udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Csiki Televizio

1994. április 12.

A KAHO Phoenix Kft /Csíkszereda/ kábeltelevízió tulajdonosa, Szőke Béla mérnök elmondta, hogy 5200 előfizetője van, hét műholdas adás vételére alkalmas. Naponta négy órás magyar nyelvű műsoruk van, ebből egy órás saját készítésű. A Duna Tv-vel műsortovábbadásra szerződtek. Szeretné megszerezni a szabad frekvenciát. Ez nem olyan egyszerű. A nagyváradi televízió például hiába indult a pályázaton, a jogot az a cég nyerte el, amelyet egy Olaszországban élő volt vasgárdista támogatott. Bejegyezték már a Csíki Televízió Alapítványt is. /Magyar Nemzet, ápr. 12./

1998. január 23.

Jan. 23-án a csíkszeredai Kriterion Házban bemutatták Baracs Dénesnek, az MTI bukaresti tudósítójának az A Hét hasábjain 1993 óta megjelent írásait tartalmazó Chansonévek /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyvét. A könyvbemutatón Székedi Ferenc, a Csíki Televízió főszerkesztője méltatta a könyvet. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

1999. december 15.

Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő legújabb történelmi tárgyú könyve Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ címmel jelent meg. A szerző elmondta, hogy ebben a munkájában eredeti forrásokat tárt fel. A Székely Levéltár kiadatlan okleveles forrásait dolgozta fel. A társadalmi és történelmi események mellett a társadalmi mobilitást is próbálta érzékeltetni. A könyvben két katonai lustrát dolgozott föl, az 1681-85-ös összeírást és az 1704-es Rákóczi lustrát, melynek Csíkra és Gyergyóra vonatkozó adatai nagyon pontosak. Új a könyvben az 1721-es összeírás, ami forráskiadványnak is, tekinthető, és a csíki települések esetében az 1750-es összeírás. Garda úgy érzi, hogy a források földolgozása tekintetében a könyv alapmunkának számít. - A szerzőt Gyergyószentmiklós városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. - Dr. Garda Dezső a kitüntetéssel járó négymillió lejt egyenlő arányban elosztva a város római katolikus egyházi Szeretetkonyhájának, a helyi református és örmény katolikus egyházaknak, valamint a sérült fiatalok Támasz Klub napközi otthonának adományozta. /Gál Éva Emese: Főnépek, lófők, gyalogkatonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1999. december 28.

Országszerte megemlékezéseket tartanak az RMDSZ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Szatmárnémetiben a Szatmár megyei RMDSZ december 27-én ünnepi választmányi gyűlést tartott, s ebből az alkalomból felavatták a felújított székházat is. Brassóban dec. 28-án volt az ünnepi megemlékezés, ugyanezen a napon történt Sepsiszentgyörgyön is. Csíkszerdában Ünnepi Kerekasztalt tartottak. A fórumot közvetítette a helyi kábeltelevízió, a Csíki TV is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 28. - 1629. sz./

2000. szeptember 5.

Romániai fiatal kisebbségi írók találkozóját szervezte meg szept. 1-3-a között Csíkszeredában a Tilos Alapítvány. A találkozón albán, szlovák, német, ukrán és magyar fiatal írók beszélgettek saját gondjaikról, kiadási lehetőségeikről, ismerkedve egymással, a helyi írott és elektronikus sajtó képviselőivel, valamint a várossal. Az első napon az elektronikus sajtó, a Csíki TV, valamint a Rádió 21 szerkesztőivel a Tilos Kávéházban találkoztak. A német kisebbség képviselője cáfolta azt a tévhitet, miszerint a német lakosság erdélyi kivándorlása után megszűnt az erdélyi német irodalom. Elhangzott, hogy szükség van a fordításokra és a közös nyelv a román, hiszen a nyelvi korlátok nem engedik meg az eredeti írások ismeretét. /(Daczó Dénes): Kisebbségi fiatal írók találkoztak Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2000. szeptember 25.

