udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 64 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Cehtorteneti Muzeum (Kezidivasarhely)

1993. június 17.

Kézdivásárhelyen emléket szeretnének állítani Gábor Áron harcostársának, Turóczi Mózesnek. Vetró András szobrászművész már elkészítette a mellszobor gipszváltozatát, amit a városban a Céhtörténeti Múzeumban már kiállítottak. A szoborállításhoz még pénzre lenne szükség, ezért kérik az adakozók segítségét. /(Iochom): Lesz-e Turóczi Mózes-szobor? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

1999. július 19.

Júl. 19-én tudományos ülésszakot tartottak Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. Egyed Ákos akadémikus nemrég megjelent könyve (Erdély, 1848-1849, II. kötet) bemutatása kapcsán a forradalom és szabadságharc erdélyi sajátosságairól beszélt, kitérvén arra, hogy míg a Pesten megfogalmazott 12 pontban az unió az utolsó helyre került, a Kolozsvárott elfogadott programban már az elsõ helyen szerepelt. Ugyancsak az unióról szólt Pelyach István szegedi történész is, aki Magyarország középkori történetéig, az ország három részre szakadásáig nyúlt vissza elemzése során. Hangsúlyozta, hogy Szent István állama szerves egészet alkotott, s a '48-as uniós törekvések ennek visszaállítását célozták. Hajagos József Észak-Erdély szabadságharcában betöltött szerepérõl értekezett, Bóna Gábor a székely haderõ szerepét méltatta. Kedves Gyula hadtörténész a cári intervencióról megállapította, hogy az orosz hadsereg többszörös túlerõvel tört be az erdélyi szorosokon is, a székelyek keresztülhúzták számításait, hiszen Lüders tábornok nem tudott kijutni a magyar Alföldre. Végül Csikány Tamás megjegyezte: a magyar tüzérek a mai napig Gábor Áront tekintik példaképüknek. /Kézdivásárhely. Gábor Áron, a példakép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

2000. szeptember 29.

Szept. 29-én kezdődik a Kézdivásárhelyi Sokadalom. A sokadalmak fontos tartozéka az árukínálatban gazdag sátorerdők felállítása. Sor kerül az Ezer év Európában tudományos ülésszakra is. /(Flóra Gábor): Kézdivásárhely sokadalma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Szept. 29-én nyílik az Őszi Sokadalom keretében, a Céhtörténeti Múzeumban /Kézdivásárhely/ a 70. évét betöltött Kosztándi Jenő festőművész tárlata. /Kosztándi-képek a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 29. - 39. sz./

2001. március 2.

Febr. 24-én Eredmények és feladatok a háromszéki néprajzkutatásban címmel néprajzi konferenciát tartottak a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban, a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete szervezésében. Zömében háromszéki fiatal néprajz-kutatók mutatták be dolgozataikat. Dimény Attila, a Múzeumbarátok Egyesülete elnöke ismertette a rendezvény célját: fiatal néprajzosok bemutatkozása és a háromszéki néprajzkutatás további feladatainak kijelölése. Az előadók között volt Albert Ernő (Sepsiszentgyörgy), Szabó Judit (Kézdivásárhely), Pozsony Ferenc (Kolozsvár-Zabola), Bartalis Izabella (Kézdiszentlélek), Haszmann Orsolya (Kolozsvár-Csernáton), Szőcsné Gazda Enikő (Sepsiszentgyörgy), Hegyeli Attila Klézséről. - A tanácskozás szükséges volt: Háromszék néprajza gazdag, de kevésbé látványos terület a kutató számára, ezért a közelmúltig kevesebbet foglalkoztak vele. /Néprajzos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 2./

2001. március 16.

Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2001. május 8.

A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban nemrég megtartott műemlékvédelmi konferencia egyik jeles meghívottja volt a svájci Hubert Rossel, aki évek óta rendszeresen ellátogat a Székelyföldre, azon belül Kézdivásárhelyre és vidékére. Kifejtette, hogy külföldön ismertté kell tenni ezt a vidéket. Az internetre kell felvinni a város ismertetését, javasolta. /Gondolatok Székelyland turizmusáról. A nyugati szemével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 8./

2001. május 18.

