udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 321 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-321
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Communitas Alapitvany

1999. augusztus 23.

A magyardécsei Communitas Alapítvány elnöke, Márton S. Gábort elmondta, elhatározták hogy augusztus 15-én falutalálkozó lesz Magyardécsén. Magyardécse Besztrerce-Naszód megye legnagyobb olyan települése, ahol a magyarság tömbben él. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint az 1767 lakosból 4 (négy) román, a többi magyar nemzetiségű. Sokan elköltöztek, de rendszeresen hazalátogatnak. Márton Éva tanárnő, az iskola igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. A találkozó alkalmával Magyardécsén megnyitották az önerőből létrehozott falumúzeumot, és a látogatók megtekinthették azt a tárlatot, amely Móra Bernát árpástói festőművész munkáit mutatja be. Állandó kiállítás lesz az iskola emeleti folyosóján az 1998-ban elhunyt művész munkáiból, felesége jóvoltából. /25 év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

2001. június 27.

Jóváhagyták a 2001-es pénzalapokat, illetve azok elosztását a nemzetiségi érdekvédelmi-képviseleti szervezetekre. A kiutalt összeg 96 milliárd lej, s azt többek között a kisebbségek szervezetei működtetésére, művelődési, tudományos rendezvények finanszírozására, sajtó- és könyvkiadás támogatására stb. fordítják. A szóban forgó összegből a Communitas Alapítványt 9,4 milliárd lej illeti meg. Ez az alapítvány az ügykezelője annak a költségvetési kiutalásnak, amely a romániai magyar kisebbségnek jár. Az említett összeget a június 1. - december 31. időszakra folyósítják. Ezenkívül a január 1. - május 31. periódusra az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület (EMKE) 3,9 milliárd lejben részesül. Erre az évre tehát a magyar kisebbségi szervezetek támogatására az állami költségvetésből összesen több mint 13 milliárd lejt különítettek el. /Pénz a kisebbségeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2001. június 29.

Az RMDSZ és az EMKE által folyó év februárjában meghirdetett, a Kisebbségi Tanács 2001. évi célalapjából a sajtótermékek támogatására kiírt pályázaton - melyet az idei esztendő június 1-től a Communitas Alapítvány gondoz - a június 22-én hozott kuratóriumi döntés értelmében, a következő hazai magyar kiadványok részesülnek támogatásban: Zarándi Zarándoklat - Arad Belvárosi Református Egyházközség kiadványa (Arad); Matlap - Radó Ferenc Matematika Társaság kiadványa (Matematikai Lapok, Kolozsvár); Helikon (Kolozsvár); Levél - Diaszpóra Alapítvány szórványkiadványa (Kolozsvár); Látó (Marosvásárhely); Interaktív - EMT szerkesztette Szabadság melléklet (Kolozsvár); Firka (Kolozsvár); LélekJelenLét - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa; Erdélyi Pszichológiai Szemle - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa (Kolozsvár); Korunk és Magropress (Kolozsvár); Mi magunkról - Moldvai Csángómagyar Szövetség lapja (Klézse); Erdélyi Gyopár (Kolozsvár); A Hét (Bukarest); Mégis mozog a Föld - Kéthavonta megjelenő egyházi ifjúsági kiadvány (Kolozsvár); Moldvai Magyarság (Csíkszereda); Székelyföld (Csíkszereda); Napsugár és Szivárvány (Kolozsvár); Kríza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár); Diákabrak (Kolozsvár); Quo Vadis - Protestáns Teológiai Intézet negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Művelődés (Kolozsvár); Kalotaszeg (Bánffyhunyad); Közgazdász Fórum - Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Híradó - Szabadság melléklet (Kolozsvár); Armenia - Magyarörmény időszaki szemle (Szamosújvár); Partium - Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad); Erdővidéki Lapok - Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedévi kiadványa (Barót); Lk.k.t. - Láthatatlan Kollégium egyesület kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Kórus - Seprődi János Kórusszövetség negyedévi kiadványa (Marosvásárhely); Szászrégen és Vidéke (Szászrégen); Nagykároly és Vidéke (Nagykároly); Szigeti Turmix - Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet hetilapja (Máramarossziget); Collegium Geologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Geographicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Biologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Erdélyi Múzeum - EME negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Református Szemle - Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa (Kolozsvár); Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely); Hunyad Megyei Hírvivő - Hunyad-megyei havi kiadvány (Vajdahunyad); Antropológiai Műhely - KAM - Regionális Antropológiai Központ kiadványa (Csíkszereda); Romániai Magyar Szó - Törvénytár (Bukarest); MMDSZ Hírlap - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kétheti kiadványa (Marosvásárhely); Hírhordó - Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi kiadványa (Sepsiszentgyörgy); Filmtett (Kolozsvár); Tasnádi Tükör (Tasnád) ; Brassói Lapok (Brassó); BeMonDo - Brassói Magyar Diákszövetség (Brassó) ; Nyugati Jelen (Arad); Értesítő - Magyar Újságírók Romániai Egyesületének havi kiadványa (Marosvásárhely); Cimbora (Sepsiszentgyörgy); Kellék - Pro Philsophia Alapítvány kiadványa (Kolozsvár); Új Majomsziget - Nagyváradi Magyar Diákszövetség havi kiadványa (Nagyvárad); Szatmári Figyelő (Szatmárnémeti); Pulzus (Marosvásárhely); Üzenet - Erdélyi Református Egyházkerület kéthetenként megjelenő kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Nimród (Székelyudvarhely); Érted Szól - Temesvári Magyar Diákszövetség (Temesvár); Szemfüles (Nagyvárad); EMKE füzet - Balázs Ferenc memento (Kolozsvár). /A Kisebbségi Tanács 2001. esztendőre kiírt sajtópályázatának támogatott kiadványai. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 29. - 1929. sz./

2001. szeptember 24.

