udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Devai Magyar Haz

2004. január 14.

Féléve vehették újra birtokunkba a dévai telepi kultúrotthont, melyet rövid időn belül gazdag tevékenységi körrel működő Magyar Házzá alakítottak, jelezte Kiszely József, a Segesvári Miklós Pál Egylet elnöke, aki a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetőivel karöltve igyekszik talpra állítani a visszakapott ingatlant. A dévai Magyar Házat, a bukovinai székely telepesek hajdani kultúrotthonát hosszú évtizedekig birtokolta a hadsereg. Amikor 2003 júniusában elhagyták az ingatlant, a két ,,örökös” művelődési egylet egy víz-, gázvezeték és szennycsatorna nélküli lepusztult épületet vehetett át. Azóta közmunkával kifestették az összes termet, adományokból egy ideiglenes konyhát is felszereltek. Szintén adományokból, közmunkával visszaállították a hajdani színpadot. A legnagyobb gond azonban a víz, a gáz és a csatornázás hiánya. Ezek bevezetése a házba jelentős anyagi teherrel jár. Kiszely József a Magyar Házat működtető művelődési egyesületek nevében segítséget kért, adakozásra szólított fel. /Adakozzunk a Magyar Házért! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

2004. augusztus 30.

A dévai Segesvári Miklós Pál Egylet idén a Szent Ferenc Alapítvánnyal közösen szervezte meg a hagyományos anyanyelvápoló tábort, melyre ezúttal a temesvári Pántlika és a dettai Búzavirág néptánc-együtteseket is meghívták. A diákokat a Magyarok Nagyasszonya kollégiumban látták vendégül, teljes ellátást biztosítva számukra. Jutott idő városnézésre, a dévai Corvin Kiadó, a természetrajzi múzeum és persze a Déva fölött magasló középkori vár meglátogatására. A Magyar Házban táncházat szerveztek a diákoknak. /GBR: Néptánc- és anyanyelvőrző tábor Déván. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

2004. szeptember 13.

A közös múltat idéző előadássorozaton vehettek részt a hét végén a Hunyad megye különböző helységeiben letelepedett bukovinai székelyek. A szintén Bukovinából, 1941-ben elszármazott tolnamözsiek lelkes népi tánccsoportja és székely baráti köre végiglátogatta a dévai, csernakeresztúri, sztrigyszentgyörgyi magyar közösségeket, hagyományőrző táncos, zenés, verses műsorral ajándékozva meg őket. Déván, a zsúfolásig telt Magyar Ház színpadán léptek fel először bukovinai és székely táncokkal. Tavaly a tolnamözsiek aratóünnepségre hívták a csernakeresztúri hagyományőrzőket, akiket a dévai Segesvári Miklós Pál és a Magyarok Nagyasszonya kollégium népi tánccsoportja is elkísért. Így sikerült újjáéleszteni a kapcsolatot a Bukovinából elszármazottak között. /Gáspár-Barra Réka: Tolnamözsiek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2004. november 5.

A Hunyad megyei magyarság nagyon fontos üzenetet mutatott fel az egész erdélyi magyarság számára: az összefogás, a magyar közösség mindennapi áldozatvállalásának üzenetét. Azt, hogy minden magyar felelős minden magyarért – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnökjelöltje Déván, az RMDSZ Hunyad megyei kampánynyitó rendezvényén. Markó Petrozsény után Dévára látogatott, ahol megtekintette a nemrégiben létesített Magyar Házat, és a leendő Dévai magyar líceum épületét. /(Márton Adél Evelin): Minden magyar felelős minden magyarért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2005. február 3.

