udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Caritas Catholica (Nagyvarad)

1997. május 28.

Nagyváradon rendezték meg a Romániai Katolikus Püspöki Kar konferenciájának 1997. évi tavaszi ülésszakát. A kétnapos /máj. 27-28./ rendezvényen megjelent dr. Janusz Bolonek érsek, pápai nuncius is. A megbeszélésen a 14 hazai római és görög katolikus püspök, illetve érsek vett részt. A napirendi pontok között szerepelt a romák között végzett pasztoráció, a Caritas Catolica szervezetek munkájának kiértékelése és az elkobzott egyházi javak ügye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31. - jún. 1./

1998. október 1.

A nagyváradi Caritas Catolica nyolcadik születésnapját ünnepelte. Ez az 1989-es változások utáni elsőként megalakult és legjelentősebb segélyszervezet. Tervezik egy olyan központ létrehozását, ahol az állami gondozásból kikerült fiatalok szakképesítését biztosíthatnák. Az állam nem segíti munkájukat, a nyugati támogatás csökken. /Balla Tünde: Nehézségeiről is vallott a Caritas. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

1998. október 20.

Közel kilencesztendős tevékenységét mutatta be az 1989-es fordulat után Nagyváradon megalakult Caritas Catolica, a segítőszolgálat. Jelenlegi legnagyobb beruházásuk a Nagyváradon levő, jelenleg 30 férőhelyes Szent Márton Öregotthon. Martos Ferenc plébános, a Caritas Catolica igazgatója elmondta, hogy naponta 215 személy kap ebédet, ebből a Caritas Catolica közel 55 mozgássérült számára házhoz szállítja a meleg ételt. Havonta ezer család kap élelmiszercsomagot. Tizenkét szakorvos látja el a betegeket a Caritas Catolica 1993-ban megnyílt orvosi rendelőjében. Sokszor adományoznak ingyen gyógyszert, több nagyváradi kórházat pedig műszerekkel, ágyakkal, röntgengépekkel láttak el. A segélyszervezet Bihar megye hat településén - Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán, Belényesen, Élesden és Érmihályfalván - folytat házi betegápolást. Ezt a tevékenységét 1997 márciusában PHARE-program segítségével indította el. Martos Ferenc keserűen állapította meg, hogy az állam passzívan, sokszor ellenségesen figyeli a Caritas Catolica tevékenységét. A Caritas Catolica nyugati intézményektől nem kap segítséget azzal az indoklással, hogy Romániában hamarosan ugyanolyan állami finaszírozást élveznek a nonprofit szervezetek, mint külföldön. Valójában azonban az állam nemhogy segítene, inkább hajlandó elvenni, ezt mutatják a kivetett adók. /Rostás Szabolcs: Nagyváradi Caritas Catolica. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

2000. május 3.

Ápr. 29-én szentelték fel a Caritas Catolica által működtetett várad-szőlősi Szent Márton idősek otthonát. Az 1995-ben megnyílt intézmény szűkösnek bizonyult, szükséges volt a bővítése. Az öregek otthonával sok szegény rászorultan tudunk segíteni - mondta Tempfli József megyés püspök. - Jelenleg 21 lakója van az otthonnak. /K. Fekete Ildikó: Érezniük kell: szeretet veszi körül őket. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 3./

2002. március 2.

A Bihar megyei Szentjobbon nemzetközi segélyprogram keretében szociális és kulturális központ létesül, a nagyváradi Caritas Catolica közreműködésével. Zatykó István, a község polgármestere azt reméli, hogy ettől a lassú sorvadásra ítélt magyar településen pezsgőbbé válik az élet. A Szent István Szociális Központ hamarosan 2-21 éves korig Bihar megyei árvák, utcagyerekek, fiatalok befogadására és krízishelyzetben levő családok gyerekeinek időszakos elhelyezésére lesz alkalmas a holland, svájci, osztrák, német és magyar segédlettel. A gyermekház 14 éven aluliakat fogad be, a gyámolítottak helyben járnak óvodába, iskolába, segítenek a gazdaságban. A másikban 8-9 gyereket tudnak kiemelni majd időszakosan krízishelyzetben levő családokból, a régi zárdaépületben pedig 18 tizennégy éven aluli gyerek, fiatalnak teremtenek otthont. A létesítmény önellátó lesz, ezért önálló mezőgazdálkodást folytatnak, saját mezőgépparkjuk segítségével. Asztalosműhely létesül és 300-400 fő ellátására alkalmas szociális konyha. /Balla Tünde: Szentjobb a megmaradás útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2002. május 7.

