udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Charta Kiado es Nyomda (Sepsiszentgyorgy)

1999. június 9.

A székelyföldi nemesi családok leszármazását magába foglaló, eddigi legátfogóbb sorozat megjelentetésére vállalkozik a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó. A kötetek bevezető tanulmányát, a jegyzeteket, az újabban előkerült levéltári anyagok feldolgozását Tüdős S. Kinga írja és végzi. A sorozatban újranyomják Pálmay József 1900-ban és 1901-ben megjelent köteteit, továbbá kiadják Bogáts Dénes kéziratban levő gyűjteményét. Külön kötet fogja tartalmazni a nemesi címerek színes fénymásolatait. /Kisgyörgy Tamás: Családtörténet hét kötetben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

2000. március 24.

Márc. 25-én mutatják be Sepsiszentgyörgyön a Székely nemesi családok első kötetét, a Pálmay József által szerkesztett Háromszék Vármegye Nemes Családjai első részét a Charta Kiadó /Sepsiszentgyörgy/ és a Székely Nemzeti Múzeum közös kiadásában. A többi kötet előkészületben van: II. kötet, Háromszék vármegye nemes családjai második része, III. kötet Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai, IV. kötet Pálmay József: Marostorda vármegye nemes családjai, V. kötet - Kiegészítő kötet levéltári anyagok felhasználásával, VI. kötet - Címeres levelek tára. /Székely nemesi családok. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 24./ Pálmay Józsefnek a századelőn kiadott Háromszék Vármegye Nemes Családjai című köteteiből mára nagyon kevés példány maradt meg. Kisgyörgy Tamás, a Charta Kiadó igazgatója elmondta, hasonmás kiadásban szeretnék megjelentetni Pálmay összes "címeres könyvét", s hogy nem a század eleji megjelenés sorrendjében adják ki a köteteket, az annak köszönhető, hogy semmilyen támogatást nem kaptak. /Váry O. Péter: Megkísértett múlt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

2000. május 18.

Megjelent Mészely József Évszakforgó /Charta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című gyermekverskötete. A verseket illusztráló rajzok Kisgyörgy Tamás grafikus beleérzését és hozzáértését dicsérik. /Évszakforgó gyermeknapra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2000. július 7.

Júl. 7-én mutatják be Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban a Székely nemesi családok sorozat Háromszék vármegye nemesi családjainak 2. kötetét. A sepsiszentgyörgyi Charta Könyvkiadó (felelős kiadó Kisgyörgy Tamás) vállalta Pálmay József Háromszék Vármegye Nemes Családjai hasonmás kiadását. Nemcsak a székely nemesi családok, hanem az egész magyarság előtti tisztelgés ez az ezredfordulón. A két kötet majdnem 920 család genealógiai adatait tartalmazza. A hasonmás kiadásba a korabeli kritikákat is felvették. - A második világháború után nemcsak a nemesi osztály iratait semmisítették meg, hanem magát a nemességet is megpróbálták a szó fizikai értelmében is, kiszorítani a történelemből. A főnemesség java része elmenekült szülőföldjéről, s akik itthon maradtak, azokat vagyonuktól megfosztották és deportálták. /Székely nemesi családok. Múltunk lenyomata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

2001. március 10.

A sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó, Kisgyörgy Tamás képzőművész-igazgató kezdeményezésére, a Székely Nemesi Családok három kötetének új, nyomdaipari és esztétikai vonatkozásaiban is magas szintű kiadása után újabb vállalkozásba kezd, Életem, Háromszék címmel régi fotók kötetbe szerkesztésével és megfelelő szövegkísérettel rekonstruálja a XIX. század végi és a XX. századi Háromszék történetét. A megjelenő első kötet a trianoni békediktátumig fogta egybe a kiadóhoz beküldött fotóanyagot. Az I. kötet törzsanyaga már a kiadó rendelkezésére áll, de bizonyos témakörök még kiegészítésre szorulnak. A könyv szerkesztői mindenkit kérnek, hogy a fellelhető fotókat bocsássák a kiadó rendelkezésére. /Sylvester Lajos: Új könyvsorozat a láthatáron. Életem, Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2001. március 27.

Márkó Imre háromszéki fogorvos-közíró könyve /A Mályvarózsa a kert sarkában, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ jegyzeteket tartalmaz. Ezek az írások a rendszerváltás után születtek. Az itthonmaradottakról ír, akik felvállalták a nehézségeket. /N. I.: "Itthon kell hazát találni" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./

2001. augusztus 16.

Megjelent Demeter Lajos A hazáért /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyve. A sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársa évek óta kutatja-leltározza a város és a hozzá tartozó temetőkben nyugvó negyvennyolcas hősök és résztvevők sírhelyeit-nyugvóhelyeit. /(Kgy. Z.) [Kisgyörgy Zoltán]: A szemerjai csatára emlékezünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2001. szeptember 15.