Műemlékvédelem és turizmus esélyei Kézdivásárhelyen címmel szervezett konferenciát a Múzeumbarátok Egyesülete és a Polgármesteri Hivatal április 21-22-én a Céhtörténeti Múzeumban. Weisz Attila /Kolozsvár/ fiatal művészettörténész, a műemlékvédelem jelentőségéről beszélt. Előadók nemcsak Erdélyből - Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról -, hanem az anyaországból is jöttek, Hubert Rossel pedig Svájcból. Sajnos, kevesen jöttek el Kézdivásárhelyről, ez a téma nem érdekelte a nagyközönséget. /Felleltározzák az értékeket. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 18./

2002. január 18.

Múlt év decemberében jelent meg a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum kiadványa, a Múzeumi Hírek 3. száma. A Dimény Attila múzeumigazgató és Dimény Erika által szerkesztett hírújság beszámolót tartalmaz az elmúlt év múzeumi eseményeiről, időszakos kiállításokról, találkozókról és más jellegű rendezvényekről. Harminc éves a Zsuzsi és Andris népviseleti gyűjtemény. /(kc): Múzeumi Hírek – 3. szám. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 18./

2002. január 19.

A Kézdivásárhelyen levő Céhtörténeti Múzeum munkaközössége idén ünnepli fennállásának 30. évét. Dimény Attila, az intézmény vezetője ismertette helyzetüket. A múzeum jelenleg hét állással rendelkezik, ebből négy muzeológus. Tavaly tízezer látogatójuk volt, 68,9 százalékuk hazai, többnyire diák, 31,1 százalék külföldről érkezett:, közülük Magyarországról 3016személy. Tavaly tizenkét képzőművészeti kiállítást nyitottak meg. Az előző években a céhtörténeti múzeumban átlagban évi tíz-tizenkét időszakos tárlatot rendeztek. Idénre tizenegyet terveznek. /Iochom István: Harmincéves a céhtörténeti múzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2002. február 1.

Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a nemrég elhunyt Mátyás József festőművész, grafikus kiállítása. A vándorkiállítás 2000. nov. 14-től járja az országot. Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte a megjelenteket. A megnyitóbeszéd után verses-zenés műsor következett. /Mátyás József tárlat a Múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 1./

2002. május 18.

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeum és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete közös szervezésében tekinthették meg az érdeklődők a város szülötte, T. Várhelyi Imola jelenleg Marosvásárhelyen élő festőművész tárlatát. Incze László ny. múzeumvezető ismertette a nagybányai iskola 1928-ban született jeles képviselőjének életútját. T. Várhelyi Imola Nagybányán élt és alkotott negyvenkilenc éven keresztül, majd négy évvel ezelőtt Marosvásárhelyen élő fiához költözött. /T.Várhelyi Imola első egyéni tárlata szülővárosában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

2002. június 10.

Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./

2002. október 10.

Okt. 20-án nyílik Márton Árpád festőművészt kiállítása Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. A csíkszeredai alkotó barátja, Incze László muzeológus, nyugalmazott múzeumigazgató nyitja meg a tárlatot. /(D. Á.): Márton Árpád tárlata a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 10./

2002. október 17.

Okt. 13-án nyílt Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében Márton Árpád /sz. Gyergyóalfalu, 1940. okt. 6./ csíkszeredai festőművész tárlata. Dimény Attila múzeumigazgató köszöntőbeszéde után Incze László muzeológus méltatta az alkotót és művészetét. /(csöpi): A csíki táj festője. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 17./

2003. március 10.

