udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Caritas Tarsasag /piramisjatek/

1993. július 3.

Néhány hónapja Kolozsváron sokan elhiszik az ott működő Caritas nevű önsegélyező pénztárak hirdetését: három hónap után a befektetett összeg nyolcszorosát kapják vissza. Rengetegen viszik pénzüket ebbe a pénztárba, nagy a tolongás, már sorszámot osztanak. Többen úgy vélik, valamilyen összefüggés van Funar polgármester és a Caritas között. Bizonyos, hogy csak egy ideig megy ez a furcsa szerencsejáték. /N. I. Zs.: Népőrület Kolozsváron. = Magyar Nemzet, júl. 3./

1993. július 22.

Kolozsváron a kétes eredetű önsegélyező szervezet, a Caritas /az egyházak tiltakoznak névhasználata miatt/ hatalmas tömegeket vonz: a befizetett összeg nyolcszorosát fizeti vissza három hónap után. Az emberek tódulnak, egyre többen jönnek, befizetnek különböző összegeket. Nem tudják, kik állnak mögötte, honnan van a pénz. Funart népszerűsíti ez a vállalkozás, uszító lapja, a Mesagerul Transilvan közli a következő alkalommal esedékes kifizetések listáját. Az ország minden részéből érkeznek emberek, hogy befizessék a pénzt. A Caritas jövedelméből befizettek nagy összegeket a polgármesteri hivatalnak és az ortodox egyháznak. /Miklós László: A Caritas-jelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. augusztus 3.

Aug. 3-án a sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok újból követelték, hogy a miniszterelnök jöjjön hozzájuk tárgyalni, Vacaroiu azonban nem hajlandó erre. Funar kolozsvári polgármester váratlanul feltűnt a bányászok között, azonban munkára bíztató szavaira kifütyülték. Funar még Caritas-fiókot /a hírhedt kolozsvári "önsegélyező" kirendeltséget, valójában kétes kimenetelű szerencsejátékot/ is ígért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1993. augusztus 17.

Funar, Kolozsvár polgármestere nyilatkozatában /Renasterea Banateana (Temesvár), aug. 10./ védelmébe vette a Caritas "önsegélyező" társaságot, jót tesznek az emberekkel. Funar elismerte, hogy segítséget nyújtott ennek a rejtélyes vállalkozásnak, működési teret biztosított számukra. A nagyobb összeget nyert emberek naponta milliókat adnak a város fejlesztésére. Funar ebből finanszírozza a tervezett Avram Iancu-szobor elkészítését, a Fellegvárra 26 méteres keresztet állít és segíti a kórházakat. Szerinte csak a Soros Alapítvány által támogatott újságok támadják a Caritast. /Clinton-Funar összefogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1993. szeptember 21.

Arges megyei munkalátogatásán Iliescu elnök először mondott véleményt a kolozsvári "Caritas-jelenségről": elítélte az "önsegélyező szervezet" tevékenységét, amelyet, ahogy mondta, sajnos, törvényes előírások alapján nem lehet leállítani. A hatalom nem mer beavatkozni, mert a Caritas betiltása elszabadítaná az indulatokat. Szerinte nincs sok hátra a Caritas csődjéig. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 21./

1993. október 4.

Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke közölte, amennyiben a román parlament magyar tagjai nem tesznek esküt az alkotmányra, követelni fogja, hogy tiltsák meg belépésüket a parlamentbe. Előzőleg az RNEP követelte az esküt, az RMDSZ azonban tiltakozott ez ellen. Az esküvel az RMDSZ-t akarták kínos helyzetbe hozni, mert a magyarok tiltakoztak az alkotmány megfogalmazása ellen, hogy Románia nemzetállam. A Cronica Romana bukaresti napilap okt. 4-i Gheorghe Funar újabb magyarellenes támadásait közölte: elképzelhetetlen, hogy egy kisebbség olyan szemtelen legyen, hogy ráerőszakolja politikáját a többség akaratára, jelentette ki. Határozott álláspontra kell helyezkedni az RMDSZ törvényszegéseivel szemben. Funar ismét védelmébe vette a Caritas kétes szerencsejátékot. /Mi ellen tiltakozik az RMDSZ? = Új Magyarország, okt. 5./

1993. november 2.

