udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 837 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 811-837
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Demokrata Part /Partidul Democrat – PD/ (Romania)

1990. február 7.

Meg akarják alakítani Kolozsváron a Magyar-román Demokrata Szövetséget, az aláírók /köztük dr. Váradi-Goia János, Kovács Attila/ várják a velük egyetértők jelentkezését a Demokrata Párt székhelyén, amely mint "többnemzetiségű testvérpárt", pozitívan reagált kezdeményezésükre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

1993. június 1.

Petre Roman képviselői mandátumának felfüggesztését és bíróság elé állítását követeli a Vacaroiu-kabinet, tájékoztatott a kormány szóvivője, a követeléshez csatlakozott a Nagy-Románia Párt is. Petre Roman állítólag Velencében kijelentette, hogy a jelenlegi kormány kommunistákból, szélsőségesekből és fasisztákból áll, ezért akarják bíróság elé állítani. Petre Roman hazugságnak minősítette ezt a vádat. - Roman pártja, a Nemzeti Megmentési Front constantai konvencióján nevet változtatott, miután egyesült a Demokrata Párttal, az új név: Demokrata Párt /rövidítése a régi marad: NMF/. Az új tömörülés középbal beállítottságú, szociáldemokrata irányzatú. /Bogdán Tibor, Bukarest: Viharfelhők Petre Roman feje felett. = Magyar Hírlap, jún. 1./

1993. június 17.

Jún. 17-én Bukarestben a hat legjelentősebb ellenzéki párt kormányzási paktumot kötött. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt, a Polgári Szövetség Pártja, az RMDSZ, a Liberális Párt és a Demokrata Párt /NMF/ által aláírt jegyzőkönyv értelmében a középen elhelyezkedő pártokból létrehozott legjelentősebb politikai erő lesz képes kivezetni az országot a válságból. Ez az ellenzéki koalíció 47 %-kal rendelkezik a parlamentben, szemben a kormány 34 %-os támogatottságával. Az új koalíció felvállalja a kisebbségek helyzetének rendezését is. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatpárti egyezség. = Magyar Hírlap, jún. 19./

1993. szeptember 11.

Adrian Severin, a Demokrata Párt parlamenti képviselője kijelentette, hogy az újjászervezett Securitate a belügyminisztériumban fejti ki tevékenységét. Több száz volt szekus tisztet alkalmaznak, akiknek az ellenzéki politikusokat kell figyelni. Severin szerint a szekusok tevékenysége eredményeképpen több ellenzéki politikust elmozdítottak tisztségükből. /B. T., Bukarest: Szeku-adatgyűjtés ellenzékiekről. = Magyar Hírlap, szept. 11./

1993. szeptember 15.

Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./

1993. szeptember 15.

Petre Roman, a Demokrata Párt - Nemzeti Megmentési Front elnöke nyilatkozatában kifejtette, nem érti, hogy az RMDSZ miért hívta vissza képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Szerinte a kétnyelvű helységtáblák ügyének felvetése fölösleges volt. Az RMDSZ önrendelkezési elve nem alkalmazható a jelenlegi román politikai rendszerben. Az RMDSZ-nek előzetesen ismertetnie kellett volna memorandumát a DK-val. Így viszont a dokumentum ultimátum-jellegű. "Ellenzem a Bolyai Tudományegyetem újraindítását." ? jelentette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

1993. október 2.

A szenátus elfogadta Románia ET-felvételéről a beterjesztett egymondatos törvényjavaslatot, miszerint Románia "elfogadja az ET szabályzatát." A ratifikálás során a kormánypártot, a Társadalmi Demokrácia Pártját képviselő Ioan Solcanu a Románia felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Ezt a nézetét támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A Strasbourgból hazaérkezett Adrian Nastase, a parlament képviselőházának elnöke is úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Romániában. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke túlzottnak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltételeket. /Bogdán Tibor, Bukarest: túlzott az ET. = Magyar Hírlap, okt. 2./

1993. október 14.