Kóka Rozália, a bukovinai székely származású magyarországi előadóművész az utóbbi évtizedben gyakori vendég Hunyad megyében. A napokban újra betoppant Dévára, a helyi Magyar Házban tartott előadást. A Dévára telepedett bukovinai székelyek leszármazottai közül már kevesen emlékeznek a régiek történeteire. Kóka Rozália emlékezéseiből kiderült, hogy a Hunyad megyébe (Vajdahunyadra, Dévára, Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra) telepedett bukovinai székelyek tarthatják magukat a legszerencsésebbeknek. A Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts és Fogadjisten bukovinai falvakból a háború idején menekülni kényszerülő székelyek sorsa sokkal keservesebben alakult. Előbb a Vajdaságból elmenekült szerbek házaiba telepítették őket, aztán a Dunántúlról elüldözött németek otthonaiban kellett meghúzódniuk. Kóka Rozália gondolatban végigvezette dévai hallgatóságát ősei útján, Madéfalvától Moldován át Bukovinába, az Al-Dunához, Erdélybe, Kanadába és Bácskába. /Gáspár-Barra Réka: Kóka Rozália dévai előadóestje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2005. április 4.

Április 3-án immár hetedik alkalommal ünnepelte a dévai Szent Antal plébánia a Hűség napját. Most a gyülekezet figyelme az utóbbi ötven esztendőben itt szolgáló lelkészek – többnyire ferences atyák – és nővérek felé fordult, akik valamennyien hivatalosak voltak az ünnepségre. A hajdan itt szolgáló Benedek Domokos ferences atya szentbeszédében az Istenbe vetett hit és a keresztény értékrend iránti hűség fontosságára hívta fel a figyelmet. A szentmisét követően a templom közelében lévő Magyar Házban a hívek elbeszélgettek a vendégekkel. /Gáspár-Barra Réka: Hűség napja. Déván szolgálták az Istent. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2005. április 15.

A dévai magyarság régi álma készül beteljesedni az önálló magyar iskola megalakításával, mégis kevés szülő jött Déván a Magyar Házba megvitatni az ezzel kapcsolatos teendőket. A gyér érdeklődés oka: a magyar közösség az utóbbi évtizedekben számtalan alkalommal lelkesen állt a magyar tagozatokat befogadó román tanintézmények felújításához, aztán pár év múlva költözni kellett egy másik lerobbant épületbe, és kezdődött elölről az egész. Az új, önálló iskola épülete alapítványi tulajdonban marad, ami azt jelenti, hogy innen senki ki nem teheti a magyar iskolát, hangsúlyozta Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke. /Gáspár-Barra Réka: Szülői értekezlet a magyar iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2006. január 9.

40 éve elnémított hagyományt élesztettek újra idén január 7-én a Dévára költözött bukovinai székelyek leszármazottai. Az 1888 és 1910 között e vidékre telepedett népcsoport évtizedeken keresztül megemlékezett az 1764. január 7-i madéfalvi veszedelemről, a több száz legyilkolt székelyre és azokra, akik új hazát keresve, a Gyímeseken keresztül Bukovinába menekültek. A kommunista diktatúra gyökértelenítő politikája megszakította az évenkénti emlékezés láncát. A Dévára telepedett bukovinai székelyek által épített, pár éve visszakapott helyi Magyar Ház zsúfolásig megtelt az emlékünnepélyre. Az érkezőket vetített képsorozattal fogadták a szervezők, végigvezetve őket Madéfalvától át az ezer éves határon Józseffalvára, Istensegítsre, Fogadjistenbe, Hadikfalvára és Andrásfalvára, abba az öt bukovinai faluba, melyeket nagyrészt őseik alapítottak. Majd visszakanyarodtak Dévára, századeleji telepesek életét elevenítve fel a képek segítségével. A népcsoport vándorlását Madéfalvától Déváig, a Bácskába, Dunántúlra, sőt Amerikába László János hajdani telepes gazda fia jegyezte fel az 1930-as években. A kézirat kiadását a Kriterion Könyvkiadó vállalta fel. A mostani találkozóra még nem készült el a könyv, de egy részletet Daradics János olvasott fel. A ma élő leszármazottak ismét keresni kezdték a gyökereket. Tavaly májusban zarándoklatra indultak Déváról Madéfalvára, Bukovinába, felkutatni az ősök szülőföldjét, sírjait. A Duna TV filmet forgatott a zarándoklatról, amelyet most bemutattak. A szintén a hajdani telepesek által épített Szent Antal-templom kertjében állított emlékkereszt mellett felcsendült a székely himnusz. /Gáspár-Barra Réka: Újjáéledt hagyomány. Emlékezés a Siculicidiumra. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2006. február 11.

