udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Castellum Alapitvany

1999. augusztus 5.

A Firtos Művelődési Egylet augusztus 14-én és 15-én az idén is megrendezi az árcsói fogadónál a hagyományos fazekasvásárt. A műsorban szerepel a 10. évét betöltött, Hazanéző című korondi lap köszöntése, illetve a szovátai népi tánccsoport és a korondi fúvószenekar fellépése. A nagyenyedi Castellum Alapítvány szeptember 4-én és 5-én konferenciát rendez Nagyenyeden, Vállalkozásfejlesztési gondolkodásmód alakítása hazai és nyugati céltámogatási rendszerek szemszögéből címmel. A rendezvényt a Castellum Alapítvány közgyűlése zárja. Az alapítvány céljai közt szerepel egy album összeállítása az erdélyi történelmi családok épületeiről, ezért illetékesei arra kérnek mindenkit, hogy hozzon magával fényképet régi otthonukról (udvarház, kastély stb.). /Kerámiavásár és konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

1999. szeptember 8.

Negyedik alkalommal találkoztak szept. 4-5-én Nagyenyeden az erdélyi történelmi családok tagjai. Az idei rendezvényt a Castellum Alapítvány és a katolikus plébánia védnöksége alatt szervezték. A Castellum Alapítványt egy évvel ezelőtt az erdélyi történelmi családok leszármazottai hozták létre. A találkozókat 1993-ban Papp László akkori enyedi plébános indította el. A rendezvényt Apor Csaba, az alapítvány kuratóriumi elnöke és Csávossy György, az ügyvezető bizottság elnöke ünnepi beszéde nyitotta meg, majd a Mustármag közösség (a nagyenyedi tanítóképzős diáklányok egy csoportja) énekelt. Kötő József államtitkár előadásában a romániai magyar művelődési intézményekről beszélt. A megjelentek látogatást tettek a Bethlen Könyvtárban. Györfi Dénes könyvtáros ismertetőt tartott a 60.000 kötetes könyvtár ritkaságairól. A Castellum Alapítvány tagjai közgyűlésükön új tagokat vettek fel, így lélekszámuk 126-ra bővült. /Bernád Ilona: Erdélyi történelmi családok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

2000. március 8.

Az utóbbi hetekben társadalmi szervezetek, tudományos és közművelődési egyesületek, intézmények ünnepi összejövetelek keretében emlékeznek az elmúlt tíz esztendő legfontosabb eseményeire. A Nagyenyedi Bethlen Könyvtár is ugyanezt cselekszi e napokban. Az 1989-es fordulat e sajátosan magyar intézmény keretében is gyökeres változásokat hozott, mert a diktatúra eltiltotta az érdeklődőt, legyen az tudós, akadémikus, tanár, illetve diák e becses kincsesbánya valós értékeitől. Az utóbbi évek során valóságos zarándoklás színhelye lett Nagyenyed, a kollégium és a könyvtár. Hazaiak és határon túliak, fiatalok és idősek, mondhatni, egymásnak adták a kilincset Nagyenyeden. A könyvtár Aranykönyvében gyűlnek a saját kezűleg bejegyzett benyomások. Jöttek a vajdahunyadi tanulók, a temesvári Bartók Béla Líceum diákjai, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és az Unirea Líceum tanulói és tanárai, a Gyulafehérvári Római Katolikus Kisszeminárium diákjai és tanárai, a kolozsvári brassais diákok, a magyarországi könyvtárosok, levéltárosok, muzeológusok, a dévai diákok, a Hargita megyei pedagógusok, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatói, a szatmárnémeti diákok, a Zilahi Református Kollégium diákjai, a szatmárnémeti képzősök folytatják, a Szülőföldek Felfedező Szövetsége, a brassói Áprily Lajos Gimnázium diákjai, a Nagyszebeni Református Nőszövetség tagjai, a Székely Mikó Kollégium diákjai és nevelői, a szentegyházasfalui egyházi tanácsosok, a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola hallgatói, a Maros megyei magyar szakos tanárok, a Castellum Alapítvány képviselői, továbbá a hivatalos német, holland, francia és angol delegációk. A könyvtár író-olvasó találkozókat, könyv-, dokumentum- és képzőművészeti kiállításokat, irodalmi esteket is tartott. /Győrfi Dénes: Tíz év a hely szelleme szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2000. május 9.

Máj. 6-án Marosvásárhelyen tartotta évi közgyűlését az erdélyi magyar történelmi családokat magába tömörítő Castellum Alapítvány. A különböző beszámoló-jelentéseket a kuratórium, illetve az ügyvezető bizottság tagjai (Apor Csaba, Csávossy György, Torma Miklós, Ugron Ádám, Ugron Zoltán) terjesztették elő. Ezek jobbára az alapítvány belső életére vonatkozó számadások voltak. Szélesebb körű érdeklődésre számot tartó kérdések is felvetődtek. Ilyenek voltak például az 1/2000-es számú földtörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdések, ugyanis a Castellum vezetőinek, szakembereinek pontos információik vannak arról, hogy Erdély számos településén a bizottságok akadékoskodnak. Csávossy György egyetemi tanár, ügyvezető elnök javaslatot terjesztett elő: a Castellum Alapítvány támogatja Patrubány Miklóst mint az egyesület tagját, hogy elnöke legyen a Magyarok Világszövetségének. A tagság egyhangúlag egyetértett az elnök javaslatával. A közgyűlésen Ugron Zoltán bemutatta az alapítvány hírlapjának, a Castellum Értesítőnek első számát. Amint a lap beköszöntőjében olvasható: a közösségépítés szerepét kívánja betölteni. /Komoróczy György: A Castellum Alapítvány közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

2000. augusztus 10.

