udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Debreceni Egyetem lasd meg Kossuth Lajos Tudomanyegyetem (Debrecen)

2007. február 15.

Csűry Bálint nemzetközi hírű nyelvkutató, a debreceni egyetem híres tudós professzora, a kétkötetes Szamosháti szótár szerzőjének nevét vette fel, táblaavatással egybekötve, február 14-én a Szatmár megyei Egri községiskolája. Csűry Bálint külön összegyűjtötte és feldolgozta az egri nép nyelvi anyagát is. /Csűry Bálint nevét vette fel az egri iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2007. április 14.

A tavalyi sikereken felbuzdulva idén is megrendezték a Sapientia-ECN programozói versenyt a Sapientia Egyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán. „Az egyetem évek óta részt vesz az ACM (Association for Computing Machinery) egyik legrangosabb, egyetemistáknak szervezett programozói világverseny délkelet-európai regionális döntőjén, ezért úgy határoztunk, hogy a hatékonyabb felkészülés érdekében hasonló stílusú versenyt szervezünk” – tájékoztatott Kátai Zoltán egyetemi adjunktus, az esemény főszervezője. A vetélkedő idén nemzetközi méretűvé nőtte ki magát, ugyanis a kar hat három-három fős csapata mellett a Debreceni Egyetemet egy, a Babes–Bolyai Tudományegyetemet két, a Kolozsvári Műszaki Egyetemet egy, a Petru Maior Egyetemet két, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumot két, a Papiu Ilarian Líceumot két, az Elektromaros Líceumot egy, a szászrégeni Petru Maior Iskolaközpontot egy és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot egy csapat képviselte. Az angol nyelven folyó programozói vetélkedővel a diákok hatékonyabban fel tudnak készülni a nemzetközi versenyekre. /Ferencz Melánia: Programozói verseny a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2007. november 6.

„Európa régiók közössége lesz, és mi egy régióba tartozunk, egy értékrendet vallunk” – mondta Tonk Márton, a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának dékánja azt követően, hogy hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá november 5-én a szlovákiai Selye János Egyetem képviselőivel. Miután megalakult a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, minden adott, hogy létrejöjjön a Pozsonyi Akadémiai Bizottság is, és a most aláírt szerződés alapja lehet akár az akadémiák egyesítésének is. Albert Sándor, a révkomáromi egyetem rektora örvendetesnek tartja, hogy magyar nyelven írhatták alá a szerződést, és reményét fejezte ki, hogy a dokumentumot a közeljövőben sikerül majd tartalommal is megtölteni. Az új együttműködési megállapodás immár a kilencedik partnerségi kapcsolatot jelenti az Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára. A korábbi években hasonló megállapodás született többek között a Pécsi Tudományegyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, valamint az egri és a kecskeméti főiskolákkal. /Nánó Csaba: Sapientia–Selye János: közös EU-álmok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2008. január 11.

Diószegi Sámuel botanikus és Fazekas Mihály, a Ludas Matyi későbbi szerzője alkotta meg 1807-ben a Magyar füvészkönyvet, amely nemcsak korszerűen rendszerezte, hanem magyarított nevekkel is ellátta a Magyarországon ismert fákat, füveket és virágokat. Emléktáblát avattak Debrecenben nemrégiben a Magyar füvészkönyv kiadásának 200. évfordulójára, a szerzők: Diószegi Sámuel (1760–1813) és Fazekas Mihály (1766–1817) tiszteletére. Az 1807-ben megjelent könyv (eredeti helyesírású címe: „Magyar füvész könyv, melly a két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a Linné alkotmánya szerént”). A Magyar füvészkönyv az első magyarországi kiadvány, amely Linné növénytani rendszerét használta és mutatta be az érdeklődőknek. A két hazában – ahogy akkoriban Magyarországot és Erdélyt emlegették – csak a népi elnevezésekkel illették a növényeket, korabeli szóval a plántákat. Így nagy volt a zűrzavar, amelyben maguk a szerzők is csak nehezen vágtak rendet. A legtöbb bajuk a hagyományos elnevezésekkel volt, e nevek szinte falvanként mások voltak. Így a Magyar füvészkönyv a nyelvújítás egyik előfutáraként is értékelhető, legalábbis a természettudományos szaknyelv tekintetében. A két alkotó szobra a Debreceni Egyetem botanikus kertjében, egy kis tó partján található. /Kétszáz éves a Magyar füvészkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2008. július 28.