Három éve, 1998 nyarán Sepsiszentgyörgyön Márkosfalvi Barabás Miklós, ,,a nemzet festője" halálának 100. évfordulója tiszteletére hatalmas emlékkiállítás nyílt a Képtárban, az árkosi Szentkereszthy-kastélyban pedig konferencia zajlott, ahol a magyarországi és hazai művészettörténészek színe-java tartott előadást. Megjelent az akkori előadások szövegét tartalmazó könyv Jánó Mihály művészettörténész szerkesztésében: Barabás Miklós-tanulmányok /Charta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001/. Barabás Miklós megfestette az egész 19. századi történelmünket. /Váry O. Péter: Rég várt vendég a könyvpiacon. Tanulmányok Barabás Miklósról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

2001. november 2.

A Sepsiszentgyörgy, Kilyén és Szotyor temetőiben nyugvó 1848-as szabadságharcos hősökkel ismertet meg Demeter Lajos, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársának könyve: A hazáért ,,a patakokat a mi vérünk festette pirosra", Sepsiszentgyörgy, Charta Kiadó, 2001. ,,Adósságtörlesztés a javából" ez a könyv - ezzel a mondattal zárta a könyvhöz írt előszavát Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója. Demeter Lajos munkájában hely- és hadtörténet ötvöződik család- és tudománytörténettel, genealógiával. A szerző tervezi, hogy Demeter László kolozsvári ifjú történészhallgatóval együtt összeállítják az egész történelmi Háromszék ,,helységekhez kötött" honvédnévkönyvét, megörökítve a vidék temetőkertjeiben nyugvó jelességek nevét. /(kisgyörgy)[Kisgyörgy Zoltán]: Sírkertjeink - emlékhelyek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

2002. július 19.

A kilencven esztendős kézdimárkosfalvi Bende Jenő nyugalmazott agrármérnök önéletírása /Zord idők sodrásában, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ tavasszal jelent meg. Bende Jenő többszörösen megtapasztalta a trianoni diktátum erdélyi "jótéteményeit", majd a bécsi döntés "áldásait" s végül a kommunizmus "diadalát". /(Ferencz L. Imre): Emlékirat és agrártörténet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2002. augusztus 3.

Az erdélyi magyar literatúra fordulat utáni éveinek legnagyobb nyeresége az a tényirodalom, mely feltárja a közelmúlt történéseit, a hadifogság nyomorúságait, a háborút követő, a söpredék által elkövetett tömegmészárlásokat, a tömeges menekülés, a tömeges deportálás kínjait, a kollektivizálás embertelen inkvizícióját, a román sziguranca és szekuritáté ténykedését. Száz nemzedéknek elég lett volna az a szenvedés, melyen alig két-három generációnak kellett átgázolnia. Csupán a Háromszék napilapot tekintve Benkő Levente, Sylvester Lajos, Balogh László, Gocz József munkásságát kell kiemelni. Benkő Levente tette talán a legtöbbet országos vonatkozásban is. Benkő új könyve /Bűn volt a szó - dokumentumriport erdélyi pokoljárásról, Moyses Márton egyszemélyes forradalmáról (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002.)/ egy erdővidéki fiatalember életútjának, küzdelmeinek és tragikus végzetének hiteles követése. /Magyari Lajos: A múltat be kell vallani... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

2002. december 14.

Gocz József /Sepsiszentgyörgy/ veterán frontharcos könyve /3006 év hadifogságban, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ alapmunkának számít, háromszéki viszonylatban mindenképpen. A szerző ugyanis Háromszék megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait, mégpedig székenként, ezeken belül pedig helységenként. A magyar honvédség központi irattárának parancsnoka által közzétett adatok alapján összeállított munkájának eredeti iratanyagát pedig a Székely Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. 108 helységben 1544 nevet talált, olyanokat, akik összesen 3006 év hadifogságot szenvedtek. Innen a kötet címe. /(benkő): Könyvet vegyenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

2003. március 5.

