udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Delvideki Magyar Polgari Szovetseg

2005. szeptember 17.

Pár hónappal ezelőtt a zentai laktanyában súlyosan összevertek egy doroszlói magyar fiatalt, akinek a verés következtében el kellett távolítani a lépét; a zentai polgármester rámutatott arra, hogy az incidenst magyar fiatalok súlyos provokációja előzte meg. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) arról tájékoztatott, hogy csak most szerzett tudomást a kaszárnyában történt bűntényről, amelynek tettesei ellen folyamatban van a bírósági eljárás. A két szerb gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték, de a szerb radikálisokhoz kötődő bíró rögtön kiengedte őket a börtönből. /Újabb magyarverés Szerbiában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

2006. július 18.

Megrendezték az első délvidéki nemzeti tábort Palicson, ahová az Egyesült Magyar Ifjúság hívta a fiatalokat. Palicson, a Szabadka melletti fürdővároskában történt talán a legtöbb magyarellenes támadás, itt ugyanis nagyon sok idegen szerb bevándorló telepedett le a délszláv háború után.  Az aracsi pusztatemplom, a tatárjárás előtt épült bencés kolostor maradványa mára Délvidék szimbóluma lett. A topolyai Sarlós Boldogasszony templom Délvidék legnagyobb katolikus temploma, Törökbecse temetőjében pedig áll az 1848–49-es forradalomra emlékeztető Hungária-szobor.   Az Egyesült Magyar Ifjúság rendezvényén kizárólag Délvidékről esett szó, a Vajdaságról nem. A Vajdaság kifejezés a terület szerb közigazgatási nevének (Vojvodina) magyar visszafordítása. Sajnálatos, hogy a délvidéki négy magyar párt közül három – kivétel a Magyar Polgári Szövetség – vajdaságinak nevezi magát.      A táborban, melynek védnöke Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő volt, az előadók között volt Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, parlamenti képviselő, aki ötvenhatos élményeiről és a megtorlásról mesélt. A fiatalok a rovásírással is megismerkedhettek Friedrich Klára és a Demokrata munkatársa, Szakács Gábor irányításával. Matuska Márton újvidéki író, újságíró és egy fiatal történész, Forró Lajos előadást tartott az 1944–45-ös délvidéki vérengzésekről, melyekben negyven-ötvenezer magyart mészároltak le a szerb partizánok. Matuska Márton leszögezte, a szerbekkel ellentétben a délvidéki magyarság számára 1941 húsvétja volt a felszabadulás, 1944-et pedig újbóli megszállásként élték meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szaktudós, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának tagja és újvidéki kollégája, dr. Bozóki Antal a magyarság jogvédelmének lehetőségeit vitatták meg. Szó esett a magyar élet legalapvetőbb kérdéséről, a népesedési helyzetről, Vincze Gábor történész pedig a történelem egyik ismeretlen epizódjáról, a ma is Magyarországhoz tartozó Deszken helyi szerb partizánok által elkövetett gyilkosságokról emlékezett. Az Egyesült Magyar Ifjúság is bemutatkozott a táborlakóknak. Maurer Oszkár elnök, Strahl Zoltán alelnök és a testvérszervezet Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, Soós Sándor beszámoltak tevékenységükről és hitvallásukról. Andrási Attila, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vezetője, a Délvidéki Magyarok Közösségének elnöke és Rácz-Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kemény szavakkal ostorozták a legnagyobb délvidéki magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget. A hallgatóság megismerhette annak a temerini verekedés részleteit, melynek következményeként öt magyar fiatalt összesen hatvanegy év fegyházzal sújtott a szerb bíróság. Két évvel ezelőtt egy részeg szerb férfi öt magyar fiatallal is összetűzésbe került, s ezek alaposan helybenhagyták. A fiatalokat gyilkossági kísérlettel vádolták, noha nem is mind ismerték egymást előtte, s az eljárás során számos törvénytelenség történt, az anyanyelvű beszélők megtiltásától kezdve bizonyítékok meghamisításáig. A magyar fiúk végül súlyosabb büntetéseket kaptak, mint a Hágában tömeggyilkosságokért elítélt szerb háborús bűnösök némelyike. A példátlan ítéletet a semmítőszék is helybenhagyta. A szerb jogrendre jellemző, hogy a temerini fiatalokat elítélő bíró azóta maga is börtönbe került korrupció miatt, de rács mögött van az a szerb férfi is, akit a magyar fiatalok megvertek. Őt fegyveres rablásért ítélték el. Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állandó bizottságának jegyzője az erdélyi és a délvidéki autonómiatörekvéseket hasonlította össze, megemlítve, hogy Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja még csak föl sem vetette az önrendelkezést. Fellépett a székelyföldi TransylMania, ők először játszottak Délvidéken.    /I. Gy.: Nemzeti tábor Palicson. Éledő Délvidék. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 18./

2006. szeptember 26.

