udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 303 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-303
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Demokrata-Liberalis Part /Partidul Democrat-Liberal – PD-L/

2007. december 17.

December 15-én megszavazták a demokrata és a liberális-demokrata küldöttek a PD és a PLD egyesülését, ami egy új párt, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) létrehozását jelenti. Az új párt elnöke, Emil Boc korábbi demokrata pártvezető nem titkolta: biztos abban, hogy a választások után a PD-L kormányozza majd az országot. A PD-L „mentora” Traian Basescu államfő az alakuló küldöttgyűlésen az nem vett részt. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt /PSD/ főtitkára szerint a PD és a PLD egyesülésének „semmilyen ideológiai alapja nincs, csupán az államfő politikai érdekeit szolgálja”. /Cs. P. T. : Megalakult az elnöki párt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2007. december 19.

Miközben egyenként dőlnek ki mellőle a miniszterei, Calin Popescu-Tariceanut miniszterelnököt a jelek szerint nem lehet elmozdítani. A frissen alakult Demokrata-Liberális Pártot kivéve megbuktatása nem érdeke ma sem senkinek, azonban a miniszterelnöknek most kell fizetnie a számlákat. Ezekben a napokban egymásnak adták a kilincset Tariceanu bizalmasa, Bogdan Olteanu házelnöki irodája előtt a szociáldemokraták megyei szervezeteinek elnökei, akik jussukat követelték megyéjüknek a jövő évi költségvetésből. Tariceanu párttársai is jelentkeznek. /Cseke Péter Tamás: Highlander II. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2008. január 11.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bizonyos feltételek mellett támogatja a Hargita és a Kovászna megyei románok parlamenti képviseletét biztosító törvényt, és azt szeretné, ha a többségi román területeken élő kisebbségek is hivatalból képviselve lennének a parlamentben – jelentette ki Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke, hozzáfűzve: ellenkező esetben diszkriminációról van szó, az esélyegyenlőséget biztosító állampolgári jog eltiprásáról. Petre Strachinaru, a Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselője az év elején bejelentette: a szenátus elfogadta a múlt év végén a Hargita és Kovászna megyei románok parlamenti képviseletére vonatkozó törvénytervezetet. A törvénytervezet szerint a két megyében kisebbségben élő románok hivatalból parlamenti képviseletet szereznének. A törvény benyújtói úgy értékelték, az egyéni választókerületes szavazás bevezetése csökkentené a székelyföldi románok parlamenti képviseletének esélyeit, és ezért nekik hivatalból meg kellene adni ezeket a jogokat. /Feltétellel támogatott törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2008. január 21.

Elsősorban tőzsdei tranzakciókkal gyarapította vagyonát Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Vasile Blaga volt belügyminiszterrel, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) főtitkárával kötött ingatlanüzletet: 215 ezer euróért adott el Vasile Blagának egy lakást. Vasile Blaga Traian Basescu elnök egyik legfőbb támogatójának számít, míg Verestóyt az elnök nem egyszer a politikából kiűzendő oligarchák között vette számba. Az eladással áll összefüggésben a Verestóy Attila korábbi vagyonnyilatkozataiban szereplő titokzatos „Societatea Civila Aleea Modrogan” egyesület, melyet 2006 januárjában még a szenátor civil társadalom iránti elkötelezettsége jeleként értékeltek. A politikus 2005-ben közzétett vagyonnyilatkozatában folyamatban levő tranzakcióként tüntette fel a „Societatea Civila Aleea Modrogan 7” egyesület finanszírozását. Az egyesület neve nem jelenik meg a legfrissebb vagyonnyilatkozatban. Szerepel azonban három, 2007-ben épített luxusméretű bukaresti lakás, mely Verestóy és felesége közös tulajdona. Verestóy Attila tavaly 84,6 százalékosról 99,89 százalékosra növelte részesedését az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető Scripta Kiadóban. /Gazda Árpád: Politikai ellenféllel üzletelt az RMDSZ-szenátor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

2008. január 25.

