udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Csiki Lapok

1992. június folyamán

Egyed Ákos foglalta össze a honismereti tevékenység helyzetét. Az 1989-es változás után a Művelődés folyóirat továbbra is folyamatosan foglalkozott ezzel a kérdéssel, emellett a megújuló lapok közül néhány már a címével is jelezte a helytörténeti jelleget /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Székely Újság (Kézdivásárhely), Szamosmente (Dés), Aranyosmente (Torda), Szabadság (Székelyudvarhely), Csíki Lapok (Csíkszereda), Kalotaszeg (Bánffyhunyad), stb./. Különösen a történelmi ismeretek terjesztésében eredményes munkát vállal a Székelyudvarhelyen megjelenő két folyóirat, a Székely Útkereső és a Székelység /alcíme: A Székelyföldet és népét ismertető folyóirat/. A kolozsvári Szabadság napilap melléklete, az Erdélyi Híradó kitűnt helytörténeti anyagok közlésében, így Kolozsvár régi utcaneveiről Asztalos Lajos értekezett. A Háromszék a megye településeit ismertette, a sajnálatosan megszűnt Székely Újságban pedig Binder Pál és Cserey Zoltán Kézdivásárhely gazdag 1848-as hagyományait ismertette. Értékesek a székelyföldi honismereti füzetek, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által kiadott Múzeumi Füzetek sorozat és Csíkszeredában az Útravaló kiadvány-sorozat. Sepsiszentgyörgyön adják ki a Tulipán Füzeteket ismeretterjesztő folyóiratként. Egyed Ákos összefoglalójában kiemelt két könyvet, "amely a helytörténet és az egyetemes magyar történelem határmesgyéjén helyezkedik el": az egyik a Marosvásárhely és vártemploma /Budapest, 1990/ című, Medvigy Endre által szerkesztett tanulmánykötet, a másik a Pataki József válogatásával készült Kolozsvári emlékírók /1603-1720/ (Kriterion, Bukarest, 1990) című kiadvány. /Egyed Ákos: Honismereti tevékenység az erdélyi magyarság körében. = Művelődés (Kolozsvár), jún./

1990. augusztus 21.

Megjelent a Csíki Lapok első száma, a hetilap főszerkesztője Székedi Ferenc. /Csíki Lapok (Csíkszereda), aug. 21./

1990. szeptember 21.

Az RMDSZ Hargita megyei szervezete rendezte Gyergyószárhegyen, szept. 21-én a Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozását. Az ismerkedést, a reális helyzetfelmérést tűzték célul, hogy kidolgozhassák a kapcsolattartás módját és javaslatot tegyenek a magyar nyelvű oktatás védelmére. Papp Kincses Emese, az RMDSZ Hargita megyei titkára tartotta a bevezetőt, dr. Demény Lajos történész, szenátor pedig a vitaindító előadást. A hazai oktatás helyzetéről beszélt Bíró István, a Tanügyminisztérium képviselője, a Hargita megyei iskolákról Tánczos Vilmos, a szlovákiai magyar oktatásról Kovács László, a somorjai magyar gimnázium tanára, a kárpátaljairól Balogh Rozália beregszászi tanár, a jugoszláviairól Tóth Lajos, az Újvidéki Egyetem módszertani tanszékének tanára, a magyarországiak nevében Tóth Pál Péter, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszélt. A megjelentek találkoztak az ugyancsak Gyergyószárhegyen ülésező Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaival. A következő napon, 22-én a moldvai csángómagyarokat keresték fel, 23-án pedig részt vettek a zágoni Mikes Kelemen emlékünnepségen. /Borbély László: Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozása Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Dr. Demény Lajos előadásából részleteket közölt a Csíki Lapok. Romániában összesen két osztálynyi óvónőt és tanítónőt képeztek magyarul, évente tehát maximum 36 óvónő és 36 tanítónő kezdhette meg pályáját. Jelenleg több mint 1200 magyar óvónőre és tanítónőre lenne szükség. Ebben az évben húsz liceális osztály indult 850 diákkal. Jelenleg öt önálló és három tagozatos magyar tanítóképző működik. Mintegy 1500 tanítónő és óvónő képesítés nélkül dolgozik, számukra ősztől lehetővé válik az oktatás, szünidő alatt járnak tanfolyamra. Nagyon kevés önálló magyar középiskola van, harcolni kell önálló iskolákért. Maros és Brassó megyét kivéve Erdélyben a magyar nyelvű oktatás hagyományos központjaiban mindenütt létre tudták hozni a magyar iskolákat. Óriási a tanárhiány, 1995-ig több mint 5000 tanár hiányzik a romániai magyar oktatásból, jelenleg még 520 magyartanárra lenne szükség. Demény kifejtette: amennyiben nem sikerül önálló magyar egyetemet létrehozni, akkor az egyházakkal közösen saját magánegyetemet kell kialakítani. /Helyzetjelentés az oktatásról. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 2./

1990. szeptember 28.

Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban címmel jelent meg az RMDSZ álláspontja. A teljes nemzeti szabadság megadása minden együttlakó nép számára, kisebbségi törvény kidolgozása, nemzetiségi minisztérium felállítása, önálló magyar televízió- és rádióadás, önálló anyanyelvi oktatás, Bolyai Egyetem visszaállítása, gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, anyanyelv szabad használata, magyarellenes uszítás megszüntetése, a kolozsvári konzulátus újbóli engedélyezése - ezek a főbb követelések. /Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Az RMDSZ-nek ezt az állásfoglalását magával vitte Bárányi Ferenc képviselő, és átadta az Európa Tanács képviselőinek Strasbourgban, ahol a romániai parlamenti küldöttség tagjaként, az RMDSZ képviselőjeként jelent meg és fölszólalt szept. 27-én. Elmondta, hogy a kétmilliós romániai magyar nemzetiség szükségesnek tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatás visszaállítását. Bárányi Ferenc tárgyalt Catherine Lalumiere asszonnyal, az ET főtitkárával is. /Beszéd Strasbourgban. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 9./

1991. január 15.

A kilencven esztendős Domokos Pál Péter a vele készült beszélgetésben visszatekintett életére. Amikor csíksomlyói tanítóképzőben tanítani kezdett, székely népviseletben jelent meg vasárnaponként, ezzel is segített abban, hogy az emberek újra viselni kezdjék a népviseletet. Megtartotta az Ezer székely leány napját, amellyel hagyományt teremtett. Népművészeti kiállítást rendezett Csíkszeredában, Orbán Balázs ünnepséggel egybekötve. Megszervezte a tanítóképző énekkarát, bejárta velük Csíkot. Jó barátja volt Venczel József /1913-1972/, a zsögödi Nagy Imre festőművész, továbbá Vámszer Géza. Domokos Pál Péter elismerte: aki Székelyföldön él, az nehéz iskolát jár, de a székely élet jobban emberré neveli gyermekeit. /Székedi Ferenc: Beszélgetés a kilencven esztendős Domokos Pál Péterrel. = Csíki Lapok (Csíkszereda), jan. 15./

1991. február 23.

A Csíki Lapok (Csíkszereda) 25. számának megjelentetése után ideiglenesen beszüntette megjelenését. Azt ígérik, ha sikerül új, korszerű nyomdatechnikával megjelenni, újból jelentkeznek. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23-24./

1991. március 16.

Hargita megyében nincs megyei RMDSZ-szervezet, hanem Csíknak, Udvarhelynek és Gyergyónak önálló szervezete van. A Csíki RMDSZ-szervezet új elnököt választott Székedi Ferenc újságíró személyében. A csíki vezetőségben személyi ellentétek voltak. Székedi bízik abban, hogy újraindul a Csíki Lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./

1992. február 21.

Romániában veszélybe kerültek a lapok, az utóbbi időben tíz-hússzorosára emelték a papír árát és a nyomdai költségeket. A román nyelvű kormánypárti lapokat ez nem érinti érzékenyen, mert állami támogatást kapnak. A papír árának emelése elsősorban a kisebbségi, a magyar sajtót érinti. Valószínűleg ez volt a cél. Nagyváradon 1990. febr. 9-én jelent meg a Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilapja. A napvilágot látott számok sokat tettek a partiumi magyarság öntudatának ébresztéséért. Több hónapja gazdasági okok miatt szünetel a lap megjelenése. Gittai István költő, a lap munkatársa elmondta, hogy igyekeznek pénzt gyűjteni, hogy újraindulhasson a Kelet-Nyugat. Gyászszalaggal jelent meg késéssel a Látó irodalmi folyóirat Marosvásárhelyen a következő felirattal: Folyóiratunk mindaddig felfüggeszti megjelenését, amíg a kormány nem hoz határozatot a kultúra támogatásáról. Káli István író magyarázattal szolgált. A Romániai Írószövetség számára biztosított támogatásból a kolozsvári Helikon és a marosvásárhelyi Látó ötmillió lejt kapott, emiatt a Látó negyedévi antológia lett a folyóiratból. Alapítványt hoztak létre a lapok támogatására. Csíkszeredán 1990. aug. 21-én elindították a Csíki Lapok hetilapot, de egyre nehezebb körülmények között lát a hetilap napvilágot. Csíkszeredán a Hargita Népe napilap 1990-ben 57 ezer, jelenleg viszont csak 25 ezer példányban jelenik meg. Saját nyomda kellene a Székelyföldnek. /Botlik József: Veszélyben a magyar lapok! = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 21./

