udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Corriere Della Sera

1993. január 6.

Fey László szerint Tőkés László püspök nem alkalmas az RMDSZ vezetésére, mert a "hősre és politikusra jellemző személyiségjegyek nem fedik egymást teljesen." A cikkíró Tőkés László 1990-es /!/ nyilatkozatát hozza fel, amikor a Corriere della Serában félreérthetően nyilatkozott, az 1991-es egri tanácskozáson "végveszélyről" beszélve túlzásokra ragadtatta magát. Fey szerint Tőkés László éhségsztrájkja "mindenkit meglepett, mégpedig kellemetlenül, mert nem egyeztette az elképzelését sem az RMDSZ vezetőségével, sem a Demokratikus Konvencióval..." És tovább sorolja vádpontjait Tőkés ellen: nem jó munkatársakat gyűjt maga köré, óriási tekintélye "jócskán erodálódott", ha ő lenne az elnök, az RMDSZ-t újból keményen támadnák... /Fey László: Kongresszus előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

1995. április 1.

A budapesti Csoma Gergely szobrászművész 1977 óta járja a csángó falvakat, sokezer felvételt készített, 1988-ban a Corvin Kiadó /Budapest/ adott ki egy válogatást képeiből. Ikeda Ikuson San, a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke egyben egy kiadóvállalat tulajdonosa érdeklődött Csoma Gergely fotói iránt és februárban megjelent Japánban egy album a csángókról, Kadoi Kijuki szerkesztésében, Csoma Gergely előszavával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2., átvéve a Magyar Nemzetből./

1995. június 16.

Nőknek szóló új magazin jelent meg Margaréta címen, tájékoztatott Bércesi Tünde főszerkesztő, melyet a Corvin Kiadó /Déva/ ad ki. Nyáron két száma lát napvilágot 52 oldal terjedelemben, a május-júniusi és a július-augusztusi. A Margaréta szeptembertől hetilap lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1998. október 25.

Lennert Géza, a Jó Pajtás /Újvidék/ igazgatója elmondta, hogy jelenleg ez az egyetlen hetente megjelenő magyar gyermeklap a Kárpát-medencében. A Jó Pajtás a hatvanas években 25 ezer példányban jelent meg, a háború, az elvándorlás és a pénztelenség miatt jelenleg 5500 a példányszáma. A lap öt évtizede létezik, elődje, a Pionírújság, melynek első száma 1947. jan. 1-jén látott napvilágot. A lap állami támogatása a hajdani 40-50 %-osról 2 %-ra csökkent, ezért privatizálni kellett a gyermeklapot. Pécsett tartották meg a okt. 14-18-a között a Határon Túli Magyarok 7. fesztiválját, ennek keretében megszervezték a Magyar gyermeklapok a Kárpát-medencében című konferenciát. Kárpátalján az Irka /Beregszász/ című gyermeklapot egy házaspár készíti önszorgalomból, Erdélyben több gyermeklap van: Kolozsváron a Napsugár, Szivárvány, Diákabrak, Nagyváradon a Szemfüles /Corvin Kiadó/, Sepsiszentgyörgyön a Cimbora. Szlovákiában a Tábortűz, Horvátországban a Barkóca, amely a nagy kihagyásokkal napvilágot látó Új Képes Újság melléklete, Szlovéniában az Ifi gyermeklap él, az utóbbi a Népújság melléklete. /Magyar Szó (Újvidék), okt. 25./ A felsorolás nem teljes, Vajdaságban például létezik az Útitárs - keresztény gyermeklap, főszerkesztője Utasi Jenő plébános, felelős szerkesztője Cseh Mária. Az Útitárs III. évfolyamának 8. száma októberben jelent meg. Ebben a számban jelezték, hogy cserkészrovat indul a folyóiratban. Ugyancsak az Útitársban olvasható, hogy a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség tisztjei október elején táboroztak Horgoson, a Domus Pacis lelkigyakorlatos házban. /Útitárs (Tóthfalu), október/

2000. január 12.