Nagy riadalmat okozott, hogy Kolozsváron a hírhedt Caritas játék technikai problémákra hivatkozva leállította a kifizetéseket. /Romániában négymillió ember vár a pénzére. = Pesti Hírlap, nov. 2./

1993. november 9.

Nagy a riadalom, egyre több jel mutat arra, hogy végéhez közeledik az 1992. júniusa óta létező kolozsvári Caritas szerencsejáték. /Magyar Nemzet, nov. 9./

1993. november 10.

Kolozsváron nov. 10-én a Caritas mellett tüntettek a Pro-Caritas nevű véd-és dacszövetség felhívására. A nyilvános gyűlésen elítélték a Caritas elleni támadásokat, felszólalt Ioan Stoica, a szerencsejáték szervezője, élesen kikelt a sajtó ellen. Ugyanezen a napon hozták nyilvánosságra a titkosszolgálat /SRI/ jelentését a Caritasról: veszélyesnek és katasztrofálisnak látják a helyzetet, amelytől már csak úgy lehet szabadulni, ha késleltetik a következményeit. /Tüntetés a Caritas mellett. = Magyar Nemzet, nov. 12./

1994. január 11.

Funar kolozsvári polgármester sokáig dicsekedett azzal, hogy mennyi adományt kap a Caritas játék nyerteseitől. 1993. áprilisa és szeptembere között a nyertesek 366 millió lejt fizettek be, ebből azonban Funar csak 67 milliót fordított a városra, ellenben hatalmas összegeket áldozott a szakemberek által giccskolosszusként emlegetett Avram Iancu-szoborra. Most pedig kiderült, hogy a polgármesteri hivatalnak 1993 végén közel egymilliárd lejes tartozása van. /Pesti Hírlap, jan. 11./

1994. február 17.

A kolozsvári Mesagerul Transilvan febr. 16-i számában Stoica, a hírhedt Caritas szerencsejáték tulajdonosa elismerte, hogy vállalkozása, a Caritas csődbe ment. /Magyar Nemzet, febr. 17./

1994. március 5.

Rohamrendőrök oszlatták szét Bukarestben a Caritas szerencsejáték bukaresti fiókintézetének megnyitását betiltó határozat ellen tüntetőket. Megjelent a tulajdonos, Ioan Stoica is, aki bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkot kezd. Kolozsváron viszont a becslések szerint egymillió tagot számláló "Caritas áldozatai" szövetség tagjai terveztek tüntetést márc. 5-re. A marosvásárhelyi romák márc. 20-ára terveznek nagygyűlést, amennyiben nem kapják vissza pénzüket, ápr. 2-án megindulnak a Caritas játék kolozsvári székháza ellen. /Magyar Hírlap, márc. 5./

1994. március 23.

Az Ifi Fórum /Csíkszereda/ szerkesztősége közleményben jelentette be, hogy 1993 decembere óta nem kaptak fizetést, a Novotyp Kft. nem biztosítja a rendszeres megjelenést, ezért testületileg, György Attila főszerkesztővel az élen megszüntetik munkaviszonyukat és áprilistól If címen új lapot indítanak. A szerkesztőség munkatársai Péter Lászlót, a kft vezetőjét okolják a történtekért, akinek a kolozsvári szerencsejátékkal, a Caritassal is volt kapcsolata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 23./

1994. május 20.

A Caritas nevű szerencsejáték vezetője, Ion Stoica hivatalosan is bejelentette, hogy vége a szerencsejátéknak. A kudarcért a sajtót okolta és a vesztesek kárpótlását ígérte. /Új Magyarország, máj. 20./

1994. június 20.

Több mint egymillió dollárba került eddig Kolozsváron a Funar által szorgalmazott új szobrok felállítása. Az összeg jelentős részét a Caritas nevű kétes szerencsejátékból fedezték. Funar most a főtér felásását erőlteti, az állítólagos római kori emlékek feltárására. Az Országos Műemlékvédő Bizottság nem támogatja anyagilag ezt a feltárást és kikötötte, hogy a szobrokat nem lehet eltávolítani. A főtéren hat helyen akarnak próbafúrást kezdeni, az egyiket a Szent Mihály templom melletti cinterem, a középkori temető területén. Czirják Árpád kanonok felkérte a kolozsvári magyarokat, hogy álljanak készen a templom megvédésére, számolt be Tibori Szabó Zoltán a kolozsvári Szabadság főszerkesztője e helyzetről a Népszabadságban. /Népszabadság, jún. 21./

1994. augusztus 12.