A Castellum Alapítvány aug. 26-án a Maros megyei Gernyeszegen tartja ez évi találkozóját. A Castellum az erdélyi történelmi családoknak az alapítványa, amelyet 1998. június 20-án alapítottak Nagyenyeden Papp László nagyenyedi katolikus plébános kezdeményezésére. Az alapítványnak 111 állandó tagja van. Ezenkívül összeállítottak több névsort is: a romániai, illetve a külföldre szakadt történelmi nemesi családok leszármazottjainak listáit. A Marosvásárhelyen székelő alapítvány programjában szerepel többek közt kiállítások, fesztiválok, táborok szervezése, műemlékek restaurálása, emléktáblák elhelyezése, ösztöndíjak megajánlása. A szervezők, báró Apor Csaba kuratóriumi elnök, Csávossy György ügyvezető elnök és Torma Miklós ügyvezető alelnök, szeretettel várják a tagokat és érdeklődőket a gernyeszegi találkozóra. /Erdélyi történelmi családok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2000. szeptember 1.

A Castellum Alapítványt Nagyenyeden hozták létre, tagjai az erdélyi történelmi családok tagjai, leszármazottjai. Negyedévenkénti közgyűlésein a tagság nagyrésze megjelenik. 1999-től az alapítvány székhelye Marosvásárhelyre költözött. A legutóbbi rendes negyedévi közgyűlésre aug. 26-27-én Gernyeszegen került sor. Dr. Csávossy György, a Castellum Alapítvány egyik vezetője elmondta: a találkozók célja a kapcsolattartás, az összetartozás élményének felújítása. "Egyetlen történelmi célunk van: a népszolgálat." Szeptember 22-én a Böjthe Lídia vezette szászrégeni Kemény János Társaság egy plakettet helyez el arra az épületre, amelyben Kemény János bejelentette a Helikon megalakítását, és ezt az eseményt szeretnék közösen megünnepelni. Létrehozták a Helikon-Kemény János Alapítványt, amely felvállalta a helikoni írók munkáinak, a Helikon-köteteknek az újrakiadását, és támogatni kívánják a kortárs erdélyi irodalmat is. Az alapítvány kuratóriumának tiszteletbeli elnöke Sütő András, tagja Adamovits Sándor, akinek életcélja a Helikon népszerűsítése, Böjthe Lídia, Bogyó Levente, aki anyagilag is jelentős mértékben támogatta az alapítványt, továbbá Marosi Ildikó irodalomkutató, Mészáros József, a Bolyai-könyvtár kutatója és Sebestyén Spielmann Mihály történész muzeológus. Kemény Miklós, az egykori Helikon-alapító báró Kemény János fia Magyarországról érkezett, hangsúlyozta: amennyiben visszakapná a család marosvécsi birtokait, azok jövedelmének egy jó részét - akárcsak egykor édesapja - a Helikon céljaira fordítaná. /Boér Károly: Hagyomány és jelenlét. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 1./ Az erdélyi történelmi családok évszázadok hosszú során a nemzet érdekében tevékenykedtek, a legreménytelenebb helyzetben is megmaradtak a becsület útján, méltósággal viselve kitelepítéseket, kényszermunkát, megaláztatásokat, börtönt, száműzetést. A legutóbbi találkozón közel százan vettek részt a Teleki, Apor, Bethlen, Haller, Klebelsberg, Korponay, Beczássy, Bogdánffy, Betegh, Csávossy, Kemény, Tisza, Ugron, Ocskay, Lázár, Mikó és még más jelentős családok közül. Báró Apor Csaba, aki Torjáról érkezett, elmondta, hogy családjával együtt kitelepítették a háború után, végül Marosvásárhelyről költözött vissza Torjára 1991-ben. Jelenleg szülőfalujában él és gazdálkodik, hasonnevű fiával együtt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy a fórum elsődleges célja összegyűjteni azt a történelmi osztályt, amelyet ezelőtt ötven esztendővel a társadalom és a nemzet kizárt magából, és amelynek visszafogadására 1989 után jött el a lehetőség. Sajnos ez a visszafogadás nem könnyű feladat, hiszen a tulajdonviszonyok sincsenek még törvényesen tisztázva, és az előítéletek is élnek még, a testi-lelki fájdalmakról nem is beszélve. /Antal Erika: A nemzet zászlóvivői. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./ Akik összegyűltek, azokra vonatkozott az 1949-es kitelepítési törvény. 1949. márc. 3-án még mintegy 3000 családot lakoltattak ki kastélyaikból, kúriáikból vagy udvarházaikból. A Castellum Alapítvány adatai szerint 1949-ben 50 ezer hektár mezőgazdasági területet, 15 ezer hektár erdőt és 1500 kastélyt, udvarházat vettek el az erdélyi nemességtől.Mára már vagy négyszázan vannak, de csak minden második családnak van köze a Castellum Alapítványhoz. "Alapítványunk az erdélyi történelmi családok tagjainak egyesülete." "Fő célunk e társadalmi rétegben levő értékek felszínre és mozgásba hozása, szellemi kincsek megőrzése, gondozása, gazdasági ingatlanjaink törvényes keretek közti visszaszerzése, és azok saját és közösségünk hasznába állítása." - olvasható az alapítvány ismertetőjében. 1998-ban jegyezték be a Castellum Alapítványt, átvéve az 1992-ben alakult Etnos Alapítvány kereteit. Az alapítvány kuratóriumának elnöke id. Apor Csaba, az ügyvezető bizottság elnöke Csávossy György. A kastélyok, udvarházak sorsára vonatkozó jogszabály nem jelent meg. A 112-es törvény alapján vissza lehet ezeket igényelni, ha nincsenek műemléknek nyilvánítva. Legalább az erkölcsi rehabilitációt megérdemelné e kisemmizett, meghurcolt társadalmi réteg. /Cseke S. Tibor: Mára csak a hírnevükkel maradtak...Az erdélyi történelmi családok találkozója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