Románia feltétlen NATO-csatlakozási szándékát tartalmazó levelet adott át Párizsban Alain Juppé francia külügyminiszternek Radu Baltazar, a franciaországi látogatáson tartózkodó román parlamenti küldöttség tagja, a Demokrata Párt szenátora. /Magyar Hírlap, okt. 14./

1994. január 28.

A szenátus elfogadta azt a törvénymódosítást, hogy a román állampolgárok ismét kötelesek bejelenteni külföldi vendégeiket, a kötelezettség elmulasztását 75 ezertől 250 ezer lejig terjedő pénzbírsággal büntetik. A Polgári Szövetség Pártja, a liberálisok, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt frakciója nyilatkozatban követelte a törvénytervezet vitájának felfüggesztését. /Magyar Hírlap, jan. 28./

1994. március 11.

A Demokratikus Konvenció és a Petre Roman vezette Demokrata Párt megbeszéléséről kiadott nyilatkozat szerint Romániában újabban a minisztereket parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül nevezik ki. Nicolae Spiroiu leváltása magyarázat nélkül maradt, ez az indokolatlan intézkedés negatív kihatással lesz a hadseregre. Ezekben napokban támadások érték a kommunista rendszer volt politikai bebörtönzöttjeit. Visszautasítják az ellenzék által javasolt párbeszédet - olvasható a nyilatkozatban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16., Magyar Hírlap, márc. 11./

1994. március 15.

Márc. 15-én a parlamentben Borbély Imre RMDSZ-képviselő először román nyelven méltatta az 1848-as forradalom jelentőségét, majd mondanivalóját magyarul is összegezte. Amint megszólalt anyanyelvén, a képviselők dühödten kiabáltak, a demokrata párti házelnök többször megvonta tőle a szót, majd kikapcsolta a mikrofont. P. Turlea azonnal reagált, az állítva, hogy a románság számára nemzeti tragédia márc. 15-e. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1994. március 17.

Felháborodottan fogadta több román lap azt, hogy Borbély Imre képviselő márc. 15-én magyarul szólalt meg a román parlamentben. A Cronica Romana szerint ez provokáció, kihívás, pimaszság. A Petre Roman vezette Demokrata Párt lapja, az Azi Meghiúsított provokáció címen gúnyosan ír a kísérletről, amit éppen a demokrata párti elnök szakított félbe azzal, hogy kikapcsolta a mikrofont. /Új Magyarország, márc. 17./

1994. április 12.

A Moldovai Köztársaság parlamentje ápr. 8-án ratifikálta a FÁK-hoz csatlakozást. A Petre Roman vezette Demokrata Párt ezt a döntést úgy értékelte, hogy akadályozza az újraegyesülést. A Kereszténydemokrata Parasztpárt vezetősége ápr. 11-i nyilatkozatában keserűségének adott hangot és a moldovai vezetést Moszkva "undorító cinkosának" nevezte. /Népszava, ápr. 12./

1994. április 16.

Románia mulasztását bírálta az ET-jelentéstevő, Friedrich König, aki a bukaresti rádiónak nyilatkozott. Jelentése elkészítéséhez további felvilágosításokat kért Teodor Melescanu külügyminisztertől. Romániának ápr. 15-ig kellett volna ratifikálni az emberi jogi konvenciót, azonban ez nem történt meg. Hasonló mulasztásoknak kívánja elejét venni a Bratinka-Severin néven ismertté vált klauzula, amely szerint az új tagállamok csak akkor vehetnek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, ha teljesítik a felvételkor vállalt kötelezettségeket. /Bratinka József a magyar ET-küldöttség vezetője, Adrian Severin a Demokrata Párt képviselője/. A javaslattal egyetértett Frunda György RMDSZ-szenátor, ellene foglalt állást Florin Radulescu román küldöttségvezető és Dumitru Buzatu. /Magyar Hírlap, ápr. 16./

1994. május 14.