Magyarország és Románia határának két oldalán magyarok élnek, így a határ menti regionális együttműködésnek nemzetstratégiai vonatkozása is van – hangzott el július 25-én azon a nagyváradi találkozón, amelyet Tőkés László EP-képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagjaként kezdeményezett. A jelen lévő neves szakemberek, önkormányzati képviselők, üzletemberek a most formálódó uniós agrárpolitikával kapcsolatos közös álláspont kialakítása mellett a régió sokoldalú fejlesztésének esélyeit latolgatták. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke egyes vidékek sajátosságai, szokásai, hagyományai megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Az egyetemek szellemi „erőközpontokként” léphetnek elő, értett egyet Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja és Kátai János, a Debreceni Egyetem dékánja. /D. Mészáros Elek: Régiós nemzetstratégia magyarlakta vidékeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2008. október 16.

Továbbra is fejleszti oktatási, kutatási, tudományos együttműködését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Debreceni Egyetem – erről határozott október 15-én Kolozsváron a két felsőoktatási intézmény vezetősége. Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora és Dávid László, az EMTE rektora újabb öt évre meghosszabbította a két intézmény között 2003 óta létező együttműködési megállapodást. A két intézmény közös mesteri szakok indítását tervezi. /Együttműködés egyetemek között. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16/

2008. október 17.

A doktori iskolák együttműködéséről született elvi egyezség október 15-én a BBTE és a Debreceni Tudományegyetem között Kolozsváron. Egyetértettek abban, hogy a doktori iskolák közötti diákcsere, amit a budapesti egyetemekkel jól működtet a BBTE magyar tagozata, alkalmazható a Debrecen–Kolozsvár kapcsolatokra is. A Debreceni Tudományegyetemet dr. Fésüs László rektor képviselte, akit dr. Magyari Tivadar rektor-helyettes, a BBTE magyar tagozatának vezetője, illetve Márkus András rektor-helyettes fogadott. /Tötszegi Orsolya: Egyetemek közti megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2008. november 8.

November 7-én megnyílt Láng Eszter korondi származású képzőművész kiállítása Szatmárnémetiben. Láng Eszter 1948-ban született Korondon, és a debreceni egyetemen szerzett diplomát. Rendszeres résztvevője országos és nemzetközi képzőművészeti tárlatoknak és művésztelepeknek. Festészete a lírai absztrakt irányzathoz áll közel, emellett költészettel és prózaírással is foglalkozik. /Megnyílt Láng Eszter tárlata. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 8./

2009. február 27.

Február 25-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Hegyi Géza doktorandusz a honfoglalás és az államalapítás erdélyi vonatkozásainak vitás kérdéseiről tartott előadást. Ez volt az erdélyi magyarság történetét bemutató előadás-sorozat nyitó rendezvénye. Hegyi Géza jelenleg a kolozsvári és a debreceni egyetem vallástanár szakán doktorál, a középkor erdélyi vonatkozásai érdeklik. Hegyi Géza az elbeszélő források közül kiemelte többek között Bíborban született Konstantinosz császár A birodalom kormányzása című művét és a fuldai évkönyveket, a nyelvészeti források kapcsán pedig a helységnevekről és a honfoglalás kori erdélyi nyelvjárásokról beszélt bővebben. Az előadó a XI. századi Gesta Hungarorumnak nevezett őskrónikában szereplő szövegrészt értékelte: „Mind átkeltek a havasokon és egy bizonyos tartományba értek, ahol megszámlálhatatlanul sok sast láttak. Ott azok miatt a sasok miatt nem volt maradásuk, mivel a sasok úgy röpködtek a fákról, mint a legyek, és fölfalva fölélték nyájaikat és lovaikat”. Hegyi Géza így fogalmazott: a régi magyar nyelvben a sas neve bese volt, ebben az értelmezésben pedig a szövegrész a magyarok besenyők elől való menekülésére utal. /Ferencz Zsolt: Még egyszer az erdélyi honfoglalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2009. június 9.