2000. november 24.

A Castellum Alapítvány /melyet az erdélyi nemesi, történelmi családok leszármazottai hoztak létre/ nov. 18-án Marosvásárhelyen Bánffy Miklósra emlékezett. Bánffy alakját Csép Sándor tévés személyiség idézte. A sokoldalú Bánffy Miklós tehetséges festőművész, grafikus volt; 1916-ban ő szervezte az utolsó királyi koronázási ünnepséget; képviselő és főispán; később Horthy külügyminisztere; egy ideig a Nemzeti Színházat majd az Operát vezette; titkos diplomáciai megbízatásokat kapott; saját könyveit és a másokét illusztrálta; kiváló karikatúrista is volt. Igazi reneszánsz egyéniség, akinek színdarabjai is maradandó irodalmi értéket képeznek. Az esten Király László nagyenyedi történelemtanár Bánffy Miklós izgalmas szépirodalmi vállalkozásáról, az Erdélyi történet című trilógiáról értekezett. A regényt Móricz Zsigmond "az erdélyi irodalom leggrandiózusabb művének" nevezte. Kós Károly is úgy vélte: Bánffynak a magyar széppróza első sorában van a helye. De voltak, akik dilettáns műnek tekintették, mint például Illés Endre. Az esten a műről és szerzőjéről Csép Sándor dr. Csávossy Györggyel, Láng Zsolt íróval és Király Lászlóval beszélgetett. A Castellum Alapítvány ezzel az irodalmi esettel sorozatot indított, melynek keretében felmérik, száma veszik mindazokat a maradandó értéket, amit e kommunizmus által szétzilált társadalmi osztály kimagasló egyéniségei alkottak. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. Bánffy Miklósra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2001. február 28.

Kemény János íróra, szerkesztőre, irodalom- és színházszervezőre emlékeztek 30 évvel halála után először Marosvásárhelyen, a Castellum Alapítvány szervezésében. Az alapítványt a történelmi családok leszármazottai hozták létre. Az első irodalmi esten gróf Bánffy Miklósra, az íróra, politikusra, képzőművészre, drámaíróra emlékeztek. A mostani - a második - Kemény János szellemét idézte. Az irodalmi összeállítás után azok szólaltak meg, akik még ismerték János bácsit. Sütő András arra az időszakra emlékezett, amikor a sok megaláztatást átélt embert sikerült a szerkesztőségbe behozni. Imre Ernő nyugdíjas jogász Kemény Jánost, a "magánembert" hozta még közelebb a hallgatókhoz. A teremben szép számban voltak Kemény János leszármazottak, egyetlen még élő fia, Miklós, feleségével és hat unoka. /S. Muzsnay Magda: Castellum irodalmi esték. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2002. március 26.

A negyedik irodalmi estet rendezte meg az a marosvásárhelyi székhelyű Castellum Alapítvány, melynek tagjai a régi erdélyi nemesi családok leszármazottai. Ezúttal Vita Zsigmond /Nagyenyed, 1906. jan. 16.- Kolozsvár, 1998. jan. 1./ alakját idézték a résztvevők. Vita Zsigmond a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ könyvtárának vezetőjeként tudományos munkát végzett. Igen jelentősek a Kriterionnál 1972-ben és 1975-ben megjelent önálló kötetei: az Áprily Lajos, az ember és a költő valamint a Jókai Erdélyben című kiadványok. /(máthé): Castellum irodalmi esték. Vita Zsigmond, Nagyenyed krónikása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2002. augusztus 19.

Az Erdély életében kiemelkedő szerepet vállaló történelmi családok leszármazottjait tömörítő Castellum Alapítvány harmadik alkalommal szervezte éves találkozóját Gernyeszegen. Aug. 17-én a gernyeszegi műemlék templomban gyűltek össze az alapítvány belföldi és külföldi tagjai. - Az éves találkozókon a központi témakör: Erdély múltja és a történelmi családok szerepe - tájékozatott Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke. Idén dr. Vekov Károly történész Nemes elit és feladatvállalás Erdélyben címmel értekezett, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora Arisztokrácia és iskola Erdély múltjában címmel tartott előadást. Jelenleg a Castellum alapítványnak 171 tagja van. Az előadások mellett kirándulást szerveznek a környéken levő kastélyokhoz, aug. 18-án a kerelőszentpáli Haller-kastélyt, a radnóti Rákóczi-kastélyt, a küküllővári Haller-kastélyt és parkot, a bethlenszentmiklósi Bethlen-kastélyt és parkot keresik fel. /Simon Virág: VII. Castellum-találkozó. A történelmi családok szerepvállalása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2002. október 22.

