udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Csango Neprajzi Muzeum (Zabola)

2004. június 30.

A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

2004. július 10.

Dr. Pozsony Ferenc professzort, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológia tanszékének vezetőjét, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökét nemrég a Csángó Kultúráért díjjal tüntette ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Nevéhez fűződik többek között a Moldvai csángó adattár megteremtése, valamint a Csángó Múzeum létrehozása is. Pozsony Ferenc /sz. Zabola, 1955. ápr. 16,/ a Moldvában élő magyarokkal már kisgyermekkorában kapcsolatba került. A középiskolát Kovásznán végezte, ahol tanárai közül Gazda József és neje, Gazdáné Olosz Ella folyamatosan végzett kutatásokat moldvai magyar falvakban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán Antal Árpád, Péntek János, Vámszer Márta és Vöő István tolmácsolták a csángókkal kapcsolatos szakirodalmat. Pozsony Ferenc 1978-tól már rendszeresen kezdett járni moldvai magyar falvakba. Több mint tíz éven át meglátogatta a Klézsén élő Hodorog Lucát, aki már akkor, a zaklatások ellenére vállalta magyarságát. Ezeknek a kutatásainak eredménye Szeret vize martján – moldvai csángómagyar népköltészet /Kolozsvár, 1994/ Kriza János Társaság Könyvtára/ című kötet, egy moldvai csángó asszony szerteágazó folklórtudását tartalmazza. Az egyetem elvégzése után Kézdivásárhelyen tanított 1990-ig, s a közeli Ojtozi-szoroson át hetente átjárt a moldvai magyar családokhoz. Az 1989-es romániai változások után Péntek János egyetemi professzor megszervezte a néprajz egyetemi oktatását a kolozsvári egyetemen, ahová 1990 őszétől Pozsony Ferencet is meghívta. Pozsony Ferenc tanártársaival 1991-től minden évben alapkutatásokat szerveztek moldvai csángó falvakban, ahol elsősorban a nyelv-, kultúra- és identitásváltást, a gyorsan átalakuló gazdaság- és társadalomszerkezetet, valamint a magyar nyelvű hagyományokat gyűjtötték. A kutatásokból Kolozsvárt a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában a legnagyobb csángó archívumot teremtették meg. Itt őrzik a moldvai magyarsággal kapcsolatos hazai és külföldi szakirodalmat, tanulmányokat, köteteket, filmeket és fényképeket eredetiben vagy másolatban. A dokumentációs anyagot számítógéppel feldolgozták, s annak alapján elkészítették a csángókkal kapcsolatos bibliográfiai adatbázist. Az önálló Csángó Múzeumot Zabolán hozzák létre, 2003. szept. 14-én megnyitották az akkreditálás előtt álló Csángó Múzeum első állandó kiállítását. 2000-ben jelent meg Pozsony Ferenc „Adok nektek aranyvesszőt..." című kötete. /Dr. Pozsony Ferenc: Kapcsolataim a moldvai csángókkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2006. február 18.

A közelmúltban negyven csángó gyerek érkezett Kovásznára. Három faluból valók: Pusztináról, Frumószáról és Klézséből. Nyisztor Ilona, akinek gyönyörű éneklését már New-Yorkban és Los Angelesben is megcsodálták, valamint a költő Duma András és sültüs (furulyás) Legedi-László István készítették fel a gyerekeket. Esemény volt az is, hogy Kovásznán ritkán tapasztalható lelkesedéssel fogadták a Szeret mente küldötteit. Megmozdultak a kisiskolá­sok, az általános iskolások, a cserkészek, s gazdag ajándékcsomagokkal halmozták el a kedves vendégeket. A csángó csoport meglátogatta Ignácz Rózsa emlékszobáját Kovásznán, a Kőrösi Csoma Sándor-emlékházat Csomakőrösön, a Mikes-kastélyt Zágonban és a Csángó Múzeumot Zabolán. A csángók meghívója és a rendezvény fő szervezője az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub volt. /(G-f): Csángók jártak Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2007. augusztus 18.

