udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Csiksomlyoi Romai Katolikus Egyhazkozseg

2007. július 24.

Jogi úton próbálják megakadályozni a csíksomlyói római katolikus egyházközség tagjai plébánosuk, a Tisztiként ismert Gergely István áthelyezését. Indítványukban hierarchikus panaszt terjesztettek be a püspökségre. Akkor kijelentette: a kinevezés kizárólag a főpásztor joga és felelőssége. Az egyházközség tagjai formai hibaként róják fel, hogy Jakubinyi György érsek telefonon tett javaslatot az áthelyezésre, nem írásban. /Kovács Csaba: Joggal Tisztiért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

2007. augusztus 2.

Nyílt levélben szólította fel Gergely István csíksomlyói plébánost az RMDSZ egyik platformja, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM): határolódjon el a maradása mellett érvelő hívektől, és foglalja el az érsek által számára kijelölt jegenyei plébániát. Gergely Istvánt húszéves csíksomlyói szolgálat után augusztus elsejével helyezték a Kolozs megyei Jegenyére. A Kelemen Kálmán elnök és Bárányi Ferenc alelnök által aláírt nyílt levélben az RMKDM azt állítja, az áthelyezésnek súlyos oka van, amelyet közölt is Gergely Istvánnal Jakubinyi György érsek, és csak a lelkész becsületének védelmében nem hozott nyilvánosságra. „Sem keresztényinek, sem demokratának nem nevezhető ez a hangvétel, elhatárolódunk tőle, még akkor is, ha úgy tűnik, minket véd” – jelentette ki a Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári Érseki Hivatal helynöke, aki sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az RMKDM levelében foglaltakat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy Gergely István Csíksomlyón maradása mellett annak ellenére is aláírásgyűjtésbe kezdtek az egyházközség egyes tagjai, hogy az érsekkel történt négyszemközti megbeszélés után ő már elfogadta a Jegenyére való áthelyezését. „A kommunizmus alatt a katolikus egyház volt az egyetlen, amelyik súlyos áldozatok árán ugyan, de meg tudta őrizni függetlenségét, nem fogadta el az állam beavatkozását. Most hol egyik, hol másik politikai oldal szeretné kisajátítani az egyházat, és rendre hol itt, hol ott kiáltanak ki nemzetietlennek vagy árulónak, mert az egyház őrzi függetlenségét. Az egyház a hívekért van, nem a politikai érdekért” – jelentette ki Potyó Ferenc. /Kovács Csaba: Apasággal vádolják Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

2007. augusztus 11.

Éppen száz éve annak, hogy Csíktaploca – leválva a csíksomlyói egyházközségről – önálló plébániává vált. Az évfordulót templomszenteléssel is ünnepelték. Taploca filiája, Csiba és Erdőalja hívei számára épített templomot pedig augusztus 10-én szentelték fel. A hivatalosan kápolnának nevezett, de templomnak is beillő épületet. dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel. Az érsek örömét fejezte ki, hogy ezekben az időkben, amikor folyamatosan csökken a lakosság létszáma, itt az élő közösség számára új templomot építettek. A szentmise végén a templomépítő Boros Károly főesperes köszönetet mondott Isten után mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak az új templom felépítéséhez. Jakubinyi érsek a Csíksomlyón kialakult helyzettel kapcsolatban elmondta: az egyházjogot nem kívülről jött személyek, hanem a pápa, a megyéspüspök, a plébános, illetve a plébános elnöklete alatt működő, a hívek által megválasztott egyháztanács gyakorolja. /Takács Éva: Templomszentelés Csibában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

2007. augusztus 11.

A papválasztás megszervezése miatt megszűnik a csíksomlyói egyházközség egyháztanácsának mandátuma – jelentette ki a Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári Érseki Hivatal helynöke. Előzőleg az egyháztanács augusztus 8-ára hívta össze azt a közgyűlést, amelyen a hívek titkos szavazás révén dönthettek, kit is szeretnének plébánosnak. Az egyetlen jelölt Gergely István volt, aki, Péter Tivadar egyháztanácsi vezető szerint szóban elfogadta jelölését. „A szerda esti eseménynek az lesz a következménye, hogy az egyháztanács feloszlatásra kerül. Történik ez azért, mert teljesen visszaéltek azzal a jogkörrel, amire kinevezést kaptak a főpásztortól. Amikor elfoglalták tisztségüket, templomi eskü alatt fogadták meg, hogy a szabályzatban foglaltakat, az egyház ügyét védelmezik, és a főpásztortól kapott mandátum szerint fognak eljárni. Ezzel teljesen ellentétbe kerültek, nem beszélve arról, hogy a szabályzat szerint az egyháztanács elnöke a plébános, az egyháztanács pedig nem gyűlhet össze a plébános összehívása és elnöklete nélkül” – részletezte Potyó Ferenc érseki helynök. Az érseki helynök szerint ez tulajdonképpen az érsek elleni kampány. „Csíksomlyó a katolikusságnak a központja, ahol soha nem volt gond a lelkipásztori ellátással, soha nem szenvedett csorbát a hitélet. Azért is nagyon fura és groteszk ez a hisztériába menő nagy aggódás, mert ott van több mint 80 szórványplébániánk, ahol elszórva, nehéz körülmények között élnek magyarok, katolikusok, ahová valóban kemény, határozott és öntudatos papokat kell állítani. Azokért érdekes, hogy senki nem aggódik a magyarság ügyét szívén viselők közül”, fejtette ki az egyházi elöljáró. Potyó Ferenc elismerte, fegyelmi okok is társulnak Gergely István áthelyezéséhez, ám erről bővebben nem kívánt nyilatkozni. /Rédai Botond: Csíksomlyó – Feloszlatják az egyháztanácsot. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), aug. 11./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998