Márc. 9-én Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeum ikerrendezvény színhelye volt: megnyitották a március 15-ei tárlatot, ugyanakkor Molnár Józsiás halálának századik évfordulójára emlékeztek. Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte a jelenlevőket, majd dr. Borcsa János irodalomkritikus megnyitotta a képzőművészeti tárlatot. A múzeumban Molnár Józsiás-emlékkiállítás nyílt, mellyel a kézdivásárhelyi országgyűlési képviselőre emlékeztek. Ebben az évben több rendezvényt szerveztek a száz éve elhunyt képviselő tiszteletére: Vetró András-plakettet helyeznek el a nevét viselő általános iskola falán, és visszakerül a Molnár Józsiás parkban levő kriptába az a mellszobor, melyet Neumann Ernő készített, és nemrég Vetró András szobrászművész restaurált. /Bartos Lóránt: Kettős tárlat. Molnár Józsiásra emlékeztek Kézdin. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

2003. június 28.

Jún. 27-én ünnepelték meg Kézdivásárhelyen a főteret díszítő Gábor Áron szobor hatvanéves "születésnapját". Az ünnepséget a magyarországi Nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre kezdeményezte, amely egyúttal román, magyar és angol nyelvű emléktáblát helyezett el a szobor talapzatán. Az emléktáblán a szobor létrejöttének körülményeit örökítették meg az utókor számára. A jelenlevőket Dimény Attila, a Céhtörténeti Múzeum vezetője köszöntötte, utána Ferencz Attila alpolgármester szólt a jelenlevőkhöz. "Míg más településeket a paprikájáról, a borvizéről, netán Drakuláról ismernek, a mi városunkat Gábor Áron "Lészen ágyú!" híres és sorsdöntő mondatáról ismerik a helybeli és az idelátogató magyarok. Napjainkban az ágyú nem fegyver, hanem a hit és a kitartás jelképévé lényegült át" - hangzott el Ferencz Attila beszédében. Incze László, nyugalmazott múzeumigazgató ismertette a szobor történetét. Az emléktáblát Csíki Iván nyugalmazott százados és Ferencz Attila alpolgármester leplezte le. A szobrot, melyet 1942-ben nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművész készített Nagyváradon a Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola megrendelésére, ezelőtt hatvan évvel leplezték le az iskola udvarán. Az iskola megszűnése után, 1945-ben az alkotást helyéről eltávolították, hosszas hányattatás után a céhes városba szállították. Itt 1971. szeptember 8-án helyezték közszemlére - a berecki ágyúöntő nevét viselő főtéren. /Bartos Lóránt: Emléktábla az ágyúöntőnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

2003. július 23.

11 év alatt több mint 100 képzőművész vett részt abban a táborban, melynek központi motívuma, totemállata, a ló. Az idei táborban 20 képzőművész vett részt. A táborban készült munkákból a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban júl. 13-án szervezett tárlat megnyitóján Magyari Lajos költő méltatta a kiállított 75 munkát. Számos érdeklődő csodálta meg a lovastáborban született alkotásokat. A művészek a két hetes táborozás idején a fortyogói Incitato Szállóból élménygyűjtő utakon is részt vettek. Az Incitato táboroknak története van, s ez kiolvasható az évente megjelentetett katalógusokból. A tábor 1993-ban létesült. Két jeles ember szerencsés találkozásának köszönhető a tábor létrejötte, Tóth Ferenc mérnöknek és Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművésznek. A tízedik tábor után sokan úgy látták, hogy ez lesz az utolsó, ugyanis a dálnoki ménesnek megváltozott a tulajdonosa. Vetró B. Sebestyén András képzőművész idén átvette a tábor vezetését Miholcsa József szobrászművésztől. /Tóásó Áron Zoltán: Incitato Art Camp - Fortyogó 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

2004. július 10.