Sokszor feltevődik bennünk a kérdés, vajon mi lesz azokkal az árvaházi gyerekekkel, akik miután betöltik a 18. életévüket, a szó szoros értelmében az utcára kerülnek. A nagyváradi Caritas Catholica Szentjobbon szociális központot létesít a környező településekről származó otthontalan gyermekek számára. A centrum a következő funkciókat szeretné ellátni: oktatási központ, családcentrikus otthon gyermekek számára, ifjúsági ház, menhely (krízishelyzetben lévő gyerekek és fiatalok számára), elméleti és gyakorlati képzés, mezőgazdasági tevékenység. Tempfli József megyés püspök jelenlétében elhelyezték a szociális központ alapkövét. /Nagy Andrea: Alap és kő. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./

2003. április 17.

Tavalyi tevékenységéről számolt be ápr. 16-án a nagyváradi Caritas Catolica helyi vezetősége. Egyre több helyi szponzor támogatja a jótékonysági szervezet akcióit, azonban bevételeinek 87 százaléka még mindig a határon túlról érkezik, pénz vagy természetbeni adományok formájában és 1 százalék a helyi költségvetésből. Nagy Hortenzia főkönyvelő elmondta, hogy a helyi mecénások közé tartozik több nagyvállalat és egy raktáráruházlánc. 2003-ban három fontos intézményt szeretnének megnyitni: árvaházi gyermekeket befogadó szociális központot Szentjobbon, idős emberek napközi otthonát Margittán és szociális központot Fugyivásárhelyen. /Pengő Zoltán: Terveit ismertette a Caritas Catolica. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2003. augusztus 9.

A Nagyváradi Caritas Catolica égisze alatt már legalább tíz éve működik házi beteggondozói szolgálat, melynek keretében tavaly közel 550 rászorulót láttak el a váradi egyházmegyében. Nagyváradon kívül Nagyszalontán, Belényesben, Élesden, Margittán, Érmihályfalván és Tasnádon működtet gondozói szolgálatot a Cartias, s most újabb filiát avattak Fugyivásárhelyen. A Caritas házi beteggondozói szolgálata vállalja a gyógyszerek, injekciók beadása mellett a család felkészítését is, a mozgásképtelen személy etetését, gondozását, a Caritas ápolói vércukor- és vérnyomásszintet is mérnek, orvost hívnak, ha szükséges. Az új házigondozói központot Fugyivásárhelyen aug. 5-én avatták fel a holland főtámogatók részvételével. A fugyivásárhelyi házigondozói szolgálatnak most még egy asszisztense van, ám amint fokozatosan kiépül a gondozottak köre, bővülni fog az alkalmazottak száma is. /Balla Tünde: Elsőként egy faluközösségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2004. október 9.

Okt. 7-én avatták fel a nagyváradi Caritas Catholica szentjobbi árvaházának főépületeit. Az épületek felszentelését Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök végezte. Novemberre megérkezhetnek az első rászoruló fiatalok. A Szivárvány Ifjúsági Otthonba főleg kamasz fiatalokat várnak, akik családalapításig maradhatnak Szentjobbon. Szakmát tanulhatnak és dolgozhatnak is az árvaház gazdasági részlegén. Saját gazdasága lesz az intézménynek. A gazdaság megtervezésében hollandok segítik az árvaházat. A 36 gyermek és fiatal befogadására alkalmas Szivárvány Ifjúsági Ház és a 40 férőhelyes Szent Domokos Tanulmányi Ház két év alatt épült fel Ronald Ehlersa berlini érsek segítségével. A családi gyermekotthon már majd egy esztendeje működik. Kozma Enikő, a tanulmányi ház igazgatója elmondta: tanítás, konferenciák, szemináriumok szervezése lesz az intézmény legfőbb funkciója. Az anyagi támogatást nyújtó négy ország egyetemei, főiskolái között is kapocs kívánnak lenni. /Balla Tünde: Gyermekotthont avattak Szentjobbon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2004. december 20.

„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2005. február 16.

Révész Máriusz Sorsfordítók Erdélyben /Kairosz Kiadó, Budapest/ című interjúkötetét Budapesten, a Polgárok Házában mutatta be Orbán Viktor. Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete írta a könyv előszavát. Hét interjút tartalmaz a könyv. Molnár Jánosné református lelkész; Berszán Lajos plébános-esperes; Gergely István plébános; Kató Béla református lelkész, püspök-helyettes; Pakó Benedek plébános, Szegedi László református lelkész és Böjte Csaba ferences szerzetes ismerhető meg a könyvből. /Pásztori Tibor Endre: Langymeleg helyett fészekmeleg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

2005. március 4.

