udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Csombordi Mezõgazdasagi Iskola

1991. november 6.

Dr. Szász Pál /sz. Nagyenyed, 1881. máj. 11.- börtön, 1954/ életútját idézte fel egy olvasói levél. Dr. Szász Pál jogot végzett, Budapestre költözött, országgyűlési képviselővé választották. Az első világháború után hazajött Nagyenyedre. 1933-ban a Bethlen Kollégium főgondnokává választották, 1936-ban pedig az EMGE elnökévé. Az EMGE fejlesztésében kiváló eredményt ért el, elindította a vidéki gazdatanfolyamokat, saját költségén tehetséges falusi fiatalokat külföldi tanulmányútra küldött, Csombordon Kós Károly tervei lapaján felépítette a gazdasági iskolát. A harmincas évektől a román parlament szenátora lett. A bécsi döntés után a dél-erdélyi magyarság magára maradt, Szász Pál segítségükre sietett, hamarosan újjászervezte ezen a vidéken az EMGÉ-t, központi irodáit Nagyenyedre helyezte át, a meginduló Erdélyi Gazda szerkesztőjének meghívta Kacsó Sándort. Naptárakat, évkönyveket adott ki, nyomdát vásárolt a Bethlen Kollégium részére. 1949 márciusában családjával együtt Gyulafehérvárra vitték, majd 1949 nov. 3-án letartóztatták, még felesége sem látogathatta. 1951-ben Márton Áronnal, Venczel Józseffel és másokkal együtt hadbíróság elé állították és tíz évre ítélték. Egy sóbányában dolgoztatták, ahol 1954-ben meghalt. /Horváth Zoltán: Életút a sóbányáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1994. október 29.

Az 1954. jan. 4-én a börtönben éhen halt dr. Szász Pálra emlékezett Vita Zsigmond. Dr. Szász Pál 1933-tól 1948-ig a nagyenyedi Bethlen Kollégium főgondnoka, emellett 1936-1949 között az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke volt. Teljesen újjászervezte az EMGE munkásságát, Csombordon téli gazdasági iskolát indított. Nagy szerepe volt abban, hogy 1941-ben megindult az Erdélyi Gazda folyóirat. 1950-ben ítélték el egy nagy koncepciós perben Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Kurkó Gyárfással, Korparich Edével, Lakatos Istvánnal, Teleki Ádámmal és Bodor Bertalannal együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./

1996. szeptember 23.

Szept. 14-én Nagyenyeden, a református vártemplomban ünnepelték az immár 60 éve csombordi mezőgazdasági iskolát. Az ünnepséget Veress István nyugalmazott egyetemi tanár nyitotta meg, aki kezdettől 1948-ig aligazgatója, 1949-től igazgatója volt az iskolának. Dr. Csávossy György mondott beszédet, aki 34 éven át tanította borászatra a fiatalokat Csombordon. Fülöp István, aki 31 évig volt az intézmény aligazgatója, bemutatta a Volt egyszer egy iskola című évkönyvet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

1998. december 10.

A 87. évét taposó, Marosvásárhelyen élő Csekme István Nevetőkönyv /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című szívderítő könyvvel lepte meg olvasóit. Karcolatok, rajzok, anekdoták, mesék találhatók a könyvben. A szerző a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára volt, majd a Csombordon beindult Téli Gazdasági Iskolában tanított, azután Marosvásárhelyen telepedett le. /Győrfi Dénes: Csekme István nevetőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Csekme István jelentős munkája: A marosvásárhelyi református temető 1988-ban /Marosvásárhely, 1994/

1999. november 6.

