udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: ELTE Tarsadalomtudomanyi Kar – Szociologiai Intezet

1996. december 18.

Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./

2003. június 6.

Virt László Nyitott szívvel /Teleki László Alapítvány és a XX. Század Intézet, Budapest, 2002/ című műve, amely Márton Áron erdélyi püspök életéről és eszméiről szól, különös figyelmet érdemel. A szerző 1954-ben született Budapesten, katolikus hittanári oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, tanulmányokat folytatott az ELTE Szociológiai Intézetében, publikációi rendszeresen jelennek meg. Az Erdélyt járó nemzedék tagjaként került lelki közelségbe Márton Áronnal, akinek a neve az erdélyi katolikus egyházban egy élő legenda volt, aki a szenvedést tudatosan vállalta és lett egyházának és egész nemzetének, az újonnan megalakult Románia jogfosztottjainak, kisebbségi sorsban élőinek, szegényeknek és szenvedőknek a fáklyája. A szerző szerint "Ha itt a mai magyar nyelvterületen olyan személyt keresünk, aki saját életével jelképezi az egyháznak ezt a valós tekintélyét, akkor nehéz másra gondolni, mint Márton Áron erdélyi katolikus püspökre, akinek halála óta húsz esztendő telt el -, de emléke máig elevenen él, nemcsak szülőföldjén, hanem mindenhol, ahol magyarul szólnak. Tekintélyét elismerik a más hitet vallók, vagy az istenhittől távol állók is. Háromszoros kisebbséget vállalt tudatosan. Mint romániai magyar, a nemzetit, mint katolikus, a görögkeleti államvallás árnyékában vállalta a felekezeti kisebbséget és mint hívő ember vállalta a világnézeti kisebbséget is a kommunizmus évtizedeiben. E háromszoros vállalása tanúságtétel volt: élhető mintát nyújtott minden embernek, aki erkölcsi útvesztőként élte meg a kérdőjeles huszadik századot." A könyv szemléletesen mutatja be Márton Áron erdélyi püspök életét és gondolkozását, nyomon követve a különböző diktatúrákkal szembeni küzdelmét, áldozatvállalását és bebörtönzését. /Ferencz Imre: Könyv Márton Áronról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998