udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EME Agrartudomanyi Szakosztaly

2005. március 7.

Március 5-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében zajlott le az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlése. Elnöki beszámolójában Egyed Ákos több tavalyi pozitív eredményt mutathatott fel. Sikerült megteremteniük az anyagi feltételeket az egyesületi munka folytatására (pályázatok lebonyolítása, infrastruktúra biztosítása a csoportos kutatómunkára stb.). Sikeres volt az ősszel harmadszor megrendezett Tudomány napja Erdélyben című konferencia, amelyet a Mindentudás Egyetemének első erdélyi előadása előzött meg. Szorosabbá fűzték a kapcsolatokat a Magyar Tudományos Akadémiával. Az EME Rhédey-házi központja egyre látogatottabbá vált, sok rendezvénynek adott otthont. A közgyűlésen Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója átnyújtotta az ő kezdeményezésére tavaly alapított Gróf Mikó Imre-díjakat. A kitüntetés olyan fiatalokat részesít erkölcsi és anyagi elismerésben, akik monográfiát közöltek Erdély múltjával kapcsolatban. A díjat Fejér Tamás Gábor, Rácz Etelka és Szász Anikó kapta meg közös munkájukért, melynek címe: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei (I.), és amelyet az EME jelentetett meg. Az EME jóváhagyta az EME-n belül a Matematika–Informatika és az Agrártudományi Szakosztályok, valamint a zenetudományi csoport létrehozását. Kezdeti szakaszában tart az Akadémiai Testület megalapítása. Régi törekvés a saját kutatóintézet létrehozása, amelynek érdekében első lépésként tudományos tanácsot fognak életre hívni. A közgyűlés tiszteletbeli tagokat választott. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály javaslatára Magyari András és Kiss András, a Természettudományi Szakosztályéra Ajtay Ferenc és Nagy Tóth Ferenc, az Orvostudományi és Gyógyszertudományi Szakosztályéra László József, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályéra Szakács József részesült ebben a kitüntető címben. Az egyesület működési szabályzata értelmében szavazást rendeztek a választmány egyharmad részének felfrissítésére. Ennek eredményeként az új választmányi tagok a következők: Wolf Rudolf, Silye Lóránd, Feszt György, Prezenszky István és Talpas János. /Ördög I. Béla: EME – Útkeresés anyaországi segédlettel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2005. május 11.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztályának május 9-i ülésén, a Művelődés szerkesztőségével karöltve, bemutatták egy fiatal szakember-szerző, Fekete Albert, két frissen megjelent kötetét. A Kolozsvári kertek című könyve a város négy zöldövezete múltját mutatja be: a Sétatérét, az egykori Mikó-kertét, a későbbi Botanikus kertét és a Házsongárdi temetőét. Az erdélyi táj kérdései című kötet az anyaországi és a határokon túli magyar szakemberek együttműködéséből született. /Ördög I. Béla: Kulturális zöld örökségünk feltámasztásáért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

2005. november 24.

Egynapos előadás-sorozatot szervezett Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE koronkai campusában az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya. Jelen volt dr. Péter Mihály az egyesület alelnöke és több településéről érkeztek tagok, meghívottak. Az ülésen színvonalas előadás hangzott el Farkas Zoltán, a szakosztály alelnöke, Scholz Béla, Szentmiklósi Zoltán, Kupán Edit részéről. A találkozó második felét dr. Jakab Sámuel, a szakosztály elnöke vezette. Kertészet és környezeti kérdésekkel kapcsolatosan 14 előadásra került sor. Felszólalt: Csávossy György, Wagner István, Jakab Sámuel és több fiatal szakember. Hangsúlyozták: az agrártudományi szakosztály, Farkas Zoltán javaslatára, idén alakult, de már jelentős eredményeket ért el. Ez azért is jelentős, mert a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen magyar nyelvű tanügyi személy már nincs, pedig sok magyar hallgató tanul itt. /Hírmorzsa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2006. január 23.