Szept. 23-24-én Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A rendezvényen szó esett az erdélyi újságíróképzésről, a szakma sajátos kérdéseiről, a romániai magyar sajtó kilátásairól és lehetőségeiről. A szakmai tanácskozások mellett számos könyvbemutatóra is sor került, és átadták az egyesület 1999. évi díjait. Riport műfajban nívódíjat kapott Gittai István, a Bihari Napló szerkesztője, a tévés szakmában kifejtett tevékenységükért elismerésben részesült B. Nagy Veronika és Sánta Ádám, a bukaresti televízió munkatársai. Fotósdíjat vehetett át Nitescu Alexandru, a Bihari Napló fényképésze, pályakezdő díjat kapott szintén a B. N. munkatársa, Kulcsár Andrea. Dicséretet kapott Simon Gábor, a marosvásárhelyi rádió munkatársa, Puskel Tünde Emese, a Duna Televízió aradi tudósítója és Becze Zoltán, a Csíki Televízió szerkesztője. A Pro Amicitia díjat Dan Pavel politológus érdemelt ki. Szept. 23-án az eltelt tíz év mérlegét vonta meg a jelen levő közel száz újságíró-szerkesztő. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Márton Árpád parlamenti képviselő és Gáspárik Attila színművész, az országos audiovizuális tanács tagja. A Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Bátai Tibor elmondta: a magyar kormány által kitűzött nemzeti integrációs célok eléréséhez nélkülözhetetlen a korlátok nélküli kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás szabadságának megteremtése. Hozzátette: nem csak arról van szó, hogy a budapesti média műsorokkal lássa el a kárpát-medencei régiókat, hanem arról is, hogy a régiók saját arcukat is megmutathassák, s ne csak Budapestnek, hanem egymásnak is. A jubileum alkalmából Mihai Miron, a Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületének elnöke díszoklevelet adott át a MÚRE-nak. Este az árkosi Szentkereszthy-kastélyban díszoklevéllel jutalmazták azt a több mint nyolcvan kollégát, akik az egyesület fennállása óta jelentős mértékben vállaltak részt annak munkájában. A díjkiosztáson fellépett a Vox Humana kamarakórus, Boros Zoltán, Dévai Nagy Kamilla és a kárpátaljai Csobolya József. /Nagy Zsuzsanna: Árkoson ünnepelt a romániai magyar sajtó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./ Bátai Tibor a MÚRE-nek mint szakmai szervezetnek az egész magyar nemzeti közösség életében betöltött súlyát, jelentőségét ecsetelve. "A médiának megvannak az eszközei ahhoz, hogy a huszonegyedik század visszaadja egy részét annak, amit nemzetünktől a huszadik elvett: a szellemi egymásra találás és együttélés lehetőségét, a magyar nemzet jövőjének együtt történő megalkotását." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ugyanezt a gondolatot emelte ki beszédében: az, hogy a mi közösségünk ki tud-e bontakozni, el tud-e indulni a gyarapodás útján, nagymértékben a sajtótól függ. /(ágopcsa): Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./

2000. október 27.

A Csíki Területi RMDSZ kezdeményezésére okt. 25-én összegyűltek a csíki települések önkormányzati képviselői, megalakították a Területi Önkormányzati Tanácsot, amely a hét végén országos szinten is tanácskozást és tisztújítást tart Sepsiszentgyörgyön. /Daczó Dénes): Megalakult a Csíki Területi Önkormányzati Tanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2000. október 27.

Több évvel ezelőtt alakult meg a Csíki TV is, Csíkszereda lakosságának nem kis örömére. A kábeltévét működtető vállalkozók később eladták részesedésüket a Digital 3-nak /Székelyudvarhely/. A napokban a kolozsvári székhelyű Astral Telecom megvásárolta a székelyudvarhelyi Digital 3 részvénytársaság kábeltelevízió-hálózatait. Az Astral Telecom a romániai "kábelezés" egyik óriása, szolgáltatásaik elsősorban nem kábeltévézésről szólnak, internetszolgáltatók, terveik között szerepel a helyi telefonszolgáltatás is. Ferenczy Károly, a Digital 3 igazgatója elmondta, hogy most meg kell húzni a nadrágszíjat. A stúdiót viszont megtartották, mert nem akarták megszüntetni a hagyományokkal rendelkező helyi adást. Nézzék meg a vásárlót, a kolozsváriakat: hétszázezer előfizetőjük van, de saját stúdiójuk? A Csíki TV bejelentette: a Csíki harangszó név alatt futó, egyházi tematikájú saját műsor megszűnik. A Csíki TV alkalmazottai közül elbocsátanak legalább tíz személyt. /Szondy Zoltán: Új tulajdonosa van a kábelhálózatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

2000. december 27.