Brüsszelben tovább húzódik a Tőkés László európai néppárti frakciótagságával kapcsolatos eljárás. A Demokrata Liberális Párt néppárti képviselői minden lehetőt megtesznek azért, hogy felvételét megakadályozzák. „Ellenséges törekvésükben alantas eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza, ezáltal tulajdonképpen jogos közösségi követeléseink, nevezetesen az autonómia iránti igényünk európai szintű érvényesülését próbálják tűzzel-vassal megakadályozni – alkotmányellenességet, területi elszakadást emlegetve, bármely alap nélkül, ebben a vonatkozásban”, hagzott el Tőkés nagyváradi sajtótájékoztatóján. /Húzódik Tőkés felvétele az EP néppárti frakciójába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2008. február 1.

Tőkés László azzal érvelt: ha nem támogatja Sorin Frunzaverde, a demokrata-liberálisok (PD-L) frakcióvezetője az ő felvételét a néppárti frakcióba, az a román– magyar konfliktusnak az EP-ben való megjelenéséhez vezethet. Sike Lajos, az ÚMSZ munkatársa szerint Tőkés Lászlónak nem erőssége a diplomácia, nem eléggé átgondolt figyelmeztetése valójában fenyegetés. Az újságíró szerint Tőkést jól rászedték bölcs tanácsadói. Szász Jenő azt hitte, lesöprik az RMDSZ-t, és „megdumálta: lépjen vissza”. Az újságíró megállapította, Tőkés László független képviselő mind kétségbeesettebben keresi helyét az EP-ben, a frakciók nem tolakodnak érte. /Sike Lajos: Totál. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2008. február 1.

Martin Schulz, az EP szocialista frakciójának vezetője január 31-én nyilvánosan megkövette Tőkés Lászlót azért, hogy a megelőző napon a szocialisták megakadályozták felvételét az EP Délkelet-európai Delegációjába. Végül megszavazták Tőkés felvételét, ezzel együtt Hans-Gert Pöttering EP-elnök feddésben részesítette a szocialista frakcióvezetőt. Előzőleg ugyanis a szocialista EP-frakció nem magyar tagjai szavaztak nemmel. Tőkés a konzervatív néppárti frakcióhoz kívánt csatlakozni, de ezt a Demokrata-Liberális Párt ezt megakadályozta. /Nézeteltérés Tőkés László bizottsági tagsága miatt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./ Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy vélte, ami történt, az kommunikációs hiány következménye, Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) szerint viszont ez szerecsenmosdatás, miután a történteket a szocialista EP-képviselők „elvtelen hozzáállása” okozta. „Nehéz dolga van az EP-ben egy erdélyi képviselőnek” – mondta Tőkés –, mert miután az első hetekben a románok akadályozták meg, hogy EP-taggá váljon, most a szocialisták. /Incidens az EP néppárti frakciójában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2008. február 4.

Markó szerint a Korodi Attila környezetvédelmi tárcavezető által korábban képviselt álláspont és az RMDSZ-nek ezt követően magáévá tett, radikális adócsökkentést előirányzó álláspontja között amiatt van különbség, hogy „elmulasztották az egyeztetést” mind az RMDSZ és a liberális párti kormánytagok, mind pedig a szövetség és saját minisztere között. Markó Béla leszögezte: „Olyan szatellitpárttal, mint az MPP, nem szívesen működünk együtt, de ha szükséges, egy elfogadható kompromisszumot megkötünk. ”Winkler Gyula az Európai Parlamentben a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottság tagja és a regionális fejlesztési bizottság póttagja, Sógor Csaba pedig az emberjogi és polgári jogi szaktestületben teljes jogú tag, míg a foglalkoztatási bizottságban póttag. Sógor felidézett olyan helyzeteket, amelyekben a Demokrata Liberális Párt (PD-L) brüsszeli képviselői akadályokat gördítettek az RMDSZ-es képviselők munkája elé. /S. M. L. : Markó: miniszterünk előreszaladt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2008. február 8.