1964. augusztusában szabadulhattak a szamosújvári börtön politikai foglyai, köztük volt Puskás Attila. A szabaduló rabok a szocializmus fáját akarták kivágni (ahogy Fábián Márton, a Szekuritáté kihallgatótisztje mondta). Puskás Attila a 411-es, 1964. július 24-én kibocsátott közkegyelmi rendelet alapján szabadul. Ezt megelőzte három kegyelmi rendelet. Az első 1962. szeptember 27-én kelt 772-es (néhány társuk ennek alapján szabadult, akárcsak a bánáti szerbek), majd a 176-os 1964. áprilisában és a 310-es 1964. június 16-án, melyek alapján végre teljesen kiürültek a politikai foglyokat sanyargató börtönök. Puskás Attilát 1959. máj. 12-én tartóztatták le a csíkdánfalvi hétosztályos iskolában. Innen kísérték lakásába, s amint a házkutatási jegyzőkönyvből kitűnik - megírta Suciu Mihai hadnagy, a marosvásárhelyi 0421-es Szekuritáté-egység bűnügyi vizsgálótisztje -, találtak egy versesfüzetet is. Valójában nem találták meg versesfüzetét és naplóját, mert azt előzőleg elrejtette /és mai is megvan/. Puskás Attila fiatal csíkszeredai tanárként színdarabokat rendezett, megemlékezett március 15-ről stb. 1956-ban megírta az Október 23. című versét. Eltelt három év. 1958-ban Puskás Attilát büntetésből Csíkdánfalvára ,,száműztek", amikor Sántha Imre utolsó éves diák eljött Sepsiszentgyörgyre, hogy színész legyen, hátrahagyva magyarkodó verseit. Ezeket a verseket megtalálták a szekusok, s ezzel megindult a lavina. Sorra tartóztatták le a diákokat, tanárokat. Így került össze a tizenegy emberből álló vádlottcsoport: hat tanár, öt diák. Puskás Attila lett a fő vádlott. Húsz évet kapott a Büntetőtörvénykönyv 209-es paragrafusának 1. pontja alapján, megtoldva 10 évvel a 325-ös cikkely 3-as bekezdése c pontja alapján. Az első ,,államellenes felforgató tevékenységet", a második ,,tiltott írások terjesztését" rótta fel . Puskás Csaba, megtudva, hogy testvérét letartóztatták, Csíkszeredára sietett, egyenesen a Szekuritátéra ment, hogy számon kérje: miért tartóztatták le a bátyját? A válasz helyett ígéretet kapott: nem fognak róla sem elfelejtkezni! Őt 18 évre ítélték. Szamosújvár börtönében volt 1960. január 23.-1964. augusztus 3-a között. Ezekről az évekről többeknek is beszélt, az ismertebb interjúk: Balogh László: A fővádlott - megjelent a Romániai Magyar Szóban 1993 őszén -, majd és Te hol voltál, Szent György? című kötetében (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001), továbbá Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című, 1998-ban a sepsiszentgyörgyi Kaláka-sorozatban, a H-Press Kiadónál megjelent könyvében. Legalaposabban néhai Gagyi-Balla István interjúja fogja át úgyszólván egész életútját, amelyet az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete rendelt meg, s amely az Oral History Életutak annotált jegyzékében a 97. oldalon szerepel. A katalógust 1996-ban adták ki. Kisebb részletek, versek más magyarországi és romániai lapokban láttak napvilágot. Tótfalvi Zoltán magyarországi támogatással megszervezte az Utak a Duna-deltába emlékező túrát 1996-ban, s az erről készült filmet 1997. februárjában a 28. Magyar Filmszemle alkalmával Sorsod sötétlő árnyak közt címmel mutatták be. Tófalvi Zoltán évek óta elkötelezte magát az erdélyi 1956 eseményeinek és következményeinek felkutatására. Puskás Attila börtönéletének arra a részére tért ki, amelyet akkor tudott meg, miután Bukarestben elolvasta a 19 kötetnyi, 2200 lapon átkígyózó rémséget,Szamosújváron előbb tizenkét órát, majd tízet, 1964-ben nyolcat dolgoztak a bútorgyárban. A leghitványabb börtönőr Gábor Tibor magyar cigány volt, akinek szadizmusával csak a börtönparancsnok, Goiciu és a gyár igazgatója, Mihalcea vetekedett. Az állandó zaklatás, váratlan kutatások, szigorú büntetések a legcsekélyebb ,,fegyelmezetlenségért" az 1964-es évben ritkábbá váltak. Miután a román politika a nemzetiszocializmus irányába fordult, nagy felháborodást váltott ki egyrészt a Historia Mundi néven elhíresült világtörténelmi kiadvány, de az Erdélyre vonatkozó magyarországi történelmi könyvek is. Beindultak tehát a román nép kétezer éves történelmét ismertető tanfolyamok, s ezzel párhuzamosan a vasárnapi nyilvános ,,meaculpázások". Ezeken egyesek elmondták az egybegyűjtötteknek ,,vétkeiket", majd ,,leleplezték" a még mindig megátalkodottan reakciósokat. Puskást is felkérte az EMISZ elnöke, néhai Orbán László, aki viszont egy Ady László nevű volt belügyi tiszt (kegyvesztett és elítélt lett) utasítását hajtotta végre. Puskás nem vállalta. A börtönbeli besúgás példájára néhány mondat a szeku irattárából kimásoltatott anyagból: ,,Ez év januárjában számot vetettem a múltammal, azzal, amit elkövettem. Puskás Attilával az élen minden "híve" elítélt engem, és megtagadtak. Addig sem volt velem jóban (mármint P. A.), de azután egyáltalán nem. (...) Nemegyszer álltam szóba vele helytelen álláspontja miatt. Mindig visszavert nacionalizmusával, azt a benyomást keltve bennem, hogy megátalkodott, sőt, bigott, fanatikus vagy éppenséggel agybeteg..." Más: ,,A következőket nyilatkozom, mivel a kulturális-nevelő tevékenységem során a szamosújvári börtönben megállapítottam, hogy létezik egy nacionalista magyar csoport, s ezúton jelentem azt, hogy kik ennek