elnökét. A találkozón a németországi képviselő arról kért és kapott tájékoztatást, hogy miképpen ítéli meg az RMDSZ a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetet, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulására. A vendég érdeklődött a romániai etnikai közösségek közötti együttműködésről is. Markó Béla belpolitikai kérdésekről szólva elmondta, hogy az RMDSZ mint a kormánykoalíció tagja nem támasztott új követelményeket az új kormány elé a kisebbségi kérdések rendezését illetően, de ragaszkodik a korábbi koalíciós megállapodásokban és kormányprogramban foglaltak valóra váltásához. Ami a kisebbségek közötti együttműködést illeti, a szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ kifejezetten jó kapcsolatokat tart fenn a Német Demokrata Fórummal, államtitkári funkcióra is javasolt egy, a német kisebbséghez tartozó személyiséget, akivel jó a kisebbségvédelmi miniszter együttműködése. Szövetségünk az ország nagy veszteségének tartja, hogy az évek során sok német nemzetiségű román állampolgár vándorolt ki, és örömmel üdvözli a visszatelepedni szándékozókat. Klaus Francke ennek kapcsán kifejtette, hogy ehhez a román kormánynak számos törvényes intézkedést kell hoznia a visszatelepülők tulajdonjogainak rendezése érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 27., 1253. sz./

2001. március 6.

Mircea Geoana külügyminiszter márc. 5-én Berlinbe, majd márc. 6-án Londonba látogat, ahol miniszterekkel, parlamenti képviselőkkel és üzletemberekkel folytat megbeszéléseket. Mircea Geoana Berlinben találkozik Joschka Fischer német külügyminiszterrel, a Bundestag tagjaival és részt vesz egy, a romániai befektetésekkel foglalkozó kerekasztal-megbeszélésen. Londonba utazik, ahol megbeszéléseket folytat Keith Vas brit Európa-ügyi miniszterrel, Jean Lemierre EBRD-elnökkel, brit üzletemberekkel és Irvine of Lairg lordkancellárral, majd "Az európai biztonság és az EBESZ szerepe: a román perspektíva" címmel előadást tart a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézetében. Geoana találkozik Robin Cook brit külügyminiszterrel, Geoffrey Hoon védelmi államtitkárral, a londoni kormány más képviselőivel és a román közösség tagjaival. A román külügyminiszter londoni látogatásának végén megbeszélést folytat Emma Nicholson bárónővel, az Európai Parlament romániai jelentéstevőjével. /Külügyminiszteri látogatás. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./

2002. április 21.

A Friedrich Ebert Alapítvány ápr. 17-19-én A magyar kisebbség helyzete Romániában - jelen és jövő címmel találkozót rendezett Berlinben német parlamenti képviselők, diplomaták, újságírók részvételével, amelyre előadónak Markó Béla szenátort, az RMDSZ szövetségi elnökét hívta meg. Kovács Csaba képviselő beszámolt az eseményről. Mintegy ötven Bundestag-tag, külügyminisztériumi főtisztviselő, Románia és kisebbségeinek helyzetével foglalkozó szakértő, illetve újságíró volt kíváncsi. A német képviselők nagyon jól ismerik a romániai helyzetet. Értékelték azt, hogy az RMDSZ egyezményt tudott kötni a kormányzó párttal. Berlinben számos megbeszélésre, találkozóra is sor került. Markó Bélát fogadta többek között dr. Christoph Zöpel külügyi államminiszter is. /(Gyarmath János): Rólunk... Berlinben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2002. május 13.

Antje Vollmer, a német Bundestag alelnöke nemzetközi kisebbségi törvényszék létrehozását javasolja a szélsőséges nacionalizmus erejének megtörésére a Neue Zürcher Zeitung-ban máj. 11-én megjelent írásában. Vollmer emlékeztetett arra, hogy Václav Havel cseh államfő nemrégiben a lap hasábjain óvott attól, hogy Edvard Benes államfőt nemzetközi bűnbakká tegyék, hiszen ő csak az etnikailag homogén állam korára jellemző eszméjét követte, amely az első világháború után fatálisan összekapcsolódott a népek önrendelkezési jogával. A németek (és magyarok) elűzése azért nem váltott ki nagyobb ellenállást, mert ezt a gondolkodást osztotta a legtöbb nyugati politikus is. Antje Vollmer megállapította: egy állam nemzeti identitása szélsőséges esetben csak más etnikai csoportok kizárásával valósítható meg. Ezért a szélsőséges nacionalista mozgalmak mindig elűzéshez vezetnek, s ez az aktualitása a Benes körüli, látszólag múltba forduló vitának is. "A populisták saját népüket a többi nép fölé helyezik, s ezzel közvetlenül Benes mellé beállnak egy olyan eszmetörténetbe, amely mindig is fenyegette Európát " - írta a német politikus. "Meg kell találni az utat a saját nemzetállamon belüli önrendelkezéshez és kulturális autonómiához. Javaslom, hogy hozzunk létre nemzetközi kisebbségi törvényszéket, ahová olyan kisebbségek fordulhatnak, amelyek úgy érzik, hogy egy adott államban sérülnek jogaik, ott vádat emelhetnek, s ahol megvádolt nemzetállam is meghallgatást nyer. Azok a kisebbségek pedig, amelyek maguk is erőszakhoz folyamodnak, elvesztik nemzetközi védettségüket" - írta Antje Vollmer. /Német javaslat nemzetközi kisebbségi törvényszék felállítására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