Simon István kovásznai filozófiatanár kezdeményezte többedmagával, hogy a világtalálkozó alkalmából szakemberek segítségével összegezzék szűkebb pátriája, Orbaiszék múltbéli kincseit, értékeit. Orbaiszék történelme, társadalma és kultúrája címmel augusztus 17-én néprajzi konferenciát tartottak a Pro Museum Egyesület szervezésében a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban, ahol ezúttal bemutatták a Zabola nevezetességei című képes kiadványt és a Zabola műemlékeit ábrázoló fotósorozatot. Nem volt még olyan szakmai találkozó Orbaiszék témával, ahol együtt mutatták volna be kutatásaik eredményeit néprajzosok, történészek, művészettörténészek, építészek, képzőművészek, természettudományokkal foglalkozó szakemberek, ezért jelentős ez a konferencia – hangsúlyozta Pozsony Ferenc néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár. /Fekete Réka: Orbaiszék múltbéli értékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

2008. március 13.

Privát történelem. Történelmi ábrázolások családi térben címmel nyílt kiállítás március 12-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum és a mérai tájház anyagából válogatott tárlat megnyitóját a Tarisznyás együttes fellépése. Az esemény része a Kolozsvári Tavasz című, március 8–15. között zajló rendezvénysorozatnak. /Negyvennyolcról családi térben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2008. május 10.

Zabolán mutatták be a helyi Csángó Néprajzi Múzeum első kiadványát Orbaiszék változó társadalma és kultúrája címmel, amely nemrég jelent meg a Kriza János Néprajzi Társaság, a Pro Museum Egyesület és a Kovászna Megyei Kulturális Központ kiadásában, a megyei tanács támogatásával. A kötetet dr. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora és Kinda István muzeológus szerkesztette, ők is mutatták be. A kötet azoknak a tanulmányoknak a szerkesztett változatát tartalmazza, amelyek a tavalyi Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján hangzottak el a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban tartott tudományos konferencián. /Tanulmánykötet Orbaiszékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

2008. május 29.

A Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) által kiadott öt könyv bemutatóját rendezték május 27-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Pozsony Ferenc, a házigazda elnök felkérésére Vargha Mihály, a múzeum igazgatója az 1879-ben alakult sepsiszentgyörgyi múzeum terveiről szólt. Megújulás előtt áll a határon túli legnagyobb magyar tudományos intézmény: fiatalítja szakembergárdáját, javítja gyűjteményes anyagának feldolgozottságát. Az Orbaiszék változó társadalma és kultúrája című kötet, Kinda István és Pozsony Ferenc szerkesztésében, a Csángó Néprajzi Múzeumnak tavaly Zabolán megtartott konferenciáján elhangzott kérdéseket dolgozza fel. Az Acta Siculica a múzeum 2007-es vaskos évkönyve, amely, Kinga István szerkesztő szerint, ötven tanulmányával sok fiatal szerzőnek nyújtott régészeti-történelmi és néprajzi közlési lehetőséget Székelyföld vonatkozásában. A Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. két kötetét Tánczos Vilmos mutatta be. A Laczkovits Emőke és Szőcsné Gazda Enikő által szerkesztett kiadvány a 2005-ös hetedik vallásügyi konferencia anyagát tartalmazza, az 51 tanulmányból 30 erdélyi vallási témájú. Kovács Zsolt a Fehér János által szerkesztett és írt Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) című kötetet ismertette, amely egy művelődéstörténeti sorozat ötödik láncszeme. Végül Vargha Mihály Almási Tibor: Gyárfás Jenő című könyvét mutatta be, amely a székelyek Munkácsyjának állított emléket. /Háromszéki könyvparádé. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2008. szeptember 17.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső részlegeként működő zabolai Csángó Néprajzi Múzeum 2003. szeptember 14-én nyitotta meg kapuját, azóta kiállítások, néprajzi, helytörténeti szemináriumok helyszínévé vált, és évente eljönnek gyakorlatra a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének hallgatói, akik tanáraikkal együtt leltárba vették és restaurálták az intézmény egyre bővülő tárgyállományát. A gyűjtemény fenntartója a Pro Muzeum Egyesület. Kiadványaik között szerepel a település nevezetességeit bemutató füzet, a falu turisztikai térképe és Orbaiszék változó társadalmát és kultúráját ismertető tanulmánykötet. A múzeumban táborozó fiatal építészek megkezdték Zabola épített örökségének felmérését. A múzeum alapítója a zabolai Pozsony Ferenc néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár. /Fekete Réka: Ötéves a csángómúzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