Veress István, a kolozsvári Agrártudományi Egyetem nyugalmazott professzora 1909 november 5-én született Nagyenyeden. A Csombordi Gazdasági Iskola szaktanára, majd igazgatóhelyettese volt. A negyvenes évek végén kinevezték a kolozsvári Agrártudományi Egyetemre tanárnak, ahol a magyar fakultás beolvasztásáig magyar diákjait oktatta. 1972-ben ment nyugdíjba, szakírói munkásságát azonban folytatta. 1932-ben megjelent első cikkét az Enyedi Hírlapban az évek hosszú során több ezer követte. Televízióban, rádióban több mezőgazdasági sorozata volt. 120 szakdolgozata és 20 szakkönyve jelent meg. Veress István a XX. századi romániai magyar agrárszakírás egyik legjelentősebb személyisége. /Makkay József: Veress István 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1999. november 6.

Veress István, a kolozsvári Agrártudományi Egyetem nyugalmazott professzora 1909 november 5-én született Nagyenyeden. A Csombordi Gazdasági Iskola szaktanára, majd igazgatóhelyettese volt. A negyvenes évek végén kinevezték a kolozsvári Agrártudományi Egyetemre tanárnak, ahol a magyar fakultás beolvasztásáig magyar diákjait oktatta. 1972-ben ment nyugdíjba, szakírói munkásságát azonban folytatta. 1932-ben megjelent első cikkét az Enyedi Hírlapban az évek hosszú során több ezer követte. Televízióban, rádióban több mezőgazdasági sorozata volt. 120 szakdolgozata és 20 szakkönyve jelent meg. Veress István a XX. századi romániai magyar agrárszakírás egyik legjelentősebb személyisége. /Makkay József: Veress István 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2000. október 18.

Híres volt Csombord Téli Gazdasági Iskolája. A szakiskola szépen fejlődött, amíg a hatalom elhatározta az anyanyelven történő szakoktatás elsorvasztását, felszámolását, a 70-es években már csupán magyar irodalmat lehetett anyanyelven tanulni, s azt is fakultatív módon. Később a traktoriskolát telepítették a csombordi iskolába, tanulóhiány miatt egyes épületeiben egy olasz vállalkozó varrodát nyitott. Az iskola régi vezetői /Csávossy György és a többi/ elhatározták, hogy Nagyenyeden, a Bethlen-kollégium keretében indítanak mezőgazdasági profilú osztályt. Később ezt sem engedélyezték. Végül a helybeli református egyházközség keretében találtak megoldást. Pásztori Kupán István lelkipásztor kapcsolatai révén egy svájci szervezet támogatta anyagilag az enyedi egyházat. E szervezet anyagi segítséget nyújtott a tervezett mezőgazdasági népfőiskola beindulásához. Így kezdte működését az iskola pár évvel ezelőtt. A svájci támogatásnak köszönhetően májustól szeptemberig 42 tagú, fiatalokból álló csoport svájci gyakorlaton vett részt. Mezőgazdász családoknál kaptak elhelyezést s a helyszínen dolgozva alkalmazták az előadásokon elsajátítottakat, s svájci tapasztalattal gyarapították ismereteiket. Hazatérésük után szaktanáraik - dr. Csávossy György, Csorba István, Fülöp István, Bakó Irén - előtt számoltak be négy hónapos svájci tapasztalataikról. /Győrfi Dénes: Csombord, Nagyenyed és Svájc összefogása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2001. április 23.