Január 21-én tartotta idei első összejövetelét az EME Agrártudományi Szakosztálya Kolozsváron. A rendezvényen Farkas Zoltán mérnök bemutatta Gidófalvy István Önéletrajz című, a Művelődés kiadásában, Sas Péter művészettörténész szerkesztésében nemrég megjelent könyvét. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságírói szakának előadótanára elmondta: már Kelemen Lajos írt idősebb Gidófalvy Istvánról, írásából az erdélyi magyar középosztály életét ismerhetjük meg. Dr. T. Veress Éva professzor Bodor Kálmán gyógynövényszakértő munkásságáról beszélt. Bodor Kálmán népművelő munkát is folytatott, ugyanakkor kiemelkedő szakírónak számít. Életének utolsó éveiben gyógynövénykönyvet írt, amely 1957-ben jelent meg, halála után másodszor is kiadták. Dr. Csávossy György borszakértő az erdélyi borokról tájékoztatott. /T. Á. R.: Agrártudományi rendezvény az EME székházában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Január 22-én, vasárnap mutatták be Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében Gidófalvy István frissen megjelent Önéletrajzát, egyben kiállították felesége, Pataky Etelka festőművész képeit. A városban sokan emlékeznek még dr. Gidófalvy Istvánra, akinek kényszerlakhelyet jelöltek ki 1949. március 2-án. A nagy tudású Gidófalvy István, a történettudós, Kelemen Lajos egykori tanítványa, majd barátja akkor is felvállalta a népszolgálatot, amikor szinte minden ilyen lehetőségétől megfosztották. G. Pataky Etelka pedig, aki tehetségét jeles müncheni, budapesti és nagybányai mesterek irányításával teljesítette ki, akkor is festett, amikor a hivatalos tárlatokon mellőzték őt. A budapesti művelődéstörténész Sas Péter, Kelemen Lajossal foglalkozva találkozott Gidófalvy István nevével, önéletírásával. Azelőtt Kelemen Lajos ugyancsak Gidófalvy Istvánról és családjáról szóló kötetét is kiadták. A két kultúrtörténeti kiadvány egymást kiegészítve nyújt átfogó, igaz korrajzot Erdély társadalmáról, az itteni középosztály és a velük érintkező magyar társadalmi rétegek zaklatott sorsáról. A Gidófalvy házaspár 1984-ben hunyt el, hat hét különbséggel. /N. M. K.: Sohasem késő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2006. március 13.

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2006. november 27.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület agrártudományi szakosztálya második alkalommal szervezett Marosvásárhelyen, november 25-én a Sapientia Egyetem campusában tudományos szimpóziumot. A rendezvényről dr. Jakab Sámuel, az agrártudományi szakosztály elnöke és dr. Csávossy György számolt be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület november 24-én megtartotta plenáris ülését. Az agrártudományi szakosztály azért választotta Marosvásárhelyt, hogy a Sapientián és a nyárádszeredai kihelyezett kertészeti karon tanuló kertészmérnöki hallgatók részt vehessenek. A szakosztály lapot ad ki, az Erdélyi Múzeumi Füzetek agrártudományi sorozatát, amelynek az első száma két héten belül megjelenik. Sebestyén Csaba előadást tartott, amelyben részletesen felmérte az EU csatlakozás összes feltételét és hozadékát. Agrárszakemberek, kertészek, tájkertészek, növényvédő szakemberek, a talajtan ismerői, vízügyi, állattenyésztési szakemberek tartottak előadásokat. Az egyetem munkatársai tudományos dolgozatokkal is segítik az akkreditációs folyamatot. /EME agrártudományi szimpózium. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2007. március 12.

A budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozata, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Kertésztársaság március 10-én szervezte meg a kertészeti termékbemutatót, vásárt és magbörzét. Összesen 22 cég és magánvállalkozás mutatta be termékeit Nyárádszeredán, előadások is elhangzottak. Dr. Jakab Sámuel főszervező számára nagy elégtétel, hogy a kiállítók több mint fele a budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozatának végzőse. Ez bizonyítja, hogy a nyárádszeredai kertészmérnöki oktatás nem hiábavaló. Nagyobb lélegzetű előadást tartott az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba Európai gazdaként kezdeni, Erdélyi gazdaként folytatni címmel. Elhangzott dr. Wagner István, a Romániai Rózsatermesztők Szövetsége elnökének vetítéssel egybekötött előadása. /(kilyén): IV. Nyárádszeredai kertésznap. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

2007. április 3.

Agrárértelmiségieket képeznek a Maros megyei Nyárádszeredában. A Budapesti Corvinus Egyetem nyárádszeredai levelező tagozatára főként azok jelentkeznek, akik korábban is kertészkedtek, és felsőfokon szeretnék elsajátítani a szakmai tudnivalókat. Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető tapasztalatai alapján főleg a céltudatosabb hallgatók fejezik be tanulmányaikat, akiknek határozott elképzeléseik vannak. A nyárádszeredai egyetem végzőseinek többsége magánvállalkozásba kezdett, vagy kiegészítő tevékenységként foglalkozik intenzív termesztéssel. Oklevelüket a helyi intézmények, vállalatok, de a térségben beruházó magyarországi és más európai kertészeti cégek is elismerik. A távképzés keretében a határon túli diákok (Nyárádszeredában, Zentán és Beregszászon) hetente járnak konzultációkra, tanévenként egy hetet a budapesti egyetemen, illetve Magyarország más-más településén töltenek, ahol laboratóriumi és szakmai gyakorlaton vesznek részt. Budapesten az 1993-as tanévkezdő ünnepségen az akkori Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetemen ötven erdélyi diákot köszöntöttek mint a nyárádszeredai levelező tagozat első, frissen induló évfolyamát. Azóta négyszázan szereztek kertészmérnöki oklevelet a határon túli távképzéssel. A nyárádszeredai kar vezetője elmondta, nagy elégtétel számára, hogy tanítványaival a szakmai rendezvényeken, kiállításokon, cégbemutatókon is találkozhat. Az idén tavasszal az ötödik alkalommal megrendezett nyárádszeredai kertésznap résztvevőinek többsége is az egyetem végzettjei közül került ki. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület agrártudományi szakosztálya és az Erdélyi Magyar Kertésztársaság által évente megszervezett kertésznap színvonalas szakmai találkozónak bizonyul. /Antal Erika: Gyakorlatban érvényesíteni a tudást. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2007. november 29.

November 23-24-én immár hatodik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Múzeum- Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság irányításával a Magyar Tudomány Napját. A tudományos fórum központi témája tudomány és társadalom volt. Görömbei András, a Magyar Tudományosság Külföldön nevű Elnöki Bizottság elnöke kifejtette, számára érthetetlen, hogy a magyar kormánykörök miért akadályozzák meg a Magyar Tudományos Akadémiát abban, hogy megfelelő anyagi és szellemi támogatásban részesítse a határon túli magyar kutatóintézeteket, a tudományszervezést felvállaló intézményeket. Péntek János egyetemi tanárnak, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnökének az előadása /Az (anya)nyelv szerepe a tudományos képzésben és a tudományművelésben/ a romániai magyarság tudományos intézményeinek a kialakításáért folytatott harcát mutatta be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályai sorra tartottak tudományos ülésszakokat. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály az erdélyi magyar iskolai oktatás történetével foglakozott. A Természettudományi Szakosztály négy témakörben szervezett tudományos előadásokat: a biológia, a kémia, a környezettudomány és a földtudomány témakörében. Az Orvos és Gyógyszerésztudományi Szakosztály már korábban, november 16-án tartotta tanácskozását a marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség Bolyai téri tanácstermében. A Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály november 24-én szervezte meg ülését a Sapientia EMTE központi épületében. Hasonló volt a helyzet a Műszaki Tudományok Szakosztálya esetében is. A Matematikai és Informatikai Szakosztály november 16-17-én tartotta meg előadássorozatát, míg az Agrártudományi Szakosztály a tudományos előadássorozat időpontját november 24-re tette. A szakosztályok keretén belül 157 tudományos előadás hangzott el, melyek átfogták az erdélyi és a Kárpát-medencei tudományos kutatás legfőbb területeit. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Magyar Tudomány Napja: = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 29. – 48. sz. /

2008. június 23.