Harmadik alkalommal szervezte meg szept. 21-23-án a Homo Ludens Alapítvány a Romániai Magyar Bábostalálkozót. Három helyszínen tizenkét bábtársulat előadását tekinthette meg a kolozsvári közönség. A hazai bábszínházak mellett öt külföldi társulat is részt vett a találkozón. A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata, a temesvári Csiky Gergely Színház bábtagozata, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozata, a nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház, valamint az ugyancsak váradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház Ludas Matyi Társulata mellett - bizonyos értelemben "házigazdaként" - felléptek a kolozsvári Puck Bábszínház magyar és román tagozatai is. A bábostalálkozót a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány és az RMDSZ ügyvezető elnöksége támogatta. /Salamon Márton László: Regionális tudatélesztgetés a művészetben. Véget ért Kolozsváron a III. Romániai Magyar Bábostalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2001. október 22.

Okt. 19-20-án rendezték meg Székelyudvarhelyen a VII. Erdélyi Folk- és Néptáncnapokat. A sepsiszentgyörgyi Tutora és a magyarországi Tükrös együttes előadása nyitotta a folknapokat. Szávuly Tünde vezetésével a Siculus Ifjúsági Klub Bóbita Játszóháza fogadta a gyermekeket. Az Udvarhelyi Néptáncműhely után a gyimesközéploki legnagyobb csángó prímás, Zerkula János és felesége teremtett igazi táncházhangulatot. A rendezvény támogatói az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Communitas Alapítvány. /Bágyi Bencze Jakab: Folk- és néptáncnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

2001. október 30.

Pályázatíró képzés zajlott Kolozsvárott okt. 17-19. között az RMDSZ gazdasági főosztálya, az RMKT és a Communitas Alapítvány közös szervezésében. A résztvevők zömükben a Partium és Északnyugat-Erdély RMDSZ-es önkormányzati képviselői, polgármesterei, alpolgármesterei voltak. Pete István szenátor a SAPARD- és ISPA-programok hazai tapasztalataiból állított össze tanulmányt. A SAPARD-programban az EU 150,6 millió eurót szán Romániának. A program hét éves időszakot ölel fel (2000-2006). /Farkas E Zoltán: Pályázatíró tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2001. november 6.

Több hónapos, kényszerű, szünet után, újra megjelent a Lugosi Hírmondó időszakos, regionális kiadvány 7. száma, köszönhetően az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány anyagi hozzájárulásának. /(Király Zoltán): Lugosi Hírmondó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2001. december 13.

A székelyudvarhelyi SZ-MADISZ szervezésében, illetve a Communitas Alapítvány, Hargita Megye Tanácsa támogatásával novemberben indult az "Udvarhelyszék jövőjéért" önkormányzati képzés. A két éves program során a résztvevők, a negyedévente sorra kerülő előadássorozatokon kapnak megfelelő képzést különböző, az önkormányzatokat érintő témakörökben. A következő képzési időszak dec. 15-16-án lesz, Parajdon. Előadást tart Benedek Árpád Csaba képviselőházi tanácsos a Román Szociális Fejlesztési Alap támogatási rendszeréről; Kovács Péter a különböző előadási technikákról, Porcsalmi Bálint a kampányszervezés módszereit ismerteti, Horváth Réka az EU támogatási politikájáról tart előadást. /Udvarhelyszék Jövőjéért - önkormányzati képzés. = RMDSZ Tájékoztató, dec. 13./

2002. február 26.

Febr. 26-án az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. A kuratóriumi ülésen jelen volt Markó Béla elnök, Gálfalvi Zsolt, Kelemen Hunor, Márton Árpád és Szép Gyula kuratóriumi tagok. Az ülés napirendjén a magyar kisebbségi sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összeg pályázatok elbírálása alapján történő elosztása szerepelt. A kuratórium döntése alapján a következő lapok részesülnek támogatásban: A Hét, Bányavidéki Új Szó, Besztercei Híradó, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Helikon, Hunyad Megyei Hírvivő, Korunk, Látó, Lk. k. t., Moldvai Magyarság, Székelyföld, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Napsugár, Szivárvány, Romániai Magyar Szó Törvénytár-melléklete, Népújság Múzsa-melléklete, Szászrégen és Vidéke, Szatmári Figyelő, Szigeti Turmix, Szilágyság, Temesvári Új Szó Keresztmetszet-melléklete, Matlap, Erdővidéki Lapok, Udvarhelyszéki Tájékoztató, Kalotaszeg, Firka, Református Szemle, Kellék, Pontlap, Brassói Lapok (művelődési rovat), Nyugati Jelen (művelődési rovat), Csigalépcső, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, Hírhordó, Kisküküllő, Csernátoni Füzetek, Közbirtokossági Hírvivő, Várad, Lugosi Hírmondó, Tasnádi Tükör, Kraszna, Filmtett, RMDSZ-Hírlevél, Pulzus-MMDSZ, Cimbora, Bukaresti Magyar Közlöny, Erdélyi Kórus, Bemondó, Siculus Rádió Kézdivásárhely, Besztercei Elektronikus Média, Erdővidék, Tálentum, Dalbimbó, Függöny, Unitárius Közlöny, Perspektíva-KMDSZ. /Ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26. – 2151. sz./

2002. március 5.

A Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma /a román kormány illetékes hivatala ezt az RMDSZ csúcsvezetése által létrehozott alapítványt bízta meg azzal, hogy a honi magyar sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összegeket szétossza/ az Erdélyi Napló az idén sem – akárcsak a tavaly – nem kapott támogatást. /Preferenciális sajtótámogatás az idén is. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5./

2002. március 12.