Szeptember 17-én valami megváltozott Magyarországon. A cinikus és nyílt beismerés hatására néhány óra alatt több ezres indulatos tömeg gyűlt össze az Országháznál. „Mondjon le!”, „Gyurcsány, takarodj!”- zúgott a tömeg. A hazudozás nyílt beismerése által kiváltott budapesti megmozduláshoz több vidéki városban is csatlakoztak. Gyurcsány Ferenc azonban nem ijedt meg a következményektől, sőt, internetes köznaplójában büszkén vállalta balatonőszödi mondatait. A cinikus és trágár szöveg példa nélkül való a magyar politikatörténetben. Szeptember 19-én az Európai Néppárt lemondásra szólította fel a Gyurcsány-kormányt. Egyre több vidéki városban volt tüntetés, szimpátiatüntetés volt ezen kívül Szabadkán, később Zentán, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, de tüntettek New Yorkban és Londonban is az ott élő magyarok. A Kossuth téren fölolvasták az Erdélyi Magyar Ifjak üzenetét. Ugyancsak támogató nyilatkozatot adott ki az erdélyi és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség. Petrétei József rendvédelmi miniszter bejelentette, hogy „az elmúlt napokban a fegyverhasználat is jogos lett volna”. A rendőrök számos ártatlan járókelőt is brutálisan megvertek és letartóztattak. Elhurcolt a rendőrség például egy tizennégy év körüli gyereket a saját házuk kapujából. Édesanyja hiába szaladt utána sírva, hogy a fiú ott lakik, és semmi köze az eseményekhez. Számos újságírót bántalmaztak munkavégzés közben. A Gyurcsány-beszéd a közszolgálati Magyar Rádióban hangzott el először. Ennek az intézménynek az SZDSZ-es kötődéséről ismert Such György az elnöke. Valószínű, hogy az Gyurcsány Ferenc beleegyezésével, netán kezdeményezésére történt a beszéd közlése. /Ágoston Balázs: Forradalom van a mi utcánkban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./

2007. május 19.

Megbeszélést tartottak május 18-án Szabadkán a délvidéki magyar pártok, amelyek feszült viszonyuk miatt évek óta alig állnak szóba egymással. A Vajdasági Magyar Szövetség székházában folytatott tárgyalást Pásztor István, a párt e hónap elején megválasztott elnöke kezdeményezte, s részt vett rajta Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Páll Sándor, a Vajdasági Magyar Közösség, Rácz Szabó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség, valamint Józsa László, a nemzeti önkormányzat feladatait ellátó Magyar Nemzeti Tanács elnöke. /Magyar pártok megbeszélése Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2007. június 6.

Jó kezdeményezésnek tartja a nemzeti összetartozás napjáról szóló esetleges törvényjavaslat ötletét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki ugyanakkor kételkedik abban, hogy éppen a Trianon-évfordulót kell ilyen nappá nyilvánítani. Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság fideszes elnöke budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának emlékére június 4. legyen a nemzeti összetartozás napja. Különböző hangsúlyokkal, de támogatják a vajdasági magyar pártok a Fidesz és a KDNP törvényjavaslatát. Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke támogatásáról biztosította a javaslatot. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szimpatikusnak nevezte a javaslatot. „Ezer százalékkal támogatja” a javaslatot a legfiatalabb vajdasági magyar párt, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László. Szintén üdvözölte a kezdeményezést Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem utasítja el a törvényjavaslatot. Csáky Pál, az MKP elnöke leszögezte, pártja véleménye szerint „a végső döntést a magyar Országgyűlés pártjai hivatottak meghozni. ” /Vélemények a nemzeti összetartozás napjának ötletéről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998