Borsos Vilmos feketegyarmati származású tanító a dévai Szent Ferenc Alapítvány iskolájában oktat, ahonnan havonta hazalátogat. Elmondta, hogy végleges szerződéssel oktatja a III. osztályt. Borsos Vilmos feketegyarmati zenekarával szilveszter éjszakáján Torockón húzta a talpalávalót, ahova most farsangi mulatságra is meghívták. A dévai Magyar Házban megrendezendő mulatságon is ők muzsikálunk. Feketegyarmat polgármestere, Simándi Sándor megkérte Borsost, hogy beszéljen Böjte Csaba atyával a Nagyzerind községben is beindítandó gyermekotthon ötletéről.– Nem terhes a dévai szolgálat? /Balta János: Feketegyarmati szívvel a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

2006. május 24.

Déván a végzős diákok előadták Abonyi Lajos 130 évvel ezelőtt megírt népszínművét, A betyár kendőjét. Az előadással akarták előteremteni a ballagásra, banketthez szükséges pénzt. Keserű Melinda, az osztály szülőbizottsági elnökének felajánlotta, hogy színdarabot tanít be, amellyel végigjárják majd az előadásokban amúgy is hiányt szenvedő szórványvidéket. Az első bemutató május 19-én volt Déván, a Téglás Gábor Iskolacsoport aulájában. Kevesen jöttek el, akárcsak a május 21-én a dévai Magyar Házban megtartott előadásra. /Gáspár-Barra Réka: Déván sem tapodta egymást a közönség. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2006. október 28.

Déván a Magyar Házban emlékeztek az 1956-os forradalomra. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE tiszteletbeli elnöke a helyi Segesvári Miklós Pál Egylet meghívására érkezett, bemutatta 1956 Erdélyben című könyvét. /(GBR): Egy Eszméért folyt a küzdelem. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2007. július 9.

Július 7-én tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ Hunyad megyei szervezete a dévai Magyar Házban. Winkler Gyula, a harmadik mandátumát záró megyei elnök beszámoló-leköszönő beszédében egyben jövőbeni terveiről is beszélt, hiszen egyértelmű volt, hogy ő fogja betölteni a következő két évben is a megyei elnöki tisztséget. Egyetlen ellenjelölt sem merészkedett a porondra. Szinte egyhangúan szavazták meg Winkler mandátumának megújítását. Egymás közt sokan pusmogták, hogyan is fogja a brüsszeli képviselet várományosa sok ezer kilométerről irányítgatni a Hunyad megyei RMDSZ-szervezetet. Winkler Gyula számos magyar embert juttatott kulcspozícióba. A csodaszámba menő dévai Téglás Gábor Oktatási Központ megépítése mellett épül a teljes megyei oktatási hálózat, minden nagyobb településen megalakultak a magyar házak. A megyei küldöttek megválasztották a megyét képviselő új SZKT-tagot, illetve az alakulóban lévő Kulturális Autonómia Tanács tagját. Ez utóbbi tisztséget Burján Gergely nyerte el. Az új SZKT-tag Benedekfy Dávid lett. /Gáspár-Barra Réka: “Tisztújítás” az RMDSZ Hunyad megyei szervezetében. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2007. december 17.

A hét végén Déván megszervezett hagyományos adventi versmondó versenyen első alkalommal vehettek részt elemisták is. – Az Adventi koszorú nevet viselő versenyt immár hatodik éve szervezik meg Hunyad megyében, mondta el Deák Piroska tanárnő, aki zsűrielnökként évek óta követi nyomon e rendezvényt. – 2001-ben László Anikó tanárnő ötlete nyomán indult az Adventi koszorú, amelynek három évig a dévai Melite Református gyülekezeti Ház, illetve a Magyar Ház nyújtott teret. Három éve költözhetett be a verseny a Téglás Gábor Iskolacsoportba. A megye minden sarkából – Lupényból, Szászvárosról, Pusztakalánból, Vajdhunyadról és Déváról jöttek gyerekek. A Corvin Kiadó jóvoltából minden diák emléklappal és gazdag könyvajándékkal térhetett haza. /Gáspár-Barra Réka: Adventi koszorú, hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

2007. december 29.