Okt. 19-én Marosvásárhelyen tartotta ez évi közgyűlését az erdélyi magyar történelmi illetve az 1949 márciusában kitelepített földbirtokos családokat magába tömörítő Castellum Alapítvány. A Haller Béla, Kerekesné Béldi Mária és Torma Miklós elnökségi tagok által vezetett közgyűlésen szó volt az alapítvány és a sajtó viszonyáról, a jogcím nélkül elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásának vagy kártérítésének helyzetéről és a Wass Albert-per újrafelvételéről, melynek célja az író rehabilitálása. A mai romániai társadalomban még mindig érződik számos esetben a kommunista diktatúra által a fejekbe sulykolt merőben téves osztályharcos szemléletmód. A feltett kérdésekre Kelemen Attilla parlamenti frakcióvezető, a Castellum Alapítvány tagja válaszolt. /Komoróczy György: Közgyűlést tartott a Castellum Alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

2002. november 19.

Ötödik alkalommal rendezett irodalmi estet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az a Castellum Alapítvány, mely a régi erdélyi nemesi családok mai leszármazottait tömöríti magában. Eddig Bánffy Miklósra, Wass Albertre, Vita Zsigmondra, Kemény Jánosra emlékeztek. Nov. 15-én báró Kemény Zsigmond volt a téma, és olyan személyiségek idézték alakját, műveit, mint Sütő András, Csávossy György és mások. A kiváló marosvásárhelyi Farkas Ernő tanár értékes, a Kemény-kutatás számára nóvumot is felvillantó előadást tartott az íróról. Csép Sándor Sütő Andrással, Csávossy Györggyel és Nagy Pál irodalomtörténésszel beszélgetett Kemény Zsigmond életéről és munkásságáról. Sütő András - a birtokában levő halotti bizonyítvány alapján - tisztázta, hogy 1875. december 22-én hunyt el az író Pusztakamaráson, és 24-én temették. Nagy Pál elmondta: egy évvel a halála után Marosvásárhelyen már létrejött a Kemény Zsigmond Társaság, de nem valósíthatta meg fő célkitűzését: az író regényeinek kiadását. Sütő András szerint Kemény Zsigmondnak drámai gyermekkora, élete volt. Zárkózott, betegeskedő, a magányt, az éjszakát kedvelő ifjúként ismerték. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2003. január 22.

Castellum Értesítő a címe az erdélyi magyar történelmi családok negyedévenként megjelenő tájékoztató lapjának. A legfrissebb, 2002. decemberi számban olvasható például marosvásárhelyi emlékezés a diktatúra útlevéladó gyakorlatára. Hírt adnak arról, hogy Emlékkönyv készül (tízéves a Castellum Alapítvány). Az Értesítőt Haller Béla, Tisza Kálmán, Torma Miklós, Ugron Ádám és Ugron Zoltán szerkeszti Marosvásárhelyen. /(Komoróczy György): Castellum Értesítő. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./

2003. augusztus 16.

Mint az utóbbi időben minden évben, e hét végén ismét megtartja találkozóját az a Castellum Alapítvány, amelyet a történelmi erdélyi családok leszármazottai hoztak létre. A Maros megyei Gernyeszeg község református templomában aug. 16-án Fehér Dániel lelkész hirdet igét. Majd Papp László, marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntője hangzik el. A rendezvényt Haller Béla tanár, a Castellum Alapítvány elnöke nyitja meg. Spielmann Mihályt történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője arról az időszakról tart előadást, amikor Erdély a Habsburg Birodalom része lett. Gudenus János József genealógus tart előadást a magyar nemesség jelenkori életéről. Aug. 17-én Castellum Alapítvány tagjai kirándulást tesznek, felkeresik a keresdi Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt és a református templomot, majd Gernyeszegen szentmisével zárul az idei találkozó. /(Máthé Éva): A Castellum Alapítvány találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2003. október 7.

Okt. 6-án Kolozsváron a Házsongárdi temető honvédsírjánál és a szamosfalvi emlékműnél emlékeztek meg a tizenhárom aradi vértanú halálának évfordulójáról. A megyei RMDSZ által szervezett emlékünnepségen a szakadó eső miatt kevés kolozsvári magyar jelent meg. Az ünnepi beszédeket koszorúzás követte: a kolozsvári mártírok emlékművénél a megyei RMDSZ, a Castellum Alapítvány, az Ambasador Társaság és a Pro Iuventute Alapítvány részéről helyeztek el koszorúkat. A szamosfalvi vesztőhelyen a megrongált obeliszknél is elhelyezték az emlékezés virágait. Eckstein-Kovács Péter szenátor beszédében kijelentette: az egységre kell építeni. Az aranyosgyéresi magyarság a református templomban emlékezett okt. 6-ra. Az Avram Iancu Iskola VI-VIII. osztályos magyar diákjai Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye alapján Varga Dobai István által a tanulók számára átdolgozott színművét adták elő, óriási átéléssel. /Pap Melinda: Kolozsvári vértanúkra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2003. november 3.

