udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 585 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-585
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Duna Televizio

1993. április 19.

Az Országgyűlés meghívására ápr. 19-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. A Markó Béla elnök által vezetett 32 fős delegáció találkozott Antall József miniszterelnökkel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Markó Béla cáfolta a román sajtókommentárokat, hogy összmagyar találkozó zajlana Budapesten. Mi egy másik ország törvényhozó testületének vendégei vagyunk, mondta, ugyanakkor egy nemzethez tartozunk. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ saját céljait valósítja meg, céljai elérésében elvárja a magyar kormány és a pártok segítségét. Az RMDSZ-nek egyúttal szüksége van a különböző európai fórumokon való jelenlétre. - Markó Béla a magyar kormány egyik legfontosabb intézkedésének nevezte a Duna Televízió beindítását. /Dési András: Az RMDSZ üdvözli a Duna TV beindítását. = Népszabadság, ápr. 20./ Antall József hangsúlyozta, hogy a kormányzatot alkotmányjogi előírások kötelezik a határon túl élő magyar kisebbségekkel való törődésre. Rámutatott arra, hogy valamennyi fórumon támogatják Románia európai integrálódását, feltételezve az emberi jogok és a kisebbségvédelem nemzetközi normáinak betartását. /RMDSZ-törvényhozók a parlamentben. = Magyar Nemzet, ápr. 20./

1993. április 19.

Az Országgyűlés meghívására ápr. 19-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. A Markó Béla elnök által vezetett 32 fős delegáció találkozott Antall József miniszterelnökkel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Markó Béla cáfolta a román sajtókommentárokat, hogy összmagyar találkozó zajlana Budapesten. Mi egy másik ország törvényhozó testületének vendégei vagyunk, mondta, ugyanakkor egy nemzethez tartozunk. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ saját céljait valósítja meg, céljai elérésében elvárja a magyar kormány és a pártok segítségét. Az RMDSZ-nek egyúttal szüksége van a különböző európai fórumokon való jelenlétre. - Markó Béla a magyar kormány egyik legfontosabb intézkedésének nevezte a Duna Televízió beindítását. /Dési András: Az RMDSZ üdvözli a Duna TV beindítását. = Népszabadság, ápr. 20./ Antall József hangsúlyozta, hogy a kormányzatot alkotmányjogi előírások kötelezik a határon túl élő magyar kisebbségekkel való törődésre. Rámutatott arra, hogy valamennyi fórumon támogatják Románia európai integrálódását, feltételezve az emberi jogok és a kisebbségvédelem nemzetközi normáinak betartását. /RMDSZ-törvényhozók a parlamentben. = Magyar Nemzet, ápr. 20./

1993. április 27.

Erdélyi értelmiségiek riadtan nézik azt, hogy a magyarországi sajtó egy része támadta a Duna Tv-t. Péntek János kolozsvári egyetemi tanára Duna Televízió fontosságát elsősorban nyelvi szempontból értékelte. A nyelvi elszigeteltség feloldásában van nagy szerepe a Duna Tv-nek. Murádin László akadémiai kutató hozzátette: "A mi erdélyi beszédünk visszaszorulóban" van, mert egyre kevesebb az alkalom, hogy magyarul megszólaljanak. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a Duna Tv sokat tehet a magyarságszemléket fejlesztése érdekében. Kötő József, az RMDSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a kultúraépítő munkában vár segítséget a tévétől. Egyetemes magyarságban gondolkodó műsorokra van szükség. /Csáky Zoltán: Erdélyiek a Duna TV-ről. = Népszabadság, ápr. 27./

1993. április 27.

Erdélyi értelmiségiek riadtan nézik azt, hogy a magyarországi sajtó egy része támadta a Duna Tv-t. Péntek János kolozsvári egyetemi tanára Duna Televízió fontosságát elsősorban nyelvi szempontból értékelte. A nyelvi elszigeteltség feloldásában van nagy szerepe a Duna Tv-nek. Murádin László akadémiai kutató hozzátette: "A mi erdélyi beszédünk visszaszorulóban" van, mert egyre kevesebb az alkalom, hogy magyarul megszólaljanak. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a Duna Tv sokat tehet a magyarságszemléket fejlesztése érdekében. Kötő József, az RMDSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a kultúraépítő munkában vár segítséget a tévétől. Egyetemes magyarságban gondolkodó műsorokra van szükség. /Csáky Zoltán: Erdélyiek a Duna TV-ről. = Népszabadság, ápr. 27./

1993. május 18.