Karácsonyi szokások bemutatásával, néptánccal, verssel zárta az idei évet a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet. Műsorukra a dévai Magyar Házban került sor, ahol a Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai verssel köszöntötték az egybegyűlteket. A szavalatokat követően a bukovinai székelység körében hagyományos karácsonyi katonajátékot mutatták be a színpadon. A hagyomány-elevenítést követően szatmári táncot járók alatt recseghetett a színpad, majd szeretetvendégségre került sor. A céljuk az volt, hogy ezt a szép bukovinai székely hagyományt felelevenítsék, népszerűsítsék, hogy a fiatalok is megismerjék a régi szokásokat, a gyökereiket, mondta Segesvári Erzsébet nyugdíjas tanító, a Hunyad megyei közéletben jelentős szerepet betöltő, fiatalon elhunyt fia emlékére alapított egylet alelnöke, aki magas kora ellenére rendkívül aktívan vállal szerepet ma is a dévai magyar közösségi élet megszervezésében. /Gáspár-Barra Réka: Néphagyományt elevenítettek fel Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2008. december 15.

Arad és Szeben megyéből is beneveztek idén a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban immár hagyományos Adventi koszorú versmondó versenyre. Kásler Izabella dévai magyar szakos tanárnő fiatal kolleganőivel karöltve évről évre részt vállal az Adventi koszorú megszervezésében. A verseny évekkel ezelőtt indult, amikor még önálló magyar iskola sem volt Déván és hol a Magyar ház, hol a Melite Gyülekezeti ház biztosított teret a pedagógusszövetség által kezdeményezett rendezvénynek. Pár éve az új iskola dísztermében zajlik a verseny. Idén három különdíjat is osztottak. /Gáspár-Barra Réka: Adventi koszorú hetedszer. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

2009. november 2.