Igazat adott az Alkotmánybíróság Traian Basescu államfőnek, a kormányfőnek a Nicolai-ügyben történt fellebbezését pedig elutasította. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kifogásolta, hogy Basescu visszautasította Norica Nicolai kinevezését. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az államfőnek joga van arra, hogy legalább egyszer visszautasítsa a kormányfő által jelölt minisztert. A testület döntése értelmében a miniszterelnöknek új személyt kell kineveznie az igazságügyi tárca élére. Basescu azért tartotta alkalmatlannak Norica Nicolait az igazságügyi miniszteri tisztség betöltésére, mert olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyek a szenátor asszony szakmai inkompetenciájáról tanúskodnak. Nicolai 1989 előtti dolgairól van szó. Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság döntése „valódi bizalmatlansági indítvány” Tariceanu kormányfő ellen. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az Alkotmánybíróság afféle túsz a két palota közti harcban. Frunda György RMDSZ-es szenátor szerint az Alkotmánybíróság döntése alkotmányellenes. /Alkotmánysértő Alkotmánybíróság? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2008. február 9.

Február 8-án a bukaresti törvényszéken bejegyezték a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), amely a Demokrata Párt és a Liberális-Demokrata Párt összevonásából keletkezett. Az új párt nagy részt átvette a demokraták statútumát. A PD-L belső választásaira 2009-ben kerül sor, legkésőbb hat hónappal az elnöki választások megtartása után. Addig két Állandó Országos Büró vezeti a politikai alakulatot. /Bejegyezték a PD-L-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2008. február 9.

Borbély László minisztert jelöli Marosvásárhelyen polgármesternek az RMDSZ. A fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter korábban elvesztette a csatát a szövetség helyi szervezetében, de végül egyezséget kötött kihívójával, Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármesterrel. Korábban a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet Csegzi Sándort jelölte Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. Ezt a döntést megkérdőjelezte a megyei szervezet, végül a felek kiegyeztek. A megállapodás értelmében Borbély a polgármesteri tisztségre pályázik, Csegzi lesz az alpolgármester. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Csegzinek biztosítva van az alpolgármesteri széke. Nem így a Borbély polgármesteri széke, ugyanis a Demokrata Liberális Párt színeit képviselő Dorin Florea jelenlegi polgármester vezet a közvélemény-kutatásokban. A legélesebb versengés minden bizonnyal Székelyföldön zajlik majd. Egyrészt az RMDSZ-en belül lesznek majd nagy csaták, másrészt pedig az RMDSZ és az MPP jelöltjei között is versenyre kell számítani. /B. T. : Borbély Lászlót jelölik polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2008. február 13.

Az RMDSZ Bihar megyei vezetősége és a Magyar Polgári Egyesület /MPE/ elnöksége a sajtón keresztül üzenget egymásnak a helyhatósági választások előtt megrendezendő összmagyar előválasztások kapcsán, ugyanakkor Kolozsváron sem lehet még tudni, melyik politikai alakulattal lépne koalícióra az RMDSZ. Az RMDSZ Bihar megyei választmánya február elsejei ülésén úgy döntött, közös előválasztást szorgalmaz Bihar megyében, amelyen a szövetség és a polgári alakulat jelöltjei megméretkeznek egymással. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök felszólította az MPE vezetőségét, reagáljon nyíltan a felkérésre. Közben az MPE tagjai, szimpatizánsai négy településén jelentkeztek önkormányzati képviselőjelöltnek. Egy-két napon belül dől el, hogy az MPE hogyan reagál az RMDSZ ajánlatára – nyilatkozta Kóródi László, az MPE elnöke. Kolozsváron Emil Boc jelenlegi polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnökét tartják a legesélyesebbnek a tisztség megszerzésére. Emil Boc még nem jelentette be, hogy indul-e a polgármesteri székért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke jelezte, el akarják érni, hogy Kolozsvár vezetése továbbra se legyen egyszínű, azaz, ha Emil Boc helyén marad, a két alpolgármestert az RMDSZ és a PNL, esetleg utóbbi helyett a PSD adná. A jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester, Boros János a megyei tanács egyik alelnöki székére pályázik, ezért László Attila vállalná az alpolgármesteri megbízatást. A huszonhét tagú kolozsvári tanácsban a PD-L nyolc, az RMDSZ és a PNL hat-hat, a PSD öt, a PRM pedig két képviselői mandátummal bír. /Benkő Levente, Pap Melinda: Nincs együttműködés? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2008. február 15.

A verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nek joga van arra, hogy igazát a bíróságokon keresse, és a minisztériumot beperelje. Azt viszont, hogy Silviu Stoica államtitkárt és őt személyesen is beperelt, zaklatásnak tartja, jelentette ki a sajtó kérdésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Több környezetvédő szervezet, köztük a verespataki tervekkel első perctől szembeszálló Alburnus Maior, illetve a Greenpeace, továbbá több román és európarlamenti képviselők szolidaritásukat fejezték ki, és kérték, hogy szó szerint alkalmazzák a törvényt. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt ad az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor által kezdeményezett, a ciántechnológia beszüntetését célzó törvénytervezetnek, a miniszter nem volt derűlátó. Szembetűnő volt, hogy a szaktárcát kivéve a pro és kontra érvek csak Verespatakra vonatkoztak, a jelenlevők nem kezelték országos gondként a cián-problémát. Valójában Romániában jelenleg nagyon sok olyan zagytároló van, amely ciános ipari hulladékot tartalmaz, és amelyek kérdése megoldatlan. A Demokrata-Liberális Párt testületileg felvonult a ciántechnológia mellett, jelezte a miniszter. /Sz. K. : Korodi pesszimista a cián-törvény sorsát illetően. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2008. február 15.

Mindössze két politikai alakulat, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (PRM) illetékesei vettek részt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó új törvény megvitatására összehívott tanácskozáson. A PRM képviselői ráadásul kizárólag azért jelentek meg, hogy közöljék: „a CNSAS meghalt, a halott pedig nem tér vissza a sírból, a párt egyedül az irattár sorsáért aggódik”. Marius Oprea tanácsadó reméli, hogy február végén nyilvánosságra hozhatják a végleges változatot. Constantin Ticu-Dumitrescu, az eredeti jogszabály kezdeményezője csalódottan állapította meg, hogy Romániában továbbra sem igénylik az igazság feltárását. /Nagy B. István: Parttalan átvilágítási vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./ Két héten belül elkészül a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működését szabályozó új törvény – közölte Calin Popescu-Tariceanu kormányfő tanácsosa, Marius Oprea történész az igazságügyi tárcánál sorra került megbeszélést követően. Az RMDSZ szerint az átvilágító testületnek ítéletmondás helyett bizonylatokat kell kiadnia a vizsgált személyek és a Szekuritáté viszonyáról. Marius Oprea méltatlankodott amiatt, hogy a Demokrata-Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői nem vettek részt a megbeszélésen. /„Csiszolódik” az átvilágítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2008. február 18.

Bár mindkét politikai alakulat illetékesei cáfolták, sajtóértesülések szerint közös kormányalakítási tervekről folytatott tárgyalást az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége. A találkozó egyik témáját a Mircea Geoana PSD-elnök által javasolt együttműködési egyezmény jelentette. Geoana egy öt évre szóló politikai paktumot javasolt Calin Popescu-Tariceanu PNL-elnöknek, amely közös kampánystratégiáról, a Demokrata-Liberális Párt elszigeteléséről, valamint a választásokat követően egy PNL–PSD kabinet létrehozásáról szól. /Nagy B. István: Titkos megállapodás a PSD és PNL között? = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

2008. február 19.