2006. november 3.

Angela Merkel német kancellár november 2-án Berlinben arról tájékoztatta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt: felkérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület decemberben még egyszer vizsgálja meg a Románia és Bulgária által vállalt feladatok teljesítését. Angela Merkel a Bukarest által vállalt ígéretek teljesítéséhez kötötte Románia európai uniós csatlakozásának támogatását. Hasonlóan foglalt állást az elmúlt héten a német parlament, a Bundestag is, ratifikálva Bukarest és Szófia uniós csatlakozását. /Cseke Péter Tamás: Merkel szankciókkal fenyeget. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2007. november 1.

Basescu államfő fogadta a Cotroceni-palotában Norbert Lammertet, a Bundestag elnökét, akivel többek között a Fekete-tenger ügyében történő együttműködésről beszélt. /Basescu–Lammert megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2008. március 18.

Kolozsvárra is ellátogatott Markus Meckel, a német Bundestag külügyi bizottságának tagja, aki a Friedrich Ebert Alapítvány bukaresti szervezetének meghívására egyhetes körutat tesz Erdélyben. A volt német külügyminiszter Kolozsváron Sógor Csaba európai parlamenti képviselővel is találkozott. Sógor reményét fejezte ki, hogy sikerül Erdélyben újrakezdeni a magyar–magyar párbeszédet, hiszen ennek hiánya veszélybe sodorhatja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A megbeszélésen felvetődött: fontos lenne, hogy az Európai Bizottságban a nemzeti kisebbségek ügyeivel külön biztos foglalkozzon. A német politikus a romániai magyarság helyzetéről tárgyalt Tőkés László EP-képviselővel is. „A nemzeti kisebbségek kérdésköre igen fontos Európában. S habár Romániának a kisebbségekhez való viszonya példaértékűnek mondható, a román parlamentnek mihamarabb el kellene fogadnia a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt. ” „A román közvéleménynek nem kellene félnie a kulturális autonómiától, mivel ez nem az állam szétdarabolását hozza magával, hanem növeli a nemzeti kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását! Ugyanakkor nem értek egyet a populista és nacionalista jellegű megnyilatkoztatásokkal” – mondta Markus Meckel. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő kijelentette: szerinte a román parlamentnek meg kell majd szavaznia Székelyföld területi autonómiáját, hiszen ez egy európai modell. /Kisebbségügyi EB-biztost szorgalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2008. március 27.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs Marosvásárhelyen kijelentette, azt szeretnék, ha az Európa Tanács (ET) „foglalkozna a Székelyföld helyzetével”, és ilyen vonatkozásban határozatot fogadna el. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban elmondta: az SZNT nem politizál, az SZNT „értékeket, elveket” fogalmaz meg, és azokat a jelölteket támogatja, akik vállalják az autonómia-törekvéseket. Izsák Balázs a múlt héten Markus Meckellel, a Bundestag külügyi bizottságának tagjával és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélést, illetve Budapesten részt vett a Kárpát-medencei Autonómia Tanács /KMAT/ ülésén. Az elnök a legfontosabbnak a KMAT azon határozatát nevezte, amellyel a Székely Nemzeti Tanács törekvéseit egyhangúlag támogatják a határon túli magyar szervezetek. Az SZNT az Európa Tanácsban is szeretné elérni, hogy egy Székelyföldre vonatkozó határozat szülessen, ehhez egy kisebbségi biztos kinevezését kezdeményezte, akinek jelentését az ET napirendre tűzné. A Népújság kérdésére, hogy kit támogatnak a polgármesteri tisztségre Marosvásárhelyen a júniusi helyhatósági választásokon, Izsák Balázs kijelentette: „Nem veszünk részt a politikában. A helyhatósági választásokra is csak olyan mértékben készülünk, hogy bizonyos elveket megfogalmaztunk. A jelölteknek vállalniuk kell az autonómia- törekvéseket, reméljük, ha polgármesterek lesznek, kiírják majd az autonómia-referendumokat, fölvállalják a székely jelképek használatát”. /Antalfi Imola: Az Európa Tanács támogatására számít az SZNT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

2009. december 15.