Hatodik alkalommal adták át idén a Bálint András emlékdíjat. Az alapítvány, amely a Hargita Népe egykori újságírójáról kapta a nevét, hat éve folyamatosan kiosztja e díjat az év legeredményesebb újságírójának. Az oklevelet és az emlékplakettet az idén Szabó Katalin, a Csíki Tv szerkesztője kapta meg. A díjat a szerkesztő a három éve folyamatosan jelentkező Visszajátszás című műsoráért, valamint a megye több lapjában és a Székelyföld kulturális folyóiratban megjelenő dokumentumriportjaiért és az oral history műfajában készült alkotásaival érdemelte ki. Szabó Katalinnak az elmúlt hét végén első kötete is megjelent Visszajátszás címmel, amely Csíkszereda polgári múltját elemzi, hangsúlyt helyezve a két világháború közötti időszakra. /Bálint András díjas Szabó Katalin. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2001. július 27.

Júl. 26-án a csíki ifjúsági szervezetek problémáiról tájékozódott Csíkszeredában az Illyés Közalapítvány igazgatója, dr. Veress László. A 34 ifjúsági szervezetet tömörítő Csík Terület Ifjúsági Tanácsa kezdeményezésére létrejött megbeszélésen Borboly Csaba, a Csík Területi Ifjúság Tanácsának elnöke ismertette a tanács szerepét, rámutatva, hogy mostanig kevés támogatást kaptak, de igyekeztek kevés pénzből sok mindent megvalósítani. Dr. Veress László értékelte a csíki teleházak megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket, s egyben javasolta, hogy a tanács dolgozzon ki egy egységes teleház-koncepciót, amelyre feltehetően minden támogatást megkapnának. Az igazgató úgy értékelte, hogy a támogatások jobb felhasználása érdekében hasznos lehet, ha az ifjúsági szervezetek együttműködnek más, a szórványban működő szervezetekkel, és egyben tapasztalataikkal is sokat segíthetnének egymásnak. /Szüszer-Nagy Róbert: Megbeszélés az ifjúsági szervezetek gondjairól. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

2001. december 12.

Dec. 1-jén egy fogadáson Verestóy Attila Szondy Zoltán újságíróhoz fordult: "Te januártól úgyis nálam fogsz dolgozni. Úgy, hogy észre sem veszed". Az újságíró nem tudta, mit jelent ez. Hírek kezdtek terjengeni a nehéz pénzügyi helyzetről, csődről, bukásról beszéltek. A Hargita Népe több újságírója meghívást kapott a Székelyudvarhelyen és nemcsak ott jól ismert Ferenczi Károlytól, több beszélgetésre került sor vele, csíkszeredai "jobbkezével", Szabó Gyulával és Székedi Ferenccel, az anyagilag rendkívül súlyos helyzetben álló Csíki TV főszerkesztőjével. A jelenlevők megtudhatták: Ferencziék az OSIM-nál (a szabadalmi hivatal) levédte a Hargita Népe nevet. A megyei tanács mint az újság kiadója ebben partner lesz. Az új napilap tehát a régi lesz, Hargita Népe néven fog megjelenni. Mindenkit átvesznek, mindenkit szívesen látnak. Székedi Ferenc lesz a főszerkesztő. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke közölte: a lap privatizációjára "politikai akarat" van a tanács részéről. Zsombori megjegyezte: haragszanak a lapra, főleg Szondy írásai miatt, így azért, mert Szondy védte az UPE-tanácsosokat. - Nagyon valószínű: a Hargita Népe előfizetőstül, mindenestül átcsúszhat a "magánszférába", úgy, hogy ezért még pénzt sem kell áldozni. Két személy - Borbély László főszerkesztő és Szondy Zoltán - bejelentette: nem fog csatlakozni az "új" Hargita Népéhez. /Szondy Zoltán: Átjátsszák a Hargita Népét? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./ A Kahó Kft. és egy "befektető csoport" levédte a Hargita Népe nevet, és az e néven immár 12 éve jól menő Hargita megyei napilapot felszólította, hogy ne használja többé ezt a nevet - tudósított a MÚRE-hírek. Az "új" névvel a székelyudvarhelyi Ferenczi Károly vezette csíki és udvarhelyi kábeltévé szerkesztőségeinek tulajdonosai új lapot indítanak. Főszerkesztőnek Székedi Ferencet, a Csíki TV főszerkesztőjét kérték fel, aki a megbízatást elvállalná. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Hargita Népéhez látogatott, és közölte a lap munkatársaival, hogy a megyei tanács átvilágítást fog elrendelni, és a lap kérdését a dec. 21-i tanácsülés tárgyalja. Borbély László szerint ez nem privatizálás, hanem új lap indítása, amely a konkurenciától átvenné a szerkesztőket. /Kié lesz a Hargita Népe? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2001. december 27.