Romániát aggasztja a magyar hírközlő eszközök határon túli tevékenysége. Ezt mutatja, hogy a Román Rádió elemző jelentést állított össze a határon túl élő magyarok számára sugárzott rádió- és televízióadásokról. /Bogdán Tibor, Bukarest: Bukarestnek nem tetszik a Duna Tv. = Magyar Hírlap, máj. 18./

1993. május 22.

A Hitel folyóirat szerkesztőgárdája mutatkozott be máj. 22-én Marosvásárhelyen, a Látó folyóirat irodalmi színpadán. Sütő András és Markó Béla, a Látó főszerkesztője volt a házigazda. Csoóri Sándor főszerkesztővel együtt eljött a Hitel szerkesztőinek többsége. Sütő András a találkozón Csoóri Sándorhoz intézett nyílt levelét olvasta föl, köszönetet mondva a Duna Tv létrehozásának kezdeményezéséért. /(Marosi Barna): Csoóri Sándor Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25., Hitel-est Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, máj. 24./ Sütő András levele: máj. 25-i jegyzet.

1993. május 25.

Sütő András Csoóri Sándorhoz írt nyílt levelében kiállt a Duna Tv mellett, köszönve annak beindítását. Aggodalomra ad okot a Duna Tv elleni rágalmazás, és főleg Csoóri Sándor személye elleni mocskolódás, fölháborító az irracionális gyűlölet. Kik lehetnek azok, akiknek ennyit ér a kisebbségi magyar nemzeti közösségek ügye? A magyar sajtóban olvasható olyan vélemény, hogy a szomszédos országokkal megromlott viszonyért a magyar kormány a felelős. Ezt a vélekedést Sütő András elutasítja. /Magyar Nemzet, máj. 25./

1993. június 5.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. A levelet közölte a Romániai Magyar Szó jún. 5-i száma. A levélben az egyházi vezetők leszögezték, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. A levél aláírói között van Bálint Lajos érsek, Reizer Pál, Tempfli József, Krauter Sebestyén, Csiha Kálmán, Tőkés László, Mózes Árpás és Kovács Lajos püspök. /Papok a Duna TV-ért. = Népszabadság, jún. 6./

1993. augusztus 19.

Az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői közös levelet intéztek Antall József miniszterelnökhöz a Duna Televízió ügyében. Örömmel üdvözölték az adás indítását, ugyanakkor megdöbbenéssel, felháborodva értesültek arról, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna TV megszüntetését, illetve annak anyagi támogatásának megvonását kívánják. /Pesti Hírlap, máj. 14./ Az SZDSZ vezetői válaszoltak erre, kérve az Erdélyi Naplót közölje levelüket: magyarázkodtak, ők mindig is fontosnak tartották a tévé létrehozását, csak a magyar kormány által kialakított megoldási mód ellen protestáltak, hogy nem terjesztettek elő alternatívákat. Jobbnak tartanák, ha a közszolgálati televízió műsorai jutnának el a határokon túlra is. /Mindkét levelet közreadta: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

1993. augusztus 19.

Az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői közös levelet intéztek Antall József miniszterelnökhöz a Duna Televízió ügyében. Örömmel üdvözölték az adás indítását, ugyanakkor megdöbbenéssel, felháborodva értesültek arról, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna TV megszüntetését, illetve annak anyagi támogatásának megvonását kívánják. /Pesti Hírlap, máj. 14./ Az SZDSZ vezetői válaszoltak erre, kérve az Erdélyi Naplót közölje levelüket: magyarázkodtak, ők mindig is fontosnak tartották a tévé létrehozását, csak a magyar kormány által kialakított megoldási mód ellen protestáltak, hogy nem terjesztettek elő alternatívákat. Jobbnak tartanák, ha a közszolgálati televízió műsorai jutnának el a határokon túlra is. /Mindkét levelet közreadta: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

1993. szeptember 16.

Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő a Duna Televíziót közpénzből fenntartott magáncsatornának minősítette. Szerinte meg kell szüntetni a Duna Tv-t és külön állomás helyett a Magyar Televízió egyik csatornáját kellene műholdról is sugározni. Haraszti Miklós szerint a Duna Tv "eszi a pénzt". Különösen ahhoz képest, amit produkál. /Mester Zsolt: A Duna TV-t meg kell szüntetni? = Pesti Hírlap, szept. 16./

1993. szeptember 16.

Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő a Duna Televíziót közpénzből fenntartott magáncsatornának minősítette. Szerinte meg kell szüntetni a Duna Tv-t és külön állomás helyett a Magyar Televízió egyik csatornáját kellene műholdról is sugározni. Haraszti Miklós szerint a Duna Tv "eszi a pénzt". Különösen ahhoz képest, amit produkál. /Mester Zsolt: A Duna TV-t meg kell szüntetni? = Pesti Hírlap, szept. 16./

1993. szeptember 22.