2008. november 22.

Hetedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű szokásos évi konferencia első felét november 21-én, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei rendezvénysorozat témája az erdélyi magyar tudományos közgyűjtemények mai állapotának és jövőjének lehetséges alakulása. Az EME egykori természetrajzi, történeti, néprajzi, földrajzi gyűjteményeit annak idején jogtalanul államosították, és az intézmény sok éve folytatja harcát azok tulajdonjogának visszaszerzéséért. „Hatalmas értékekről van szó, ez az átmeneti állapot nem tartható sokáig” – jelentette ki Egyed Ákos EME-elnök a konferencián, a tulajdonjogi viszonyok rendezését sürgetve. Az EME jövőre ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra kötetet fognak megjelentetni a kommunista rendszer által elkobzott gyűjteményekről. Ugyanakkor tudni kell, hogy más erdélyi magyar tudományos intézményeket is jogos tulajdonuk visszaszerzése vezérel. A tudományos kutatásokat szolgáló anyagokat német, román és zsidó kiegészítő források összefüggésében kell hasznosítani. Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke előadásában nemzeti önismeretünk felújításának fontosságát hangoztatta. A történelem során a magyarság – önként vagy idegen hatalmak nyomására – sokszor került öntudati válságba. Most a nyolc államba szakadt népet kell saját szellemisége megőrzésére sarkallni, miközben a szomszédok mindnyájan megteremtették saját országukat, és megerősödtek. – Mi nem akarunk senki ellen harcolni, csak saját magunkat akarjuk átmenteni a jövőnek, és ebben az EU lehetőségeket ajánl fel. A globalizációban erkölcsi-szellemi tartalékainkat felhasználva kell haladnunk tovább, nem a beolvadás gondolatával, hanem méltóságunk megőrzésével, mert nem vagyunk más nemzeteknél alábbvalók – hangsúlyozta Görömbei. Üdvözlő beszédet mondott még Bitskey István, a KAB-bal szoros kapcsolatokat fenntartó Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, és Szűcs Edit, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja. Ezután plenáris előadások következtek. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai Mikó-vár épületében található intézmény gyűjteményeit mutatta be. A múzeum alintézményei: a zsögödi Nagy Imre Emlékház és Galéria, a tusnádfalui Borvízmúzeum, a néprajzi, a szabadtéri, a régészeti-történelmi, a természettudományi és a régikönyv-gyűjtemény. . A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményeit Vargha Mihály igazgató ismertette. Az intézmény most csak államosított gyűjteményekkel rendelkezik. Elkezdték az öt belső (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, könyvtár) és öt külső részleg (Gyárfás Jenő Képtár, csernátoni Haszmann Pál Múzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, baróti Erdővidéki Múzeum) anyagának digitális feldolgozását. Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az 1950-ben államosított intézmény gyűjteményeit (történelem, néprajz, természetrajz, helytörténet, tudományos könyvtár, dokumentumtár) mutatta be. Az EME gyűjteményeiről több előadás hangzott el. Nagy-Tóth Ferenc a természettudományi szakosztály gyűjteményeinek múltjáról szolgáltatott adatokat, Sipos Gábor előadásában pedig az intézmény könyvtárának múltját vette számba. Murádin Jenő az EME képtáráról, Vincze Zoltán az érem- és régiségtárról, Tötszegi Tekla a néprajzi gyűjteményeiről, Mihály Melinda a középkori és kora újkori kőtárról, Bogdándi Zsolt pedig a jelenkori gyűjteményekről számolt be. A konferencián első ízben adták át a KAB-díjat, amit, Ferencz István főszerkesztő képviseletében, a csíkszeredai Székelyföld kulturális (de egyben szépirodalmi és tudományos) folyóirat kapott meg. Szintén először ismertették azok névsorát, akik az MTA köztestületi tagságát nyerték el: Asztalos Lajos, Marton Melinda, Magyari Tivadar, Ágoston Klára-Zsuzsa, Pálffy Károly, Fekete Pali-Pista Szilveszter, Kolumbán Vilmos József, Péter A. Sándor, Chirila Emil, Domandi János, Mintas Ioan, Simon Zsolt és Székely Csaba István. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a Gróf Mikó Imre emlékplakettet Gaal Györgynek adományozták. A fiatal kutatóknak szánt Nagy György Emlékdíjat Gergely Orsolya csíkszeredai szociológusnak és Nagy Mihály Zoltán történésznek (EME) nyújtották át. /Ördög I. Béla: Visszaigényli tudományos közgyűjteményeit az EME. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben – VII. Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2009. május 12.