Főleg saját felületességének köszönheti a Hargita Népe Kiadóvállalat a hetekben előállt jogvédelmi vitát - vélekedett Varga Gábor, az Országos Szabadalmaztatási és Védjegyhivatal vezetője, a Bihar megyei RMDSZ egykori elnöke. Mint ismert, a Csíki TV-t működtető KAHO Kft. december 4-én elindította az eljárást a Hargita Népe cím levédésében, s amennyiben kérését jóváhagyják, januártól a több évtizedes hagyományú megyei napilap nem jelenhet meg e név alatt. Lehet azon vitatkozni, hogy etikus-e vagy sem, de az tény: a fő hibát a Hargita Népe Kiadóvállalat követte el, hiszen elmulasztotta levédetni a nevét, állapította meg. Természetesen fellebbezhet, de a KAHO Kft. elsőbbséget élvez. /Pataky Lehel Zsolt: / A Hargita Népe fellebbezhet, de az elsőbbség másoké. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 27./

2002. március 6.

Együttműködési tárgyalásokat folytat a Pro TV a Kaho Kft. vezetőségével, amely az országos kereskedelmi televízió helyi hírműsorának elindítását célozza. Hízó Zoltán, a Pro TV helyi megbízottja elmondta, reményeik szerint hamarosan a Csíki TV jelenlegi csapatával és stúdiójában a Pro TV-től megszokott stílusú és tartalmú helyi híradót sugároznak majd élőben. A Pro TV már régóta szeretett volna betörni a csíki televíziós piacra. Az indulás után a csíkszeredai és környékbeli nézők a Pro Tv megszokott frekvenciáján követhetik figyelemmel az adást, román nyelven 17 órától 10 perces hírműsort, míg magyar nyelven 22 óra körül hosszabb, 15-20 perces összeállítást. A csapatot egyelőre a Csíki TV jelenlegi hírszerkesztőségének stábjából állítják össze – ami az eddigi híradó megszűnését vonja maga után –, hiányozni fog belőle a főszerkesztő, Székedi Ferenc, aki a továbbiakban csupán a Csíki TV vezetője lesz. A Csíki Tv akkor vesztette el az élő műsorok sugárzási engedélyét, amikor a Kaho Kft. eladta az Astral Telecomnak a tulajdonában levő kábeltelevíziós hálózatot – tájékoztatta a Krónikát Szabó Gyula, a Kaho igazgatója. /Rédai Attila: Megszűnhet a Csíki TV híradója. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2002. március 6.

Együttműködési tárgyalásokat folytat a Pro TV a Kaho Kft. vezetőségével, amely az országos kereskedelmi televízió helyi hírműsorának elindítását célozza. Hízó Zoltán, a Pro TV helyi megbízottja elmondta, reményeik szerint hamarosan a Csíki TV jelenlegi csapatával és stúdiójában a Pro TV-től megszokott stílusú és tartalmú helyi híradót sugároznak majd élőben. A Pro TV már régóta szeretett volna betörni a csíki televíziós piacra. Az indulás után a csíkszeredai és környékbeli nézők a Pro Tv megszokott frekvenciáján követhetik figyelemmel az adást, román nyelven 17 órától 10 perces hírműsort, míg magyar nyelven 22 óra körül hosszabb, 15-20 perces összeállítást. A csapatot egyelőre a Csíki TV jelenlegi hírszerkesztőségének stábjából állítják össze – ami az eddigi híradó megszűnését vonja maga után –, hiányozni fog belőle a főszerkesztő, Székedi Ferenc, aki a továbbiakban csupán a Csíki TV vezetője lesz. A Csíki Tv akkor vesztette el az élő műsorok sugárzási engedélyét, amikor a Kaho Kft. eladta az Astral Telecomnak a tulajdonában levő kábeltelevíziós hálózatot – tájékoztatta a Krónikát Szabó Gyula, a Kaho igazgatója. /Rédai Attila: Megszűnhet a Csíki TV híradója. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2002. augusztus 17.