Funar pártja, a Román Nemzeti Egységpárt sokadik ultimátumát fogalmazta meg /most szept. 1-je a határidő/: bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik, ha addig nem kerül be a kormányba. Ezzel a Caritas-botrányról akarják elterelni a figyelmet. Az ügyészség sikkasztás vádjával indított eljárást az "önsegélyező játék" vezetője, Ion Stoica ellen. /Népszabadság. aug. 12./

1994. augusztus 26.

Aug. 24-én őrizetbe vették Kolozsváron, majd Bukarestbe szállították és aug. 25-én az ügyészség letartóztatási parancsot adott ki Ion Stoica, a csődbe ment Caritas nevű szerencsejáték tulajdonosa ellen. A károsultak sokmilliárd lej visszafizetését követelik, közülük a legelszántabbak 16. napja folytatnak éhségsztrájkot Kolozsváron a polgármesteri hivatal előtt. Ugyancsak letartóztatták a másik pénzcsinálót, a Magyarországon is aktív Gheorghe Popileant is. Popilean egy év után tért vissza Romániába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27., Új Magyarország, Magyar Nemzet, aug. 26./ A sajtó felvetette Funar felelősségét is a szerencsejátékok terén. A Romania Libera azt a írta, hogy a Román Nemzeti Egységpárt egyik célja a Caritas és Gerald szerencsejátékokkal az volt, hogy a kisebbségek kezében levő pénzösszegeket és ingatlanok a többségiek kezére játsszák. /Magyar Nemzet, aug. 27./

1994. szeptember 13.

A kolozsvári megyei ügyészségen 11 városi tanácsos /közülük heten az RMDSZ, négyen az ellenzéki pártok városatyái/ keresetet nyújtott be Funar polgármester ellen. Egyrészt azzal vádolják a polgármestert, hogy törvényellenes építési engedélyt adott ki, másrészt azt kérik, hogy az ügyészség vizsgálja ki Funar eddigi tevékenységének gazdasági vonatkozásait. /Népszava, szept. 15./ Ugyanakkor a városi tanácsosok mintegy 150 oldalas anyagot állítottak össze Funar gazdasági visszaéléseiről és korrupciós botrányairól. Ezt az anyagot elküldték a számvevőszéknek, vizsgálatot kérve a pártvezér /a Román Nemzeti Egységpárt elnöke/ Caritas-botrányban játszott szerepére vonatkozóan is. /Magyar Nemzet, szept. 16./

1997. április 17.

A brassói törvényszék kihirdette a Caritas Társaság, közvetve az Ioan Stoica által kezdeményezett hírhedt pilótajáték csődjét. Stoica elmondta az újságíróknak, hogy ő már három éve próbálta elérni a csőd kihirdetését, azonban az előző hatalomnak ez nem állt érdekében, ugyanis Adrian Nastase volt képviselőházi elnök, Gheorge Funar pártvezér vagy Gheorghe Tinca volt védelmi miniszter szintén vettek fel pénzeket: a befizetett összeg nyolcszorosát felvették. /Magyar Hírlap, ápr. 17./