Máj. 13-14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKP/ országos választmánya. Varga László pártelnök elmondta, hogy a pártnak az EUCD-be való felvétele előnyökkel jár, de a felelősségük is megnőtt. Szoros kapcsolatot kell tartani az RMDSZ vezetőivel. Határozottan kell felmutatni céljaikat. Dr. Bárányi Ferenc alelnök szerint Petre Roman Demokrata Pártjának kinyújtott jobbját el kell fogadni. Ennek ellentmondott Vekov Károly kolozsvári küldött. Kelemen Kálmán főtitkár pozitívan értékelte Petre Roman mostani tevékenységét. A kolozsváriak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés felé hajlanak. Végül elfogadták Hajdú Gábor szenátor javaslatát: az RMKP tagjai nem lehetnek tagjai más politikai pártnak, ez az RMKP kongresszusáig marad érvényben. /Mózes Edit: Eszmei és politikai zavarok...? = /Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

1994. június 27.

Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus meghatározatlan időre elnapoltatta az ásatásokat. - A pártok sorra állást foglaltak az ásatásokkal kapcsolatban. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint az országnak jelenleg nem állnak rendelkezésére megfelelő összegek az ásatásokra. /Népszabadság, jún. 27./

1994. augusztus 12.

Demokrata Centrumpárt néven új párt alakult, életrehívását aug. 10-én Bukarestben jelentette be George Muntean elnök. A pártot megjelenése pillanatától a kormánypárt csatlósának tekintették. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./ A párt kiemelt célja Románia újraegyesítése történelmi határai között. Megfigyelők szerint az új párt a hatalom közreműködésével jött létre, feladata a Petre Roman-vezette Demokrata Párt gyengítése. /Magyar Hírlap, aug. 12./

1994. szeptember 21.

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke adott interjút az Erdélyi Naplónak. A nemzetiségi politikáról dokumentumot állítottak össze. Arra a kérdésre, hogy a kidolgozásánál voltak-e magyar tanácsadók, nemmel válaszolt. Nem is kellettek, mert ehhez demokratikus elkötelezettségű emberek szükségesek, magyarázta. Petre Roman szerint a Romániában élő magyarok magyar származású románok. A dokumentum szerint két nacionalista párt van, a kormánypárt és az RMDSZ. A kollektív jogot a Demokrata Párt nem ismeri el. /Ferencz Zsuzsanna: Beszélgetés Petre Romannal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./

1994. október 7.

A parlament vizsgálta a korrupciót, ennek eredményeképpen külön anyagot készített a kormánypárt, külön az ellenzék és egy harmadikat a Demokrata Párt. Az anyagokat átadják az igazságszolgáltatásnak, szorgalmazták a korrupció ellenes törvényeket, mindössze ennyi történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1994. október 24.

Kolozsváron tartotta országos konvencióját a Petre Roman vezette Demokrata Párt, azzal a szándékkal, hogy elhódítsa a választókat Funar Román Nemzeti Egységpártjától. Elutasítják a román nemzet felsőbbrendűségét hirdető tételeket, nem fogadják el a kisebbségek által hirdetett kollektív jogokat és ellenzik az etnikai autonómiát. Elfogadják a kulturális önrendelkezést, a kétnyelvű feliratokat, az anyanyelvi magánoktatást, de elvetik az ifjúság erőszakos különválasztását. Kettészakadt a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Fratia Konföderáció, mert egyik társelnök, Miron Mitrea túlzottan a kormányhoz húzott. A másik társelnök, Victor Ciorbea megalakította a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációját. /Magyar Hírlap, okt. 24./

1994. október 25.

Okt. 25-én Romániába érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának felavatásán Bukarestben, amelyre Iliescu elnök jelenlétében került sor. - Philippe Bousquin belga szocialistával az élen okt. 23-tól okt. 25-ig Romániában tartózkodott a Szocialista Internacionálé küldöttsége, hogy tanulmányozza a magukat szociáldemokratáknak valló pártok - Romániai Szociáldemokrata Párt, Szocialista Demokrácia Romániai Pártja /kormánypárt/, Demokrata Párt - tevékenységét. Mindhárom csatlakozni szeretne a Szocialista Internacionáléhoz. A küldöttség más pártokkal is találkozott, így az RMDSZ-szel, Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1994. december 1.