a csoportnak a tagjai: Puskás Attila, 57-es cella (továbbiakban felsorol még tíz nevet más cellákból). /Ezeket a neveket a szekusdossziékat vizsgáló bizottság, a CNSAS kihúzta./ (...) Ismert Puskás Attila esete a börtönadminisztráció előtt, amikor az adminisztráció egyes intézkedéseit (azt, hogy csak románul beszélhetünk a cellában - P. A. megj.) megsemmisítette azáltal, hogy úgy állította be, mint ami a magyar rabok ellen irányul. Más alkalommal, 1962. október 23-án P. A. néhány magyar ifjat gyűjtött maga köré, és 1956. október 23. jelentőségéről beszélt nekik..." (jelenti Ady Ladislau valamikor 1964-ben, dátum nélkül - P. A. megj.) És még egy: ,,...Megengedte magának, hogy ő, mint a magyar elit egyik képviselője, úgy minősítsen minket, vagyis alulírottat (A. F. - nem adom meg a teljes nevét, mert megyénkben él, az elszámolást lelkiismeretére bízom) és másokat, akik megértettük azt, hogy hibáztunk, és állást foglaltunk ezekkel szemben, hogy elárultuk a magyar ügyet, a magyar nép ügyét. (...) Azt mondtam neki, hogy valóban ellensége vagyok, s mindazoknak, akik a nép érdekeinek ellenségei, azokkal vagyok, akik új életet alkottak, akik a szocializmust építik..." (Sohasem mondta, hogy ellenségem - P. A. megj.) - A szekus tisztek azt mondták Puskás édesanyjának, hogy rossz magaviselete miatt csak akkor szabadulhat, ha meggyőzi fiát a javulásról, ami azt jelentette, hogy szolgálja a szekut. Édesanyja azonban egyetlen ilyen szót sem szólt neki.Az ismert író és publicista, Stelian Tanase Gheorghiu-Dej uralmának éveit kutatva megállapította, hogy 1957 decemberében 8578 tiszt, 3375 altiszt, 5816 civil és 11 193 ,,segédszemélyzet" alkotta a szeku állományát. De a hozzáférhetetlen A szekuritáté fehér könyve (Cartea alba a securitatii, megjelent az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kiadásában 1994-ben) már a ,,hiteles" számokat közölte: 9884 tiszt, 3488 tovább szolgáló altiszt, 5284 civil. Ezeken kívül a Szekuritáté operatív egységei 5633 tiszttel, 4108 tovább szolgáló altiszttel, 1416 civillel, valamint 42 028 sorköteles katonával duzzadtak fel 1958-ban. 1955-57 vége között 6214 politikai rab volt. Ez egy év alatt, 1958-ban 10 125-re, majd 1960. januárra 17 613-ra ugrott a létszámuk. További adat: letartóztatva 1958-ban 47 643 politikai ,,bűnöző", ez a csúcs, mivel 1959-ben ,,csak" 37 893 személy kerül vizsgálótiszt elé. Újabb esés: 1960-ban mindössze 21 176 embert tartóztatott le a szeku. 1958 júliusától már halálos ítéletet is hozhatnak. Pacepa tábornok valamennyi könyvében igyekezett ,,hazafi" lenni, az ötvenes-hatvanas évek embertelenségeit a szovjet KGB abszolút befolyásának tulajdonította. S ezt bőven illusztrálja a hírhedt besszarábiai orosz, akit Gheorghe Pintilienek keresztelnek át (alias Pintilie Bodnarenko ukrán NKVD-ügynök). A Szovjetunió által ,,felszabadított" valamennyi közép-kelet-európai ország állambiztonságát minden szinten szovjet ügynökök ellenőrizték és irányították. Így tehát Romániában a Szekuritáté megalakulásának évében (1948. augusztus 30., az alapító törvényrendelet száma: 211.) a koncepciós perek főrendezője (szabotázs és kémkedés vádakkal) Alexandru Nicolski, a kihallgatótisztek főnöke. A DGSP (Directia Generala a Securitatii Poporului) Nemzetbiztonsági Főigazgatóság főnöke pedig Gheorghe Pintilie (Pantyusának hívják bizalmasan). Virgil Magureanu 1998-ban úgy tudta, hogy még 1989 lázas napjaiban nyomban eltűnt 100 000 szekusdosszié, de még mindig van 1 267 384 (!), amiből 81 295 a volt politikai elítélteké, 35 305 a ,,felszabadulás" előtt elítélteké (legionáriusok, kommunisták, nemzetiségiek), és 603 333 dosszié azé a 425 000 informátoré, akik a szekunak dolgoztak. Más források - pl. Pacepa is - ennek a számnak legkevesebb kétszeresére teszik az informátorok (és együttműködők) számát. Persze, a büntető törvénykönyv vonatkozó fejezete tulajdonképpen 1936-tól az 1949-es éven át egészen a jelenlegi 1968-asig, amelyet 1975-ben, majd 1990-ben s ezt követően is módosítottak, egyaránt tartalmazza más és más cikkelyben, más és más megfogalmazásban az állam biztonsága elleni bűncselekményeket - most már enyhébb büntetésekkel. Puskás elhatározta, hogy megismeri a vele kapcsolatos szekusdossziékat, ezért a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Nemzeti Tanácshoz fordult. Végül jelezte a hivatal, hogy tizenkilenc dossziéban 2200 oldal vár áttekintésre. Elutazott Bukarestbe, átnézte az 1964 decemberétől 1989 decemberéig született besúgó jelentést, ezek róla szóltak. Megdöbbentő volt a sok jelentés.Mindegyik fedőnevén szerepelt, de egyiküket felismerte, Németh Ernő doktort, aki most Magyarországon él. Volt, aki azzal az ürüggyel jött, hogy szakkönyvet kér. Puskás őt a konyhában fogadta, holott neki a dolgozószobát kellett volna szemügyre vennie. Le is tolta érte a kapcsolattartó tiszt. A jelentések szerint Magyarországon 22 millió forintot örökölt, amit az Erdélyt felszabadító csapatokra akar költeni. Puskás az iratokból megtudta, hogy sok tisztet állítottak rá. Az egyik vaskos dosszié levelezésének kivonatát tartalmazza. /Puskás Attila: Kisemberek a vörös pók hálójában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4., folyt.: márc. 5./