1998. november 23.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa tiltakozását fejezte ki az utóbbi időben ismét elszaporodó magyarellenes megnyilatkozások miatt. Mint ismeretes, a Nagy Románia Párt egyik székelyföldi szervezete az RMDSZ-vezetők "meglincselésével" fenyegetőzött, Kolozsvár polgármestere pedig néhány héttel korábban Szászfenesen egy katonai hadgyakorlat alkalmával az RMDSZ-székházak "kilövésére" buzdította a IV. Hadsereget. "A magyar kisebbség megsemmisítésére uszító ilyen kijelentések büntetlenül mérgezik a román közvéleményt, és beláthatatlan következményei lehetnek. E magyarellenes hangvétel fokozódott az RMDSZ kormányba lépésével, koalíciós partnereink pedig - a többszöri figyelmeztetés ellenére - nem veszik figyelembe a minket ért támadásokat. Még sajnálatosabb, hogy az államelnök sem vesz tudomást e veszélyes helyzetről. A jelenlegi romániai viszonyok kísértetiesen kezdenek hasonlítani a harmincas években létezőkhöz. A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a szélsőséges, fasiszta megnyilvánulások jó termőtalaja. Figyelmeztetjük Románia államelnökét, a kormányt és az igazságszolgáltatást, hogy ébredjenek fel a szendergésből, mert a fasisztoid pártok esetleges törvényes vagy erőszakos hatalomátvétele Romániát katasztrófába sodorja" - áll a nyilatkozatban. Az MKT ugyanakkor követeli: vonják felelősségre a közszolgálati tv azon alkalmazottait, akik az adófizetők pénzén magyarellenességre hangolják a nézőket. A testület hasonló tiltakozó nyílt levelet címzett Radu Vasile kormányfőnek is. A szászfenesi esetről tájékoztatták Victor Babiuc honvédelmi minisztert is. - Eckstein-Kovács Péter szenátor bűnvádi feljelentést fontolgat mind a Szászfenesen, mind pedig a nov. 21-i kolozsvári nagy-romániás tüntetésen elhangzottak miatt, amelyek kimerítik a kisebbségellenes uszítás és fenyegetés fogalmát. Boros elnök különben meglehetősen szkeptikus Gheorghe Funar pereit illetően. Véleménye szerint mind a parasztpárt, mind a liberálisok tartanak a polgármestertől. Funarnak meglehetősen nagy a befolyása, hiszen nem egy helyi vezető zsebét tömte meg Caritas-pénzekkel - mondotta. Megtudtuk: ha az ügyészség a polgármester ellen beindított bűnvádi kivizsgálás alatt megfelelő bizonyítékot talál ahhoz, hogy pert indítson, akkor a polgármestert felfüggesztik tisztségéből, a városi tanács pedig ügyvezető polgármestert választ a jelenlegi két alpolgármester közül. A mandátum felfüggesztése a jogerős ítélet kimondásáig tart, amely akár a végtelenségig is elhúzódhat - a politikai akarattól függően. Ha felmentik, akkor Funar visszakapja mandátumát, és csak megerősödve kerül ki a "csatából". Amennyiben megfosztják tisztségétől, de erre alig egy évvel a 2000-ben lejáró mandátuma előtt kerül sor, kizárt, hogy időközi polgármesteri választást rendezzenek. Boros szerint Mircea Ionescu Quintus múlt heti közbenjárása Funar érdekében csak a magukat demokratikusnak nevező román pártok - mellesleg koalíciós partnereink - meglehetősen kétértelmű álláspontját bizonyítja Funar és szövetségesei ügyében. A Nemzeti Liberális Párt hétvégi sajtóértekezletén Anton Ionescu helyi pártvezér az esetről úgy nyilatkozott: Ionescu Quintus nem a kolozsvári polgármester, hanem a román igazságszolgáltatás makulátlanságának az érdekében lépett közbe. A pártvezér csupán azt akarja - magyarázgatta Ionescu -, hogy semmiféle szabálytalanság ne történjék ebben az igen fontos ügyben. /Figyelmeztetés a koalíciós partnereknek: Románia továbbra is jó termőtalaja a szélsőséges nacionalizmusnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2000. november 20.

Négyéves elnöki mandátumának mérlegét ismertette nov. 17-én Emil Constantinescu az újságírók előtt. Beszédében egyetlen témára összpontosított: az 1996-os kampány alatt meghirdetett korrupcióellenes harcban játszott szerepéről számolt be. Négy év alatt 3500 bűnügyi eljárás indult korrupció vádjával, ezek közül 1000 esetben szabadságvesztéssel sújtották a bűnösöket. Nem úszták meg sem a Credit Bank vagy a Bankcoop vezetői, mint ahogy a Bancorex, a Dacia Felix, a SAFI, a Caritas, vagy a FNI csődjéért felelős személyek sem. Bűnügyi vizsgálat indult az 1992-1996 közötti kormányok szemethunyásával zajló olaj- és fegyvercsempészetért felelősök, vagy a cigarettával, alkohollal, kávéval feketézők ellen is. - Constantinescu elnök igyekezett kimaradni mindenféle hétköznapi, "rangon aluli" csatározásból, holott Romániában rendteremtő, erős kezű elnök kerestetett. Az RMDSZ és a romániai magyarság is láthatta: amikor a koalíciós partnerek lépten-nyomon megszegték a közös kormányprogramban foglaltakat, nem számíthatott az elnök segítségére. /Székely Kriszta: Négy év. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2002. március 14.