Negyedik alkalommal állította ki Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzkutató Megtartó szülőföld című tematikus fényképeit. A tárlatnak a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum ad otthont, az etnofotó-kiállítás a korábbi sepsiszentgyörgyi, baróti bemutató után Brassóból érkezett a céhes városba, innen pedig a berecki művelődési házba kerül. A képek elrendezése követi a liturgikus évhez kapcsolódó székelyföldi és csángó szokásokat, a mintegy félszáz fotográfiából álló anyag folyamatosan bővül, változik, a korábbi tájképek helyét átvették az etnofotók. /(mol): Megtartó szülőföld (Etnofotók Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

2004. augusztus 6.

A kézdivásárhelyi Incitato fogathajtó sportklub, a bálványosi Daragus Kft. és a szörcsei Agroinvest Rt. idén Bálványoson szervezte meg a „lóravaló” képzőművészek táborát. Az 1990-ben Magyarországról visszatelepített ún. Incitato vérvonal és a felszámolt Agromixt Rt. dálnoki lipicai ménesének (törzsménjének) nevét öröklő művésztábor 30 meghívottja közül 22 alkotó jelentkezett, köztük anyaországiak is. A tábor fő szervezői továbbra is Tóth Ferenc és lelkes családja, a táborvezető Vetró B. Sebestyén András brassói képzőművész, házigazda és fő támogató Daragus Attila vállalkozó. Kirándultak a szörcsei, illetve az alsószombatfalvi ménesekhez. Ez utóbbi Kelet-Európa legnagyobb ménese. A táborban született munkákat kiállították Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban, júl. 18-án Sylvester Lajos nyitotta meg a kiállítást. /Csutak Levente grafikus: XII. Incitato művésztelep – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2004. szeptember 27.

Szept. 26-án Kézdivásárhelyen két képzőművészeti tárlat nyílt: a Céhtörténeti Múzeumban Farkas István brassói műgyűjtő kortárs képzőművészeti anyagát, a Vigadó kiállítótermében pedig Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász kisplasztikáit mutatta be. /Iochom István: Két képzőművészeti tárlat nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

2005. február 19.

Öt évvel ezelőtt nyílt meg Kézdivásárhely egyetlen magán-kiállítóterme. Tolvaj József hatvannégy éves naiv fafaragó megvásárolta és felújította a várostörténeti múzeum szomszédságában levő régi fagerendás házat, melynek egyik termében szobrait, faragott bútorait és kisebb tárgyait állította ki, a belső helyiségben pedig faragóműhelyét rendezte be. Nincs belépődíj, sem nyitási rend, a naiv művész kora reggeltől késő estig várja és kalauzolja látogatóit. Tolvaj József azt szeretné, hogy a kiállítóterem majd a várostörténeti múzeum részlegeként működjön tovább, életműve maradjon egyben, ne kallódjon el. A naiv faragónak 1972 óta húsz egyéni kiállítása volt. /Iochom István: Ötéves magán-kiállítóterem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2005. március 14.

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban 1989 óta tizenhatodik alkalommal megnyílt a március 15-e tiszteletére rendezett ünnepi tárlat, melyen idén huszonöt képzőművész negyvenegy munkáját állították ki. A közönséget házigazdaként Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte. /(Iochom): Március 15-i tárlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

2005. március 21.

Kézdivásárhelyen megnyílt a népművészeti kiállítás, melyen tizenhét kézdi-orbaiszéki alkotó több száz munkát állított közszemlére. A tárlatot a Felső-háromszéki Népművészek Egyesülete szervezte. A kiállítás megnyitón jelen volt a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség vezetősége is, élén Szathmári Ferenc elnökkel. A tárlatot Szabó Judit ny. tanár, néprajzkutató, a Céhtörténeti Múzeum munkatársa méltatta. /Iochom István: Felső-háromszéki népművészek seregszemléje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

2005. május 6.

Két kézdivásárhelyi középiskola, a Nagy Mózes Gimnázium és a Bod Péter Tanítóképző is tart iskolanapokat a hét végén. A Nagy Mózes Gimnázium ünnepségsorozattal ünnepli alapításának 325. évfordulóját. A Céhtörténeti Múzeumban megnyitották az iskola rajztagozatos diákjainak kiállítását. A Bod Péter-napok keretében május 6-án tartják Kézdivásárhelyen az V. Erdélyi Kossuth-szónokversenyt. /Bartos Lóránt: Nagy Mózes- és Bod Péter-napok Kézdivásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

2005. június 18.

