udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Deli Hirlap (Temesvar)

2004. november 30.

Megjelent Olosz Lajos: Könyörtelen mesék (Összes versek) /Pallas–Akadémia, Csíkszereda/ című kötete. Olosz Lajos /1891-1977/összes verseinek kiadása csak ezzel a kötettel történt meg, amelynek előszavát Pomogáts Béla írta. A bécsi döntést követően Olosz Lajos volt a dél-erdélyi Déli Hírlap /Temesvár/ főszerkesztője. Ez volt az egyetlen „központi napilapja" a Romániához csatolt dél-erdélyi magyaroknak. /Olosz Lajos: Könyörtelen mesék (Összes versek). = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

2007. április 27.

Ágyán az iskola tavaly novemberben felvette a falu szülötte, Olosz Lajos nevét. A harminc éve elhunyt Olosz Lajos sokoldalú tehetség, nem csupán költő, hanem jó nevű ügyvéd, köztiszteletnek örvendő politikus, önképzőköri elnök, felelős szerkesztő, majd a Franyó Zoltán alapította temesvári Déli Hírlap főszerkesztője, jó tollú publicista (Fischer Aladárral szerkesztette az aradi Havi Szemlét), egyházmegyei világi főgondnok, irodalmi társaságok (Helikon, EMÍR) alapító tagja, jogfilozófus, nyelvtudós, szenvedélyes vadász és híresen jó céllövő volt. Olosz Lajos kezdetben festészettel kacérkodott, rajzai kijutottak a londoni világkiállításra. Olosz Lajosnak máig sincs használható életrajza. Kivétel Kovács Károly államvizsga dolgozata, amelyiket még a költő javított ki. A közkézen forgó lexikonok Olosz viszonylatában pongyolák, pontatlanok. Olosz Lajos /Ágya, 1891. aug. 23. – Marosvásárhely, 1977. ápr. 26./ jogot végzett. Születésének századik évfordulóján szülőházának, az Olosz Lajos emlékháznak a falára emléktábla került, Deák Árpád alkotása. Halálának 20. évfordulóján Ágyán, a református templom előtti Olosz Lajos téren kopjafát avatott Tőkés László püspök és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Azon a téren, ahova a költő szobrát tervezi az emlékbizottság. /Hevesi Mónár József: A költő hazatalált. Olosz Lajos halálának 30. évfordulójára. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2009. szeptember 22.

1997 óta a mostani a 18. Fecskés könyv, amit az aradi Kölcsey Egyesület megjelentet az úgynevezett tartozás könyvek sorozatában, amelyet Pávai Gyula szerkeszt. Azért tartozás, mert utódoknak és elődöknek tartoznak a múlt valódi megismertetésével. Erre még Ficzay Dénes gondolt, az anyag gyűlt is, de kiadni nem lehetett. A Fecskés sorozatban közölték Dr. Széll Lajos visszaemlékezéseit és Ficzay Dénes öt kötetét, Az aradi híres emberek című munkát, és most kiadják Kulcsár Sándor és Horváth Imre kultúrtörténeti visszaemlékezéseit. Kulcsár Sándor 1911-ben született Aradon Kulcsár Sándor Kálmán néven. Az aradi Katolikus Gimnáziumba járt, Marosvásárhelyt érettségizett. Teológiát végzett, és egy éves római felkészülés után minorita lelkész lett. Részt vett a közművelődési munkában, dolgozott dr. Wild Endre Vasárnapjánál és a Kölcsey-zsúrokon. Újságíró lett Kulcsár Sándor néven, kilépett a rendből, Horváth Imrével dolgozott Erdős Sándor lapjánál, majd Temesvárra ment a Déli Hírlaphoz, és az Új Szótól ment nyugdíjba. Emlékeit 1975-ben írta meg, Ficzay Dénes kérésére. Horváth Imre Aradi éveiről ír, hiszen itt lett költő, innen került Nagyváradra, s ezzel az egyetemes magyar irodalomba is. Emlékezéseit ő is elküldte Ficzay Dénesnek. A két írásmű most közös kötetben jelenik meg. Pávai Gyula önéletrajzi ihletésű prózáját már ismerik az aradi olvasók. Az ötvenes évek kolozsvári egyetemista életét bemutató kisregényének átdolgozott – a szerző a folytatás megírásával regényes krónikává kerekítette ki – kiadását veheti most ismét kézbe az olvasó. A hangulatos könyv az Egy év az ötből… és még kettő címet viseli. A kettős könyvbemutató az aradi Evangélikus Imateremben lesz szeptember 23-án. /Kettős könyvbemutató a Kölcsey Egyesületben. A 18. fecske. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998