1992. márc. 14-én beiktatták Gheorghe Funart polgármestert, most rendezvénysorozattal kívánja megünnepelni 10 éves polgármesteri pályafutását. A tíz éve tartó — a funári önkény fölött szemet hunyó mindenkori kormány cinkosságának örvendő — magyarellenes hecckampány néhány szomorú állomását mutatta be a lap. 1992. dec. 1.: Gheorghe Funar feliratot készült elhelyezni a Mátyás-szobor talapzatára. Ez egy Iorga-idézetet tartalmazott, amely már a harmincas években is rajta volt. Lényege az, hogy Mathias Rex egyedül csak Baianál vesztett csatát, ahol saját saját nemzete (a román) verte meg. A magyar fiatalok gyűrűje a szobor körül egyre inkább vastagodott, élőláncot alkottak a szobor körül, a rendfenntartó erők hátrább szorították őket. A Mathias Rex feliratot is le akarták venni, ennek a helyébe akarják feltenni a táblát, de a tömeg méltatlankodása miatt lemondanak róla. Így a felirat a Mathias Rex alá került. Az RMDSZ helyi elnöke kérte a prefektust, lépjen közbe. 20 órakor a városi rendőrparancsnok hangosbeszélőn csitította a fiatalokat; nemsokára egy román kórus kezdett nacionalista énekeket énekelni. 1993 április: Funar lélektani háborúja a Korunk, a Helikon, az Apostrof, a Tribuna Ardealului ellen, a szerkesztőségek kilakoltatási terve a polgármester "sikerei" közé tartozik. 1993 október: Funar letette a garast a "hivatalát támogató pénzügyi rendszer", a Ioan Stoica vezette hirhedt Caritas játék mellett. 1994. júl. 7.: Régészeti ásatások fedőnév alatt elkezdődik a Főtér feldúlása. 1996. jún. 4.: Nyilvánosságra hozták a helyhatósági választások második fodulójának részeredményeit. Ezek szerint Kolozsvár másodszorra is elveszett: Gheorghe Funar RNEP-jelöltre 50,67%. Az RMDSZ megóvta a választásokat, amiért több választási körzetben a katonák kétszer szavaztak. 1996. szept. 17.: Tragikomikus gyászszertartással koporsóba zárva eltemették "A nemzet nyugalmát". A Memorandisták emlékművének félrevert harangja jelezte a temetési ceremónia kezdetét, jelen volt Funar és Liviu Medrea. Hatalmas transzparensek hirdették: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás". Beöltözött gyászhuszárok helyezték el a koporsót a gyászkocsikba, s elindult a menet a Házsongárdi temető felé. A gyászvitézek hátán nevek voltak: Iliescu, Horn, Melescanu, Kovács. Egy rezesbanda gyászindulókat játszva kísérte a gyászkocsit. A koporsót az 1989-es események áldozatainak sírja mellett "helyezték örök nyugalomra." 1997 április: Funar számlájára írható Kolozsvár utcáinak juhokkal való benépesítése. Az állattenyésztők — és a polgármester — a Széchenyi téri nagyáruház létrehozása ellen tiltakoztak. A Funarral azóta ellenséges viszonyba kerülő Liviu Medrea, a Közterületfenntartó Vállalat vezetője és a köztisztaságért felelős cégek alkalmazottai is nem tetszésüket fejezték ki az üggyel kapcsolatban. Az ezt követően beindult Alimentara-perek folytán a városnak 900 millió lej értékű kárt kellett volna fizetnie, amit a polgármester a helyi tanácsosok nyakába szeretett volna varrni. Megjegyezzük: A nagyáruház tervével előálló Ioan Muresan is a polgármester feltétlen támogatói közé tartozott valamikor. 1997 február–november: Funar számtalan akciót szervezett a magyar konzulátus ellen. Először is a magyar lobogónak a kitűzését sérelmezte, amely egy nap után lekerült a konzulátus homlokzatáról. Annak ellenére, hogy végül megkerült a tettes, mindenki Funart tekintette az értelmi szerzőnek. Mi több, Funar dicséretben részesítette a "hőst", akinek "volt bátorsága egy központi épületre felmászni." 