udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Civil Jogasz Bizottsag (CVB)

2007. október 23.

Sólyom László köztársasági elnök szerint az igazság pillanata volt 1956, a visszanyert emberi méltóság nagy példája. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke békés megemlékezésekre számít Magyarország-szerte. Sólyom László október 22-én a Műegyetem aulájában mondott ünnepi beszédében kiemelte: 1956 mellett kiállni annyit jelent, mint kiállni a hitelesség és a remény mellett. Úgy fogalmazott: „az ötvenhatos forradalom mellett kiállni azt jelenti, hogy kiállunk a szolidaritás, a bizalom, a félelem nélküliség mellett”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Operában mondott ünnepi beszédet. Nemzetközi megfigyelő szolgálatot szervez a Civil Jogász Bizottság (CVB) a nemzeti ünnep kapcsán – jelentette be Morvai Krisztina, a szervezet egyik társelnöke. Csaknem százan vesznek részt a szolgálat munkájában, köztük 60 ügyvéd, valamint határon túli magyarok, akik ott vannak Budapesten. Mindannyian emlékezünk a magyar forradalom 51. évfordulóján, mindannyiunknak közös emléke ez az évforduló – jelentette ki Wittner Mária (Fidesz) Budapesten, a Petőfi-szobornál, hozzátéve, hogy „bajtársaival” a 2008-as évet a „megtorlás évévé” nyilvánították. /1956: a megbékélésig sok még a teendő. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2007. november 10.

Morvai Krisztina büntető jogász, a magyarországi Civil Jogász Bizottság társelnöke e vele készült beszélgetésben elmondta, a Civil Jogász Bizottság kezdetben csak a 2006. október 23-i eseményeket szerette volna kivizsgálni. Azonban gyorsan rájöttek: vissza kell menni szeptember 17-ig, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerüléséig. Ugyanis szeptember 19-én és 20-án éjszaka már elkezdődött az emberek összeverése, a könnygáz- és gumilövedék használata, s már földön fekvő, védtelen embereket rugdostak, gumibotoztak a rendőrök. Erre a magatartásra mondta másnap Demszky Gábor polgármester, illetőleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy példamutatóan jártak el a rendőrök, és a továbbiakban ehhez hasonló viselkedést várnak el tőlük. Ezért viselkedtek október 23-án úgy a rendőrök. Október 23-án sokan megsérültek, még mindig nem tudják, mennyien. Folyamatosan derült ki: újabb és újabb emberek jelentkeztek, akik nem mertek kórházba menni, vagy nem mertek mentőt hívni, mert féltek a retorziótól. Morvai most találkozott valakivel, aki elmondta: a Madách térnél letérdelt a rendőr, és célzott gumilövedéket adott le egy hölgy mellébe, mely miatt mai napig rákellenőrzésekre kell járnia. A hölgy fiát hátba lőtte a rendőr. Elképesztő dolgok történtek. A rendőrök csupán egy szemkilövést vállaltak magukra, de ez egyszerűen nem igaz. Tizennégy szemsérülés keletkezett csak október 23-án! Legalább négy ember megvakult. A történések másik csoportja a koncepciós eljárások. Szeptember 19-én és 20-án éjszaka a Kossuth térről békésen hazafelé menő demonstrálókat összeverték, rabszállító autóba tették, beszállították a börtönbe, majd megkínozták, és eljárást indítottak ellenük. Ezek a bűnvádi eljárások hosszú hónapokon át folytak. A Civil Jogász Bizottság készíttetett egy DVD-felvételt a sértettek meghallgatásairól, ahol az emberek nagyobb csoportja megszólalt. Nevüket vállalták, arcukat adták a filmhez. Azokkal az emberekkel szemben, akik vállalták a nyilvánosságot, vállalták az arcukat, a nevüket, kénytelen volt a hatalom megszüntetni a koncepciós eljárásokat. Akiket viszont lebeszéltek arról, hogy vállalják a nyilvánosságot, ne legyenek bátrak, ellenük még mindig folyik az eljárás. Illetőleg már ítéletet hoztak velük szemben. A napokban szólalt meg Fodor Gábor bölcsészhallgató, akit két hetet kínoztak a börtönben. Két szép, szőke kislány, a 45 kilóikkal, most érettségiztek, elmondták, hogy ,,csoportosan felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal” vádolták őket. Őket is összeverték, megkínozták a Magyar Rádió udvarán. A 2006. október 23-i esemény első számú felelőse Gyurcsány Ferenc. Hozzá kell tenni, az őszödi beszédet egy szó nélkül az egész MSZP-frakció végighallgatta, és nem volt egyetlenegy parlamenti képviselő sem, aki tiltakozott volna. Október 23-ával kapcsolatban sem volt egyetlenegy kormánytag vagy kormánypárti országgyűlési képviselő, aki megkérdezte volna, mi történik itt? Egy jogállamban és demokráciában az emberi jogokat védeni kell! Minden áron akadályozták a kivizsgálási eljárásokat szeptember 19–20. között, pedig az akkor történt események feltárásával meg lehetett volna akadályozni az október 23-i tragédiát. Az országgyűlési képviselők, az Emberjogi Bizottság MSZP-s és SZDSZ-es tagjai obstruálták a gyűléseket. Gyurcsány felelőssége mellett megvan a felelsőssége a szemkilövető törpepártnak, az SZDSZ-nek, Demszky Gábornak, Budapest főpolgármesterének is. Az erőszak, a szeptember 18-i MTV-székház előtti ostrom azért tudta kinőni magát, mert nem avatkoztak be a hatalom részéről. Nem küldtek erősítést a helyszínre, hogy megvédjék a rendőrök a bajtársaikat, hanem ellenkezőleg, megakadályozták őket ebben. Azért volt akkora erőszak a rendőrökkel szemben az MTV-ostromnál, mert funkciója volt a hatalom számára. A másik nagy funkció a bűnös nemzet gondolatának újraépítése. Ha azt mondogathatják: Nézzétek, micsoda csőcselék, micsoda randalírozó nácik, fasiszták, antiszemiták, és ezt a külföldi hírügynökségeknek is nyomhatják, elérték céljukat. Morvai Krisztina azt tartja a legfontosabbnak az életben, hogy a küldetést, melyre az Isten szánta az embert a világra, be tudja teljesíteni. /Frigyesy Ágnes: Jogfosztottságtól legalább annyi ember szenved, mint a különböző betegségektől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998