A MIT kizárólag normatív támogatásokból él, ezenkívül pályázatokból igyekeznek bővíteni a szakadás óta megcsappant költségvetési keretet. A román állam költségvetési alapjaiból már nem részesülnek pénzösszegekkel, amelyek az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítványon keresztül érkeztek. A július 4-i küldöttgyűlés nyilatkozatában a MIT azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy nem tölti be hivatását, hivatalos politikai vonalvezetése a balkáni politizálás útjára tévedt. A nyilatkozat leszögezte, hogy a MIT nem vállalja továbbra a közösséget egy olyan pártosodó szervezettel, amely nem tekinti tárgyalópartnerének az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek hiteles képviseletét, a MIT-et. A MIT legutóbbi, februárban Székelyudvarhelyen tartott küldöttgyűlésénén nyilatkozatában elmarasztaló hangnemben szólt az RMDSZ és a MIT közötti viszonyról. "Mélységesen elítéljük Asztalos Csabának, Markó Béla elnöki jogtanácsosának, egyben az Itthon Fiatalon Mozgalom (a MIT "ellenszervezetének" tartott) jogi képviselőjének azt a kísérletét, hogy önkényesen levédve a MIT nevét, megpróbálja kisajátítani azt" — mondotta Jakab István. A feszültségek egyik fő okaként a MIT vezetősége az Illyés Közalapítvány kuratóriuma által elosztott pénzösszegeket jelölte meg, "az alkuratórium igazságtalanul és önkényesen módosította az ifjúsági szaktestület határozatait" — állítják. Az ifjúságnak a SZET-ben is vannak fenntartott helyei. A szakadás után tavaly, tavasszal azonban a SZET — bár nem volt döntőképes — feltöltötte ezeket a helyeket saját embereivel — állította a MIT-elnök. Ezen az ülésen Korodi Attilát, az Itthon Fiatalon mozgalom elnökét, a SZET főtitkárává választották, ami a MIT szerint szintén szabálytalan lépésnek bizonyult. "A 42 SZET-tagból csupán 18 volt jelen, ezért kifogásoljuk a SZET döntését, bár ezen már nem is csodálkozunk. Bármi kitelik az RMDSZ jelenlegi vezetőségétől" — folytatta az elnök. Jakab István a hétvégén alakult Magyar Ifjúsági Értekezletet (MIÉRT) az RMDSZ aljas húzásának nevezte, amelynek a távlati célja a MIT ellehetetlenítése. "Hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy az SZKT-ban a fiatalság részére fenntartott 22 helyet elfoglalják, és majd az ifjúság legitim képviselőjének nevezzék magukat. A MIÉRT-nek, mint ifjúsági fórumnak a létrehozását kezdeményező Itthon Fiatalon Mozgalomnak egyébként is csak körülbelül 500 tagja lehet, ami a mi 50 ezrünk mellett eltörpül" — fejtette ki Jakab. Az Itthon Fiatalon Mozgalmat azzal vádolta, hogy RMDSZ-es honatyák csemetéi alkotják a tagságát, és a hétvégi alakuló ülést csupán "átcsoportosításnak" és "átnevezésnek" lehet tekinteni. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ifjúsági előadója hangsúlyozta, semmiképpen nem áll szándékukban elfoglalni a szabadon maradott SZKT-helyeket. Korodi Attila elismerte, hogy Csíkszereda és Udvarhely környékén valóban vannak olyan tagok, akik RMDSZ-vezetők rokonai, de számuk elenyésző, ha figyelembe vesszük, hogy a mozgalomnak 80 tagszervezete van. – Márc. 9-én volt a MIÉRT alakulóülés Szovátafürdőn, az RMDSZ csúcsvezetőségének a részvételével. A MIÉRT elnöke Kovács Péter lett, akit a szavazati joggal rendelkező küldöttek egyhangúlag megszavaztak. A MIÉRT alakulásával egyidőben képzési programok beindítását is tervezik, amelynek célja: "a fiatalok a politikai és állami fórumokon, intézményekben felkészült jelölteként vehessenek részt a különféle megmérettetésekben." A MIÉRT képviselői elvetették a megfigyelői tagságot előíró alapszabályzati tételt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), amely az Országos Magyar Diákszervezet (OMDSZ), s mint ilyen a MIT tagja, ezáltal megfigyelőként sem vehet részt a következő üléseken. A gyűlésen jelenlevő Lokodi Csaba, a KMDSZ alelnöke nyilatkozta: "a mai szavazat értelmében a MIÉRT megkérdőjelezte nyitottságát." /Borbély Tamás: Ki a "legitim fiatal" az RMDSZ-ben? MIT-bánat, MIÉRT-alakuló ülés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2002. március 16.

A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2002. április 16.

50 meghívott volt jelen a hétvégén Besztercén a II. Ifjúsági Szórványtalálkozón. A tavaly márciusban először megszervezett rendezvényt ezúttal a Besztercei Magyar Diáktanács és a besztercei MADISZ közösen szervezte. 14 diáktanács és 4 ifjúsági szervezet képviseltette magát a háromnapos eseményen. Borsos Tünde helyi diáktanácselnök sikeresnek minősítette az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatásával megrendezett találkozót. /Borsos Lehel: Élénk érdeklődés az ifjúsági szórványtalálkozón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2002. május 7.

Máj. 4-én került sor a kőrösfői Ríszegen a 13. Ríszegtetői ifjúsági majálisra. A már hagyománnyá vált ünnepségre évről évre több és több érdeklődő érkezik. A népdalvetélkedőre közel ötven gyermek jelentkezett. Kudor Mária, a Pro Kalotaszeg Művelődési Egyesület egyik vezető tagja elmondta, hogy a Communitas Alapítvány 5 millió lejjel járult hozzá az ünnepség megszervezéséhez. A Magyarok Világszövetsége és a Heltai Alapítvány könyvadományokkal segített. A zentai citera zenekar lépett fel, majd a zsoboki néptánccsoport. A Kós Károly Egyesület elnöke, Szrága Zoltán bánffyhunyadi egyetemista elmondta, hogy társaival idén januárban vették át az egyesület vezetését, amelynek körülbelül hetven tagja van, mind pályakezdők. A sportrendezvényeket ők szervezték meg. /Valkai Krisztina: 13. Ríszegtetői ifjúsági majális. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2002. május 17.