Majd fél évszázados szünet után most először ballagtak önálló magyar, államilag elismert felsőoktatási intézmény végzősei Erdélyben. A Partiumi Keresztény Egyetem kétszázhetven diákja búcsúzott el június 6-án Nagyváradon a tavaly akkreditált intézettől. Az egyetem hét szűk esztendejének vége szakadt – fogalmazott Tőkés László református püspök, EP-képviselő, a PKE elnöke. Tőkés megemlítette: nem csupán az évzárót ünneplik, hanem azt is, hogy éppen tíz évvel ezelőtt jött létre az intézmény. A tervekről beszélt Horváth Gizella, az egyetem rektora. Az eddigi tizenhárom képzési területet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A rektor elmondta, hogy idén 475 helyet hirdetnek meg, amelyből 220 lesz tandíjmentes. /M. T. R. : Ballagtak a PKE diákjai. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./ 50 év után létrejött az önálló magyar egyetem Erdélyben – írták közleményükben a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői egyúttal bejelentve, hogy kihasználva az intézmény akkreditációja által adódó “új lehetőségeket”, új szakokat és mesterképzést indítanak. “Egyetemünk hivatalos állami elismertetése számos előnyt biztosít azáltal, hogy bekapcsolódhattunk az egyetemi világ nemzetközi vérkeringésébe. Partnerintézményekkel kötöttünk együttműködési szerződéseink – Debreceni Egyetem, Corvinus Egyetem, Pécsi Egyetem, Sorbonne Egyetem stb. – hallgatóink és oktatóink számára lehetőséget teremtenek az ún. mobilitási programokban való részvételre” – áll a Tőkés László, Horváth Gizella és Tolnay István aláírta közleményben. Az egyetemet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészet és irodalomtudomány tanszékeinek vezetői közleményben tiltakoztak az általuk indokolatlannak nevezett szakduplázási kezdeményezés ellen. /Magyar irodalom és nyelv szakot, mesteriket indítana a PKE. = Transindex. ro, jún. 9./

2009. július 13.

A Partiumi Keresztény Egyetem társadalomtudományi tanszéke ősztől mesteri képzést indít. Az európai szociálpolitikák elnevezést viselő szakról Flóra Gábor egyetemi professzor, a PKE bölcsészettudományi karának dékánja adott tájékoztatást. A mesteri szakon nyújtandó képzés a foglalkozások széles spektrumát nyitja meg. A PKE tanárai mellett a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Állami Egyetem oktatói is tanítanak majd. /Tóth Hajnal: Mesterképzés a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 13./

2009. szeptember 28.

Kiszámíthatatlan a finanszírozás, nehezen áttekinthetően és gyorsan változnak a jogszabályok, ezért lesz nehéz a szeptember 28-án kezdődő egyetemi tanév. A kormány további megszorításokat ígér. Számos felsőoktatási intézményben létszámleépítéssel kezdik az évet. „Idén kevesebb tanár tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a pénzügyi megszorítások miatt csökkentettük a társult oktatók számát” – számolt be az egyetemi tanévkezdésről Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatát vezető rektor-helyettese, aki azonban örvendetesnek tartja, hogy közel négyszáz főállású oktatójuk van, és hetven magyarországi vendégtanár is a BBTE-n tanít az idén. A magyar tagozat 71 szakára hétezer diák iratkozott be, 2900 hallgató elsőéves. Kisebb létszámmal, 850 hallgatóval kezdi az új tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), de az egyetemvezetés szerint nincs ok aggodalomra, szinte minden második diák elsőéves, láthatólag nő az érdeklődés az egyetem iránt. A PKE-n megerősítették: egyre több magyarországi diák tanul tovább Romániában. A PKE-n ebben a tanévben 12 alapszakon lesz képzés, de nem indul el a nyár elején beharangozott magyar nyelv és irodalom szak. Mezőgazdasági mérnöki képzés viszont lesz, a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként működik ez a szak a PKE-n. Szintén magyarországi felsőoktatási intézmény kihelyezett karaként kezdi meg működését a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola. A nagykőrösi Károly Gáspár Református Egyetem kihelyezett karán ötvenen tanulnak az idén, Barabás László, a főiskola igazgatójának tájékoztatása szerint. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az általános- és fogorvosi, a gyógyszerész-, valamint a nővér- és bábaképzés mellett az idén második alkalommal indul táplálkozástudományi és kinetoterápia szak. Nagy Örs rektor-helyettes elmondta, kétezer hallgató kezdi meg az évet, a képzés román és magyar nyelven fut, a hagyományos szakok mellett a nővér- és bábaképzésen is van magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen új szakok és új infrastruktúra várja a hallgatókat az idén. A tanévnyitó alkalmából egy új, négyszintes épületet adnak át, amelyben hét új tanterem, valamint a kibővített könyvtár kap helyet. A színész-, bábszínész, rendező és mozgásművészeti, színháztudományi és zenetanári alapképzés mellett, színművészet, bábművészet és drámaírás szakokon indítottak mesterképzést, az utóbbi kettő újdonság az egyetemen. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai már szeptember 14-én megkezdték a 2009–2010-es tanévet. Valamennyi karon megfelelő számú tanár tanít – számolt be Hollanda Dénes marosvásárhelyi dékán –, de nincs mindenki főállásban. Akadnak, akik más egyetemekről, Kolozsvárról, Nagyváradról, vagy Marosvásárhely felsőfokú tanintézményeiből járnak órát tartani a Sapientiára. A kolozsvári Sapientián három karon indítanak képzést az idén: a Környezettudományi, Foto-Film-Média valamint az Európai Tudományok tanszéken. /Egyetem: üröm és öröm. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