Fodor László, egykori kollégiumi diák, ny. zenetanár, kórusvezető Zenetörténet címen idén kiadott munkáját adományozta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárnak. A Csíkszeredában kinyomtatott kézikönyv e műfaj európai fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatait taglalja.Aknay Tibor, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa évtizedes búvárkodása által szépapjáról, Gáspár Jánosról (1816-1892), a Bethlen Kollégium tanítóképző tagozatának első igazgatójáról állított össze a Nagyenyeden és Budapesten őrzött dokumentumokból értékes válogatást, mely gazdagítja a jeles nagyenyedi professzor életművéről szóló irodalmat. Fülöp István, aki hosszú éveken át a csombordi Gazdasági Iskola tanáraként és aligazgatójaként működött, nagyszámú szerző bevonásával értékes diákantológiát adott ki Hogyan tovább erdélyi fiatalság? címmel. Az aradi Nyugati Jelen a napokban megjelentett Évkönyvében minden érdeklődő megtalálhatja a maga olvasmányát. A 10 évvel ezelőtt, 1993-ban Nagyenyeden megalakult s jelenleg Marosvásárhelyen működő Castellum Alapítvány az erdélyi történelmi családok tájékoztatóját, a Castellum Értesítő idei, augusztusi számát postázta. Varga László ny. lelkipásztor két becses munkája: A fegyencélet fintorai. Románia 1956 után, valamint: A Sátán halott! c. tanulmányokat, cikkeket, előadásokat tartalmazó kötete. /Győrfi Dénes: Hazajáró lelkek - nagyenyedi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2004. január 14.

Tízéves a Castellum Alapítvány, az erdélyi magyar történelmi családok egyesülete. Torma Miklós ügyvezető alelnök elmondta, hogy az évfordulóra március elején fognak emlékezni, egyszerre az 1949. márciusi kitelepítés 55. évfordulójával. 1949. március 2-áról 3-ára virradó éjjel az összes nemesi családot kitelepítették, kényszerlakhelyre hurcolták, ahol személyazonossági igazolványába bekerült a félelmetes két betű: D.O., vagyis domiciliu obligatoriu, ami kényszerlakhelyet jelentett. Ez az intézkedés 1963 végéig hatályban maradt, majd enyhült a gyakorlati alkalmazása. 1989 után az összes politikai üldözöttnek – romániai viszonyok között – jelentősebb pénzösszeget havi illetmény formájában biztosítottak. Majd sorban jöttek más kárpótlási törvények is, de a gyakorlati alkalmazásuk csaknem teljesen elakadt. Kevés család esetében történtek meg a visszaszolgáltatások. A minisztériumok igyekeznek fékezni a sokat módosított törvények előírásainak alkalmazását. Papp László nagyenyedi plébános 1992-ben megkezdte a szervezési munkát: levelek százait küldte el a történelmi családok tagjainak, majd 1993 októberére meghirdette az első, lelkigyakorlattal összekötött találkozót Nagyenyedre. A kezdeményezés sikerrel járt, még három találkozó zajlott le Nagyenyeden, majd Papp László 1998-ban megalakította a jogilag bejegyzett Castellum Alapítványt. A szervezetet a nemes és haladó hagyományok felkarolásának, ápolásának szándékával hozták létre. /Komoróczy György: Tízéves a Castellum Alapítvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

2004. március 8.

1949 márc. 2-án éjjel majdnem minden erdélyi közép- és főnemesi udvarháznál, kúriánál, kastélynál teherautók álltak meg, az alvókra törték az ajtót, majd rájuk parancsoltak, hogy szedjenek össze huszonöt kilónyi holmit, csak ruhaneműt, ékszert, pénzt, órát semmiképp, felrakták a családot a teherautóra, és elhurcolták őket. Kit kényszerlakhelyre, kit kényszermunkára. Erről a szomorú éjszakáról és következményeiről tartott megemlékezést márc. 5-én a Castellum Alapítvány Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Beszédet mondott Ötvös József református esperes, Csató Béla római katolikus főesperes, Nagy László unitárius lelkész és Benkőné Zonda Tímea evangélikus lelkész. Nagy Mihály Zoltán történész-kutató Az erdélyi magyar nemesség jogfosztottságának beteljesedése – 1949 címmel tartott előadást. Gál Mária D.O. (kényszerlakhely), /Kolozsvár, 1996/ című könyvéből olvastak fel részleteket. /Nagy Botond: Ötvenöt éve történt. A sorsforduló (fegyveres) éjszakája. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ Csávossy György író, nyugalmazott egyetemi tanár, Castellum-tag előadásában a történelmi családok lelkialkatát vizsgálta Ellentétben a kommunista propagandával, ez a történelmi réteg az ország és nemzet szolgálatát tekintette legfontosabb feladatának. Az egyszerű emberek tiszteletére, közcélú adakozásra, hagyománytiszteletre, lovagiasságra, keresztény erkölcsre, összetartásra, nagylelkűségre nevelték őket. A meghívottként jelen lévő Sütő András író elismeréssel beszélt a pusztakamarási Kemény és a New Jerseyben élő Hámos családról. Méltatta Hámosné Sándor Margit nemrég megjelent könyvét, amely figyelmet érdemlő erkölcsi örökség tanúbizonysága. Sütő András javasolta, hogy a Castellum indítson könyvsorozatot tagjainak visszaemlékezéseiről, és az alapítvány éljen a jogszerzés eszközével az elkobzott vagyonok visszaszerzésére vagy kártalanítására. /K. Gy.: A sorsforduló éjszakája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 9/

2004. július 27.