2004. január 7.

Rancz Teréz a kézdialmási Pater Kelemen Didák Általános Iskolában magyar nyelvet és történelmet tanít, férje, ifjabbik Rancz Sándor erdész, Háromszéken a legelső magánerdészeti társulás szakmai vezetője. Rancz Teréz tanárnővel könyvet írt Kézdialmásról: Gyöngyeiteket ne szórjátok szét! /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2003/. Pater Kelemen Didák nevét a falu általános iskolája 1994 óta viseli, ugyanebben az évben, születésének 250. évfordulóján leplezték le a Petrovits István készítette portrészobrot, s P. Kelemen Didák nevét viseli az a közművelődési egyesület is, amelynek Rancz Kelemen Teréz az egyik alapembere. Rancz Kelemen Teréz monográfiájához felhajtott minden elérhető könyvészeti forrást P. Kelemen Didákról, aki tizenhárom könyvet írt. /Sylvester Lajos: Batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2004. április 22.

Ápr. 22-én kezdődik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen a jelentősebb erdélyi kiadók is részt vesznek. A Kriterion, Koinónia, Mentor, Pro Print, az aradi Irodalmi Jelen, a sepsiszentgyörgyi Charta, a kolozsvári Kalota és Tinivár, valamint a nagyváradi Literátor Kiadó, a kolozsvári Polis, illetve a csíkszeredai Pallas–Akadémia is. Idén tizedik alkalommal vesznek részt az erdélyi magyar kiadók a könyves eseményen. A legjobb periódus 1999–2000-re tehető, amikor nagyon sok könyv fogyott. A 2003-as vásáron viszont visszaesést tapasztaltak. Több erdélyi író is jelen lesz a vásáron, köztük Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Anavi Ádám, Ferencz Zsuzsanna és Szőcs Géza. /A nagyobb erdélyi kiadók is bemutatkoznak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

2004. május 17.

   Máj. 15-én a Baróti Szabó Dávid-iskolanapok keretében, mártírhalálának 34. évfordulóján a volt diáknak, Moyses Mártonnak állítottak emlékkopjafát a középiskola udvarán.  Az emlékezést Tatár Zsuzsanna magyar szakos tanár Magyari Lajos Rekviem című versével nyitotta meg. Benkő Levente újságíró, aki Moyses életútját Bűn volt a szó /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002/ című riportkötetében örökítette meg, hangsúlyozta, Moyses „harcolt a fasizmus édestestvére, a kommunista rendszer és az azt szolgalelkűen kiszolgálók basáskodása és kegyetlensége ellen, s vált önfeláldozó tettével nemzetünk mártírjává.”   Az iskolaudvaron leleplezték a József Gellért munkáját dicsérő kopjafát, majd a 30 éves véndiák-találkozóra összegyűltek is részt vettek a koszorúzásban. /(hecser): Az életnek is van ára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./ 1970. február 13-án Moyses Márton felgyújtotta magát Brassóban, a Román Kommunista Párt székháza előtt.

2004. szeptember 17.