Mintegy száz diák és felkészítő tanár részvételével zajlott Kovászna városban a hétvégén a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő. Az országos szintű anyanyelvi vetélkedőn 20 csapat vett részt. Erdély Judit, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) alelnöke köszöntötte a jelenlevőket. A középiskolások versenyének játékvezetője Tapodi Zsuzsa, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára volt. A verseny után a diákok ellátogattak Kézdivásárhelyre és a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumba. /Kovács Zsolt: Anyanyelvápoló diákvetélkedő Kovásznán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2009. július 4.

Immár tizenöt esztendeje a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói nyaranta a zabolai néprajzi múzeumban és néhány esztendeje az ugyanitt megnyílt Csángó Múzeumban gyakorlatoznak. Idén Páván végeznek gyűjtőmunkát, a viseletről, táplálkozási szokásokról, a szállításról, népi bútorzatról vallatják a helyieket. Aki nem takarít egy múzeumban, nem varr meg egy elszakadt viseletet, nem ragaszt meg egy cserepet és nem készít leltárt egy gyűjtemény új, még be nem írt darabjairól, az nem kerül közvetlen kapcsolatba tanulmánya tárgyával. Ilyen sziszifuszinak tűnő, de hasznos munkát végeznek jelenleg a kolozsvári, szegedi, pécsi, budapesti néprajzosok Pozsony Ferenc egyetemi tanár vezetésével, egy-egy napot pedig székelyföldi és moldvai csángó körútnak szánnak. /Fekete Réka: Néprajzi terepgyakorlat élesben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. július 4.

Immár tizenöt esztendeje a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói nyaranta a zabolai néprajzi múzeumban és néhány esztendeje az ugyanitt megnyílt Csángó Múzeumban gyakorlatoznak. Idén Páván végeznek gyűjtőmunkát, a viseletről, táplálkozási szokásokról, a szállításról, népi bútorzatról vallatják a helyieket. Aki nem takarít egy múzeumban, nem varr meg egy elszakadt viseletet, nem ragaszt meg egy cserepet és nem készít leltárt egy gyűjtemény új, még be nem írt darabjairól, az nem kerül közvetlen kapcsolatba tanulmánya tárgyával. Ilyen sziszifuszinak tűnő, de hasznos munkát végeznek jelenleg a kolozsvári, szegedi, pécsi, budapesti néprajzosok Pozsony Ferenc egyetemi tanár vezetésével, egy-egy napot pedig székelyföldi és moldvai csángó körútnak szánnak. /Fekete Réka: Néprajzi terepgyakorlat élesben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. július 22.