Az RMDSZ magára zúdította a román politikum haragját azzal, hogy Koszovó függetlenségének elismerését sürgette. Egységbe kovácsolta a román pártokat Koszovó függetlenségének február 17-i kikiáltása: egyetértettek abban, hogy Romániának nem szabad elismernie a pristinai parlament döntését, s mindegyikük támadta az RMDSZ-t amiatt, hogy Koszovó elismerését sürgette. A pristinai parlament döntésekor Koszovóban tartózkodott két RMDSZ-es politikus, Antal Árpád képviselő és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is. Mindkettejüket azzal vádolta román sajtó, hogy az RMDSZ „kémeiként”, „küldetésben” voltak Pristinában. „Azt tudom üzenni azoknak, akik riogattak és világvégéről beszéltek, hogy Pristinában minden rendben történt, még hogy ha egyeseknek fájdalmat is okozott Koszovó függetlenségének kikiáltása. Ezt üzenjük azoknak is, akik nem tudják elfogadni, hogy a közösségi jog nem egy nevetséges dolog. Mi nem akarunk elszakadni Romániától, hanem kulturális és területi autonómiát szeretnénk” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: azok az országok nem ismerik el a tartomány függetlenségét, akiknek rossz a lelkiismeretük a saját kisebbségeikkel szemben. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbb-utóbb Romániának is meg kell tennie ezt – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Alina Mungiu Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság elnöke szerint Koszovó és Erdély között történelmi párhuzam vonható. „Erdély ugyanúgy a magyar nemzet bölcsőjének tekinthető, mint Koszovó a szerb nemzetének” – állította. „Erdély leszakadása a Magyar Királyság testéből, majd később az egyesülés, akárcsak most Koszovóban a népek önrendelkezési joga alapján történt” – magyarázta. „Ha Markó Béláék kitartanak álláspontjuk mellett, távozniuk kell a kormányból” – üzente Radu Campeanu liberális szenátor. Az RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálva Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, foglaljon egyértelműen állást Koszovó függetlenségének ügyében. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, felszólította a miniszterelnököt, „azonnal rúgja ki a kormányból az RMDSZ-t, mert veszélyezteti az ország területi épségét”. Gheorghe Funar, a párt főtitkára úgy vélekedett: Markó Bélát le kellene tartóztatni. A parlamenti pártok vezetőivel tartott konzultáció után Románia hivatalos álláspontját Traian Basescu államfő fogalmazta meg: törvénytelen lépésnek nevezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Basescu helytelennek minősítette, ha bárki párhuzamot von Koszovó és Románia között. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségek csaknem minden megadható jogban részesülnek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még tennivaló” – szögezte le Basescu. A cotroceni-i találkozó után a pártelnökök megismételték az RMDSZ-t bíráló nyilatkozataikat, békülékenyebb hangot csak a PNL képviselőházi frakcióvezetője ütött meg. /Célkeresztben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2008. február 23.

Traian Basescu államfő háromnapos félhivatalos látogatásra érkezett Háromszékre. Az elnöki helikopter február 22-én szállt le a Ceausescunak épített kovásznai protokollvilla melletti téren. Az elnök fogadta Gheorghe Baciu bodzafordulói polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt megyei elnökét, Petre Strachinaru parlamenti képviselőt, Ioan Selejant, a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyház püspökét és Staicu Olteanu kovásznai vállalkozót. A közel két órát tartó szűk körű találkozó után az elnök vendégei kíséretében részt vett a Montana Szálló mellett máramarosi stílusban épülő ortodox fatemplom keresztjének megszentelésén és toronyra helyezésén. Traian Basescu államelnök elmondta: látogatásának semmi köze Koszovó függetlenségének kikiáltásához, sem a Székely Nemzeti Tanács február 23-i sepsiszentgyörgyi üléséhez. Este az államfő Kovásznáról Sepsiszentgyörgyre utazott. /Bodor János: Basescu Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

2008. február 25.

Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ mindössze akkor lehet a PDL partnere, ha betartja az alkotmányt és nem próbálkozik az alaptörvény különböző paragrafusainak megváltoztatásával. Emil Boc szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelenleg a románok megalázásában vesz részt azzal, hogy a Koszovó függetlenségét elismerő alakulattal kormányoz. „Az RMDSZ elismerheti Koszovó függetlenségét, azonban mindössze a kormányon kívül. Mindaddig, míg ismert a román állam álláspontja e kérdésben, az RMDSZ-nek – mint kormányzó pártnak – ezt fel kell vállalnia. Azonban a miniszterelnöki tisztség megtartása érdekében Calin Popescu Tariceanu elfogadta ezt a kettősséget, részt véve így a románok megalázásában. Megengedhetetlen, hogy egy kormánypárt ne ismerje el a kormány állásfoglalását" – vélekedett a PDL elnöke. /Boc az RMDSZ ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

2008. február 25.