Az érintettek minden cáfolata ellenére a Csíki TV gyakorlatilag megszűnt létezni, helyét hetek óta a Pro TV vette át. Román tulajdonú tévéről van szó, tehát a fő hír vagy katasztrófa, vagy gyilkosság, esetleg katasztrófával végződő bűnös cselekmény. Magyar híradó, magyar helyszín, magyar szereplők - és románul beszélnek, románul beszéltetnek. Mindennap, minden áldott este ezt teszik. Szondy Zoltán, a Hargita Népe főszerkesztője kérte: aki a Pro Tv kamerája előtt beszél, ha magyar, a csíkszeredai magyar híradóban beszéljen magyarul. /Szondy Zoltán: Vicc vagy csúfság? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

2002. augusztus 26.

Mi lett a Csíki TV-vel? Megszűnt a Csíki TV egyik legnézettebb műsora, a híradó. Az RMDSZ tanácsos románul nyilatkozott a magyar nyelvű híradóban. /Daczó Dénes: Levélhullás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2002. október 2.

Megszűnt a Csíki TV név - a csíkszeredai kábeltévés csatorna ezentúl Astral TV néven sugároz. Székedi Ferenc főszerkesztő jogszabályi kötelezettséggel magyarázta a változás okát. A kábelhálózat korábbi gazdája, a Kaho Kft. már korábban eladta tulajdonát az Astral Telecomnak, ezúttal az adónak miatt nevet is kellett változtatnia. Az Astral rendelkezik a műholdas adók továbbítási, valamint helyi szerkesztésű konzervműsorok kábelen való sugárzási engedélyével. A televízió szerkesztősége az utóbbi időben átalakult szolgáltató stúdióvá, a Pro TV helyi adója számára gyárt kereskedelmi jellegű híradókat. Emiatt a szerkesztőség elvesztette a város életében elfoglalt közéleti szerepét. A Csíki TV korábbi híradójának sávján ezentúl este negyed nyolctól, Csíkszereda közelképben címmel közéleti magazinműsort sugároznak. /Rédai Attila: Csík közelképben. Ezentúl Astral TV néven sugároznak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2003. augusztus 15.

A parlamenti vakációról kérdezte a lap sorozatában a Hargita megyei szenátorokat és parlamenti képviselőket. Ráduly Róbert Kálmán képviselő sportol, amikor csak teheti. Idén is részt vesz a választókerületben szervezett számos falunapon, búcsún, a csíki települések ünnepein, emellett hétközben folyó ügyeket intéz. Előadásokat tartott a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karain vizsgáztatott. Ősztől az egyetem oktatója lesz, könyvvitelt és pénzügyet tanít majd a közgazdaság szakos hallgatóknak. Emellett készül az őszi doktorátusi vizsgára, a bukaresti Közgazdasági Akadémián doktorál. /Sarány István: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

2003. október 8.

