udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Csiksomlyoi Ferences Rendhaz

2004. június 4.

A napokban jelent meg A Csíki Székely Múzeum gyűjteményei című kismonográfia, nemrég pedig a Múzeumi séták című képeslapgyűjtemény. Mindkét mű a Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala által fenntartott Csíkszereda Kiadóhivatal munkáját dicséri. A Csíki Székely Múzeum gyűjteményei című kötet a múzeumnak otthont adó késő reneszánsz kori vár történetét, a múzeumi intézmény létrejöttének és fejlődésének eseménysorát, a gyűjteményeket magukat ismerteti. Domokos Pál Péter, Nagy Imre, Vámszer Géza, Gál Ferenc, meg a többi lelkes szervező munkájának köszönhetően, a Csíksomlyón kiállított több mint 140 egyház- és képzőművészeti, valamint néprajzi tárgy jelentette a csíki múzeumalapítás kezdetét. A csíkszeredai múzeumot mint önálló intézményt 1950-ben hozták létre. A Csíki Székely Múzeum a vegyes gyűjteményű múzeumok közé tartozik: állandó kiállításain, raktáraiban régészeti, történelmi, tudomány- és technikatörténeti, természetrajzi tárgyak, ékszerek, fegyverek, érmék és pénzfajták, diapozitívek, fotók és fotónegatívok, képzőművészeti és díszítőművészeti alkotások, régikönyvek és levéltári hagyatékok, néprajzi, népi építészeti tételek találhatók. A könyvgyűjtemény törzsanyagát a Csíksomlyói Ferences Rendház és a Csíkszeredai (volt csíksomlyói) Katolikus Gimnázium könyvtárának régi állománya képezi. /Szatmári Cecília: Múzeumi séták. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

2005. július 22.

Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

2007. május 17.

Csíksomlyón, a Ferences Rendháznak eddig csak belső lapja volt, hiányzott a híveknek írt folyóirat. Ezt a hiányt felismerve fogott a lapszerkesztéshez Laczkó-Dávid Anaklét atya, aki a pünkösdi búcsú előtt mutatja be Csíksomlyói Ferences Rendház új folyóiratát, a Csíksomlyó Üzenetét. Évi négyszeri megjelenést terveznek: pünkösd, Mária nevenapja, karácsony és húsvét ünnepe súlypontozná a negyedévente megjelenő számokat. Az első számban Páll Leó, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója ajánlja a lapot. A kegyszobor történetét id. Borsodi László nyugalmazott tanár ismerteti, majd az idén 440 éves búcsú történetét P. Benedek Fidél Csíksomlyó című tanulmánykötete alapján közlik. A zarándoklatról, annak rövid történetéről és lényegéről Bartalis János atya közöl írást. A kegyhelyről és a helyes Szűzanya-tiszteletről Nemeshegyi Péter jezsuita atya írt. /Takács Éva: Új folyóirat. Csíksomlyó Üzenete. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

2007. november 5.

Csíktapolcai születésű ferences szerzetesek voltak és a moldvai csángómagyarok érdekében dolgoztak. Ez köti össze a két jeles egyházfit, P. Taploczai Görög Istvánt és P. Gegő Eleket. A csíktaplocai egyházközség november 4-én, a búcsús szentmisén emlékplakettet avatott tiszteletükre. P. Taploczai Görög István (1631–1678) érdemei között említik azt, hogy XI. Ince pápa megtette a ferencrend vicarius generálisának. Moldvában apostoli megbízottként szolgált. Feljegyezték róla, hogy mikor nagy paphiány volt, ötvenhárom csíki és gyergyói egyházközségben teljesített szolgálatot, őrizte e közösségekben a katolikus hitet. A tudós P. Gegő Elek (1805– 1844) minden lehetséges fórumon felemelte szavát a moldvai magyarokért. Bejáratos volt a parlamentbe, ahol többször a képviselők asztalára tette a moldvai magyar telepek térképeit. A búcsús szentmisét P. Péter Artúr ferences szerzetes, a csíksomlyói rendház elöljárója celebrálta és ő is áldotta meg a szertartás előtt a két ferences barátnak emléket állító, a templom falán elhelyezett plakettet. A nagyméretű dombormű Xantus Géza képzőművész alkotása, a kivitelezés költségeit a csíktaplocai közbirtokosság fedezte. /Emléktábla a csángók támogatóinak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

2008. március 4.

Megjelent P. Benedek Fidél: Ferences kolostorok és templomok. II. kötet Csíksomlyó, Kaplony, Szászváros és az erdélyi Szent Jakab-kápolnák /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ Sajtó alá rendezte és az előszót írta Sas Péter. P. Benedek Fidél /1907-1979/ történetírói kutatómunkája során megírta az egykori ferences kolostorok történetét, amely gazdag kézirathagyatékában maradt, és amelynek első kötete Ferences kolostorok címen 2005-ben jelent meg kiadónál. A második kötet magában foglalja a csíksomlyói ferences kolostorról szóló tanulmányát, hatalmas jegyzetanyaggal, az ugyancsak csíksomlyói Szent Mihály-kápolna leírását, ezenkívül eddig ismeretlen adatokkal bővíti a kaplonyi és a szászvárosi ferences templom, valamint a kolozsvári, a mai főtéren egykor létezett Szent Jakab-kápolna alapításának, illetve építésének történetét. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998