Civil parlament létrehozását indítványozták a nemrégiben Kolozsváron megtartott Civil Fórum egyes részvevői. A kezdeményezők szerint elérkezett az ideje annak, hogy az erdélyi civil társadalom átvegye a pártként működő RMDSZ-től a különböző közösségek, szervezetek, egyesületek érdekvédelmét, beleértve a civil szférának szánt magyarországi és romániai pénzalapok kezelését, amelyet immár tizenkét esztendeje a magyar párt oszt szét a maga kénye-kedve szerint. A történtekkel kapcsolatban megszólaló Markó Béla, az RMDSZ elnöke elismerte ugyan, hogy a civil szervezetek egy része az RMDSZ-en keresztül jutott hozzá például a magyarországi pénzbeli támogatásokhoz, de – állítása szerint – a magyar párt csak kényszerűségből vállalta az osztogató szerepet. A Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban Markó azt mondta, hogy "az a román kormány által a szövetségnek mint kisebbségi érdekvédelmi szervezetnek juttatott pénzekkel gazdálkodik. Az alapítvány azonban az összegből civil szervezeteknek is juttat támogatást". Arról viszont nem nyilatkozott a szövetségi elnök, hogy milyen kritériumok, feltételrendszerek alapján történik a közpénzek szétosztása. Szentgyörgyi László szerint önkényesen, preferenciális módon történik az osztogatás. /Szentgyörgyi László: Markó esete a civil társadalommal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

2002. augusztus 2.

Immár augusztusi hagyomány az Erdélyi Sokadalomnak elkeresztelt magyar néptánc és népzene fesztivál, népművészeti kirakodóvásár. Idén augusztus 2-3-án a Szamosújvár melletti Kérőfürdőn rendezik meg, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Communitas Alapítvány, a budapesti Honvéd Együttes és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület támogatásával. Az erdélyi magyar gyermekek néptáncfesztiválon, népi játékokon, kézműves foglalkozásokon, vetélkedőkön, néptáncoktatáson, néptáncgálán tehetik próbára képességeiket. /Erdélyi Sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2002. augusztus 10.

Pénzelosztási botrány fenyegeti az RMDSZ-t - írta a Magyar Hírlap. Mind többen állítják, hogy a szövetség vezetői az úgynevezett Communitas Alapítvány révén főleg hozzájuk közel álló intézményeket , lapokat támogattak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjúja szerint mindez hamis vádaskodás, s nem kizárt, hogy a "támadók" valójában védekezni akarnak. Nem tagadta, hogy a Markó által irányított lap is kapott pénzt, ám jelezte, ez csak egy kiadvány volt a megannyi támogatott közül. Takács szerint az RMDSZ-nek a Magyarországról Erdélybe érkező pénzek hét százalékára van csupán rálátása. "Valóban felmerül a kérdés, hogy a fennmaradó 93 százalékot ki és hogyan osztotta el" - jegyezte meg. /Pénzügyi vita az RMDSZ-ben. Az ügyvezető elnök cáfol a Magyar Hírlapban. = Szabadság (Kolozsvár), aug.10./

2002. szeptember 3.

Szabó Zsolt kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi óraadó tanár dolgozott a Jóbarátnál, a Kriterion Könyvkiadónál, volt megyei könyvtáros, szerkesztette az Erdélyi Szótörténeti Tárat; Nagyváradon és Kolozsvárott részt vesz a felső fokú újságíróképzésben, számos szakmai és civil szervezet tagja. 1991-től a Művelődés folyóirat főszerkesztője. Közben népművelőként járja az országot. Kisiratosra a médiatábor meghívott előadójaként érkezett. A Művelődés az 55. évfolyamnál tart. A folyóirat nehezen és, költségeit a pályázatok, a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium, a MÚRE és a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Communitas Alapítvány, esetenként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével tudják kifizetni. Most készül a szeptemberben megjelenő igen testes (120 oldalas) nyári, összevont szám, amely összefoglalója lesz a romániai magyar képzőművészeti életnek. Szabó Zsolt negyedmagával szerkeszti a lapot: Murad Bettyvel, Sütő Ferenccel és a már nyugdíjas Gábor Dénessel. Van egy megbízható, lelkes, külsős gárdájuk, szakemberek, egyetemi hallgatók. A folyóirat arculata némiképp változott. Egyrészt szűkítették a korábbi évek profilját, mivel egyes cikkek más szakkiadványokban is megjelenhetnek, ugyanakkor szélesítették is. E vonatkozásban először a szociális gondozást említette. A Művelődés felvállalta a településfejlesztés kérdését, a kis tájegységek fejlődési lehetőségeinek megvitatását. /Puskel Péter: Ötvenöt éves a Művelődés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

2002. szeptember 10.