A gyulafehérvári érsekség Balánbányára vezényelte Nagyenyed eddigi plébánosát, Bálint Emil atyát, aki öt éve szolgál a Fehér megyei településen. A hívek attól tartanak, hogy papjuk távozásával megszakad az a folyamat, amelynek eredményeként megteltek a nagyenyedi templom padsorai. A hívek büntetésnek érzik népszerű papjuk elhelyezését, ezt Jakubinyi György érseknek címzett nyílt levelükben is megfogalmazták. Öt évvel ezelőtt hasonlóan drámai periódust élt át a ma több mint háromszáz lelket számláló nagyenyedi katolikus hitközösség. Akkor Papp László plébános elmenetelét fájlalták, akit igazi építő embernek tartottak. Az ő idejében indult el a Mustármag mozgalom, az ő nevéhez fűződik a Történelmi Családok Castellum Alapítványa is, amelynek keretében rendszeresen működtek az időseknek, házasulandóknak és fiataloknak szánt lelkigyakorlatok. Amikor 1999-ben Papp Lászlót Marosvásárhelyre helyezték, ötszáz aláírással megerősített kérvényben folyamodtak az érsekhez, Papp László maradását kérve. Ilyen körülmények között érkezett Nagyenyedre a fiatal Bálint Emil, akit azután hamar megszerettek. Amíg Papp Lászlót templomépítőnek nevezték, Bálint Emilre közösségépítőként gondolnak az enyediek. A nagyenyediek küldöttséget menesztettek Gyulafehérvárra – eredménytelenül. Bálint Emil plébános fegyelmezetten vette tudomásul az érsekség döntését, de fájlalja, hogy el kell válnia híveitől. /Lukács János: Emil atya távozását fájlalja Nagyenyed. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ „Túldramatizálják a helyzetet a nagyenyedi hívek” – nyilatkozta Potyó Ferenc általános érseki helynök. Bár az áthelyezésekről minden esetben Jakubinyi György érsek dönt, az ilyen értelmű javaslatokat Potyó Ferenc teszi meg. Indoklása szerint a döntést két szempont szerint hozták meg. Az egyik az volt, hogy idén szokatlanul sok, 17 újmisés végzett a teológián, akiket káplánként el kellett helyezni, másrészt pedig Szabó Dénes maga kérte, hogy szeretne szülőfalujához, a Nagyenyed melletti Türhöz közelebb kerülni. Potyó Ferenc emlékeztetett, öt évvel ezelőtt éppen Bálint Emil odahelyezése ellen ugyanígy tiltakoztak. /D. Balázs Ildikó: Potyó Ferenc: nem történt tragédia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

2004. augusztus 16.

A hét végén – akárcsak az előző esztendőkben – a Maros megyei Gernyeszegen tartotta meg találkozóját a Castellum Alapítvány, melyet az erdélyi nemesi családok leszármazottai hoztak létre. A Csép Sándor újságíró, rádió- és tévériporter vezetésével zajló ünnepségen a helyi református templomban a házigazda, Szász Attila református lelkész és Papp László marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntötte a vendégeket. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke mondott üdvözlő beszédet, és dr. Romsics Ignác budapesti történész tartott előadást Erdély a magyar és a nemzetközi politikában 1919 és 1945 között címmel. Ezután dr. Kovács András kolozsvári történész Az én házam – az én váram címmel szólt a nemesi családok történelemformáló szerepéről, életéről, hányattatásairól. Megnyílt Polgár Marianne budaörsi grafikus Magyar családi címerek című kiállítása. A találkozó résztvevői meglátogatták a paszmosi Teleki kastélyt, a nagysajói Kemény kastélyt, az árokaljai Bethlen kastélyt, és más olyan nevezetességeket, amelyek a régi nemesi családokhoz kapcsolódnak. /(Máthé Éva): „Az én házam – az én váram” = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2005. április 13.

Április 15-én, a marosvásárhelyi Castellum Alapítvány nyolcadik rendezvényén dr. Tóth Zsombor PhD irodalomtörténész, a kolozsvári BBTE, BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa Erdélyi főúri emlékírók 1657-1711 között címen tart előadást. A kerekasztal-beszélgetésen dr. Gábor Csilla PhD irodalomtörténész, a kolozsvári BBTE, BTK dékán-helyettese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék docense, Luffy Katalin irodalomtörténész, a kolozsvári BBTE, BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének könyvtárosa, valamint dr. Tóth Zsombor áttekintik az előadás keretében bemutatott emlékírók munkásságát. /Erdélyi főúri emlékírók öröksége. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./

2005. május 28.