A setétpataki anyanyelvi tábor lakói Uzonkafürdőn, az ottani új strandon töltötték az együttlét tizedik napját. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége tizenöt éve szervezi több támogató – köztük a Nemzeti Alapprogram és a Kovászna Megyei Tanács – segítségével a Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor rendezvényeit, előbb Kommandón, Zabolán, Illyefalván és több éve rendszeresen a setétpataki panzióban. Az idei résztvevők háromszéki anyanyelvi vetélkedők díjazottjai, Erdély szórványvidékeiről, Párkányból (Szlovákia), Pélmonostorról (Horvátország), Zentáról (Szerbia), valamint az anyaországi Veszprémből érkezett középiskolások és kísérőik voltak. Az AESZ ügyvezető elnöke, Ördög-Gyárfás Lajos a háromszéki nevezetességekről készült DVD-t mutatta be. Dr. Tapodi Zsuzsanna, a Sapientia EMTE tanára Kazinczy Ferenc 1816-os Erdélyi leveleiből idézett: ,,Magyarország nem ismeri Erdélyt. Megszokván venni utunkat, valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik, melyet nem illik nem ismernünk. ” Dr. Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársának vetített képes előadása arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy mennyi mindent köszönhet a magyar és európai kultúra a Háromszéken született vagy itt tevékenykedő, könyveket író és gyűjtő embereknek. Zabolán, a Csángó Múzeum udvarán az intézményt megteremtő dr. Pozsony Ferenc kolozsvári professzor a csángókról tartott előadást. A Székely Nemzeti Múzeum játékgyűjteménye pedig a nagy diákokat sem hagyta hidegen. Dr. Péter Sándor a háromszéki személy- és helynévanyagról tartott előadást, dr. Zsigmond Győző professzor pedig a népi gombaismeretről. Hiripi Erzsébet pedagógus a nagybányai Németh László Líceumból érkezett. A megyében két magyar tannyelvű középiskola van, a másik Máramarosszigeten. Apad a gyermeklétszám, egyre többen román iskolába íratják gyerekeiket. Szórád Endre tanár egy párját ritkító intézményből, a délvidéki Zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumából érkezett Setétpatakra. Ez a középiskola egész Vajdaságból toborozza a kiemelkedő képességű tanulókat. Létezik a régióban egy másik tehetséggondozó magyar gimnázium is, mégpedig Szabadkán, mely Kosztolányi Dezső nevét viseli. Zenta különben 26 000 lakosú község, lakóinak nyolcvan százaléka magyar. Csongrádi Zsófia tanárnő a felvidéki Párkányról és környékéről jött tanulókat hozta. /Kovács B. András: Setétpatak élménye (Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

2009. augusztus 6.

A zabolai Csángó Múzeumban látható Petrás Mária népdalénekes, csángó iparművész Mária erejével című, június végén megnyílt, közel huszonöt kerámiát bemutató képzőművészeti kiállítása. Petrás Mária alkotásai a moldvai csángók sajátos életvilágát, vallásosságát, kultúráját és értékrendjét tükrözik. Vetró B. Sebestyén András brassói rajztanár többek között azt írta munkáiról: „Egyes alkotásaiban mintha a csángó falvak imái és énekei öltenének testet. Az ő kerámiáiban érezni lehet a csángó közösség ősrégi kultúráját, népművészetének kialakulását, erős hitének megtartó erejét. Munkái a megtartó egységet jelképezik, a csángó öntudat, a magyarság megtartó egységét. ” /Fekete Réka: Petrás Mária munkái Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

2009. augusztus 19.