Ápr. 21-én kolozsvári székhelyén tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A szavazás eredménye: társelnökök Raff Mária és Bálint Kovács Júlia, vezetőségi tagok Fegyveresi István és Anikó, Dániel Gusztáv, Kiss Tibor, Hermann Mária, Flórián László, Bogdán Imre, ifj. Kirkósa Gyula. A hét hazai civil szervezet (EKE, Csíkszeredai Szentháromság Alapítvány, Szamosújvári Téka, Szamosújvári Pro Armenia, Erzsébetvárosi Örmény Alapítvány, Szülőfalum Alapítvány, Armenia Örménymagyar Baráti Társaság) elhatározta egy örménymagyar érdekeket képviselő szervezet létrehozását. Elnevezése: Magyarörmények Romániai Szövetsége, székhelye: Kolozsvár. Megválasztották a vezetőségi tanácsot: Sebesi Karen Attila (elnök), Magyarossy Margit (ügyvezető elnök), Raff Mária (főtitkár), Lengyel Mária, Ajtony Gábor, Kiss Ferenc, Calinescu János (területi elnökök). A szövetség előreláthatólag már a szeptemberre Kolozsvárra tervezett 4. örmény konferenciáig hivatalosan is megalakul. A találkozón dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke a 91 éves Veress István egyetemi tanárnak, a csombordi mezőgazdasági szakiskola megalapítójának, sok évtizednyi eredményes oktatómunkájáért átnyújtotta a jeles magyarországi kutatóról, Újhelyi Imréről elnevezett emlékplakettet, melyet most első ízben kapott külhoni személyiség. - Gergely Zsuzsa bemutatta a magyarörmények 1999-es szamosújvári konferenciájának kötetét. Fegyveresi Anikó Gudenus József: Az örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvét ismertette. A kötetet 53 nemesi család címerrajza és részletes leszármazási táblázatai teszik teljessé. A közgyűlés végén az Armenia székházának otthont adó Bálint Tibor dedikálta Új Erdélyi Trilógia című és más, régebbi köteteit. /Ördög I. Béla: Megalakulóban a Magyarörmények Romániai Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2003. november 3.

Fodor László, egykori kollégiumi diák, ny. zenetanár, kórusvezető Zenetörténet címen idén kiadott munkáját adományozta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárnak. A Csíkszeredában kinyomtatott kézikönyv e műfaj európai fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatait taglalja.Aknay Tibor, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa évtizedes búvárkodása által szépapjáról, Gáspár Jánosról (1816-1892), a Bethlen Kollégium tanítóképző tagozatának első igazgatójáról állított össze a Nagyenyeden és Budapesten őrzött dokumentumokból értékes válogatást, mely gazdagítja a jeles nagyenyedi professzor életművéről szóló irodalmat. Fülöp István, aki hosszú éveken át a csombordi Gazdasági Iskola tanáraként és aligazgatójaként működött, nagyszámú szerző bevonásával értékes diákantológiát adott ki Hogyan tovább erdélyi fiatalság? címmel. Az aradi Nyugati Jelen a napokban megjelentett Évkönyvében minden érdeklődő megtalálhatja a maga olvasmányát. A 10 évvel ezelőtt, 1993-ban Nagyenyeden megalakult s jelenleg Marosvásárhelyen működő Castellum Alapítvány az erdélyi történelmi családok tájékoztatóját, a Castellum Értesítő idei, augusztusi számát postázta. Varga László ny. lelkipásztor két becses munkája: A fegyencélet fintorai. Románia 1956 után, valamint: A Sátán halott! c. tanulmányokat, cikkeket, előadásokat tartalmazó kötete. /Győrfi Dénes: Hazajáró lelkek - nagyenyedi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2003. november 3.

Fodor László, egykori kollégiumi diák, ny. zenetanár, kórusvezető Zenetörténet címen idén kiadott munkáját adományozta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárnak. A Csíkszeredában kinyomtatott kézikönyv e műfaj európai fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatait taglalja.Aknay Tibor, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa évtizedes búvárkodása által szépapjáról, Gáspár Jánosról (1816-1892), a Bethlen Kollégium tanítóképző tagozatának első igazgatójáról állított össze a Nagyenyeden és Budapesten őrzött dokumentumokból értékes válogatást, mely gazdagítja a jeles nagyenyedi professzor életművéről szóló irodalmat. Fülöp István, aki hosszú éveken át a csombordi Gazdasági Iskola tanáraként és aligazgatójaként működött, nagyszámú szerző bevonásával értékes diákantológiát adott ki Hogyan tovább erdélyi fiatalság? címmel. Az aradi Nyugati Jelen a napokban megjelentett Évkönyvében minden érdeklődő megtalálhatja a maga olvasmányát. A 10 évvel ezelőtt, 1993-ban Nagyenyeden megalakult s jelenleg Marosvásárhelyen működő Castellum Alapítvány az erdélyi történelmi családok tájékoztatóját, a Castellum Értesítő idei, augusztusi számát postázta. Varga László ny. lelkipásztor két becses munkája: A fegyencélet fintorai. Románia 1956 után, valamint: A Sátán halott! c. tanulmányokat, cikkeket, előadásokat tartalmazó kötete. /Győrfi Dénes: Hazajáró lelkek - nagyenyedi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2003. november 25.