Sára Sándor, a Duna TV elnöke nyilatkozott a tervezett új műsorokról: gazdasági tájékoztató és vállalkozói műsorok szükségesek. A távoktatás is fontos, így például a magyar irodalom órarend szerinti oktatása. Lesz lapszemle is. Ki akarnak építeni a Duna TV-nek dolgozó erdélyi, felvidéki stb. tudósítói hálózatot. /B. Kovács István: Új hang és kép a Duna táji kórusban. Beszélgetés Sára Sándor filmrendezővel, a Duna TV elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

1993. szeptember 27.

Borbély László RMDSZ-képviselő a Duna Tv-nek nyilatkozott, újból kifejtve, hogy szerinte nem voltak titkosak a PER-tárgyalások, nem lehet árulásról beszélni. Az egyetemen kapott 300 hely Borbély szerint a Bolyai Egyetem csírája lehet. /Beszélgetés Borbély László RMDSZ-képviselővel. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 27./

1993. szeptember 27.

Időről időre visszatérő módszer, nyilatkozta Tőkés László a Duna Tv-ben, hogy magyarokkal szerelnek le magyarokat, vagyis megkeresik azokat a jószándékú embereket, akik fél- vagy látszateredményekért hajlandók együttműködni a hatalommal. A bukaresti amerikai nagykövet is befolyást gyakorolt, hogy fogadja el az RMDSZ a PER által szorgalmazott utat, Szabó Károly szenátor tájékoztatása szerint. A PER-tárgyalások /a Neptun-ügy/ Románia kedvező megítélését szolgálták. A The Plain Dealer /Cleveland/ júl. 25-i száma szerint 1990 végén egy kelet-európai nemzetközi találkozón kereste meg a román delegáció egyik tagja Kassof urat, a PER vezetőjét azzal a kéréssel, hogy közvetítsen az etnikai feszültségek vonatkozásában. /Beszélgetés Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 27./

1993. október 29.

A Duna TV Kapcsok című műsorában havonta bemutatnak egy-egy tájegységet. Jártak Erdővidéken /júniusban láthatták a nézők/, Ipolyságban, a Felső-Tisza-mentén, az Avas következett, a forgatócsoport járt Misztótfaluban, Szinérváralján, Kőszegremetén, Avasfelsőfaluban, Erdődön és Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Előtérben a szórványmagyarság értékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1993. december 2.

Liberális világkonferenciát rendeztek Budapesten, nov. 26-28-a között. Az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte a konferencián. Markó Béla emellett Budapesten megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével. Kodolányi Gyula címzetes államtitkár az Új Magyarország munkatársa kérésére elmondta, hogy ezeken a megbeszéléseken áttekintették a két felet közösen érdeklő kérdéseket, Jeszenszky romániai látogatásának eredményeit. Mark beszámolt arról, hogy az RMDSZ kialakítja szakértői intézményeit. Szó esett a Duna Televízió szerepéről, az Európai Unióról és a NATO-ról. /G. Fehér Péter: Telefoninterjú Kodolányi Gyulával. = Új Magyarország, dec. 2./

1993. december 3.

Október végén Tőkés László, azután pedig Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője lett a Magyar Hírlap célpontja. A Magyar Hírlap az erdélyi magyarsággal kapcsolatban vádaskodott: "Egy politikailag szerencsétlen mondatot a végsőkig védelmezett a Panoráma. Azt a kijelentést, hogy "etnikai tisztogatás" folyik Romániában. Azt a mondatot helyére kell tenni " gesztusértékű. Hülyeség volt, sajnáljuk. Ennyi". Magyarán a lap szerint Tőkés László "hülyeséget" mondott. A Magyar Hírlap továbbá arról írt, hogy a Panoráma szept. 24-i adása foglalkozott a neptuni hármak ügyével, az RMDSZ-ben zajló vitával. A következő héten a HTMH sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Panoráma és a Duna Tv műsorai illetéktelenül beavatkoznak az RMDSZ belügyeibe. Egyenleg, szept. 30./ A sajtótájékoztatóján a HTMH szóvivői szerepét betöltő főosztályvezető azt mondta, hogy a kérdésben a HTMH véleménye megegyezik az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontjával. Ezt követően Entz Géza, a HTMH elnöke az MTI-nek írt levelében cáfolta a szóvivő szavait. Ugyanis maga Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége nem foglalkozott a Panoráma vagy a Duna Tv műsorával és nem született semmilyen elítélő nyilatkozat. /Beke Mihály András: Margó. A hír szent - Az elfogultság szabad. = Heti Magyarország, dec. 3./ A HTMH főosztályvezetője Pusztaszeri László.