A kolozsvári Krónika aug. 10-i számában kétoldalas összeállítás jelent meg abból a Transindex című internetes fórumon folyó csevegésből, amely az RMDSZ csúcsvezetésének közpénzgazdálkodását, a magyar és román államtól kisebbségtámogatásra kapott összegekkel való sáfárkodását feszegette. Elsőként Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált, de nagyon gyanús körülmények között: a párt szócsövének mondott Romániai Magyar Szóban egy hír jelent meg - éppen aug. 10-én (!) - arról, hogy Takács interjút adott a Magyar Hírlapnak, természetesen cáfolva minden, a szövetséget ért vádat. Ám ezt az állítólagos interjút a balliberális budapesti lap internetes honlapjának nem lehetett megtalálni. Takács szerint hazugság, hogy az RMDSZ vezetői a Communitas Alapítvány révén főleg hozzájuk közel álló intézményeket támogattak. Hazugság, hogy az alapítvány elnökeként Markó Béla kivételezett helyzetbe hozott olyan lapokat s egyéb intézményeket, amelyeket ő maga irányít, illetve amelyek közel állnak hozzá. Az igaz ugyan, hogy Markó lapja (a marosvásárhelyi Látóról van szó) is kapott egy csomó pénzt, de ez csak egy kiadvány volt a megannyi támogatott közül. A Népszabadság aug. 27-i számában Tőkés László püspököt vádolták. A püspök "saját rendezvényének" állítják be a Református Világszövetség európai területi nagygyűlését, amelyet együtt támogatott a leköszönt jobboldali magyar és a még mindig regnáló baloldali román kormány. A Népszabadság a Fidesz lapjának nevezte azt a Krónikát, amelynek egyik társtulajdonosa Verestóy Attila. A Népszabadság elhallgatja, hogy a lap nem adományként kapta a számára megítélt összegeket a megnevezett alapítványoktól, hanem konkrét projektekre és invesztíciós tervekre (pl. egész Erdélyre kiterjedő lapterjesztési és csomagküldő hálózat kiépítésére, amely évtizede várat magára). A Magyar Hírlap aug. 31-i számában Takács Csaba ügyvezető elnök Tőkés püspökről és a Reform Tömörülés tagjairól mint magyar közpénzekből agyontámogatott magánemberekről beszélt, hozzájuk sorolva Szász Jenő udvarhelyi polgármestert és Boros Zoltán tévést is, mi több, a Krónika mellett immár az Erdélyi Naplót is a "legtámogatottabb" lapnak nyilvánította. Ez már ízléstelenség. Időközben folyamatosan jelentek meg más érintettek magyarázkodásai a befolyt és elköltött meg állítólag visszautalt pénzek sorsáról. Előbb Kuszálik Péter "tisztázta" a Markó lapjának számos támogatója közé sorolt, látszólag "ártatlan" Aranka György Alapítványt (Krónika, aug. 24.), majd Borbély László mentegette a Communitast és a forintnyelő automataként működő Bernády Alapítványt (uo., aug. 31.). /Dénes László: Megindult a maszatolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./

2002. szeptember 14.

A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2002. szeptember 16.

A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése előtt a Megyei Képviselők Tanácsa tartott gyűlést. Napirenden szerepelt Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök, illetve a parlamenti képviselők politikai beszámolója, valamint különböző határozattervezetek elfogadása. A megyei elnök beszámolójában többek között a Református Kollégium körül kialakult helyzetről, a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének gondjairól (Aranyosgerend, Bonchida, Aranyosegerbegy) számolt be. Kónya-Hamar Sándor ugyanakkor nehezményezte, hogy az RMDSZ országos csúcsvezetősége bizonyos értelemben pontatlan állításokat fogalmazott meg a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Vekov Károly képviselő a magyar színház és a magyar opera helyzetére tért ki. Szerinte vészjósló jelenség az, hogy a színházbajárás helyett a mai fiatalság inkább tévét néz. Úgy véli, emiatt az intézmény vezetősége is hibás. - Lehet, hogy egyesek jó színházi szakemberek, de biztos, hogy nem jó menedzserek - mondta. Vekov Károly azt is szóvátette, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetését nem érdekli ez a kérdés. Az MKT többek között arról döntött, hogy javaslatot tesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának: a magyar civil társadalom aláírásokkal támogassa az RMDSZ alkotmánymódosító tervezetcsomagját. A határozatot a jelenlévő MKT-tagok látható többséggel elfogadták. Az MKT jelen lévő tagjai ugyanakkor elhatározták: felkérik az SZKT-t, térjen vissza azon döntésére, amellyel a belső választások megszervezését felfüggeszti. /K. O.: Belső választásokat követel az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2002. szeptember 23.