Az EME Agrártudományi Szakosztálya, Dr. Páter Béla botanikus halálának 70. évfordulója alkalmából június 20–22 között emlékünnepséget szervezett a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel, a kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökséggel és az Erdélyi Kárpát Egyesülettel közösen. Június 20-án a mezőgazdasági egyetemen megtekintették a Páter Béla által alapított gyógynövény- és botanikus kertet, valamint a múzeumi anyagokat, majd a rektorok csarnokában megkoszorúzták a Páter Béla-plakettet. Ünnepi ülésszakot tartottak az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Egyed Ákos akadémikus elmondta: az utókor nem feledkezhet azokról az elődökről, akik a jelenkort is befolyásoló maradandó értéket alkottak. Farkas Zoltán (az EME agrártudományi szakosztályának alelnöke) ismertette Páter Béla életét és munkásságát. Dr. Nagy Tóth Ferenc (az MTA külső tagja) Páter Béla az EME Természettudományi Szakosztály egykori elnöke címmel tartott előadást. Dr. Csedő Károly Páter Béláról és követőiről tájékoztatta a közönséget, külön kiemelve Knopp Elemért. Dr. Máthé Imre beszélt a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységéről. Az előadássorozatot Lukács József Páter Béla, az Erdélyi Kárpát Egyesület egykori elnöke című expozéja zárta. /Török Á. Rebeka: Páter Béla botanikusra emlékeztek a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2008. november 24.

Az Erdélyi Múzeum- Egyesület Agrártudományi Szakosztálya negyedik alkalommal tartott szimpóziumot november 22-én Marosvásárhelyen, a magyar tudomány napján Erdélyben. Dr. Jakab Sámuel főszervező elmondta, a négy év alatt a hallgatóság száma nem növekedett látványosan, viszont a bemutatott dolgozatok tudományos szintje jelentősen emelkedett. A rendezvény gyakorlati célja a kutatók eredményeinek ismertetése. A cél, hogy a bemutatott kutatási, megfigyelési eredmények alkalmazást nyerjenek a termelésben. /(kilyén): A magyar tudomány napja Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24/

2008. november 24.

November 22-én, szombaton az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ szakosztályi előadásaival folytatódott a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat. Kolozsváron a Műszaki Tudományok Szakosztálya a Bocskai-házban tartott konferenciát, Bitay Enikő elnök az intézményközi kutatások, a kutatók közötti kapcsolattartás fontosságára emlékeztetett. Az EME-székházban a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztály tanácskozott, ennek bevezetőjében Kovács András igazgató a kutatóintézet munkáját mutatta be. Osváth Imola és Berecki Sándor fiatal kutatóknak Debüt-díjat adományoztak. Az Apáczai-líceumban a Természettudományi Szakosztály munkálatait Egyed Ákos EME-elnök nyitotta meg. A Jog-, Közgazdaság és Társadalomtudományi Szakosztály szekcióüléseit a BBTE közgazdasági karán tartották meg, az Orvos- és Gyógyszerészeti Szakosztály pedig a Szentegyház utca 2. szám alatti előadóteremben ülésezett. Az Agrártudományi Szakosztály Marosvásárhelyen tartotta meg konferenciáját. A Matematikai és Informatikai Szakosztály már korábban, november 14-én tanácskozott. /Ö. I. B. : Konferenciák szombatja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2009. január 19.

