udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Cuvantul Nou

1990. június 30.

Gazda László a Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) hasábjain közreadott néhány történelmi megállapítást a csángók történetéről. A lap románul is összefoglalta írását. Ennek alapján megtámadta Gazda László írását a Cuvintul Nou Sepsiszentgyörgyi román lap, ahol egy nevét nem vállaló szerző azt állította, Gazda László megállapításait magyar forrásokra alapozta. Ez természetesen nem igaz. Gazda László most a Háromszékben közreadta cikkét. A román nép legnagyobb történetíróit idézte, Cantemirt és Iorgát. Dimitrie Cantemirt először 1769-ben Hamburgban megjelent Moldva leírása című könyvében írt a Moldvában élő magyarokról, megállapítva: "Mivel a magyarok megingathatatlanok voltak pápista törvényükben, megőrizték országuk nyelvét." A legnagyobb román történetíró, Nicolae Iorga Romania, cum era pina la 1918 című könyvében szintén elismerte, hogy a moldvai magyarok az 1200-as évek óta élnek falvaikban. A magyarok, írta "a XIII. század elején leereszkedtek a kunok katolikus püspökségének földjére, eljutva zen az úton a Szeret vizéig. Annyi század eltelte után megőrizték régi székely nyelvüket és törvényüket." /Gazda László: Kik is a moldvai csángók? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

1994. március 12.

A sepsiszentgyörgyi Cuvantul Nou márc. 2-i számában közölt, Orbán Árpád, Kovászna megyei tanácselnökhöz intézett levél írója elmarasztalta a megye vezetőit a befejezetlenül maradt ortodox templomok ügye miatt, továbbá a románok erőszakos elszékelyesítéséről beszélt. Orbán Árpád válaszában emlékeztetett arra, hogy a harmincas években büntetésekkel fenyegették a magyar lakosságot, hogy járuljon hozzá ortodox templomok építéséhez, olyan településeken is, ahol nem éltek e vallás hívei. A románság erőszakos beolvasztását a tények cáfolják, írta Orbán Árpád. A családnevek elemzése pedig a fasiszta eszmékkel való azonosulást jelenti. Egyébként a hivatalos román statisztika a román lakosság növekedését mutatja Kovászna megyében: 1930-ban arányszámuk 15 százalékos volt, jelenleg 23 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1995. március 23.

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvintul Nou román napilap márc. 18-i száma közölte az Andrei Saguna Keresztény Kulturális Liga megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet visszautasítja ezt a magyarságot rágalmazó közleményt, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak elhagyására kényszerült, emiatt a román lakosság létszáma drasztikusan csökkent. A statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Kovászna megye román lakossága 1930-ban 30 962 fő /20,2 %/, 1977-ben 41 060 /20,6 %/, 1992-ben 54 586 fő /23,4 %/. Jelenleg tehát a megye lakosságának 23,4 %-a román, a vezető funkciókban viszont az arányuk 44,5 %, miközben egyes területeken /Állami Tulajdon Alap, számvevőszék, prefektúra, irattár, pénzügyőrség/ a magyarok jelenléte jelentéktelen vagy a nullával egyenlő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23., 498. sz./

2004. március 24.

A Kovászna megyei tanács vagyonkezelésébe került a Háromszék épülete. Egyelőre nincs lehetősége a két Kovászna megyei napilapnak, a Háromszéknek és a Cuvantul Nou-nak, hogy megvásárolja székházát. A megyei tanács úgy döntött, nem adja el az épületet, csak átveszi a szerkesztőségektől saját vagyonkezelésébe. A Háromszék szerkesztősége régen szeretné megvásárolni székházat, Demeter János megyei tanácselnök megígérte, hogy mindent megtesz ez ügyben. Az RMDSZ vezetőségéből többen azonban rosszallásukat fejezték ki, amiért a megyei önkormányzat az általuk „ellenséges hangvételűnek” ítélt lap segítségére siet, Márton Árpád képviselő nyíltan megfogalmazta ezzel kapcsolatos tiltakozását. A zárt tanácsülésről kiszivárgott hír szerint néhányan úgy vélték, a két újság egy „borsos lakbérrel” jól sakkban tartható. A román lap számára jobb lenne, ha nem adnák el az épületet, mert a román szerkesztőségnek nincs pénze vásárlásra. /Farkas Réka: Nem eladó a lapszékház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./

2007. július 27.