Fülöp István nyugalmazott matematikatanár, a hajdani híres csombordi mezőgazdasági iskola aligazgatója életét az ifjúságnak szentelte. Csombordon több mint négy évtizeden át tanított. Nyugdíjba vonulása után adta ki a Volt egyszer egy iskola - Csombordi Emlékkönyv 1935-1995 /Corvin Kiadó, Déva, 1996/ című munkát. Idén pedig Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? /Tinivár, Kolozsvár/ címen diákantológiát állított össze. A szerző aggodalommal figyeli a fiatalság életének egyre kilátástalanabb voltát: a munkanélküliséget, a tömeges, kényszerű kivándorlást, az alkoholba vagy a kábítószerbe menekülést, és "lámpás" szeretne lenni, világítani a sötétben.A diákantológiát nemrég a nagyenyedi Bethlen Kollégium dísztermében mutatták be. A hetvennyolc éves Fülöp István gazdag pedagógusi munkásságát Csávossy György, a barát és egy életen át munkatárs méltatta. /Józsa Miklós: Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./

2006. július 7.

Veress István 96 éves agrármérnök, a gyümölcstermesztés, kertészet szerelmese tanítványai, barátai jelenlétében vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, melyet Cseh Áron főkonzul adott át Kolozsváron. Veress István önéletírásában /Fa a pusztában, Szatmárnémeti, 1997/ is a meghatározó gyerekkort emelte ki: az erdők, mezők közelsége már kisgyerekként beleoltotta a természet szeretetét. Tudományos írásai számos szakkiadványban napvilágot láttak, több mint negyven szakkötetet jegyez egyedül vagy társszerzőkkel, melyek közül jó néhány több kiadást is megélt, sőt román fordításban is megjelent. /-f-: Magyar állami kitüntetés Veress István agrármérnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./ Az ünnepségen a főkonzul méltatta a Budapesti Kertészeti Egyetem arany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomás végzettjének, érdemeit és gazdag munkásságát. Veress István 1935-ben dr. Szász Pál meghívására a Csombordi Téli Gazdasági és Szőlészeti Iskola alapító tanára igazgatóhelyettese lett. 15 évig dolgozott Csombordon. 1949-ben kinevezték a Kolozsvári Mezőgazdasági Intézet magyar nyelvű karára tanszékvezetőnek a zöldségtermesztési katedrára. Később a Gyümölcstermesztés és a Szőlészeti katedra vezetését is rábízták, de tanított, mint szenvedélyes vadász-halász, vadgazdálkodást is. Kolozsváron ő létesítette a didaktikai kertet, a fajtagyűjteményt, az intenzív gyümölcsöst. Ő kezdeményezte a biológiai kertészet bevezetését, ő a régi méltatlanul elhanyagolt almafajták megmentője. /Takács Ildikó: Magas kitüntetés Nagyenyed szülöttjének. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2008. február 26.

Hamisításnak minősítik az egykori neves csombordi agrárlíceumról szóló magyar nyelvű iskolamonográfia szerzői azt a nemrégiben megjelent román nyelvű kiadványt, amely kilencven százalékban az eredeti fordítása. A magyar nyelvű kötet 1996-ban jelent meg Volt egyszer egy iskola címmel /Csávossy György és Cseke Péter szerkesztette. / Ebben tanárok és volt diákok vallottak egykori iskolájukról. A most megjelent román nyelvű kötetben olyan román tanárok vallanak, akiknek nevét eddig nem hallották. A román könyv „Szász József nevét, aki a 400 fajtából álló fajtagyűjteményt létrehozta, ami a gazdaság lelkét képezte, meg sem említik a tanárok között” – panaszolta Csávossy. Fülöp Istvánt a román könyvben társszerzőjeként tüntették fel, holott semmi köze a hamisításokat tartalmazó kiadványhoz. /Tamás András: Hamisított iskolatörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2008. március 6.