A dévai Corvin Kiadó új módszertani könyveket jelentetett meg a Tanítók Könyvtára sorozatban: Bárdos Ilona: Az olvasás- és írástanítás néhány kérdése, Erdei Ferenc, Szász Dezső, Schneider N. Antal: Tanítói kézikönyv az összevont osztályok tanítóinak. /Vajnár Ilona: Új módszertani könyvsorozat tanítóknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2001. január 9.

Nagyszebenben, az erdélyi szászok egykori fellegvárában mára a 170 ezres lakosság alig egy százaléka vallja magát németnek. Nagyobb számban élnek magyarok a városban, mint szászok. Mintegy 4100 magyar lakik Nagyszebenben, a lakosság 2,6 %-a, Szeben megyében pedig 4,29 % a magyarok aránya. A megyében a 13 ezer szavazati joggal rendelkező magyar személy közül 3600-an választották az RMDSZ jelöltjét a választáson, tájékoztatott Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeni RMDSZ elnöke. A medgyesi magyarságnak egynegyede sem voksolt az RMDSZ-re. Keresztes Kálmán, a nagyszebeni Goga Octavian Gimnázium matematikatanára, egyben aligazgatója elmondta, hogy a városban mindössze egyetlen óvodában működik magyar tagozat, az elemi és gimnáziumi osztályokat pedig csak minisztériumi engedéllyel lehetett megindítani. A Goga Octavian Gimnáziumban 45-en tanulnak magyarul, a 15-ös általános iskolában 64-en. A VIII. osztályban 14 magyar tanuló van, az első osztályt idén két magyar tanulóval kezdték. Az új polgármester valamikor tanfelügyelő volt, az ő jóindulatának köszönhetően indulhatott az első osztály. Medgyesen azonban 11 tanulóval nem indulhatott meg a magyar első osztály. Az Illyés Közalapítvány segítségével vásárolhattak a nagyszebeniek iskolabuszt, amely a környék falvaiból és a város különböző negyedeiből szedi össze a magyar gyermekeket. A bentlakók költségeinek egy részét szintén a magyarországi közalapítvány fizeti. Valamikor három-négy párhuzamos magyar osztály is indult és az érettségizettek szinte mind bejutottak az egyetemre. Talán épp ez volt a vesztünk, vélte Kazinczy Jenő, aki 1955-től az 1989-es fordulatig volt a gimnázium igazgatója. Aki egyetemet végzett, Ceausescu intézkedéseink megfelelően, nem kerülhetett vissza a városba. Lassan magyar értelmiség nélkül maradt a város. Ötven évvel ezelőtt tizenegy vállalat élén állt magyar igazgató. Mára egy sincs. - Még a kommunizmus idején is gazdag magyar művelődési élet zajlott Nagyszebenben, emlékezett vissza a múltra Kalmár Ferenc, az újjáalakult Polgári Kör vezetője. Színdarabokat, vígjátékokat adtak elő. A helybeliek büszkék újságjukra. A Nagyszeben és Vidéke sokáig havonta jelent meg, később negyedévenként. Ezelőtt egy évvel pénzhiány miatt leállt, de most újraindítják. A lap ezerkétszáz példányban jelenik majd meg és a dévai Corvin Kiadónak köszönhetően ingyen terjesztik. - A nagyszebeni magyarok az RMDSZ főtéri, korszerűsített helységeiben szinte hetente tartanak összejöveteleket. Az ifjúsági szervezet élén Szántó Csilla tanárnő áll. - A városban egyetlen könyvesboltban sem árulnak magyar könyveket. /Szucher Ervin: Túlélni próbál a nagyszebeni magyarság. Két gyermekkel indítottak osztályt az elemiben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2001. január 24.