1994. február 1.

A Duna Tv vezetői Erdélybe látogatnak Csoóri Sándorral az élen, febr. 1-jén Kolozsváron a Báthory Líceumban találkoznak a közönséggel, a következő napok programja: Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Marosvásárhely. /Új Magyarország, febr. 1./ A Báthory Líceum díszterme zsúfolásig megtelt, amikor a nézők találkoztak a Duna TV vezetőivel. Sára Sándor, a Duna TV főigazgatója elmondta, hogy 110 fős a létszámuk, idén székházat kapnak, jelenleg 15-17 %-os a saját adások aránya. Mind többen kezdik megérteni azt, hogy föltétlenül szükség van erre a televízióra az egész magyarság szempontjából - jelentette ki Csoóri Sándor. Ha egy nemzet meg akar újulni, akkor minden erejét, tudását, ismeretét össze kell gyűjtenie. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

1994. február 8.

A Duna Tv vezetői Erdélybe látogattak, Csoóri Sándorral, a Magyarok Világszövetsége elnökével az élen. Több városban találkoztak a közönséggel. A hozzászólók örömmel köszönték meg az új lehetőséget. Kérték a nyelvművelő, történelmi ismertető adásokat, a hírműsort, a színdarabokat, az erdélyi híreket. Nagy a hiány a parabola antennákban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1994. március 12.

Csíkszeredán, márc. 12-én a Kriterion Alapítvány és magyarországi alapítványok kiállítással és filmbemutatóval egybekötött találkozót rendezett. Megjelent többek között Pataki Imre, Hargita megye 1992-ben leváltott tanácselnöke, jelenleg a Kriterion Alapítvány igazgatója, Domokos Géza, alapítványi elnök, Tőzsér József, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány elnöke, a Pallas Akadémia könyvterjesztő vállalat igazgatója /négy saját boltjuk van, tizenötöt a Humanitassal közösen működtetnek/. Domokos Géza elmondta, hogy a Kriterion Alapítvány nyomdát épít, ingatlanokat vásárol, írói hagyatékokat rendez. A rendezvény eseménye volt a Duna Televízió közönségtalálkozója. Ennek a tévének közönségszervező hatása, anyanyelvmentő funkciója van. /Magyar Nemzet, márc. 17./

1994. március 14.

Sütő András nyilatkozatában kifejtette: "Nemzeti létünkben bujdokolunk." Németh László tejtestvériség gondolata változatlanul időszerű. "A véres konfliktusok a megoldatlan nemzeti kérdések következményei." A Trianon-szindróma az az idegi, lelki nyomás, amely a magyarság létezését immár hetven esztendeje meghatározza, ennek enyhítése a környező népekkel való együttműködésben oldható meg. Sajnos, most még ezekben az országokban vad, nacionalista erők garázdálkodnak. - A magyarság menekülése nem állt meg, törvényesített formában sokkal könnyebben hagyhatják el az emberek szülőföldjüket. A legfőbb törekvés az asszimiláció. "A szétszórtan élő magyarságot valamiképpen vissza kell vezetni a magyar nemzet élő, eleven áramkörébe, a nemzeti kultúrába. Az anyaországnak gyakorlati bel- és külpolitikával kell szolgálni a nemzeti kisebbségi sorsra jutott magyar közösségek ügyét. - "Ahhoz, hogy a szellemi égboltot fölhúzzuk, felmérhetetlenül segítséget adott a Duna Televízió." - A román kultúrpolitika fasisztoid jelleget kapott, minden más nép nemzeti történelmét fumigálta és önmagát heroizálta. "Ezzel egy időben, a magyar, lágy diktatúra keretei között az egészséges nemzeti tudat elfojtása volt az egyik legfőbb kultúrpolitikai törekvés." /Magyar Nemzet, márc. 14./

1994. április 12.

A KAHO Phoenix Kft /Csíkszereda/ kábeltelevízió tulajdonosa, Szőke Béla mérnök elmondta, hogy 5200 előfizetője van, hét műholdas adás vételére alkalmas. Naponta négy órás magyar nyelvű műsoruk van, ebből egy órás saját készítésű. A Duna Tv-vel műsortovábbadásra szerződtek. Szeretné megszerezni a szabad frekvenciát. Ez nem olyan egyszerű. A nagyváradi televízió például hiába indult a pályázaton, a jogot az a cég nyerte el, amelyet egy Olaszországban élő volt vasgárdista támogatott. Bejegyezték már a Csíki Televízió Alapítványt is. /Magyar Nemzet, ápr. 12./

1994. június 4.