Közintézménnyé válásának 125. évfordulóját ünnepelte szept. 16-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A háromszéki fővárosban találkozott az erdélyi és a magyarországi muzeológusszakma színe-java. Régi, vitathatatlan adósságát rótta le ma az intézmény: végre méltóképpen, szoborral is tiszteleg a múzeumalapító Csereyné Zathureczky Emília előtt, akit a székelység nagyasszonyának is neveztek – hangsúlyozta Kató Zoltán múzeumigazgató. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) nevében üdvözölte az ünnepelt intézményt. Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója együttműködési ajánlatában a szellemi régiókban rekonstruálható történelmi Magyarország újrateremtését célozta meg. Az ünnepi beszédek után a múzeumkertben leleplezték Csereyné Zathureczky Emília bronz mellszobrát, amelyet Vargha Mihály szobrászművész készített. A veszprémi múzeummal kötött tavalyi testvérszerződés folytatásaként együttműködési megállapodást írtak alá a komáromi (Szlovákia) Magyar Kultúra és a Duna Mente Múzeummal. Bemutatták az ez alkalomra kiadott Rákóczi Emlékkönyvet. /Farkas Réka: Leleplezték Csereyné mellszobrát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./ A szakemberek számára is nehezen hozzáférhető forrásanyag közreadását vállalta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kónya Ádám által szerkesztett Rákóczi-emlékkönyv /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ az egykori múzeumőr Csutak Vilmos – a Rákóczi-szabadságharc legismertebb háromszéki kutatója – két tanulmányát tartalmazza; helyet kapott a könyvben a Rákóczi és Bercsényi aláírásával ellátott, brezáni pátensként ismert kiáltvány és a barcasági hadak 1704. március 14-i kiáltványa; a Kuruc krónika (Dálnoki Veres Gerzson, 1722)és báró Vargyasi Dániel István önéletrajzi részlete.    /(fekete): 125 éves a Székely Nemzeti Múzeum: Rákóczi-emlékkönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./    

2005. április 20.

Megjelent Török Árpád 2001-ben kiadott Sepsiszentgyörgy városkalauzának aktualizált, bővített – magyar, román és angol nyelvű – változata. A térképekkel, grafikával és színes fotókkal gazdagított kalauz címe ­Sepsiszentgyörgy bemutatkozik /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy). A könyv bemutatja a város műalkotásait, közli az utcanévadók és a település jeles személyiségeinek rövid életrajzát. Napvilágot látott a Könyvatlasz Kovászna megyéről /Sun-Cart Térképkiadó, Kolozsvár/, a kétnyelvű – román és magyar – színes atlasz a megye általános jellemzése mellett a községeket s a hozzá tartozó falvakat is bemutatja, fotókkal együtt. Kolozs és Szilágy megye után ez a sorozat harmadik darabja. /(kisgyörgy): Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

2005. december 21.

Fejér Ákos a céltudatosság és a törhetetlen akarat múlhatatlan példája. Hetvennégy esztendőt élt, s ebből legalább fél századot építéssel, építkezéssel töltött. Gyimesbükkön született 1928 szeptemberében. A csíkszeredai líceum elvégzése után a hányattatás évei következtek: Csíkszereda, Zsil-völgy, Brassó, újra Gyimes, majd Háromszék, ahol élete végéig teljesítette önként vállalt hivatását, a nevelést. 1953-ban lett Lisznyópatak igazgatótanítója, majd Mikóújfalu és Sepsiszentgyörgy következett. 1988-ban vonult nyugdíjba. Elvégezte a testnevelési tanárképzőt, s úgy lett alkotó mindenese a mikóújfalusi iskolának, hogy tanulóinak meg akarta mutatni a világot. Elsősorban a szülőföldet, aztán Európát, majd egy kicsit a keleti végeket is, ahová zágoni Mikes Kelemen és II. Rákóczi Ferenc került száműzetésbe. Kerékpározó diákjaival egyre messzebb merészkedett: a honi tájak után következett Magyarország, majd Szlovákia, Ausztria, Németország, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Oroszország, Lengyelország és Törökország. Két kiadvány őrzi nevét és emlékét, számos közlemény, okirat, emléktábla mellet: Csak akarni kell. Fejér Ákos, 1928–2002. Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, Benkő Levente előszavával. Fejér Ákos, Megnyitottam előttetek Európa kapuját. Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2005. /Magyari Lajos: Közöttünk éltek: Csak akarni kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./

2006. február 3.

Kommandó útikalauz /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ a falu természeti és épített környezetét mutatja be. Az 56 oldalas kiadványban külön fejezetet található a Kovászna-Kommandó túraútról, a kommandói és Kommandó-körüli sétákról. A környék részletes térképe sem hiányzik a füzetből, a térképeket Kisgyörgy Zoltán sepsiszentgyörgyi geológus készítette. /Dimény Árpád: Útikalauz Kommandóról. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 3./

2006. május 4.

Május 3-án mutatták be a Sepsiszentgyörgyről Izraelbe költözött Féder Zoltán Zsidók Háromszéken /Charta, Sepsiszentgyörgy/ című könyvét. A szerző agrármérnökként 1968–1977 között az árkosi Agronómusok Házának volt alapítója és igazgatója. Kisgyörgy Tamás, a kötetet megjelentető Charta vezetője, a kiadó történelmi vonatkozású könyveiről beszélt. /(mózes): A múltat feltárni kötelességünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2006. május 24.