Okt. 8-án Csíkszentdomokoson a vérengzés áldozataira emlékeznek. 1944. okt. 8-án tizenegy székelyt lőtt agyon a gyilkosságairól elhíresült Maniu-gárda a felcsíki településen. A Iuliu Maniu Önkéntes Zászlóalj magyarellenes gyilkosságok és fosztogatások sorozatát követte el Észak-Erdélyben. Az első vérfürdőt Szárazajtán rendezték, ahol 1944. szept. 26-án két székelyt lefejeztek, további tizenegyet sortűzzel agyonlőttek a Maniu-gárdisták. A magyarellenes atrocitásaikat tovább folytatva október 8-án Csíkszentdomokoson tizenegy székelyt végeztek ki. A kiszemelt áldozatokat a falu főterére vezették, majd fegyveres őrizettel a Gábor-kertbe hurcolták, és sortűzzel kivégezték őket. Agyonlőtték a 31 éves Albert Pétert, a 39 éves Bács Annát, az 54 éves Bíró Lajost, a 84 éves György Ágnest, a 29 éves Kedves Ferencet, a 31 éves Kósa Jánost, a 27 éves Kurkó Józsefet, az 52 éves Szakács Antalt, a 18 éves Szakács Imrét, a 19 éves Timár Sándort és a 32 éves Zsók Lajost. A mostani megemlékezésen a hozzátartozók és rokonok mellett a község egyházi és világi elöljárói, valamint az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének képviselői vesznek részt. /Benkő Levente: Az áldozatokra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

2003. november 22.

Nov. 21-én kezdődött a negyedik alkalommal megrendezett Székelyföldi Civil Fórum, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete és a Human Reform Alapítvány szervezésében.A hazai civil szervezetek lehetőségei és anyagi forrásai jóval szerényebbek, mint a környező országokban, mivel törvénykezési hiányosságok, gazdasági nehézségek is nehezítik munkájukat, hangzott el a fórumon. A fórumot ezúttal Homoródfürdőn tartották. Elekes Zoltán, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritas csíkszeredai ügyvezető igazgatója előadásában a bizalom témakörét elemezte, rámutatva, hogy az általános bizalomhiány a civil szervezetek munkáját is nehezíti. Telegdi Balázs, a Sapientia - EMTE szociológusa a társadalmi tőke kapcsán kiemelte, hogy az ide tartozó emberközi kapcsolatok leépülése egyúttal a társadalom leépülését is jelenti. Potozky László, a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány igazgatója a közép-kelet-európai civil szervezetek fenntarthatóságának módjait vázolta. Herczeg Ágnes tájépítész a tájban élő közösségekről szólva az alcsíki településeken elvégzett fürdőfelújításokat mutatta be, mint az ember és környezet hasznát szolgáló közösségi munkát. /Kovács Attila: IV. Székelyföldi Civil Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2004. február 16.

Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2004. február 18.

Fodor Sándor hangoztatta, egyik táborhoz sem tartozik, se Markó Bélához, se Tőkés Lászlóhoz, ő a romániai magyarság megmaradásához ragaszkodik. Szeretné, ha egységesen lépnének fel a választásokon. A két szembefeszülő erőt, a "radikálisokat" és a "mérsékelteket" nem külső erők hozták létre. Fodor parlamentből kibukott honatyákra se szívesen hallgat és azoknak sem híve, akik parlamenti státusukat saját meggazdagodásukra használták fel, akár pl. a Csíki TV megvásárlása – majd ennek idegen kézre juttatása árán is. Amennyiben a romániai magyarságot egyszer sikerül kibuktatni az ország parlamentjéből, akkor az egyhamar nem kerül oda ismét vissza. /Fodor Sándor: Tulajdonképpen… = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2009. november 16.

Volt idő, amikor a jobb megélhetésért tömegesen vándoroltak el Székelyföldről, manapság inkább bevándorlási hullámról beszélhetünk. A külföldi szerencsepróba után sokan hazaköltöztek, egyre többen vannak olyanok is, akik szülőföldjük helyett választották Székelyföldet. „Elemezgettük, hogy gyereknevelés szempontjából hol lenne jobb. Hát Csíkszereda győzött Budapesttel ellentétben. A kisvárosi hangulat sokkal nyugodtabb, itt jobb, biztonságosabb a környezet, egészségesebb, úgy a levegő, mint az ételek. ” – vallja Veres Nándor fényképész, aki budapesti lakhelyét cserélte székelyföldire. Itt talált új otthonra Sipos Betti, a Csíki Televízió jelenlegi főszerkesztője: „Ami miatt én Székelyföldet nagyon szeretem az, hogy más az emberi kapcsolatoknak a működtetési formája, mint Magyarországon, én úgy érzem, sokkal melegebbek az emberi kapcsolatok. ” /Egyre többen települnek át Magyarországról Székelyföldre. = Erdély. Ma, nov. 15./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998