Élesen reagált a hét végén több román politikus Sógor Csaba kijelentéseire, miután az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő február 23-án Besztercén úgy vélekedett: Koszovó függetlenségének kikiáltása precedensértékű lesz a Székelyföld tekintetében, ha Románia a Moszkva felé mutató balkáni tengelyt választja. „Precedens jön létre, ha Románia a nyugati, európai tengelyről átvált egy balkáni tengelyre, amely nem ismeri el a kisebbségek jogait” – jelentette ki Sógor. Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szerint Sógor „homályos és abszurd” kijelentései nem alkalmazhatók Bukarest külpolitikájában. Párttársa, Bogdan Olteanu képviselőházi elnök szerint Sógor fölöslegesen aggódik, mivel a románság ugyanazokat az európai célkitűzéseket követi, mint a magyarok. Zavarosnak, egyben veszélyesnek nevezte az RMDSZ-es politikus kijelentéseit Rares Niculescu, a Liberális-Demokrata Párt EP-képviselője. /Össztűz Sógor Csabára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

2008. február 26.

Antall József volt miniszterelnök horthysta és szélsőséges politikus volt – állította a román néppárti (EPP-) képviselők egyik ülésén Rares Niculescu, a Liberális Demokrata Párt (PD-L) európai parlamenti képviselője. A romániai EPP-frakció meg akarta akadályozni az Európai Parlament (EP) vezetésének azon kezdeményezését, miszerint a volt magyar miniszterelnökről nevezzék el a parlament egyik épületszárnyát. Rares Niculescu szerint azzal, hogy Antall részt vett Horthy Miklós, Magyarország utolsó kormányzója újratemetésén, valamint ott beszédet is mondott, végképp besorolt a szélsőjobb eszméket osztók közé, ezért felháborító, hogy európai szimbólumként tisztelik. "Ő az az ember, aki rehabilitálta Horthyt" – mondta Niculescu. Az RMDSZ-es képviselők ellentmondtak. Magyar részről elhangzott, hogy Horthy Miklós nem szorult rehabilitációra, ugyanis a háború után nem is emeltek ellene vádat, és az újratemetés nem tekinthető jogi értelemben rehabilitációnak. A román képviselő hiába érvelt. A brüsszeli épületszárny elnevezése megtörtént, a magyarországi pártok nemzeti büszkeségnek tekintik az épületszárny magyar politikusról való elnevezését. /Isán István Csongor: Antall József emléke ellen uszít a PD-L. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2008. február 27.

A kormányfő meghagyta Melescanut ideiglenes igazságügyi miniszternek, nem hívja vissza a védelmi tárca éléről, az államfő pedig felhagyott a vádaskodásokkal. A liberálisok tárgyalnak a szociáldemokratákkal /PSD/. Tariceanu kormányfő nem bírálta a magyar minisztereket, és nem vette rossz néven Markóék Koszovóval kapcsolatos különvéleményét. Emil Boc, a PD-L elnöke kijelentette: a választások után számítanának az RMDSZ partnerségére a kormányalakításban. Ez azt is jelentheti, hogy az államfő többé nem tekinti ellenségnek az RMDSZ-t. A PSD-nek néhány vezető embere tárgyal az RMDSZ vezetőivel. Teljesen választás előtti hangulat ez. Az RMDSZ újra jó helyzetbe került, ismét keresik a kegyeit. Elkezdődött a választási násztánc. /Simon Judit: Násztánc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2008. március 7.