A közel száz régi székelyföldi kályhacsempe-rekonstrukciót és a magyarság díszítőmotívumaiból ízelítőt adó tárlat június 16-án nyílt meg Kézdivásárhelyen. a Céhtörténeti Múzeumban. A kiállító László Károly kézdivásárhelyi geológus mérnök, amatőr keramikus. A tárlat anyagát Róth András Lajos székelyudvarhelyi muzeológus, könyvtáros és Vetró B. András szobrász méltatta. /Iochom István: Agyagba zárt hagyaték. Tárlatmegnyitó Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

2005. november 7.

November 6-án Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt az Incze István festőművész születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás. Dimény Attila múzeumvezető házigazdaként a céhes városban született Incze István életrajzi adatait ismertette, majd felkérte Márton Árpád csíkszeredai festőművészt, a néhai művész egykori tanítványát és Incze László ny. muzológust, hogy nyissák meg a múzeumnak adományozott, 39 munkát – zömében udvartereket – bemutató tárlatot. Fellépett a Bod Péter Tanítóképző barokk zenekara. /(I. I.): Incze István-emlékkiállítás nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

2005. november 11.

Kézdivásárhely nagy fiára, Incze István festőművész-professzorra emlékezett születésének századik évfordulója alkalmából vasárnap, november 6-án: emléktárlat nyílt a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében. A székely Van Goghként emlegetett Incze István 1905-ben született Kézdivásárhelyen, tanulmányait szülővárosában, majd Kolozsváron végezte, a képzőművészeti egyetemet Bukarestben fejezte be. Az iskolai évek után Marosvásárhelyen rajzszakos tanárként tevékenykedett, ott élt családjával 1978-ban bekövetkezett haláláig. Jubileumi kiállításán azon munkáit lehet megtekinteni, melyeket Incze István a városnak adományozott. A megemlékező rendezvényt a Pakó László zenetanár által vezetett Bod Péter Tanítóképző barokk zenekara nyitotta meg, majd Dimény Attila házigazda, a múzeum vezetője köszöntötte a megjelenteket. A festőművész életéről, munkásságáról, Incze László nyugalmazott múzeumigazgató beszélt. Incze István munkásságát Márton Árpád csíkszeredai képzőművész-műkritikus méltatta. /Gyergyai Csaba: A székely Van Goghra emlékeztünk. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 11./

2006. február 18.

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeum egész esztendőre be van táblázva, idén kilenc tárlatnak biztosítanak helyet. Az év első kiállítása, a Korong mesterei című január 12-én nyílt meg, tájékoztatott Dimény Attila, a múzeum vezetője. Márciusban nyílik a megye képzőművészeinek közös tárlata, ezt követi áprilisban Kosztándi B. Katalin helybeli festőművész egyéni tárlata, majd májusban Tamás Sándor parlamenti képviselő térképgyűjteményét mutatják be. /Iochom István: Kiállítások a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2006. március 13.

Március 10-én Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban került sor az RMDSZ városi szervezete által második alkalommal meghirdetett Zúg Március szónokversenyre, melyen a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ kivételével a többi négy kézdivásárhelyi középiskola képviseltette magát. /(dévai): Zúg Március szónokverseny. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2006. március 13.

Március 12-én Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban 1989 után tizenhetedik alkalommal nyílt ünnepi tárlat a nemzeti ünnep tiszteletére. Idén huszonegy brassói, sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi képzőművész harmincöt munkát állított ki. A kiállítást házigazdaként Dimény Attila, a múzeum vezetője és Deák Ferenc, a Petőfi Sándor Általános Iskola magyar szakos tanára nyitotta meg. /(Iochom): A múzeumban ünnepi tárlat nyílt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998