Szept. 21-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ két testülete /SZKT és SZET/ együttes ülését megnyitó Frunda György szenátor, az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ elnöke a szept. 20-i Egyeztető Kerekasztal keretében született javaslatokat ismertette. Mátis Jenő a Reform frakció nevében kezdeményezte, hogy az SZKT-SZET ülésén tűzzék napirendre a szabályzatfelügyelő-bizottság jelentését, az alkotmánymódosításról szóló teljes csomagot, valamint zárt ülésen számoljanak el a romániai magyar nemzeti közösségnek juttatott állami támogatásokról. A javaslatokat a kerekasztal elutasította, akárcsak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet és Tőkés László református püspök, tiszteletbeli elnök azon indítványát, hogy a jövő évi kongresszus előtt belső választásokat tartsanak. A támogatások kérdéskörében úgy határoztak, hogy szintén a következő SZKT-SZET ülésre az Ügyvezető Elnökség erről tájékoztató anyagot készít, amelyet nyílt ülésen vitat majd meg a két testület. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: örül annak, hogy sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben. Az SZKT-SZET plénuma nem szavazta meg a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) által előterjesztett két határozatot. Kolozs megye egyrészt a kongresszus előtti belső választások lehetővé tételét indítványozta, ugyanis szerintük amennyiben ezt nem ejtik meg, a kongresszusra csakis szabálytalan módon kerülhet sor, másrészt pedig kezdeményezte, hogy a civil társadalom szintén aláírásgyűjtéssel támogassa az Operatív Tanács által elfogadott és az SZKT elé terjesztett alkotmányt módosító javaslatcsomagot. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy a Jeremiásokat nem szereti. Aki bízik közössége jövőjében, az vállalja a küzdelmet és a munkát. Emlékeztetett arra, hogy a minap új magyar középiskolát nyitottak meg Máramarosszigeten, a kormánypárttal kötött egyezség értelmében Marosvásárhelyen immár újabb román osztály nélkül indul a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Csángóföldön pedig két csoportban hivatalosan is megkezdődött a magyar nyelv oktatása. Az elkövetkezőkben a népességcsökkenés okait kell vizsgálni, és a teendőket kell meghatározni. Az RMDSZ vezetője rámutatott: az elmúlt időszakban jelentős föld- és erdővagyont juttattak vissza, hátra van az egyházi ingatlanok törvényének mielőbbi alkalmazása. "Föld, erdő, ház", lehetne a következő hónapok legfontosabb jelszava, hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: szociális programokat, munkahelyet, lakást, fizetést kell kínálni a fiataloknak Markó hangsúlyozta: szükséges arról vitázni, hogy miért sürgetik a támogatási rendszerek átvilágítását. Mint fogalmazott, ami a Királyhágómellékén egy néhány napos kudarcos rendezvényre elég, az a magyar színtársulatok négy esztendei költségvetése. A vita során Borbély Zsolt Attila kifejtette: érdemi változásra van szükség a szervezetben. A cél az autonómia megvalósítása kell hogy legyen. Borbély László arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben 2000-ben az RMDSZ nem vállalja az együttműködést a kormánypárttal, akkor a Nagy-Románia Párt (NRP) lett volna az esetleges partnere a Szociáldemokrata Pártnak (SZDP). Borbély kiemelte, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás mintegy 89 pontjából eddig 75-öt sikerült részlegesen vagy teljesen megvalósítani. Vekov Károly leszögezte, egyetért Markó Bélával abban, hogy "magyarpártinak" kell lenni, a kérdés csupán az, hogy milyen magasra állítsák a mércét. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám a pénzügyi számbavételt szorgalmazta, amelyet az "üvegzseb" jegyében terjesszenek ki valamennyi képviselőre. Katona is a kongresszus előtti belső választások megtartását sürgette. Tamás Sándor képviselő tájékoztatása szerint Erdélyben körülbelül 1 millió tízezer hektár erdőterületet sikerült visszajuttatni a volt tulajdonosoknak az utóbbi két évben, ami egyrészt az RMDSZ következetességének köszönhető. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Platform elnöke szerint az RMDSZ eredményes munkát végez. A Reform Tömörülés elnöke, Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, hogy Markó Béla politikai tájékoztatója megpróbálja következetesen elterelni a figyelmet a lényegről. Meglátása szerint kétféle jövőkép, a kisebbségi és az autonóm jövőkép létezik. Takács Csaba ügyvezető elnök elutasította az RMDSZ csúcsvezetőségét ért bírálatokat. Markó Béla úgy értékelte: elvszerű vita folyt. Úgy vélte, önálló magyar közösséget kell felépíteni, amely egyenértékű az autonómiával. Markó Béla elmondta: a Communitas Alapítvány erre az évre 18 és fél milliárd lejt kapott, ebből 11 milliárd lej érkezett be, a pénzt a sajtótermékek, könyvkiadók támogatására, kulturális rendezvények megszervezésére fordították. Ugyancsak kérdésre válaszolva Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: a határon túli magyar fiatalok anyanyelven történő tanulását segítő pályázati támogatás jelentős részét az Illyés Közalapítvány kuratóriuma más célokra fordította. Tudomásunk van arról, hogy 600 millió forintot nem az oktatás támogatására használtak fel. Döntöttek az ügyvezető elnök-helyettes és ügyvezető gazdasági alelnök személyéről. Az előbbi tisztségre Borbély László képviselőt, míg az utóbbira Kerekes Gábor önkormányzati ügyvezető alelnököt választották meg. A képviselők megszavazták, hogy a RMDSZ VII. kongresszusát 2003. febr. 1-2-án tartsák meg, a helyszínére vonatkozó pályázatokat 2002. okt. 15-ig nyújthatják be. /Félig üres, félig tele palack? "Föld, erdő, ház!" - a következő hónapok jelszava. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2002. október 10.

A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2002. október 25.

Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./

2002. október 28.

Okt. 26-án tartotta együttes ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). A két testület együttes ülésének napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai beszámolója, tájékoztató a pénzügyi támogatási rendszerről, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság beszámolója, valamint a kongresszusi mandátumok elosztási elvei és a képviselet kiválasztásának módozata. Ezt követően külön tanácskozott a SZET és az SZKT. Szatmárnémetiben tartják meg az RMDSZ VII. Kongresszusát, 2003. jan. 31-én, döntött az SZKT. Az SZKT üléséről a belső ellenzék képviselőinek többsége távolmaradt, ugyanis egy részük a Kolozsvári Nyilatkozat tizedik évfordulója alkalmával szervezett kolozsvári ünnepségen vett részt. Markó Béla szövetségi elnök az egység kérdésével foglalkozva rámutatott: újabban már az is kiderült, hogy az 1992-ben elfogadott kolozsvári nyilatkozat sem "közös értékünk", hanem az ott kimondott elveket a szövetség egyik-másik csoportosulása megpróbálja kisajátítani. Szerinte sikerült közeledni az autonómiához. Az autonómiához oktatási, kulturális, közigazgatási jog és gazdasági erő szükséges. Markó támadta Tőkés Lászlót és hangsúlyozta az egység fontosságát. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet: a huszadik századi magyar politika nem volt sikertörténet. Az RMDSZ elnöke súlyos erkölcsi kérdésként vetette fel, hogy Tőkés László a román bíróságon indított pert az RMDSZ ellen. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke szerint azoknak az erőknek, amelyek szét akarják verni az RMDSZ-t, nincs mit keresniük a szövetség fórumain. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke védelmébe vette az RMDSZ csúcsvezetését. Szőke Domokos rámutatott: ne csodálkozzunk azon, ha egyesek máshol keresik az igazukat, mert nem találják meg idebent. Sógor Csaba szenátor szerint jó lenne elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ párt vagy érdekképviseleti szervezet. Ha az RMDSZ pártként működik, akkor szerinte nincs szükség belső választásokra. Kiemelte azonban, hogy a Székelyföldön helye van a belső választásoknak, és ennek lebonyolítása elkerülhetővé tenné a szakadást a szövetségen belül. Kelemen Hunor képviselő, SZET-elnök úgy vélte, Tőkés László lépése meggondolatlan és felelőtlen volt. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba elmondta: két perirat van az asztalán: az egyikben a felperes a Nagy-Románia Párt, a másikban Tőkés László, hozzáfűzve, hogy sok a hasonlóság a két dokumentum között. Tokay György képviselő szerint az erkölcsi piedesztálnak vége. Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözölte a Romániai Magyar Nők Fóruma platform megalakulását. Frunda György szenátor, SZKT-elnök szintén elítélte Tőkés László püspököt. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök a romániai és a magyarországi támogatások elosztásának elveiről, felhasználásának módjáról számoltak be a sajtó jelenlétében. A parlamenti képviselettel rendelkező romániai nemzeti kisebbségeknek biztosított költségvetési támogatásból az RMDSZ 2001-ben 9 milliárd 435 millió lejben részesedett. 2002-ben ez az összeg jelentős mértékben, összesen 18,6 milliárd lejre növekedett. Tavaly óta az RMDSZ által 1998-ban létrehozott Communitas Alapítvány kezeli ezt a támogatást. A romániai magyarságnak nyújtott magyarországi támogatások összegének döntő részét Magyarországon osztották el úgy, hogy abba az RMDSZ-nek nem volt beleszólása. Az RMDSZ éppen ezért új támogatási stratégia kidolgozását és életbe léptetését tartja szükségesnek. Összesen 456 küldöttje lesz a következő RMDSZ-kongresszusnak. A küldöttek közé automatikusan bekerülnek a szövetség első számú vezetői mellett az SZKT és a SZET tagjai. Az RMDSZ-en belül működő 10 platform 5-5 küldöttet állíthat. Az RMDSZ területi szervezetei összesen 208 küldöttet választhatnak, vagy állíthatnak, az ifjúság számára 31 küldötti mandátumot tartanak fenn. Frunda György elnök bejelentette három új platform - a Romániai Magyar Vállalkozók Platformja, a Romániai Magyar Nők Fóruma és az Új Baloldal Fórum - megalakulását. /Papp Annamária: Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. Kongresszusa. Markó: Az egység a közösség legfontosabb értéke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2002. október 29.