A romániai választási kampány közeledtével indokolja a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) Tőkés László független európai parlamenti képviselő Európai Néppártba történő felvételének elutasítását. Az Európai Néppárt frakcióülésén Vytautas Landsbergis volt litván államfő azt firtatta képviselőtársaitól, miért nem kap felkérést Tőkés László erdélyi euroképviselő az EPP-tagságra. Sorin Frunzaverde, a román néppárti delegáció vezetője kijelentette: Tőkés ellen a temesvári forradalom utáni „magatartása” miatt van kifogás, és ha ezen a püspök változtatna, újratárgyalható lenne a kérdés. Frunzaverde nemrég az EPP-frakció tagjainak elküldött levelében azzal érvelt: Tőkés tagfelvétele rontaná a PD-L esélyeit a közelgő helyhatósági és parlamenti választásokon, mivel az alakulat nehezen tudná megmagyarázni erdélyi választóinak, miért támogatja a Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazó egyházfőt. A néppárti frakcióülésen Bernd Posselt német képviselő leszögezte: a néppárti csoportnak meg kell hallgatnia a jelöltet, majd szavaznia kell a felvételről. Egyúttal felhívta a figyelmet: a román delegáció vezetőjének nincs vétójoga a kérdésben. /Rostás Szabolcs: Választási esélyeit félti a PD-L Tőkés Lászlótól. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2008. március 8.

Marosvásárhelyen Dorin Florea (PD-L) polgármester és Borbély László (RMDSZ) mellett egy második román politikus is indulna, ami jelentősen növelheti az RMDSZ politikusának a győzelmi esélyeit. /Marosvásárhelyi RMDSZ-előny? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2008. március 10.

Olyan parlamenti többséget kell kialakítani a választások után, amely ellenzékbe szorítja a Demokrata Liberális-Pártot (PDL) vélekednek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökei. Teodor Melescanu és Norica Nicolai szerint az Emil Boc vezette pártnak nincsenek valós elképzelései Románia jövőjéről. /PNL: Ellenzékbe kell szorítani a PDL-t. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2008. március 13.

Elutasító szakbizottsági jelentést kapott a képviselőházban az a törvénytervezet, amely betiltaná a ciánt alkalmazó bányászati technológiákat. A jogszabályt a képviselőház iparügyi bizottsága vitatta meg, majd olyan módosító indítványt fogadtak el, amely szerint 2018-ig fokozatosan csökkentik a ciánt alkalmazó bányászati kitermelést. Az eredeti változat viszont a ciános bányászati technológiák teljes betiltásáról rendelkezett. A tervezet módosítását a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői szavazták meg. /Ciánnal mérgez a PD-L és a PSD. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13/

2008. március 14.

Marosvásárhelyen Borbély Lászlónak több esélye van most, mint négy évvel ezelőtt nekem – jelentette ki Kelemen Atilla. RMDSZ Maros megyei szervezetének. Mint ismeretes, négy évvel ezelőtt az RMDSZ-t Kelemen képviselte a Dorin Florea, akkor még független, de több román párt által támogatott politikus elleni harcban. A szövetség jelöltje csúfos vereséget szenvedett, lényegesen kevesebb szavazatot szerezve, mint az RMDSZ listáin induló tanácsos-jelöltek. Négy évvel ezelőtt Florea a magyar nemzetiségű választópolgárok szavazataival biztosította kényelmes győzelmét. A közvélemény-kutatások ismét azt jósolják, hogy a két mandátumot letöltő, jelenleg PD-L-s polgármester a magyarok támogatásával harmadjára is székbe kerülhetne. /Szucher Ervin: Kelemen: Borbély jobb, mint én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2008. március 19.