Kuriózumszámba megy Háromszéken a Cuvantul Nou című napilap, mert 39 éven át kiadó nélkül létezett. Bekövetkezett az, ami várható volt, a leghosszabb életű román nyelvű napilap bukása. Július 25-én nem jelent meg a Cuvantul Nou (CN) napilap. Úgy hírlik, a Kovászna megyei adóhivatal állította le a kiadvány megjelenését, mert úgy vélik, a felhalmozott adósságok miatt a továbbiakban nem adhatják ki a lapot. 1989 után az újságírók egzisztenciális meggondolásokból nem kockáztatták meg egy, a CN-t kiadó vállalkozás bejegyzését. Attól tartottak ugyanis, hogy a megye 25 százaléknyi román ajkú lakossága képtelen lesz fenntartani a lapot. A szerkesztőség inkább a mindenkori kormány támogatására alapozott. Az 1990-es évek elején többnyire a hisztériakeltés biztosította a kormánypénzek folyósítását a lapkasszába. A CN főszerkesztői is az épp soron lévő hatalmi trend szerint váltakoztak. Azt hallani, hogy a kormány törölné a szerkesztőség felhalmozott adósságait, cserében egy újságkiadó kft. bejegyzéséért. Mostantól nem a szerkesztőség, hanem az azonos nevű alapítvány (FCN) adja ki újra a lapot. 1989 decembere előtt öt-nyolc ezres példányszámban nyomtatták az újságot, jelenleg alig 800 példányban. Ráadásul két éve konkurense a fiatal szabadelvűek által szerkesztett Observatorul de Covasna. Szintén két éve került piacra a konzervatív román erőket képviselő Adevarul de Covasna hetilap is. /Domokos Péter: Kisebbségi lombikújság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2008. július 31.

Hosszas viták jellemezték Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei önkormányzat első rendes ülését. A legnagyobb ellenkezést az MPP részéről Bodó Lajos RMDSZ-es tanácstag kezdeményezése váltotta ki. A tervezet szerint a tanács felállítana egy bizottságot, amely elemezné az önkormányzat tulajdonában levő, mindenki által sajtóháznak nevezett ingatlan hatékonyabb kihasználásának lehetőségét. A sajtóházban működő két megyei napilap, a Háromszék és a Cuvantul Nou viszont mindössze négyzetméterenként egy eurót fizet az önkormányzatnak. Fazakas Tibor MPP-s tanácstag megfogalmazta gyanúját, hogy egyes politikai szervezetek neheztelnek a Háromszék napilapra, mert az bírálta őket, és most így próbálják befolyásuk alá helyezni. Tamás Sándor tanácselnök /RMDSZ/ kifejtette, más cégek is jelezték, hogy bérelnének helyet az ingatlanban, például az Observatorul de Covasna napilap, és egy udvarhelyi cég, amelyik magyar megyei napilapot indítana Kovászna megyében. Végül a tervezet szövegét általánosították olyan módon, hogy a bizottság az önkormányzat minden épületének kihasználtságát megvizsgálja. /Bíró Blanka: RMDSZ–MPP-csata. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

2008. szeptember 26.

Szeptember végén lejár a megyei tanácsnak a Háromszék lapkiadójával, valamint a Cuvantul Nou román napilapot megjelentető alapítvánnyal kötött, az újságok szerkesztőségére vonatkozó bérleti szerződése. Az ingatlanokat felmérő bizottság a megyei önkormányzatnak javasolta, ne újítsák meg a bérleti szerződést, hanem értékesítsék az épületet. Végül az önkormányzati testület tudomásul vette a jelentést. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke közölte, úgy tűnik, néhány hónapra meghosszabbítják a bérleti szerződést. /Szekeres Attila: Levegőben a szerkesztőség székháza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998