Újra próbálkozik Hunyad megye magyarsága, hogy önálló lappal szolgálja a területéhez tartozó szórványmagyarságot: megjelent a Hunyad Megyei Hírmondó /Déva, 1. évfolyam 1. szám/. Közéleti lapként mutatkozott be, Csatlós Erzsébet-Zsófia felelős szerkesztő elmondása szerint: "Ez a közéleti lap havonta fog majd eljutni a megye magyarlakta településeire, azért, hogy mi, magyarok megismerhessük egymás munkáját, megvalósításait, bánatait. Lelkes szerkesztői és munkatársai azért dolgoznak, hogy a legkisebb közösségek is érezzék örömét az írott szónak″. A nyolc oldalas folyóirat kiadója a Corvin Kiadó, főszerkesztője Hauer Erich. Az első szám tájékoztatott az RMDSZ életéről, a hazai politika eredményeiről és kudarcairól. Az új kiadvány megyei vállalkozók reklámtámogatásának köszönhetően jelenik meg. /(makay): Hunyad Megyei Hírmondó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Ezen a címen /Hunyad Megyei Hírmondó/ 1994. szeptemberében indult a folyóirat, azonban néhány év múlva megszűnt a lap.

2001. február 14.

Forrai Tibor homoródszentpáli tanár kezdeményezésének köszönhetően megjelent A csillagvirágos leány /Corvin Kiadó, Déva/ című, gyerekszíndarabokat tartalmazó könyv. Előzőleg 1999-2000-ben felhívás jelent meg a hazai sajtóban, melyben az előadható gyerekszínművek összegyűjtését szorgalmazta a szerző. Így állt össze a színdarabos könyv. A könyv második részét Kassay-Vígh Katalin szatmárnémeti tanítónő különböző alkalmakra készült összeállításával gazdagította. /Színdarabos könyv tanítóknak, tanároknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2002. szeptember 19.

Siralmas tankönyvhelyzet, az országban sok tankönyv hiányzik. Csíkszeredán Mihály Géza, a tankönyvekért felelős tanfelügyelő semmi biztatót nem tud mondani. Szerinte is katasztrofális a tankönyvhelyzet. Harmadik osztályban magyarul még nem jelent meg a Polgári nevelés és Tudományok tankönyv, de nem érkezett meg a Corvin Kiadó román és az EDP Kiadó magyar tankönyve sem. A középiskolások tankönyveit egyenesen a kiadóktól rendelik az iskolák, a költségeket a szülők állják. /Takács Éva: Siralmas tankönyvhelyzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./

2002. november 14.

Önálló dévai magyar iskola létrehozása az elsődleges célja a nov. 13-án megalakult Geszthy Ferenc Társaságnak. Geszthy Ferenc várkapitány volt, a XVI. század elején halt meg és hagyatékában úgy rendelkezett, hogy vagyonából iskolát alapítsanak Déván. Az új civil szervezet felvállalja egész Hunyad megye területén a magyar oktatási szférában jelentkező gondok kezelését. A társaság megalapítását Hauer Erich, a helyi Traian Líceum aligazgatója kezdeményezte. Céljuk: magyar iskolák és óvodák létrehozása, a hátrányos helyzetű családból származó diákok támogatása, a kezdő vagy ingázó, továbbá a kisnyugdíjas pedagógusok segítése. Iskolaalapítványként óhajtják majdan működtetni a társaságot. Megszavazták a hét tagú igazgatótanács összetételét, Hauer Erich az elnök és Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója az alelnök. /P. Gy. A.: Geszthy Ferenc Társaság. A dévai önálló magyar iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

2002. november 26.

Megjelent a dévai Corvin Kiadó gondozásában a SZEMFÜLES gyermekmagazin 2003-as kalendáriuma, mely az ismeretek gazdag tárházát nyújtja kis- és nagyobb diákok részére egyaránt. /Kalendárium. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 26./

2003. július 18.

Csire Gabriella és Csire József új könyve /Bűvös dalnok, Corvin Kiadó, Déva/ hangszermesékről szól, a hangszerek sorsalakulását villantja fel. "Hadd nevezzük el a zeneművészet és szépirodalom, a zenetudomány és kultúrtörténet határmezsgyéjén keletkezett új szellemi földrészt hangszermitológiának" - javasolják a kötet szerzői. A szerzőpáros a hangszerek történetének nyomába ered. /Németh Júlia: Hangszermitológia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2003. november 25.