A lap munkatársai beszámoltak arról, hogy a régióban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlanhoz jutniuk. Arad megyében az RMDSZ székházát később az egykori tulajdonos örököse(i) visszakérték. Az RMDSZ és az alakuló magyar civil szervezeteket, köztük az AMISZ, a Kölcsey, egy évtizedig voltak a székházban, majd jelentkeztek az örökösök. Az RMDSZ és a civilszervezetek 2006. március 15-én költözhettek a Püspökség utcai épületbe, jelenleg is itt vannak. Most lehetőségük van méltányos áron megvásárolni a székházat. Ez fontos lenne, mert a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy saját házat. Az Arad megye más településein működő civil szervezetek nem rendelkeznek saját ingatlannal. Jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik. Nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból magyar közösségi házat kialakítani. Hunyad megyében 16 magyar RMDSZ-szervezet van, közülük egyedül petrillai székház saját tulajdonú: 2001–2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a székházak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civil szervezetek nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A megyeszékhely, Déva magyarsága 2003-ban kapta vissza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „erődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal, mely a Hunyadi János Humanitárius Társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, de kicsi a befogadóképessége. Ezért a régi ház tőszomszédságában, ugyanazon a telken a Corvin-Savaria Társaság egy újabb, lényegesen nagyobb, emeletes házat épített az utóbbi években, részben Vas megyei anyagi támogatással. 2007 óta szinte valamennyi rendezvény ott zajlik, és néha az is szűknek bizonyul. Ez is eltörpül a dévai Téglás Gábor Iskola mellett. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája állami intézmény, az épület azonban, amelyben működik, a Geszthy Ferenc Társaság tulajdonát képezi. A 2002 őszén alakult társaság eleve így vélte megóvhatónak a magyar oktatást az esetleges állami önkénytől. Szintén az oktatáshoz köthető a Zsil-völgyi kezdeményezés. Még a kilencvenes évek végén az Iskola Alapítvány kétszobás tanári lakást vásárolt Vulkánban, hogy a Székelyföldről, vagy Erdély más vidékeiről a helyi magyar iskolába kerülő tanerőknek. Miután több mint 10 évig használták, a lakást nemrég adták el, s a szomszédos Lupényban szándékoznak egy hasonlót vásárolni, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc. A vulkáni magyar oktatás megmentését ugyanis a jobb erőnlétű szomszédos lupényi iskola magyar tagozatának egyesítésével képzelik el. Mivel a súlypont áttevődött, természetes, hogy a tanári lakást is oda képzelik. Temes megyében az öt Magyar Házból négy RMDSZ-tulajdonban van. A bánsági magyarok számára a Székely László temesvári főépítész tervezte, a közösség tagjainak adományaiból a két világégés közötti időszakban felépült Temesváron a Magyar Ház, melyet a diktatúra éveiben elkoboztak, majd 1989 után a benne működő (párt)lapkiadó vállalat magánosítása során az új tulajdonosoknak sikerült az épületet is bekebelezniük. A magyar érdekképviselet húsz éve próbálja peres úton visszaszerezni a Magyar Házat, bírósági perek zajlanak ez ügyben Temesvártól Strasbourgig, mindeddig eredménytelenül, számolt be Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Az ingatlan első emeletén albérlőként megmaradhatott a helyi magyar újság /Heti Új Szó/ szerkesztősége, ugyanott működik az RMDSZ-iroda, a civilszervezetek rendelkezésére álló Bolyai-terem és TEMISZ ifjúsági szervezet irodája. Magyar tulajdonban van két temesvári ingatlan: a Kós Károly Közösségi Központ és a nemrég felavatott Geml József Magyar Központ. A Kós Károly Közösségi Központot éppen a temesvári Magyar Ház bizonytalan jövőjére való tekintettel vásárolta meg a státusirodákat működtető Progress Alapítvány. Az épületet sikerült felújítani, a státusiroda mellett az alagsorban működik a Szórvány Alapítvány, amely sikeres pályázatokból elnyert támogatásokból tette lakhatóvá a pincehelyiségeket, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és az ITD Hungary temesvári irodája is. A Közösségi Központban kismamaklubtól a borklubig élénk közösségi élet zajlik. A Geml József Társaskör által működtetett Magyar Központ épülete a Temes megyei RMDSZ-szervezet tulajdona. Az RMDSZ szerződést kötött a kerületben működő magyar civilszervezettel, a Geml József Társaskörrel az ingatlan ingyenes használatáról és adminisztrálásáról. Az RMDSZ birtokában van a zsombolyai és a lugosi Magyar Ház is, mindkettőt a polgármesteri hivatal utalta ki a helyi RMDSZ-szervezeteknek és 2005-ben, illetve 2007-ben sikerült ezeket megvásárolni, majd felújítani. Lugoson a székház felújítására és működtetésére két civilszervezet, az Arató Andor Egyesület és a Putnoki Miklós Alapítvány pályázott. A lugosi Magyar Házban több mint 4000 kötettel rendelkező könyvtár működik. /Magyar Házak a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2009. november 16.

Pezsgő kulturális élet volt a hét végén a Hunyad megyei magyarság körében: Déván Tamás Gábor koncertezett, Marosillyén a Zsil völgyében magyar kulturális napok zajlottak, Vajdahunyadon reneszánsz-fesztiválra került sor. A kétnapos rendezvénysorozat november 13-án kezdődött a Hunyadiak kastélyában, ahol a Huniadi Cantores korabeli zenés előadása után a hunyadi lovagok léptek fel, a lovagok kardjai, a bemutatott csatajelenetek a gyerekeket kápráztatták el. Másnap a Magyar Ház szűknek bizonyult a gyerekeknek szervezett programra. Mátyás király apródjai – vagyis a vajdahunyadi magyar iskola diákjai – előadásokat, színdarabokat mutattak be. Mátyás Király udvara címen Kiss Mihály tanító és a helyi magyar civilszervezetek szervezésében gazdag programot ajánlottak a vajdahunyadi és csernakeresztúri gyerekeknek. /Chirmiciu András: Reneszánsz-fesztivál Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998