udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Charles Stewart Mott Alapitvany

2000. február 29.

A Csíkszeredai Polgár Társ Alapítvány február 16-án találkozót hívott össze Gyergyószentmiklóson, a városi tanácsteremben, abból az alkalomból, hogy itt is beindítja Párbeszéd a polgárokért programját. Potoczky László, az alapítvány igazgatója ismertette a Polgár Társ Alapítványt, amely a The German Marshall Fund of Us, Usaid és a Charles Stewart Mott amerikai alapítványok támogatásával öt éve indította be a Párbeszéd programot Csíkszeredában, Focsani-ban és Szebenben, és célja a polgárok bevonása a demokratikus döntéshozatali mechanizmusba. Másik programja a Partnerség a környezetért, amely Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában már régebben működik, és 1999 novemberétől Romániában is beindult. E program célja az ökológiai mozgalom erősítése egy fenntartható társadalom kialakítása érdekében, és az ország 21 megyéjében, összesen 30 000 dollár értékben finanszíroz környezetvédelmi programokat. Gyergyószentmiklóson meg akarják indítani a tömbházlakók egyesületeinek megalakítását. /Párbeszéd Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

2000. szeptember 23.

A PER /Project on Ethnic Relations/ amerikai nemkormányzati szervezet ügyvezető elnöke, Livia Plaks asszony New York-ban él, de Nagybánya szülötte, Elie Wiesel Nobel-díjas író unokahúga, aki románul és magyarul is beszél. A Romániai Magyar Szó munkatársának, Máthé Évának nyilatkozva elmondta, hogy a PER működését az Egyesült Államok négy legnagyobb alapítványa finanszírozza, ezek mind privát alapítványok, például a New York-i Carnegie Corporation alapítványa, a Hewlett Packard elektronikai cég William and Flora Hewlett nevű alapítványa, a világ legnagyobb biztosító társasága által fenntartott Charles Stewart Mott Fundation és újabban az Európa Tanács. A nagy cégek azért áldoznak konfliktusmegelőző, -kezelő programokra, hogy béke legyen, hogy, biztonságosan megtehessék befektetéseiket. Elmondta, hogy a Plaks a férje neve, az ő lányneve Pasch, és hozzátette: ő zsidó. Máthé Éva megjegyezte, hogy általában a zsidó emberekben van egy belső indíttatás egyrészt arra, hogy máson segítsenek, másrészt arra, hogy az ellentéteket elsimítsák. Livia Plaks egyetértett: a "zsidó nép tapasztalata, sok szenvedése vezetett oda, hogy a zsidó emberek békét szeretnének mindenkinek." - A PER 1993, és különösen 1997 óta sokat foglalkozott a szerb-albán kérdéssel. A PER volt az első abban, hogy párbeszédet szervezett a szerb és a koszovói albán vezetők között. Erre 1997 áprilisában New York-ban került sor. Akkor volt az utolsó pillanat, amikor még el lehetett volna kerülni a fegyveres konfliktust. Az albánok készek voltak a párbeszédre. Arról volt szó, hogy a párbeszéd Jugoszláviában folytatódik. Azonban Milosevics addig halasztotta az időpontját, míg kimondta, nincs értelme a tárgyalásnak. - Idén áprilisban ismét volt egy albán kérdéssel kapcsolatos rendezvényük - arról, hogy a koszovói helyzetnek milyen hatása lehet az egész régióra. Az összes albán vezetőt meghívták, nemcsak Koszovóból, hanem Albániából, Montenegróból, Macedóniából. Találkozójukra Budapesten került sor, a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Egyezmény rendezvényeként, és "nagyon forró párbeszéd alakult ki Koszovó jövőjéről, Nagy Albániáról. Addig ilyen témájú rendezvény nem létezett." Ennek folytatása december elején lesz. A koszovói albánok csakis önállóan tudják elképzelni a sorsukat. A szerbiai választási eredményeket nem ismerik el. - Koszovó státusa most is nagyon kétértelmű. Egyelőre sem az USA, sem a nyugat-európai nagyhatalmak nem akarnak tovább haladni a tartomány státusának meghatározása terén. - A PER szerint várni kell még a végső megoldásokkal. - A másik sarkalatos kérdés, amivel foglalkozik a PER: a romakérdés. Livia Plaks szerint a kérdés megoldása az egyik feltétele annak, hogy valamely kelet-európai ország EU-tag legyen. "Romániában ez is nehezebben megy, mint a szomszédos országokban. Ez számomra meglepő." A PER szeretné a roma szervezeteket közös nevezőre hozni. Livia Plaks most Marosvásárhelyről Bukarestbe utazik, ahol Emil Constantinescu elnökkel, Petre Roman külügyminiszterrel, Valeriu Stoicával, Markó Bélával, Adrian Nastaseval, Melescanuval és másokkal találkozik. /Máthé Éva: Lívia asszony, a béke "nagykövete". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998