Konferenciák, visszaemlékezések, filmvetítések, kiállítások, könyvbemutatók, kulturális műsorok egyaránt szerepelnek a temesvári forradalmi emlékév december 14-én kezdődött, egész héten át tartó programjában. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, volt lengyel kormányfő. A szervezők a Partitipatio Alapítvány, az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Belvárosi Református Egyházközség, az Új Ezredév Református Egyházközség, a Szórvány Alapítvány, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az aradi Nyugati Jelen szerkesztősége, a Temesvár Társaság, a Forradalom Emlékezete Egyesület, az RMDSZ Temes megyei szervezete, valamint Tőkés László EP-képviselő irodája. A december 14-i megnyitóján Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök tartott ünnepi szónoklatot. Rendkívüli sajtóklubot is rendeztek, amelyen Füzes Oszkár nem bukaresti nagyköveti minőségében, hanem mint volt újságíró – ő is tudósított egykor a temesvári események helyszínéről – moderátorként vesz részt. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferencián idézik fel a történelmi eseményeket. Meghívott előadóként vesz részt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője, Emil Constantinescu volt román államfő és a temesvári forradalom hősének tekintett Tőkés László. Előtte lesz Szőczy Árpád Drakula árnyékában című dokumentumfilmjének romániai ősbemutatójára. Este a Temesvári Operában lesz az ünnepi gálaest. A további napokon emlékező kerekasztal-beszélgetéseken elevenedik meg a két évtizeddel ezelőtti korszak, felavatják a Mozgó Villamos Múzeumot, a Forradalmi Panteont, koszorúzásokat tartanak az egykori véres összecsapások különböző helyszínein, bemutatják A manipulált forradalom és a Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában című könyveket. /Forradalmi emlékhét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2009. december 16.

Románia Csillaga érdemrendet kapott Tőkés László. A Traian Basescu által adományozott elismerést a temesvári emlékév alkalmából rendezett gálaesten adta át a temesvári forradalom főszereplőjének Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekért felelős tanácsadója. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az EP elnöke, volt lengyel kormányfő. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferenciára került sor, meghívottak: Orbán Viktor Fidesz-elnök, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője és Emil Constatinescu volt román államfő. A nemzetközi konferencián felidézték a húsz esztendővel ezelőtti eseményeket. Tőkés László európai parlamenti képviselőköszöntőjében nagyra értékelte, hogy annak idején külföldről is segítséget kaptak. A temesvári felkelés történelmi körülményeit elemezve Gabriel Andreescu egyetemi tanár és politológus természetellenesnek nevezte, hogy az akkori eseményeket mind a mai napig eltérően értelmezik Romániában. Németh Zsolt Fideszes politikus emlékeztetett: 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben a magyarok és románok együtt indultak, utána pedig szembekerültek egymással. Szerinte Európának azt kell megértenie, hogy a magyar térségpolitikát és a magyar nemzetpolitikát megfelelően összhangba kell hozni egymással. Ennek megteremtése fontos feladat lesz a következő kormányzati ciklusban – tette hozzá. A kelet-európai népek sorsközösséget alkotnak, csak együtt lehetnek szabadok, erősek és sikeresek – állapította meg Orbán Viktor. /Tőkés megkapta a legmagasabb román állami kitüntetést. Temesvári megemlékezés a rendszerváltozás húszéves évfordulójáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ „Azért gyűltünk össze, hogy egy csodára emlékezzünk, amikor húsz esztendővel ezelőtt sikerült áttörni a hallgatás falát, legyőzni saját félelmeinket, volt bátorságunk NEM-et mondani” – mondta vitaindítójában Bodó Barna. Tőkés László megköszönte valamennyi akkori szövetségesének – Szűrös Mátyásnak, a Panoráma szerkesztőinek, a kanadai tévéseknek, Győri Bélának, a Vasárnapi Újság rádióműsor szerkesztőjének, a magyar és az amerikai nagykövetség akkori diplomatáinak – a segítséget, akiknek köszönhetően sikerült rést ütni a hallgatás falán. A megemlékezés résztvevői jelenlétében leleplezték a megújult templom falára visszahelyezett szimbolikus jelentőségű feliratot, amely 1989 decemberében került az épület falára: Éljen Tőkés László! Várunk! Szabadság! A református templomban látható Temesvári mementó című fotókiállítást Szőcs Géza mutatta be. /P. Z. : Temesvári rendszerváltók. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998