2009. október 24.

A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófiai Kara közös szervezésében nemzetközi vándorkiállítás indul az erdélyi fejedelmek által adományozott címerekből, eredeti armálisok fotóinak és címereinek másolataiból. A kiállítás anyagát Szálkai Tamás történész (Debreceni Egyetem) állított össze – bevezető tanulmánnyal és leíró szöveggel – Armales Transylvanorum. Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból címmel, reprezentatív kötetben, a gödöllői Attraktor Kiadó gondozásában jelenik meg. Hat magyarországi és romániai közgyűjtemény anyagából válogatott ötven címer, illetve a tudományos igényű tanulmány hároméves kutatómunka hozadékát osztja meg, többnyire nyomtatásban soha nem látott képekkel illusztrálva. A kiállításnak az alábbi városok adnak otthont: Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagykároly, Nagyvárad, Debrecen, majd több magyarországi helyszín után végül Budapest. A kolozsvári ünnepélyes megnyitó október 26-án lesz. /”Armales Transylvanorum” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2009. november 9.

A köztudatban élő négy magyar néprajzi tájegység mellett egy ötödiket is bemutatnak, mint új tudományos felfedezést a Regionális néprajzi kutatások a Kárpát- medencében című tudományos ülésen, amelyet az MTA Nyelv- és Irodalomtudo- mányok Osztálya közösen rendez az MTA Debreceni Egyetemen működő Néprajzi Kutatócsoportjával november 10-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. Borsos Balázs, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese a Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében című előadásában 16 év kutatási eredményét összegzi. A Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjainak új szempontú, statisztikai feldolgozását végezte el számítógép segítségével. Az elemzésből kiderült, hogy a négy tájegységen (Dunántúl, Észak /Felföld/, Alföld és Erdély-Moldva) kívül kimutatható egy ötödik is, mégpedig a Lippa-Nagyvárad-Debrecen-Miskolc vonal, a nyelvhatár és Erdély nyugati határa által bezárt területen. A kulturális régiók meghatározása segíthet abban, hogy az Európai Unió régiókat előtérbe helyező irányelveire figyelve, a döntéshozók a régiós határokat a kulturális tagolódás figyelembevételével húzzák meg. Borsos Balázs csak a magyar etnikumot vizsgálta, megjegyezte, hogy a szomszédos országok közül csak a magyarok készítettek néprajzi atlasz alapján statisztikai és csoportelemzést a kulturális régiókról. Néprajzi atlaszok ugyanakkor készülnek a szomszédos országokban is, az ötkötetesre tervezett román kiadványból eddig három kötet jelent meg, és Szlovákiában is elkészült egy sokoldalú és gazdag anyagú atlasz. Az ülésen többek között Bartha Elek a vallási régiók néprajzi értelmezéséről, míg Fejős Zoltán a Hagyományos tájak és régiók néprajzi átértékelődéről értekezik. /Öt magyar néprajzi tájegység. Tudományos ülés a Kárpát-medence néprajzi kutatásairól. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2009. november 30.

Európai, nemzeti és regionális identitás – elmélet és gyakorlat elnevezéssel közös kutatási programba vágott bele a Partiumi Keresztény Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem. A projekt nyitókonferenciáját november 29-én tartották meg a PKE székházában. A Románia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 által támogatott kutatás keretében a három egyetem filozófusokból és szociológusokból álló kutatócsoportjai az identitás társadalomtudományos vizsgálatára vállalkoztak. /Tóth Hajnal: Szociológusok és filozófusok kutatják az identitást. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 30./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998