1998. március 24.

Az Erdélyi Napló a sajtótámogatás rendszerét, a támogatás arányait vitatta, ezt tette Ferenczes István is, aki szerint Csíkszereda Erdély egyik sajtóközpontja lehetett volna, hiszen a Hargita Népe mellett egy időben itt jelent meg az Új Sport, a Tromf, az Ifi Fórum, a Csíki Lapok, a Csíki Krónika stb. A támogatást azonban nem kapta meg az Ifi Fórum, holott prioritást élvezett az ifjúsági sajtó támogatása. Ferenczes a Romániai Magyar Újságírók Egyesületét, a MÚRÉ-t hibáztatta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 24./

2000. november 16.

Hetvenéves a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/. Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre zsögödi festőművész és Vámszer Géza tanár gyakorlati irányításával 1930-ban megnyílt a Csíki Székely Múzeum Egyesület által alapított Csíki Székely Múzeum első kiállítása Csíksomlyón. Több mint 140 egyház- és képzőművészeti, valamint néprajzi tárgyat állítottak ki. A múzeumalapításra Domokos Pál Péter a következőképpen emlékezett vissza. "...művészeti kiállítást rendeztem. Fontosnak találtam a festékeseket - azokot a festékeseket, amiket nem bolti festékkel, hanem növényi festékkel festettek az asszonyok -, amelyeknek a színét nem vette el a nap, és a különféle szőtteményeket. Elvittem Demes nénit Szentkirályról és Ferencz Benjáminnak az édesanyját Pálfalváról. Azok a kiállításokon, vagy a somlyóin, vagy a szeredain szőttek, hogy akik jöttek a kiállításra, lássák, hogy(an) szőnek. Behoztam a madarasi embert, aki csinálta ott a korsót és az edényeket. Mindenfélét csinált. Ki is égettünk egy csomó mindent. Elhoztam Vass Áront, aki a medvéket készítette. Alcsíkról felhoztam Kristó bácsit, aki székeket faragott. Nagy Imrének a képei a csíksomlyói kiállításon voltak először nyilvános kiállításon a falakra aggatva. A különféle plébániákról a szép szobrokat, szép képeket vittem és kiállítottam. Tehát mindent, ami jellemző volt Csíkra, azokat megmutattam." 1937-ben a Csíki Lapok még említette a múzeum gyűjteményét, mely akkor Csíksomlyón volt. Ezután a római katolikus gimnázium különböző termében s padlásán hányódott a gyűjtemény, s szünetelt a múzeumi tevékenység. 1946-ban Kovács Dénes festőművész-rajztanár hozzákezdett a kallódó alapgyűjtemény újraleltározásához, az intézmény újraalapításához, később hivatalosításához. - A Csíki Székely Múzeum a vegyes múzeumok rendjébe tartozik. 88 315 régészeti, történelmi, tudomány- és technikatörténeti, ékszer, fegyver és numizmatikai, 61 556 diapozitív, fotó és fotónegatív, 8655 néprajzi, 7725 képző- és díszítőművészeti, 7567 régi könyv és levéltári, 6271 hagyatéki, 4984 természetrajzi, 21 népi építészeti tétel található gyűjteményeiben. Nagy Imre festőművész végrendeletében minden alkotását, levelezését, kéziratait, könyvtárát azzal hagyta a múzeumra, hogy az legyen művészi tevékenységének emlékháza. A szabadtéri részleg faházakat és székely kapukat őriz. Az évforduló megünneplése nov. 17-én kezdődik ünnepi ülésszakkal. A következő két hétben négy kiállítás-megnyitó és egy rajzverseny lesz. Az ünnepi ülésszakon ismertetik a LXX éves Csíki Székely Múzeum emlékkönyvét. /Szabó András múzeumigazgató: Hetvenéves a Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

2001. december 14.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998