A két világháború közötti hazai magyar írótársadalmat az Erdélyi Helikon szabad íróközösség mint a kor legszámottevőbb és legjelentősebb irodalmi csoportosulása tömörítette. Az 1926 és 1944 között nyaranta legtöbbször Kemény János marosvécsi kastélyában vendégeskedő 55 író emlékét akarta/akarja megőrizni az öt éve, br. Kemény Miklós által alapított marosvásárhelyi Helikon – Kemény János Alapítvány. A 2000 májusában hivatalosan bejegyzett alapítvány /elnöke Adamovits Sándor/ 2001-ben emlékezett az Erdélyi Helikon írói közösség megalakulásának 75. és Kemény János halálának 30. évfordulójára. A rendezvénysorozat az erdélyi történelmi családokat tömörítő Castellum Alapítvány Kemény János emlékestjével kezdődött, ahol az alapítvány elnöke, Adamovits Sándor méltatta Kemény János életét és munkásságát. Ezt követte a budapesti bemutatkozó est a Magyarok Házában. 2003 elején mutatták be a Marosi Ildikó és Adamovits Sándor által válogatott, Nagy Miklós Kund szerkesztette A Mecénás – Kemény János és a Helikon – című emlékalbumot. Ebben az évben a Castellum irodalmi estjén Vita Zsigmondra emlékeztek, részt vettek azon az ünnepségen, melyen a marosvécsi általános iskola felvette a Kemény János nevét és Brassóban, bemutatták Csutak H. Levente képzőművésznek az 55 helikonistáról készült grafikáit. Ugyancsak 2003-ban emlékeztek Kemény János születésének 100. évfordulójára. A maroshévízi középiskola névadó felvette Kemény János nevét. Megjelent Adamovits Sándornak A Helikon házigazdája című, Kemény Jánosról készült összeállítása (kismonográfiája). Az Erdélyi Helikon írói már nem élnek. Emlékük őrzésére az alapítvány megszervezte a helikoni leszármazottak találkozóját Marosvécsen. 2004-ben a hagyományápolás új formáját vezette be az alapítvány a negyedévenként megrendezett Helikon-estek sorozattal, melyeken olyan helikonistákra emlékeztek, akiknek kerek évfordulójuk volt. Ebben az évben is folytatják a Helikon-estek sorozatot. Az elsőn Gulácsy Irénre emlékeztek halálának 60. évfordulóján, ezt követik a Makkai Sándor, Reményik Sándor és Molter Károly-emlékestek. /Adamovits Sándor: Csendes ünneplés. A Helikon-Kemény János Alapítvány öt éve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

2005. augusztus 11.

Az 1948-ban kilakoltatott, száműzött, megsemmisített erdélyi arisztokrácia, valamint a közép- és kisnemesi családok leszármazottai által alapított Castellum Egyesület a tizedik találkozójára készül. Torma Miklós, az alapítvány ügyvezető elnöke a kezdetre emlékezett. 1993-ban Nagyenyeden szolgált Papp László plébános. Ő szervezte meg először a családok találkozóját. Hagyománnyá vált az évenkénti találkozás, a ’93-as elsőt 1998-ban és ’99-ben követte a többi, akkor még Nagyenyeden. Miután az alapítvány székhelyét Marosvásárhelyre tették át, Gernyeszegen, a Teleki-kastély melletti református templomban folytatták a találkozók megszervezését. Szeretnék megőrizni a hagyományokat, a családi kapcsolatokat, megtárgyalják a tulajdonjogi kérdéseket, közösségük történetét. A részt vevő leszármazottak 30-35 százaléka külföldről érkezik. A legtöbben Magyarországról, de jönnek Nyugat-Európából és a tengerentúlról is. A találkozó első napját a tudományoknak és kultúrának szentelik, évenként más és más előadókat hívnak meg a találkozóra, másnap pedig bejárják Erdély egy részét. Az összlétszám évről évre nő, meghívóval érkeznek a résztvevők, most 200 fölötti lélekszámra számítanak. /Nagy Botond: A világutak Erdélybe vezetnek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2005. augusztus 15.

Immár tizedik alkalommal hagyományosan Gernyeszegen tartották a Castellum- találkozót. Lehetőséget biztosítanak a találkozásra, a közös célok felvállalására – számolt be Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke. Idén első alkalommal a fiataloknak külön kerekasztal-beszélgetést szerveztek. Csép Sándor kiemelte: a találkozó szervezésén kívül a Castellum Alapítvány anyagilag és erkölcsileg is támogatja az Áldás-népesség mozgalmat, amelynek a lehetetlen határát súroló célja: megállítani a népfogyatkozást. Megnyitották ifj. Fekete Zsolt Az idő nyomában című fotókiállítását. /(simon): Fények és árnyak között is felvállalni a származást. Castellum-találkozó Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2005. október 3.

A Castellum rendkívüli irodalmi estjének adott otthont szeptember 30-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalota, ahol nyolcvanadik születésnapja alkalmából Csávossy György költőt és színműírót, a bor nagymesterét köszöntötték. – A poézis, dráma mesterét versei, színdarabjai a múló idő fölé emelték – hangzott el Csép Sándor vallomásában. Csávossy György a Jó boroknak szép hazája, Erdély című művéért tavaly az Év szerzője kitüntetést érdemelte ki. A könyv hatására filmet kezdtek forgatni Erdély borvidékein. Haller Béla, a Castellum elnöke a lírikus Csávossy Györgyről beszélt. /Mészely Réka: Borban, versben az igazság. A nyolcvanéves Csávossy Györgyöt köszöntötték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

2005. november 7.