Ruhaneműk, számítógépek, bútorok, egészségügyi segédeszközök lettek tűzvész martalékai a nagyváradi Caritas Catolicanál, a Kanonok soron. A kár hatalmas, jelentette be Rajna József a Caritas igazgatója, hiszen a segélyszervezetnél felhalmozott mintegy 200 millió lej értékű holmi odaveszett, körülbelül 500 millió lejes kár keletkezett a raktárépületekben és kiégett az a gépkocsi is, amivel az intézmény szegénykonyhájáról a gondozottaiknak hordták az ebédet. A tűzvédelmi szakértők megállapították, hogy valószínűleg gyújtogatás történt. /Gyújtogattak a váradi Caritasnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

2005. április 13.

Megyei Egyeztető Tanács (MET) létrehozásáról döntött az RMDSZ bihari szervezete – jelentette be Nagyváradon Földes Béla, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A kezdeményezés célja, hogy a szövetség nyitottá váljék a civil szféra irányában. A tanácsnak 49 tagja lesz, tizenöt olyan személy vesz részt benne, akik kulturális, szociális vagy közéleti szinten fontosnak számítanak, valamint huszonnégy, a megyében működő civil szervezet, illetve oktatási intézmény képviselője. „A megkeresett személyek között a történelmi egyházak vezetői, így Tempfli József római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök is szerepelnek. Az új testületnek beleszólása lesz a szervezet költségvetésének elfogadásába, az ügyvezető elnök személyének kiválasztásába, valamint a közpénzek elosztására hivatott pályázatelbíráló testületek összetételébe is. /Balogh Levente: Megyei egyeztető tanács alakul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./ A tanácsba meginvitálták Szilágyi Aladár közírót, Szombati Gille Ottó nyugalmazott rendezőt, Jakab Noémi képzőművészt, Tavaszi Hajnal könyvtárost, Péter I. Zoltán helytörténész- újságírót, Kiss Törék Ildikó színésznőt, Koncsek Zita megyei szociális igazgatót, Szűcs László költő-újságírót. A meghívottak listáján szerepel: az EME, az EMT, az RMPSZ, az RMGE, az Anna Nőszövetség, valamint a Tibor Ernő Galéria, a Pro Familia, a Sapientia, a Studium Academicum Alapítvány, a Partiumi Népfőiskola, a Caritas Catolica, az Agnuli Dei Alapítvány, az Alma Mater Alapítvány, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a Szent László Gimnázium, a MIDESZ és a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége. Vidéki művelődési egyesületek közül a nagyszalontai Arany János Társaságot, a margittai Horváth János Társaságot, és az érmihályfalvi Nyíló Akác Egyesületet is meginvitálták az egyeztető testületbe. Az újságírók Földes Bélának szögezték a kérdést, nem volna-e rendjén, hogy az MPSZ-t is bevonják e nyitási folyamatba. Az ügyvezető szerint ez még a jövő kérdése. /Lakatos Balla Tünde: Nyitás a civil társadalom felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2006. május 6.

A Katolikus Karitász 20 millió Ft-ot fordít a Duna árvize következtében kitelepített romániai lakosság támogatására. Dolj és Calarasi megyében 13.000 kitelepített ember ellátásáról kell gondoskodni, akik legnagyobbrészt sátortáborokban élnek. A Katolikus Karitász eddig 3,2 millió forint értékben osztott szét élelmiszerből és tisztítószerekből álló segélycsomagokat. /Segély a Katolikus Karitásztól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2007. szeptember 16.

Elhunyt Zita nővér (1926–2007), augusztus 13-án helyezték örök nyugalomra Nagyváradon. „Évtizedekkel ezelőtt nem volt Karitász, de segélyszolgálat nálam, a lakásomon mindig. Így ismertek meg Várad szegényei, akik már úgy hívtak: Jézus ócskása… Ha csengettek, ha kopogtak, ha egy rászoruló kérni jött, adtam. Jézus kopogtatott, neki adtam…” – emlékezett a kezdetekre. A nagyváradi Caritas Catolica hivatalosan 1990 tavaszán alakult. Egyik alapító tagja Zita nővér volt, aki az intézmény kinevezett igazgatóhelyettese lett. A város szegényeit jól ismerte, látogatta és felkarolta, így lettek mind többen a Szent Márton öregotthon lakói. /Hegedűs Ilona, Nagy Andrea: A világban éltem, de nem a világgal, szabadon jártam, de nem éltem a szabadságommal… Zita nővér – Jézus ócskása (1926–2007). = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 16./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998