Március 16-án a Gardianul című román napilapban dr. Dan Peretianu, az Orvosi Kamarák Föderációja elnöke Az orvosokat és asszisztenseket kötelezik a magyar nyelv megtanulására címmel azt állította, hogy „otromba diszkriminációról” van szó. A cikk előzménye, hogy Kerekes Károly és Bónis István RMDSZ-képviselők, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára hivatkozva az egészségügyi reformra vonatkozó törvényt módosító javaslatot nyújtottak be. A javaslatban kérték, hogy „azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot, az illető kisebbség nyelvét ismerő orvosokat és egészségügyi szakembereket alkalmazzanak”. A szenátusban a javaslatot elvetették, a képviselőházban is heves vitát váltott ki. A módosítás leghevesebb ellenzői a Demokrata-Liberális Párt képviselői voltak. Természetesen csatlakozott hozzájuk a Nagy-Románia Párt és a PSD. Az RMDSZ végül elérte, hogy a törvénytervezetet visszautalják a szakbizottsághoz. Kerekes Károly szerint ezzel időt nyernek, mert a kisebbségi nyelvhasználat szabad a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban. Dan Peretianu cikkére Kerekes Károly nyílt levélben válaszolt. Kifejtette, hogy a módosító javaslatok kezdeményezői ő maga és kollégája, Bónis István mellett az összes kisebbségi képviselő. Emlékeztetett, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot az egészségügyben nem ők találták ki, legékesebb példa, hogy a spanyolországi Bilbaóban a mentőszolgálat Lebab-programmal dolgozik, ami biztosítja a román vendégmunkásoknak, hogy anyanyelvükön kommunikálhassanak az egészségügyi személyzettel. Ezt a programot használják az oktatásban, a rendőrségen és határőrségen, a börtönökben vagy az idegenrendészeti irodákban. Ez Spanyolországban természetes, holott az ottani románok helyzete, akik bevándorlók, nem azonos a romániai magyarokéval. /(mózes): Anyanyelvhasználat az egészségügyben. Durva támadás Kerekes Károly módosító javaslata ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

2008. március 26.

Március 25-én Kolozsváron, a városi tanácsülésen, a PNL-ből frissiben a PD-L-be átnyergeltek közreműködésével megszavazták azt a napirendi pontot, amely mások mellett a Borháncs-telep egyik, nemrég Kossuthról elnevezett utcácskája nevének megváltoztatását célozta. Az RMDSZ-tanácsosok hiába próbálkoztak elnapolásával, s tiszta képet kialakítani Kossuth történelmi szerepéről. Somogyi Gyula a Kossuth-ellenzőket a megbékélés ellenségeinek nevezte, Pálffy Károly szerint a régi belvárosi Kossuth utcát kellene visszakeresztelni, Molnos Lajos pedig azt javasolta, hogy ha már így állunk, Romániának levélben kellene kérnie az USA kormányát, távolítsák el Kossuth szobrát a Capitoliumból. /Nem kell Kossuth Kolozsváron! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2008. április 7.

Miután lezárult a jelöltállítás az RMDSZ-ben, április 6-án már az első kampányindító rendezvényt is megtartották: Marosvásárhelyen Borbély László polgármesterjelölt mutatkozott be. Borbély László miniszter, polgármesterjelölt a választási szlogennel indított: „Marosvásárhelyért dobban a szívünk. ” A jelölt kétnyelvű programtervezetet mutatott be. A Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetei együttműködési egyezséget kötöttek, amelynek értelmében közös jelölteket állítanak mind a vásárhelyi polgármesteri tisztségre, mind a megyei önkormányzati képviselőtestület elnöki tisztségére. Saját jelölteket indítanak mind a liberálisok (PNL) – Marius Ichimet –, mind a demokrata-liberálisok (PD-L). Ez utóbbiak Dorin Florea jelenlegi polgármestert szeretnék újabb mandátumhoz juttatni. /Kampánystart Borbéllyal. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

2008. április 8.

Hárompárti román koalíció készül Maros megyében az RMDSZ jelöltjei, Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt és Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnökjelölt ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetében április 8-án döntenek arról, elfogadja-e elnöke, Ovidiu Natea javaslatát, miszerint kössön választási egyezséget a Nagy-Románia Párttal (PRM) és a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L). Kelemen Atilla. Az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, csalódtak a szociáldemokratákban, akik ismét előrántják a nemzetiségi kártyát. A szociáldemokratákkal az elmúlt nyolc évben jól együttműködtek. Maros megyében ugyanis 2000-től – függetlenül az országos erőviszonyoktól – a két alakulat egymás között osztotta meg a megyei önkormányzat vezetői tisztségeit. Borbély László polgármester-jelölt bízik a vásárhelyi románok bölcsességében, szerinte őket már nem lehet a magyarveszéllyel riogatni. /Sz. E. : Összefogás a magyarok ellen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-303




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998