1997. okt. 14.: Zűrzavaros városi tanácsülést tartottak, megvitatták a város területén kívül fekvő, "Zöldsapka" néven ismert földek helyzetét. Demján Sándor, kanadai állampolgárságú magyar üzletember a Granit Polus Investment számára szeretné biztosítani ezt a területet, ahol nagyarányú építkezéseket tervezett mintegy 3 milliárd dollár értékben (lakótömbök, szórakozó helyek, sportlétesítmények, üzletek, szállodák, színházak, mozik,éttermek stb.) Funar szerint ennek a területnek egy része a Régi Monostor Fiai elnevezésű társaság tagjainak a tulajdona, másik része pedig az agrártudományi egyetem kísérleti telepe, így nem kerülhet idegen (magyar) kézbe. 1998. dec. 1.: Románia nemzeti ünnepe alkalmából Funar elhelyezte a Főtéren, a Mátyás-szoborral szemben a Traianus-oszlop emlékkövét annak ellenére, hogy a városi tanács jóváhagyása ehhez hiányzott. (Rá egy évre a törvényszék semmisnek nyilvánította a Traianus-oszlop felállítására vonatkozó határozatot, amelyet Funar írt alá, azóta is mindhiába várják, hogy a városháza eltávolítsa a talapzatot). 1999. szept. 18. Alföldi László új magyar főkonzul kinevezésének hírére Funar azzal vádolta a román külügyminisztériumot, hogy olyan személy kinevezése fölött hunytak szemet, akit 1989 előtt kiutasítottak az országból. Nemsokára, egyik éjszaka, az emlékművekért felelős bizottság jóváhagyása nélkül táblát szereltett a konzulátus épületére, amelyen az állt: A MAGYAR TITKOSSZOLGÁLAT KÖZPONTJA. 2000 április: A magyarokat Kolozsvárt kóborkutyákkal való elárasztásával is megvádolta, ezért úgy intézkedett, hogy a sintérek által elfogott kóborkutyákat fessék piros-fehér-zöldre. Szintén 2000 megvalósításai közé sorolható a trikolór színűre bemázolt köztéri padok is. 2000. június 20.: Funar harmadik alkalommal is megnyerte a polgármesteri választásokat. Az immár Nagy-Románia párti jelöltre a kolozsváriak 53,2%-a voksolt, míg a konvenciós Serban Radulescura 46,78 %. 2001 május: Herédi Zsolt és Füsi Katalin házasságkötési szándékuk ellenére hajadonon távoztak az anyakönyvvezető elől. A visszautasító jegyzőkönyv értelmében ugyanis csupán románul lehet kimondani a boldogító igent Funar városában — dacára az érvényben levő helyi közigazgatási törvény előírásainak. (A polgármesteri hivatal makacs magatartásának Mátis Jenő, a volt képviselő is tanúja volt, aki néhány évvel korábban szintén da-igennel válaszolt az anyakönyvi vezetőnek.) 2001. jún. 23: Mivel többszöri beidézés ellenére sem volt hajlandó megjelenni kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki a polgármester ellen. Funart, aki ellen a tanácsosok bűnvádi eljárás beindítását kérték, mivel önkényesen lezárta az üvegtermet, négy rohamrendőr kísérte be. 2002. jan. 15: Funar megfenyegette Boros János alpolgármestert, hogy kizárja a városházáról, amennyiben kiváltja a magyar igazolványát. 2002. márc. 8.: Bár a városi tanács megszavazta, hogy a helyi közigazgatási törvény értelmében Kolozsvár bejáratánál nem is kettő hanem háromnyelvű tábla hirdesse a város nevét, Funar továbbra sem akar hallani a jogszabály alkalmazásáról, és várja a büntetést. /Funar korszak Kolozsváron. Elkésett a forradalom? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998