A moldvai Lábnyik faluban tartották a IX. Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemet augusztus 11-16-a között. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) szervezésében zajló rendezvény Csángóföld kultúrájával és hagyományaival ismertette meg a résztvevő egyetemistákat. A kilenc éve életre hívott erdélyi kezdeményezés során a részt vevők ezúttal rendhagyó módon a moldvai csángó falvakat, a gyimesi ezeréves határt, a bukovinai kolostorokat, illetve Suceava és Bákó városait keresték fel. Az érdeklődők betekintést nyerhettek a lábnyiki, pusztinai, magyarfalusi és lujzikalagori magyar csángók népszokásaiba és életvitelébe. Hat napon keresztül hang- és képanyagokat is gyűjtöttek a fiatalok, és a magyar nyelvápolás szomorú helyzetéről is tájékozódhattak: a 9000 magyarul beszélő gyermek közül mindössze 1500-an vehetnek részt fakultatív magyarórákon, ráadásul egyetlen faluban sem tartanak anyanyelvű szentmisét a katolikus csángó-magyaroknak. A tartalmas programot Háromszéken, a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban zárták. A szabadegyetemen megjelent Solomon Adrián, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke is. /Néprajzi nyári egyetem Lábnyikban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2009. november 14.

Csíkszeredában mondták, hogy csángó vagyok, ott tudtam meg, hogy sem román, sem magyar nem vagyok. – A templomban úgy tanultam meg a Miatyánkat románul, hogy nem értettem. Ezeket a gondolatokat moldvai csángó származású fiataloktól jegyezték le, akik felsőfokú iskolákat végeztek, életükkel, hivatástudatukkal példát mutatnak otthon maradt falustársaiknak. Nem felejtették el, hogy honnan jönnek, mit hoztak otthonról. A tíz csángó fiatal jelen volt azon a bákói konferencián, melyet a budapesti Teleki László Alapítvány októberben szervezett Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák/A moldvai csángók címmel. Bogdán Tibor Magyarfaluban született, ott nevelkedett, jelenleg a csángó ügyek elkötelezettjeként keresi kenyerét Budapesten, a Máltai Szeretetszolgálat mellett működő Csángó Koordinációs Irodában, és a Csángó Tükör főszerkesztőjeként ad hírt a világnak szülőföldjéről. A csíkszeredai József Attila Gimnázium igazgatónője, Bartha Erzsébet és Györgydeák Lajos csíkmenasági plébános úgy él a fiatalok emlékezetében, hogy nélkülük nem bírták volna ki Csíkszeredában, a családtól távol, és egy olyan környezetben, ahol csúfolták, lenézték őket. A magyarfalusi Pogár Róbertet Gergely István plébános irányította a papi pályára. Veszprémben végezte el a teológiát, Olaszországban egyházjogot tanult, két éve Murakeresztúron plébános. Pogár szerint a magyar mise ügyében stratégiát kellene változtatni, aminek alapja a párbeszéd lenne, vegyes bizottságot kellene létrehozni. Petrás Máriát énekesként, képzőművészként sokfelé ismerik, legutóbbi nagy sikerű, Mária erejével című kerámiakiállítását a háromszéki közönség is láthatta a zabolai Csángó Múzeumban. Nem Petrás Mária az egyetlen csángó fiatal, aki a népi kultúrából meríti az életéhez szükséges eligazítást, a magyarfalusi Iancu Laura ezt ekképpen fogalmazta meg: ,,A néprajzban, a népi kultúrában látom azt a hidat, ami összeköt azzal a világgal, ahová tartozom. ” Iancu Laura Budapesten tanítóképző főiskolát és párhuzamosan teológiát végzett, majd beiratkozott politológiára, jelenleg doktori dolgozatát írja. Laczkó Flórián Lábnyikból indult, jelenleg a horvát határ melletti Zákányban plébános. A külsőrekecsini Ignácz Mónika kicsi korától festő akart lenni, és el is érte. Vizuális és kommunikáció szakon végezte a főiskolát Nyíregyházán, utána a pécsi képzőművészeti egyetemen tanult, már csak a szakdolgozatot kell megírnia. A lujzikalagori Solomon Adrián Budapesten diplomázott a külkereskedelmi főiskolán, jelenleg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A somoskai Benke Grátzy jelenleg Gyöngyösön zenész, művelődésszervező főiskolát végzett. /Fekete Réka: Nem felejtették el, honnan indultak (Csángó fiatalok itthon és Magyarországon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998