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke párja nagyváradi székházában sajtótájékoztatót tartott, majd Budapestre utazott, a Szocialista Internacionálé kongresszusára. Keményen bírálta a kormányt hazug propagandájáért, az életszínvonal csökkenéséért: "Ha a jelenlegi kormány hatalmon marad, akkor lehet, hogy egy újabb Ceausescu-féle hatalom fenyegeti az országot." Az ellenzék gyenge, állapította meg, ezért szükség van a Demokrata Konvenció mellett egy másik koalícióra, ezt talán jövőre létrehozzák. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

1994. december 13.

A Petre Roman vezette Demokrata Párt kezdeményezésére dec. 13-án 165 ellenzéki képviselő bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Vacaroiu-kormány ellen. /Új Magyarország, dec. 15./

1995. január 12.

Az amerikai nagykövet kijelentette, hogy hazájában szívesen vennék, ha nagykoalíció venné át Románia irányítását: a kormányzó párt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/, Petre Roman Demokrata Pártja és a Demokratikus Konvenció. A hír hallatán a kormánypárt szövetségesei tanácskoztak a kormánypárttal és hűségükről biztosították az SZDP-t. Adrian Nastase házelnök kijelentette: a román kormányt Romániában alakítják meg és nem külföldön állítják össze. /Magyar Nemzet, jan. 12./

1995. január 16.

Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke kijelentette, hogy a kormányon levő Szociális Demokrácia Pártja és a három, nacionalista koalíciós partnerének együttműködése "Romániát a közép-kelet-európai térség első olyan államává változtatná, melyet szélsőjobboldali, fasiszta, extremista eszmék jegyében kormányoznak. Az első olyan ország vagyunk a térségben, amely a fasizálódás útjára tér." /Népszabadság, jan. 17./

1995. január 21.

Jan. 21-én Marosvásárhelyen tartották a DK Maros megyei tanácskozását, melyen az RMDSZ-t Zonda Attila RMDSZ-elnök, Kerekes Károly RMDSZ-képviselő és dr. Kelemen Attila képviselte. Az RMDSZ tisztázta, mit jelent a szervezet Önkormányzati Tanácsának megalakulása, ilyen tanácskozást a Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt is tartott. Megállapodtak abban, hogy gyakoribbá kell tenni az ilyen találkozókat. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./

1995. február 1.

Pár nappal ezelőtt a kormány újabb diktatórikus intézkedésével tizenegy polgármestert felfüggesztett állásából, köztük van az európai gondolkodású brassói polgármester, Adrian Moruzit. A hatalom 1992 decembere óta 162 ellenzéki polgármestert menesztett, tájékoztatott a Petre Roman vezette Demokrata Párt. /Mai Nap, febr. 2./

1995. február 1.

Funar listájaként emlegetik azt a névsort, amely a polgármesteri hivatalos közlönyben is megjelent. A listán csak magyar nevek szerepelnek a nagyobb lakrésszel rendelkezők felsorolásában. A világháború után Kolozsvár lakosságának a fele magyar volt, 1956-ban 47,3 százalék. Jelenleg a város alig negyede magyar. Hatalmas román tömegeket telepítettek be. A kincses város központját nagyobb hányadban magyarok lakják. Az RMDSZ vállalja az érintettek jogi védelmét. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint ezek a listák eljutnak a nyugati államokba és hozzájárulnak ahhoz, hogy az RNEP-et szélsőséges pártnak minősítsék, ami károsan hat a vele szövetségesekre, a kormányra. - Valamikor a zsidók házait jelölték meg, figyelmeztet egy iparos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

1995. április 5.

Ápr. 5-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök találkozott a Demokrata Párt meghívására Romániába érkezett MSZP-küldöttséggel. A delegációt fogadja Petre Roman, a DP elnöke, találkoznak a Román Szociáldemokrata Párt vezetőivel is. Szabó Vilmos, a delegáció vezetője elmondta, hogy a jövő héten Csintalan Sándor vezetésével érkezik MSZP-küldöttség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

1995. április 6.

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke ápr. 6-án fogadta az MSZP Bukaresten tartózkodó képviselőit. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Markó Béla RMDSZ elnök és az RMDSZ parlamenti csoportjainak több tagja találkozott az MSZP képviselőivel az RMDSZ bukaresti székházában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 811-837




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998