A múlt év tudományos tevékenységét összegezte a hét végén az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókszervezete. Pál-Antal Sándor, az EME bölcsészeti, irodalmi és történeti osztályának vásárhelyi elnöke, számba véve a tavalyi eseményeket, legjelentősebbként a Marosvásárhelyi személyiségek címet viselő tudományos ülésszakot jelölte meg. Az idénre tervezett két nagyobb rendezvény: a marosvásárhelyi személyiségekről szóló tudományos ülésszak, illetve egy, a székelység történetét bemutató rendezvény. /Antal Erika: EME-tervek Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./ Fennállásának 150. évfordulóját ünnepli idén a gróf Mikó Imre által alapított, kolozsvári központú Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az évforduló alkalmából 14 erdélyi személyiségről jelentetnek meg kötetet, kiadják Mikó Imre beszédeit, bemutatják az EME különböző intézményeknél, szervezeteknél még fellelhető, értékes gyűjteményeit, folytatják a Romániai magyar irodalmi lexikont, valamint a Magyar Szótörténeti Tár köteteinek kiadását, elkészítik az EME internetes adattárát. A szervezet Maros megyei fiókját Pál-Antal Sándor nyugalmazott levéltáros, történész vezeti, az EME hét szakosztálya közül az orvostudományi, valamint agrártudományi székel Marosvásárhelyen, ezek élén Kovács Dezső fogorvos, illetve Jakab Samu agrármérnök áll. László Márton történész-levéltáros tartott beszámolót a történelem részleg tudományos tevékenységéről: 2008-ban négy kötetet adtak ki, 27 jelentősebb tanulmány született, ugyanakkor számos bel- és külföldi konferencián vettek részt a vásárhelyi történészek, és folyamatban van Marosvásárhely átfogó történelmének megírása. Pál-Antal Sándor tanulmánykötetet adott ki a Maros megyei magyarság történetének egyes részleteiről, és hamarosan nyomdába kerül Spielmann Mihály marosvásárhelyi kronológiakötete, és az 1956-os erdélyi mártírokkal foglalkozó sorozat részeként megjelenik Tófalvi Zoltán harmadik kötete is. Balás Árpád nyugalmazott földrajz és geológia szakos tanár a természetrajz terén elért eredményekhez sorolta a Bolyai Farkas Gimnázium szervezte erdélyi szintű Teleki Sámuel-vetélkedőt, ő maga pedig a Pallas–Akadémia Kiadónál most készíti elő a Maros megyei útikalauz harmadik, javított kiadását. Simon Zsolt, a Maros megyei EME titkára elmondta, az EME kolozsvári vezetősége semmilyen kapcsolatot nem ápol a vásárhelyi EMÉ-vel, sőt amikor az sikeresen pályázott, akkor a rendezvényükre kiutalt pénz is bent maradt a központi kasszában, a fiókszervezetnek ugyanis nincs jogi személy státusa, ezért közvetlenül nem pályázhat. /Máthé Éva: 150 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

2009. november 7.

Veress István professzora emlékeztek november 6-án, születésének 100. évfordulóján. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya, a Romániai Gazdák Egyesülete, valamint a Kertbarátok Egyesülete által szervezett rendezvény résztvevői előbb az általa létesített gyümölcsös- és agrobotanikus kertet látogatták meg, majd megkoszorúzták sírját a Házsongárdi temetőben. Sógor Géza református lelkész elmondta: a professzort olyan tudósként ismerte meg, aki nem állította egymással szembe a hitet és a tudományt – Veress István soha nem vallotta azt, hogy nem fér össze a kettő. Csávossy György levélben üdvözölte az emlékezőket, amelyben kifejtette: a professzort a munka szerelmesének és a kertkultúra művészének tartotta. Délután a szervezők emlékülést tartottak az EME székházában, november 7-én a bonchidai Bánffy-kastélyban folytatódik a megemlékezés. /Száz éve született Veress István. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998