Fülöp István nyugalmazott matematikatanár, a hajdani híres csombordi mezőgazdasági iskola aligazgatója életét az ifjúságnak szentelte. Csombordon több mint négy évtizeden át tanított. Nyugdíjba vonulása után adta ki a Volt egyszer egy iskola - Csombordi Emlékkönyv 1935-1995 /Corvin Kiadó, Déva, 1996/ című munkát. Idén pedig Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? /Tinivár, Kolozsvár/ címen diákantológiát állított össze. A szerző aggodalommal figyeli a fiatalság életének egyre kilátástalanabb voltát: a munkanélküliséget, a tömeges, kényszerű kivándorlást, az alkoholba vagy a kábítószerbe menekülést, és "lámpás" szeretne lenni, világítani a sötétben.A diákantológiát nemrég a nagyenyedi Bethlen Kollégium dísztermében mutatták be. A hetvennyolc éves Fülöp István gazdag pedagógusi munkásságát Csávossy György, a barát és egy életen át munkatárs méltatta. /Józsa Miklós: Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./

2003. december 2.

Évente egy alkalommal a Kárpát-medence más-más régiójában rendezik meg a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági lapok szakmai tanácskozását. Az idei, nov. 27. és dec. 1. közötti rendezvénysorozat házigazdája a Nagyváradon szerkesztett Szemfüles gyermekmagazin volt. Az ötnapos találkozón újvidéki, szabadkai, eszéki, beregszászi, burgenlandi, magyarországi, illetve erdélyi gyermek- és ifjúsági lapok képviseltették magukat. A gyermeklapok helyzetéről, szerepvállalásáról esett szó, majd zárónyilatkozatban rögzítették a közös feladatokat. A gazdag programban egyebek mellett városnézés, a dévai Corvin Kiadó bemutatkozása, nagyszalontai kirándulás és a Medve-barlang megtekintése szerepelt. A rendezvényre időzítve jelent meg a Szemfüles gyermekmagazin 2004-es évkönyve is, igen változatos tartalommal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2003. december 16.

Vajdahunyadon megnyílt vajdahunyadi Fazakas Tibor grafikus tárlata. Tájképrajzai mellett bemutatta román és magyar írók, költők arcképeinek sorozatát is. Elhatározta, hogy megrajzolja a magyar irodalom jeles alakjait. Első nekifutásra 12 arckép született, majd a Corvin Kiadó ösztönzésére még négy portrét készített el, melyeket ki is nyomtattak. A portrésorozat azóta számos erdélyi iskola folyosóinak, osztálytermeinek falát díszíti. Az évek során elkészítette román írók és 20 magyar tudós arcképét is. A marosvásárhelyi Appendix Kiadó megígérte egy kis könyv kinyomtatását a 20 magyar tudós, köztük a 13 Nobel-díjas portréjával. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas Tibor grafikus tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

2003. december 30.

Dec. 19-21. között szervezték Marosvásárhelyen az Irodalmi Kreativitás Verseny országos döntőjét. Az 1993-tól szervezett versenysorozatnak négy évvel ezelőtt váratlanul vége szakadt. A most felélesztett verseny megfelelt a korábbi színvonalnak. A versenynek a Bod Péter Diakóniai Központ adott otthont. Jakab Orsolya szervező közölte: A MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) minden évben szervez irodalmi vetélkedőt. Simon György magyartanár, az egykori versenyek motorja sokat segített. Volt helyi, megyei szakasz, végül az országosat is sikerült megszervezni, és a díjak sem voltak szegényesek. A Lyra Kiadó, a Corvin Kiadó, a Dr. Bernády György Alapítvány, Szabó Péter költő és a Transindex állta a jutalmakat, a versenyt az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány és a Maros-mezőségi Esperesi Hivatal támogatta. /Nagy Botond: Írni csak szabadon, szépen... = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998