Nem tükrözi a történelmi valóságot az egykori neves csombordi mezőgazdasági szakközépiskola szóló román nyelvű A fost odata o scoala Liceul Alexandru Borza című kiadvány, amely azt sugallja, hogy az iskola eredetétől fogva román tanintézmény volt. Az 1996-ban megjelent Volt egyszer egy iskola című magyar nyelvű kiadvány hűen mutatja be az iskola történetét alapításától egészen 1995-ig, benne a volt tanulók és tanárok vallottak a csombordi szellemiségről. 1935-ben alakult meg, mint téli mezőgazdasági iskola, amely a református egyház igazgatása alá tartozott, és az akkori főgondnok Dr. Szász Pál ügyelte fel a működését. A román nyelvű kiadványban olyan tanárok írásai szerepelnek, akiket a volt csombordi magyar tanárok nem is ismernek. A román könyvet Fülöp Istvánnak nem mutatták meg, és nem egyeztettek vele, csak a kész kötetet kapta kézhez. Az iskolát kezdetétől fogva Alexandru Borzanak nevezi a kiadvány, ez hamísítás, mivel a tanintézmény csak 1994-től viseli ezt a nevet, mi több, a neves román botanikusnak semmi köze nem volt a csombordi iskolához. A román kiadvány a neves magyar tanárokat nem említi, így Veress Istvánt sem, aki két évi igazgatói tevékenysége után a kolozsvári Agrártudományi Egyetem professzora lett. Csak névleg szerepel a román nyelvű kiadványban Mezei Sándor aki 33 évig igazgatta az iskolát. Szász Józsefet, aki 400 szőlőfajtából álló fajgyűjteményt létesített, a könyv meg sem említi. A csombordi iskolaközpontban 1963-ig csak magyar nyelven folyt a tanítás. /Szakács Bálint: Volt egyszer egy iskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2009. január 7.

A kolozsvári Erdélyi Gazda december/2009. januári száma vezércikkét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke írta Ismét gyászolnak a csombordiak, az elmúlt év őszén Magyarországon meghalt a széki születésű Csorba István agrármérnök, az egykori nagyhírű csombordi mezőgazdasági iskola szaktanára, az úgynevezett aranycsapat tagja. Könyvismertetés is helyet kapott a lapban, bemutatták Harag Ágnes Szép és kies kertek című könyvét. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2009. július 1.

Kolozsvári József /sz. Magyarsáros, 1944. dec. 11./ sokáig volt Segesvárott „a rózsák felelőse”. A medgyesi hétosztályos iskola után készült Nagyenyedre, az áhított Bethlen Gábor kollégiumba, de anyagi gondok miatt a csombordi szőlészeti-kertészeti szakiskolába kellett mennie. Csombordon végzett, majd kertészként kerül Segesvárra. A nevéhez fűződik Segesvár Medgyes felé eső részében látható virágházak és kertek megépítése, 1971 óta szalmaintarziával készített képei Amerikától Kínáig megtalálhatók, több mint tizenöt kiállítása volt. /B. D. : Kisportré. Szalmaképek és rózsák. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

2009. november 10.