November 5-én Marosvásárhelyen tartotta rendes évi közgyűlését az erdélyi magyar történelmi családok egyesülete, a Castellum Alapítvány. Szó esett egyebek mellett a kommunista diktatúrában elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvényről, az ezzel kapcsolatos, Erdély-szerte tapasztalható helyhatósági visszaélésekről, a végrehajtások lassított üteméről. A tisztújítás alkalmával tiszteletbeli tanácsadói szerepet szavazott a tagság az alapítvány két rangidős személyének: Apor Csabának és Csávossy Györgynek. Az elnök Haller Béla maradt, a két alelnök közül Kerekesné Béldi Máriát is újraválasztották, a másik eddigi alelnök, Torma Miklós betegsége miatt lemondott tisztségéről, helyette Ugron Zoltánra esett a választás. /(Komoróczy György): Közgyűlést tartott a Castellum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./

2005. december 9.

Elhunyt Torma Miklós az erdélyi magyar történelmi családok egyesülete, a Castellum Alapítvány alelnöke, aki nemrég betegség miatt lemondott tisztségéről. Élete a nemzet szolgálatában telt el. Sokat vállalt magára a restitúciós ügyek mozgatójaként is. Felméréseket készített a Civitas Alapítvánnyal az elkobzott vagyonokról, javaslatokat is tartalmazó folyamodványt nyújtott be több hazai minisztériumba. A mintegy hatszáz éves Szolnok-Doboka megyei Torma családból elég két jeles régészt: Torma Károlyt és Torma Zsófiát említeni Torma Zsófiáról könyvet jelentetett meg a Kriterion Kiadó, Torma Károlynak 2003-ban szobrot állítottak Naszódon. Az idén nyár végén Torma Miklós még a hagyományos Castellum-találkozón erdélyi történelmi emlékhelyeket mutatott be, novemberben pedig az alapítvány közgyűlésén beszámolót terjesztett elő. /Komoróczy György: Ország és nemzet szolgálatában. Torma Miklós emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

2006. március 3.

Az erdélyi magyar földbirtokos és történelmi családok 1949-es kitelepítésére és meghurcoltatására emlékeztek március 2-án Székelyudvarhelyen. A Ferenc-rendi templom melletti emlékműnél a szervező Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi szervezete részéről Pál László elnök, valamint Komoróczy György titkár mondott beszédet, a társszervező Rákóczi Szövetség nevében pedig Hegyi Sándor lelkipásztor, a szövetség székelyudvarhelyi szervezetének elnöke szólt a hallgatósághoz. A történelmi családokat tömörítő Castellum Alapítvány elnöke, Haller Béla levélben üdvözölte a székelyudvarhelyi megemlékezőket. /Szász Emese: A kitelepítésre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

2006. augusztus 14.

Az erdélyi magyar arisztokráciát tömörítő Castellum Alapítvány augusztus 12-én tartotta szokásos találkozóját Gernyeszegen, másnap a több mint száz résztvevő ellátogatott a bonchidai Bánffy-kastélyba. David Baxter, a restaurátor-központ igazgatója felvázolta a restaurátor-képzés főbb jellegzetességeit. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke elmesélte, az alapítvány Nagyenyeden jött létre 1993-ban Pap László akkori plébános kezdeményezésére, aki úgy érezte, az erdélyi nemesi réteg rendelkezik azzal a szellemi potenciállal, amellyel újra az erdélyi társadalom elé léphet, és amellyel átmentett értékeit a jövő szolgálatába állíthatja. A Castellum felöleli a köznemességet is. Az alapítvány mostani taglétszáma 190 fő körül mozog. Negyedévenként találkoznak Marosvásárhelyen a Szabadi úti református gyülekezeti teremben, félévenként irodalmi esteket tartanak, legutóbb az erdélyi emlékírók, ősszel pedig Mikó István vadászíró munkássága lesz az est témája. Az évenkénti augusztusi gernyeszegi találkozó az alapítvány legrangosabb rendezvénye, ugyanis ilyenkor visszatérnek azok is, akik Magyarországon vagy Nyugat-Európában élnek, még Ausztráliából is érkeznek meghívottak. /Nagy-Hintós Diana: Főúri vendégek a bonchidai Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A találkozón többek között a Bánffy, Teleki, Kálnoky, Haller, Apor családok, régi és új ismerősök köszöntötték egymást. Csép Sándor újságíró szólt az elmúlt tíz évben megszervezett találkozókról. Haller Béla, a Castellum elnöke Torma Miklósra emlékezett beszédében, aki nemrég távozott köreikből, és aki jelentős szerepet töltött be a Castellum életében. A jelenlévők meghallgatták Adamovits Sándor az Erdélyi Helikon 80 évének szentelt előadását. /Gábor Ildikó: Castellum-találkozó Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2006. október 24.

A Castellum Alapítvány soros irodalmi estjén a 2001-ben elhunyt Mikó Istvánra emlékeztek. Az előadó Mikó István Vadászkalandok a csodák országában című Mikó-kötetről beszélt. Az egykori főispán, Mikó László fia, Mikó István 1989-ben vándorolt ki Magyarországra, Marosvásárhelyre jóval azelőtt, 1973-ban költözött, ez hányatott életének egyik állomása volt. Annak ellenére, hogy a magyar arisztokrácia életét a kommunizmus megkeserítette, ő tovább vadászhatott. Az arisztokrácia 1949 után megtanult túlélni és nem vallott szégyent a nehézségek közepette sem. Nem züllöttek el, nem lettek öngyilkosok. Az író műveiből felolvasott részletek tükrözték a sokszor emlegetett gondolatot: ezzel a generációval távozott az igazi tartás és becsület. Újra megtalálni szinte lehetetlen. /Nb.: Emlékezés a csodák országában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998