Okt. 28-án az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Kovács Péter és titkára, Borboly Csaba találkozott Jakab Istvánnal, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnökével. Napirenden a romániai magyar ifjúságot érintő kérdések megbeszélése szerepelt. Előreláthatóan december hónap folyamán megalakul egy munkacsoport, amely elemzi a kivándorlás főbb okait, megoldásokat keres Magyarország elszívó hatásának csökkentésére. A kisebbségi oktatás kérdéskörére vonatkozóan a felek feltérképezik azon területeket, ahol hiányosságokat észlelnek. A megbeszélésen a MIÉRT képviselői bemutatták az elmúlt három évben a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium, az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatásainak összesítését, amelyben a Magyar Ifjúsági Tanácsnak és tagszervezeteinek juttatott összegek indokolatlanul nagyok. A felek megegyeztek, hogy az elkövetkezendő időszakban az arányos elosztás érdekében a különböző elbíráló testületekben közös jelenlétre van szükség. /MIÉRT - MIT találkozó. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 29., 2316. sz./

2002. november 6.

Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) okt. 26-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor, a SZET elnöke tájékoztattak a romániai és a magyarországi támogatásokról. Az Illyés Közalapítványtól érkező támogatások elosztására az alkuratórium hét szaktestülete - összesen 87 személy - hivatott javaslatot tenni. Az RMDSZ szerint "a romániai magyar közösség építkezési programjának megvalósítása érdekében a jelenlegi támogatási gyakorlat újragondolására lenne szükség." A támogatási stratégia kidolgozásába a helyi közösségeket is be kell vonni. Az RMDSZ szeretné, ha az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületeinek összetételére a SZET tenne javaslatot. Az RMDSZ úgy véli, hogy a támogatásoknak nem rendezvény-, hanem tevékenységközpontúaknak (projektközpontú) kell lenniük. Romániában 1994 óta a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban szereplő, parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek támogatásban részesülnek. Az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően az ügyvezető elnökség volt hivatott a költségvetésből kiutalt támogatások kezelésére. A támogatások elosztási rendszerébe az RMDSZ bevonta a civil és a szakmai szféra képviselőit is, és létrehozta a sajtó és művelődési szaktestületeket. Az 1996/27-es törvény életbe lépése után a Kisebbségi Tanács pénzalapjainak kezelésével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) bízták meg. 1998 márciusában bejegyezték a Communitas Alapítványt, amely "céljainak megvalósítása érdekében kizárólagosan a költségvetésből származó pénzalapokat használja fel." 2001-ben a 9 milliárd 435 ezer lejből 2 milliárd 800 ezer lejt a sajtónak, 700 millió lejt könyvtámogatásra, 1 millió 880 ezer lejt közművelődésre, 400 millió lejt az ifjúság támogatására, 1 milliárd lejt az alapítvány székházépítésének előkészítésére, míg 1 milliárd 520 millió lejt programok, állandó alkalmazottak javadalmazására, irodafenntartásra és más adminisztrációs költségek fedezésére ítéltek. 2002-ben a támogatás 18,6 milliárdra növekedett. Ebből 2 milliárd 600 millió lejt sajtótámogatásra, 900 millió lejt könyvtámogatásra ítéltek, míg 450 millió lejt ifjúsági keretként különítettek el. A művelődés 2 milliárd lejt kapott, a programok és adminisztrációs költségek 886 millió lejt tettek ki. Ugyanakkor építkezésre 2 milliárd 400 millió lejt, adminisztrációs költségekre újabb 500 millió lejt, az ifjúságnak 450 millió lejt, az év végi, be nem tervezett sajtótámogatásra, valamint a 2003. első hónapjaira 2 milliárd 500 millió lejt, valamint ingatlanvásárlásra és infrastrukturális fejlesztésre 1 milliárd tartalékot szánnak. /B. T.: Magyarországi és romániai támogatások. A stratégia kidolgozásába be kell vonni a helyi közösségeket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2002. december 6.