Második alkalommal rendeztek Magyar Napokat november 6-8-a között Nagyenyeden. A szervező Dr. Szász Pál Egyesület az első napon a Magyar Közösségi Ház névadójára emlékezett. Arra a két világháború közötti erdélyi magyar politikusra, közéleti emberre, aki hatalmas áldozatot vállalt azért, hogy közösségként is megmaradhassunk, méltatta tevékenységét a cikkíró. Dr. Szász Pál (1881–1954) 55 éve halt éhhalált a börtönben. Rácz Levente, a dr. Szász Pál Egyesület elnöke a hagyományteremtés nemes szándékáról beszélt, majd dr. Szász Pálról, aki többek között 1948-ban utolsó főgondnoka volt a kollégiumnak, és létrehozta a Csombordi Téli Mezőgazdasági Iskolát. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul a mérföldkövekről szólt. A húsz év leltárába több megvalósítás is szerepel, többek között a Mindszenty József-szobor Budapesten, vagy a Márton Áron szobor Kolozsváron és az 56-os emlékmű a Sétatéren. Dr. Benkő Samu akadémikus dr. Szász Pál egyéniségéről értekezett. Márton Áron püspök köré csoportosult felekezeti hozzátartozástól függetlenül a magyar ellenállás, a hasonlóan gondolkodók csoportja. Innen kerültek aztán a vádlottak padjára azok a magyar vezetők, akiknek volt bátorságuk tenni is valamit. Dr. Vekov Károly a Márton Áron per és Szász Pál életének összefüggéseiről tartott előadást. 1946-ban volt egy terv, miszerint mindenképpen meg kell törni a magyar közösség erejét. 198 névből álló listát szerkesztettek, amelyen ott volt Márton Áron, dr. Szász Pál és Balogh Edgár neve is. Kónya-Hamar Sándor Demeter Béla, a kiváló újságíró életéről ismertetett részleteket, aki szintén börtönben halt meg 1951-ben. Másnap a hallgatóság egy része Vetési László kolozsvári református lelkész vezetésével egy egész napos Hunyad megyei kirándulásra indult, megemlékeztek Sipos Pál matematikus, lelkész és filozófus munkásságáról. Este Kelemen Hunor elnökjelölt tartott sajtóértekezletet, majd szüreti bál következett. Rácz Levente eddigi munkásságáért megkapta a Szórványmagyarságért díjat, amit Kelemen Hunor elnökjelölt nyújtott át neki. A harmadik nap a római katolikus egyházé volt. A szentmise után dr. Marton József egyetemi tanár Az Erdélyi Római Katolikus Püspökség ezer éve címen tartott előadást. Dr. Csávossy György könyvét (Hív a harang, Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2009.) Jakab Gábor mutatta be. Többek között kifejtette, hogy ebben a munkájában a szerző-költőtárs „harangozásra”, illetve az „igehirdetés” nem könnyű feladatára vállalkozott. Rácz Emese kolozsvári könyvtáros könyvét /Az egykori Nagyenyedi Minorita Rendház könyvtárának régi állománya, Országos Széchényi Könyvtár, Biblioteca Centrala Universitara Lucian Blaga, Budapest–Cluj-Napoca (Kolozsvár, 2009)/ dr. Gábor Csilla egyetemi tanár ismertette. /Bakó Botond: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2009. november 28.

Kolozsváriak és nagyenyediek együtt emlékeztek és ünnepeltek november 26-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi házban, az Áprily-estek keretében, Veress István professzor /Nagyenyed, 1909. nov. 5. – Kolozsvár, 2007. nov. 2./ születésének századik évfordulójára. A vendégek között ott volt T. Veress Éva nyugalmazott egyetemi tanár, a professzor leánya. Dr. Csávossy György, a Magyar Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke ismertette Veress István életművét. Ennek a hosszú időszaknak egy jelentős része Nagyenyedhez, illetve Csombordhoz kötődik, ahol a hajdani mezőgazdasági iskola tanára, rövid ideig igazgatója és aligazgatója volt. Filmet is bemutattak Veress István életéről, majd Bartók Árpád nyugalmazott csombordi tanár Veress Istvánnal átélt vadászkalandjaira emlékezett. /B. B. : Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Veress István, a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet nyugalmazott tanszékvezető professzora a gyümölcstermesztés szakembere volt.


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998