Május 23-án mutatták be Kézdi­vásárhelyen a Vigadó kiállítótermében Beke Ernő legújabb, Üdvözlet Orbaiszékről című, képeslapokat tartalmazó albumát. A megszállott gyűjtő második köny­vét – az első, Üdvözlet Kézdi­vásárhelyről 2004-ben az Amb­rózia Kiadó gondozásában je­lent meg – 2005-ben mutatták be első ízben. Bevezetőt mondott Kisgyörgy Tamás grafikusművész, a kötetet megjelentető Charta Kiadó igazgatója. Az orbaiszéki képeslapokat magyar nyelven bemutató kötet hamarosan német, angol és román nyelven is megjelenik. A képeslapgyűjtő jelenleg az Üdvözlet Sepsiszékről című kiadvány összeállításán dolgozik, majd a Kézdiszéket és Miklósvár­széket bemutató album következik. A nem mindennapos vállalkozást egy vaskos, Üdvözlet Háromszékről című album megjelentetése zárná. /Iochom István: Üdvözlet Orbaiszékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2006. június 24.

A berecki művelődési központ kiadásában, Balogh András igazgató szerkesztésében fotóalbumot jelentetett meg a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó. Balogh András a már nem létező Ojtoz-völgyi keskenyvágányú iparvasút képeit mutatta be. A fotóalbum rövid bevezetőjét Balogh András írta, román nyelvre pedig Ferentzi László tanár, iskolaigazgató fordította le. /(Iochom): Volt egyszer egy kisvasút. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2006. november 25.

Sepsiszentgyörgy és az Oltvidék kalauza után elhagyta a Charta Kiadót Török Árpád Sepsiszentgyörgyön élő földrajz szakos tanár harmadik könyve: Marosvidék útikalauza. Egy regionális sorozat része. Az új kötet százki­lenc­venkét települést mutat be, közel kilencven jeles személyiségről közöl adatokat. Akárcsak előbbi kiadványainál, sok benne a színes és fehér-fekete fényképfelvétel, melyet az Erdélyt szerető, német földön élő Hamburger Fe­renc készített. Török Árpád negyedik, készülő könyve Észak-Erdély és Bukovina bemutatását foglalja majd magában, az utolsó pedig Erdély tematikus kalauza. /Kisgyörgy Zoltán: Török Árpád harmadik útikalauza (Könyvespolc) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

2007. március 10.

Az elmúlt év végén megjelent a Határvidék, 1762-1918 című kiadványsorozat második kötete (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006). A hiánypótló munka a székely történelem alig ismert forrásaiba enged bepillantást: könyvtárakból, múzeumokból és levéltárakból előkerülő, nehezen kutatható dokumentumok, naplók, feljegyzések, visszaemlékezések válnak olvashatóvá. A Határvidék második kötetének tanulmányai az 1848-49-es dicsőséges időszak eseményeihez kötődnek. A tudományos igényű tanulmányok és forrásközlések sorát Demeter Lajos munkája nyitja, aki Gál Sándor ezredesnek a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött négy levelét közölte. Demeter László Balás Konrád őrnagy feljegyzését rendezte sajtó alá. Balás uralkodóhű tisztként mutatja be székely határőrei szerbek elleni harcát 1848 nyarának végén. A tiszt teljesítette kötelességét, majd amikor módjában állt, visszatért a császár szolgálatába Fadgyas Bálint az 1849. július 5-i eprestetői tragikus harcokról írt. Kisgyörgy Zoltán és Albert Ernő Gábor Áron ágyúiról közölt újabb adatokat. Demeter Lajos adalékokat szolgáltatott Kibédy Simonffy Sámuel, Bem tábornok seregének egyik orvosa életrajzához. A kiadványt kronológia zárja Háromszék 1848. végi önvédelmi harcának eseményeiről. /Dr. Csikány Tamás, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest: Új könyv a szabadságharcról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2007. március 23.

Nem minden község büszkélkedhet egy olyan rangos sajtótermékkel, mint a Csernátoni Füzetek. A kiadvány idén januárban ünnepelte a 16. születésnapját. Első száma 1991 januárjában jelent meg. Címoldalán egy jellegzetes buzogányvégződésű kopjafa díszelgett, derekán, a molnárgomb alatt egy székely kereszttel a főmotívumok között. Azóta a Csernátoni Füzeteknek 38 száma látott napvilágot, egyenként több mint kétezer példányban. A lap színvonalas helytörténeti és művelődéstörténeti dolgozatokat tesz közzé. A csernátoni lap születésénél Haszmann Pál, Kocsis Károly és Salamon Ferenc bábáskodtak. Később olyan szakemberekkel bővült a szerkesztői gárda, mint Simó Erzsébet, Kádár Gyula, Tompa Ernő, Sylvester Lajos, valamint Albert Levente fotográfus. A kiadvány első számait a Háromszék Kiadó adta ki a Bod Péter Közművelődési Egyesület égisze alatt, a 24. lapszámtól kezdődően a megyeszékhelyi Charta Kiadó, illetőleg Kisgyörgy Tamás technikai szerkesztő gondozásában jelenik meg. Haszmann Pál olyan szerkesztői közösséget gyűjtött maga mögé, amelynek tagjai díjmentesen és kötelességtudattal látják el feladatukat. /Brassai István: Székely kereszt és molnárgomb. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 23./

2007. március 31.