Lőrincz György író, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kurátora rámutatott: azzal a céllal alakították meg az alapítványt" hogy egyrészt támogassák a pályakezdő fiatalokat, másrészt pedig azokat, akik megértek már egy tisztes öregkort. Az alapítvány nyújtotta támogatást a mecénások határozzák meg, többnyire az Illyés Közalapítványtól kaptak támogatást; a Hargita Megyei Tanács is támogatta őket, két éve a Communitas Alapítvány is. A támogatóknak köszönhetően 1996-97-ben kiírhatták az első pályázatot, amely az erdélyi magyar faluról szóló szociográfiai írásokra, szerzőkre irányult. Ezt követte az esszépályázat, amelynek díjazott írásait a Látó folyóirat közölte. A novellapályázat szintén sikeres volt, a munkákat ugyancsak a Látó közölte. A regénypályázatra 105 kézirat jött be, a nyertesek munkáit pedig a Pallas-Akadémia Kiadó támogatásával két kötetben meg is tudták jelentetni. Az egyik volt az Orient Lux című regény, Gáspár B. Árpád műve, a másik pedig Zsidó Ferenc, Penckofer János és Balogh László díjazott kisregényeit tartalmazta. A díjosztás és ünnepség mindig november végére esik. Idén először kiosztották a Hídépítő elnevezésű díjat is - ezt ezután minden évben azoknak adják, akik a legtöbbet tették az erdélyi magyar irodalom külföldi megismertetéséért, népszerűsítéséért. Ezt a díjat most posztumusz Szépfalusi Istvánnak, feleségének, Szépfalusi Mártának adták át. A kitüntetett öregek között volt Faragó József akadémikus, Fodor Sándor, Jánosházy György, Marosi Ildikó, Sütő András és Szász János, aki betegsége miatt nem tudott eljönni. A 2003-as évben a figyelmet a kritikára irányítják. /Ferencz Imre: Hagyományos díjazás, hagyományos köszöntés. Beszélgetés Lőrincz György íróval, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kurátorával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

2002. december 14.

Nemrég több mint ötven, Erdély minden részéről érkezett karvezető részvételével Kolozsváron tartotta évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöki tanácsa. A közgyűlés munkálatairól beszámolt Murár Mária, a szövetség marosvásárhelyi körzeti felelőse. A közgyűlésen a Hajnal akar lenni nevet viselő népzenei szakosztály tevékenységét, amely felvállalta a zenei anyanyelv ápolását, népdalosok képzését, a népdalgyűjtést, tánctáborok szervezését, az anyaországgal való kapcsolattartást, dr. Almási István foglalta össze, majd a Gregorián szakosztály értékelése következett. A kolozsvári Schola Társaság gyermektáborokat szervezett, ahol a gyermekek tanulták a gregorián zenét. A fúvós zenekarok tevékenységéről Kelemen Antal adott összegzést: 47 zenekarral tartja fenn a kapcsolatot a rétyi központ, ahol zenetermet, szakkönyvtárat létesítettek. Országos Fúvós tábort szerveztek a Pro Musica Alapítvány segítségével, ahol 150 gyermek 28 bel- és külföldi szaktanár vezetésével tanulhatott. Sógorné Rigó Magda az egyházzenei szakosztály tevékenységét vázolta: a Nádas mentén Aranyosgyéresen és Tordaszentlászlón szerveztek egyházi kórustalálkozót. A tordaszentlászlói találkozón 32 kórus mintegy ezerötszáz dalossal vett részt. A Communitas, az EMKE, valamint az anyaországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával kántor-karnagy továbbképző tanfolyamot szerveztek. A tisztújítás eredményeként a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese (Kolozsvár) lett. A szakosztályok vezetői: iskolai szakosztály: Székely Árpád, gregorián szakosztály: Jakabffy Tamás, egyházzenei szakosztály: Sógor Magda - Kolozsvár; fúvós szakosztály: Kelemen Antal (Réty). /Eredményes négy év mérlege a Romániai Magyar Dalosszövetségnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. dec. 14./

2003. január 4.

Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala állásfoglalást bocsátott ki az Orbán-kormány által nyújtott 2002-es alapítványi támogatásokra vonatkozó vádaskodásokkal, illetve a Medgyessy-kormány támogatási szemléletével és az RMDSZ vezetésének ez irányú "egyeduralmi törekvéseivel" kapcsolatban. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2002 augusztusában a Népszabadság durva támadást intézett Tőkés László püspök ellen a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon megszervezett Európai Nagygyűlése lebonyolításához nyújtott magyar kormánytámogatás kapcsán. Az állásfoglalás szerint az ellenőrizetlen, azóta tényszerűen megcáfolt rágalmak propagálásából nem csupán az ellenséges érzületű média, hanem az RMDSZ vezető politikusai is kivették a részüket. A dokumentum szerint a vita már kezdettől fogva nem a pénzügyekről, nem a magyarhoni támogatási rendszer igazságos vagy torz voltáról, hanem a politikai harcról szólt. Nevezetesen arról, hogy Tőkés Lászlót hogyan lehet kiszorítani a politikából, és lehetőleg tiszteletbeli elnöki tisztségéből is eltávolítani. Az állásfoglalás egy sor tisztázandó kérdést vetett fel: Megfelel-e a valóságnak, hogy a romániai Kisebbségi Tanács 2002. évi 126 milliárdos költségvetéséből a romániai magyarságnak juttatott 18 milliárd lej összegű támogatásnak csak egy részét osztották el nyilvános pályázati úton, a többiről pedig a nyilvánosság kizárásával döntöttek? Igaz-e, hogy e pénzek elosztását a Communitas Alapítvány végzi? Mely, erre hivatott szövetségi testület gyakorolja az ellenőrzés és az elszámoltatás jogát az alapítvány felett? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a romániai magyar érdekvédelem támogatása céljából az elmúlt négy évben mintegy 120 millió forint magyarországi támogatásban részesült? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a - belkörű - szövetségi választások céljaira támogatást igényelt? Az állásfoglalás hasonló felvetéseket tartalmaz az eddig feltehetően 200 millió forint támogatásban részesült Progres Alapítvány működtetésére és felügyeletére vonatkozóan is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke több alkalommal szorgalmazta az anyaországi támogatási rendszer demokratikus jellegű kiszélesítését és a rendszernek a civil, egyházi és politikai szféra három pillérén való kiépítését. A dokumentum szerint nem volna helyes az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalni. /Állásfoglalás támogatási ügyek kapcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-321




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998