udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Dunapack

1997. június 25.

1990. és 2997 áprilisa között összesen 2454,6 millió dollárt fektettek be Romániába a külföldi beruházók. A hivatalos adatok szerint a legnagyobb befektetők Hollandiából, Dél-Koreából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Törökországból származnak, a tőke 58,7 %-át bukaresti vállalatokba ruházták be. A magyarországi befektetések zöme néhány erdélyi megyére koncentrálódott, s főképp kis magánvállalkozások beindítását szolgálta. A magyarországi beruházott tőke összege Bihar megyében 4,4 millió, Hargita megyében 4,2 millió, Arad megyében 3 millió, Kolozs megyében 2,2 millió, Maros megyében 1,5 millió dollár. A legnagyobb romániai magyar befektetők között van a MOL,a Dunapack, a Pater Bank, a Fundy és a West Union. Ez az utóbbi román-magyar-német vegyesvállalat. /Magyar beruházások Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

1998. április 8.

Az idén elérheti a 600 millió dolláros forgalmat a magyar-román kereskedelem - hangzott el ápr. 8-án Nyíregyházán a két ország gazdasági kapcsolatairól rendezett tanácskozáson. Befektetőként jelentek meg Romániában a nagyobb magyar cégek is, így például a Mol Rt., amely a közelmúltban már a huszadik üzemanyagtöltő állomását nyitotta meg Bukarestben. A Dunapack Rt. Sepsiszentgyörgyön létesített papírgyárat, a Zalakerámia Rt. pedig Bukarestben hozott létre üzemet. A TVK Rt. ugyancsak Sepsiszentgyörgyöt választotta beruházóhelynek, megvásárolva a helyi műanyaggyárat. A Caola Rt. Szatmárnémetiben alakított ki gyáregységet. /MTI/

2001. december 11.

Partnerkereső találkozót tartottak dec. 10-én Kiskunhalason romániai és magyar üzletemberek. A Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy szervezésében - Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) támogatásával - rendezett fórumon száznál több magyar és 14 romániai vállalat képviselője vett részt. A két testvérváros polgármestere a találkozón hangsúlyozta: az üzleti tárgyalásoktól a régiók közötti gazdasági - befektetési és kereskedelmi - kapcsolatok élénkülését várják. Magyarország és Románia kereskedelmi forgalma tavaly 906 millió dollárt tett ki, mintegy 170 millió dollár körüli magyar többlettel. Az idei forgalom várhatóan meghaladja az 1 milliárd dollárt, körülbelül 200 millió dolláros magyar aktívummal. Magyarországról a 80-as, 90-es évek fordulójától 200 millió dollár tőkekihelyezés történt Romániába, döntően a Mol Rt. révén, de nagy befektetései vannak még a Richternek, a Zalakerámiának, a Dunapacknak. Összesen mintegy 3.500 magyar cég van jelen Romániában - tette hozzá. A kiskunhalasi találkozón az erdélyi vállalkozók többsége az építkezési, az épületgépészeti, fafeldolgozó, bútorgyártó, lakás- és irodaberendezéssel foglalkozó cégek képviseletében jelent meg, de volt világítástechnikai termékek forgalmazásával, bőrfeldolgozással, valamint bor- és szeszesitalok termelésével foglalkozó vállalat is. /Partnerkereső találkozó Kiskunhalason. 3500 magyar cég Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

2002. június 22.

Magyarországról 2001 végéig 179,4 millió dollár működőtőke érkezett Romániába, ezzel a külföldi befektetők sorában Magyarország a 14. helyet foglalja el; a bejegyzett magyar tulajdonú és vegyes vállalatok száma megközelíti a háromezret, tájékoztatott Szatmári János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) dél-alföldi regionális igazgatója Békéscsabán, a Csabai Vásár keretében rendezett magyar–román üzletember találkozón. A magyar tőkebefektetések területi elosztásából kiemelkedik Kolozs megye (85 millió dollár), Maros megye (26 millió dollár) és Bukarest (18 millió dollár). A magyar vállalatok sorrendjében a legnagyobb befektető a MOL Rt. (80 millió dollár), a második helyen a Richter Gedeon Rt. áll (17 millió dollár), majd a Dunapack Rt. (14 millió dollár) következik, a negyedik helyen pedig a Zalakerámiai Rt. áll (10 millió dollár). A MOL Rt. 80 millió dolláros befektetésével Románia 10. legnagyobb külföldi befektetője. /A MOL a 10. legnagyobb külföldi befektető Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2002. november 28.

Nov. 26-án Budapesten megalakult a Magyar- Román Üzleti Tanács magyar szekciója, amelynek célja a magyar nagyvállalatok romániai befektetéseinek elősegítése. Bartha Ferenc, a testület elnöke, a TriGránit Fejlesztési Rt. elnöke elmondta, hogy alakuló ülésükön közös véleményt alakítottak ki és ezt írásban továbbítják Medgyessy Péter miniszterelnöknek, akitől segítséget kérnek, hogy észrevételeiket Adrian Nastase román kormányfőnek egy héten belül esedékes látogatása alkalmával adja át. Az alapítók között van a Mol, a Richter, a Zalakerámia, a Pannon-plast, a Danubius, a Dunapack, a Pharmavit, a Transelektro, a Fotex, az OTP, az Egis, az Ikarus, az Édász és a Croesus Befektetési Alap. Major István, a magyar Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának helyettes vezetője az üzleti tanács megalakulása alkalmával felhívta arra a figyelmet, hogy eddig nagy magyar vállalatnak nem sikerült beruháznia Romániában, ami véleménye szerint a románok részéről tapasztalható magyar averzióval és az üzleti feltételek szigorúságával is magyarázható. Bartha Ferenc elmondta: véleményük szerint Romániában a befektetési jogi környezet instabil, évente változik, túl nagy a bürokrácia, a korrupció. A magyar fél azt várja, hogy a jelenleg mintegy 3.200 magyar cég 200-250 millió dolláros romániai befektetése megduplázódik. A Romániába eddig érkezett külföldi működő tőke 4-5 milliárd dollár. Magyarország Románia 7. legnagyobb importőre, a román export évi 8-9 milliárd dollár értékű, ebből 1 milliárd Magyarországra irányul. /Megalakult a Magyar-Román Üzleti Tanács magyar szekciója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2007. május 8.

A román–magyar kétoldalú gazdaság élénkítéséről tárgyalt május 7-én Kóka János gazdasági miniszter és Nagy Zsolt román távközlési és információs technológiai miniszter Budapesten. Kóka János kiemelten szólt a határ menti együttműködés erősítéséről. A román–magyar gazdasági vegyes bizottság informatikai munkacsoportja vizsgálja a további együttműködési lehetőségeket. A miniszter szavai szerint a tervek között szerepel az Erdélyben létrehozott e-Magyar pont hálózatának bővítése, új tartalommal való megtöltése is. Az e-Magyar pontok a határon túli magyarlakta területeken a lakosság számára könnyen elérhető közösségi internet-hozzáférést biztosítanak. A román–magyar üzletember találkozón mintegy 150 román üzletember vesz részt, akik az ingatlanpiac, az informatika és a távközlés területéről érkeztek. A magyar közvetlen befektetések értéke mintegy 400 millió euró, de a nyereség visszaforgatásával, tulajdonosi kölcsönnel ez az érték eléri az 1 milliárd eurót. Romániában mintegy 5 600 vegyes vállalat működik, a legnagyobbak között van a Mol, az OTP, a Magyar Telekom, a Danubius Hotels, a Richter Gedeon és a Dunapack. /Gazdaságélénkítő tárgyalások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998