Impozáns kötettel /Háromszéki olvasókönyv/ rukkoltak ki a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Charta Kiadó a háromszéki magyarok augusztusi világtalálkozójára. A tekintélyes kötet Kovászna megye leírásával indít (Kisgyörgy Zoltán), Hermann Gusztáv Mihály történész Székely történeti kis tükröt adott közre, szerepel még a kötetben Demeter Lajos Háromszék területi egységeit és népét székenként való bemutatása, Szellemi értékek címmel Háromszék népművészetéről, művészettörténetéről, iskoláiról, a Székely Nemzeti Múzeumról, a Kézdivásárhelyi Múzeumról, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumról, a kézdivásárhelyi színjátszásról és Háromszék írott sajtójáról. A könyv legterjedelmesebb részét a Háromszéki írók, írók Háromszékről fejezet tölti ki. Alig ismert régi szerzők is szerepelnek. A Háromszéki olvasókönyv olyan emlékkönyv, amelyet az itthon élők s a nagyvilágba szétszóródottak örömmel olvashatnak. /Sylvester Lajos: Háromszéki olvasókönyv (Reprezentatív kiadvány a világtalálkozóra). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./

2007. április 7.

Személyes hangvételű monográfiát írt a 82 éves Boér Imre szülőfalujáról Adatok Magyarhermány néprajzához és történetéhez /Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, Barót, 2006/ címmel. Magyarhermány helynevei a szerzőben a nyelvészkedő magyartanárt szólaltatják meg. Boér Imre könyve az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár sorozatban jelent meg Demeter László szerkesztésében, a nyomdai munkálatokat a sepsiszentgyörgyi Charta Kft. végezte. /Sylvester Lajos: Magyarhermány történeti-néprajzi útikönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2007. április 14.

A szovjet hadifogságról 1990-ig beszélni sem volt ajánlatos, ezért a hadifogsággal foglalkozó könyvek csak a rendszerváltást követően jelenthettek meg. Az utóbbi tizenhét esztendőben több tucat visszaemlékezés is napvilágot látott. Romániában a Szemtanú könyvek sorozat első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg 1997-ben Történetek a fogságból címmel, és hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazta. A kézdiszentléleki Ráduly Béla Törhetetlen hittel címet viselő visszaemlékezéseit az Ambrózia Kiadó /Kézdivásárhely/ jelentette meg 2005-ben. Ezt megelőzően Gocz József veterán sepsiszentgyörgyi frontharcos könyve a 3006 év hadifogságban (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001) alapmunkának számít, háromszéki viszonylatban egyedülálló a maga nemében. A szerző Kovászna megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait, mégpedig székenként, ezeken belül pedig helységenként. A magyar honvédség központi irattárának parancsnoka által közzétett adatok alapján összeállított munkájának eredeti iratanyagát a Székely Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. 108 helységben 1544 nevet talált, olyanokat, akik összesen 3006 év hadifogságot szenvedtek. Innen ered a kötet címe. Könyvében 770 kézdiszéki volt hadifogoly neve, születési éve, frontszolgálatának és hadifogságának időtartama is szerepel. Iochom István megjelenés előtt álló könyvében kizárólag kézdiszéki volt hadifoglyok visszaemlékezéseit gyűjtötte össze. A visszaemlékezők egytől egyig a nyolcvanadik életévüket is betöltötték, a legidősebb kilencvenhét éves. A Szovjetunióban raboskodó negyven volt hadifogoly visszaemlékezését rögzítette. /Iochom István: Élet a csipkésdrót mögött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2007. június 27.

Megjelent Mihály Gábor tanító Monológ a múltról című szárazajtai falumonográfiája /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, Múltidéző sorozat 7. kötete/. Kisgyörgy Zoltán, a lap munkatársa hangsúlyozta a falumonográfiák felettébb szükséges voltát. Háromszék 128 településéből mindössze negyvennek jelent meg eddig nyomtatásban füzetnyi vagy kötetnyi terjedelemben leírása. A szárazajtai történelemkönyv erényeként tüntette fel a helynevek felsorolását. A szerző az 1944. szeptemberi mészárlást annak előzményeivel mértéktartóan és igazságosan írta meg. Mihály Gábor 1994-ben lezárt kézirata azóta megjárta Amerikát is, míg végre kiadták, a falu életének alakulását napjainkig követő utószóval kiegészítve. /Váry O. Péter: Szárazajtáról mértéktartóan és igazságosan (Elkészült egy újabb falumonográfia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998