Erdélyben érezhető egyfajta szorongás a magyarországi választások kimenetele miatt, mondta Szőcs Géza. Ugyanakkor megjelent Erdélyben a karrieristák egy kis csapata, amely bizonygatja, hogy hűséges és lojális híve az új kormánynak. A legtöbbször hallható aggodalmak: államközi szerződés megkötése az erdélyi magyarok feje fölött, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Duna Televíziónak a megszüntetése. Szőcs Géza bízik benne, hogy az MSZP-ben végül azok véleménye fog érvényesülni, akik évek óta bizonyították felelősségérzetüket: Szűrös Mátyásé, Tabajdi Csabáé. /Pesti Hírlap, jún. 4./

1994. június 8.

Ápr. 28-án a Duna TV egyik forgatócsoportja filmezett Csíkszeredában, majd Székelyudvarhelyre indulva megálltak út közben, hogy filmezzék a vidéket. Katonai terepjáró állt meg mellettük és a filmeseket kísérő Zólya Lászlót, az RMDSZ gazdasági osztályának munkatársát bekísérték a laktanyába. Kijelentették,hogy szeretnék látni a filmet, majd ellátogatnak az RMDSZ-hez. Ez nem történt meg, majd telefonon történt érdeklődésre elmondta a szolgálatos tiszt, hogy az altiszt saját kezdeményezésére végezte a bekísérést, ehhez nem volt joga. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./

1994. június 22.

A Duna Televízió vezetői háromnapos körutat tettek, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán és Gyergyószentmiklóson jártak. Mindenütt örömmel fogadták őket, sok kérés is elhangzott. Az utolsó állomáson egy néző beszámolt arról,hogy Madéfalván betiltották a Duna TV vételét: a Távközlési Minisztérium megbízottja minden olyan személynek, akinek parbolaantennája volt, kiküldött egy iratot, hogy ügyészségi vizsgálat előtt áll. Szőcs Géza javaslatát, hogy alakítsák meg a Duna Televíziót Támogató Baráti Kört, egyértelmű helyesléssel fogadták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

1994. június 22.

A Duna Televízió vezetői háromnapos körutat tettek, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán és Gyergyószentmiklóson jártak. Mindenütt örömmel fogadták őket, sok kérés is elhangzott. Az utolsó állomáson egy néző beszámolt arról,hogy Madéfalván betiltották a Duna TV vételét: a Távközlési Minisztérium megbízottja minden olyan személynek, akinek parbolaantennája volt, kiküldött egy iratot, hogy ügyészségi vizsgálat előtt áll. Szőcs Géza javaslatát, hogy alakítsák meg a Duna Televíziót Támogató Baráti Kört, egyértelmű helyesléssel fogadták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

1994. július 18.

Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügyi miniszter júl. 18-i közleményében tiltakozott a Duna Tv egyik műsora ellen, amelyben a székelyföldi amnesztiával szabadultak ügyével foglalkoztak. A közlemény szerint a perekben bebizonyosodott, hogy gyilkosság történt, sőt dec. 22-én a hadsereg és a Securitate átállt a forradalom oldalára. Ezek erősen vitatható megállapítások, továbbá kérdés marad, a székelyföldiekre miért nem vonatkozik az amnesztia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ Paunescu szenátor gyilkosoknak nevezte az ártatlanul bebörtönzötteket, majd gyalázta az RMDSZ-t és kérte a román hatóságok erélyes fellépését a "nemzetellenes és románellenes akciókkal szemben". /Új Magyarország, júl. 20./

1994. július 20.

1993-ban alakult meg Csíkszeredán az Eurokultúra Társaság, mondta el az egyik alapító tag, Borbély Ernő, melynek célja az európai kultúrák kölcsönös megismerése, "szellemi és kulturális értékeink európai népszerűsítése". Az Eurokultúta Társaság hívta meg székelyföldi körútra a Duna Televíziót. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1994. július 28.

Hajdú Dezső ügyvéd, az oroszhegyi és zetelaki volt elítéltek védőügyvédje nyílt levele intézett Chiuzbaian igazságügyminiszternek, reagálva arra, hogy a miniszter elítélte az RMDSZ és a Duna tévé akcióját a gyilkossággal vádolt székelyföldiek felmentéséért. Hajdú cáfolta a miniszter állításait, rámutatva, hogy az 1990-es amnesztia rájuk is vonatkozott, olyan személyeket fogtak perbe, akik akkor jelen sem voltak, továbbá Zetelakán nem bizonyosodott be, hogy a milicistát megölték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., nyílt levél: Curierul National, júl. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 571-585




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998