udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EME Termeszettudomanyi Szakosztaly

1999. június 5.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi és Matematika Szakosztálya dr. Balogh Ernő és dr. Tulogdy János geológus- illetve földrajz-professzorokra emlékezett. A professzorok ma is élő tanítványai (nagy részük egyetemi tanár) nosztalgiázva mesélték élményeiket volt tanáraikkal kapcsolatban, kitérve életük és munkásságuk minden részletére. Az emlékünnepély második napján az EME tudományos ülésszakot szervezett, melyre neves hazai geológusok, és földrajzosok mellett, számos magyarországi meghívott is érkezett. Az előadások nagy része az Erdélyi-medence különböző tájegységeiről, vonásairól szólt. /Albert István: Nosztalgiázó professzorok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2003. október 27.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi és Matematika Szakosztálya okt. 25-én kezdte meg éves, őszi tudományos ülésszakát Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban. Az egész napos rendezvény előadásai öt különböző teremben zajlottak, erre szükség is volt, hiszen több mint 60 dolgozatot mutattak be a nap folyamán. A témakörök a következők voltak: faunisztika és állatökológia; molekuláris biológia és élettanok; florisztika és növényökológia; fizika; kémia; környezettan; földrajz-földtan. (A fizika és kémia szakon belül ún. posztertagozat is létezett.) Megnyitóbeszédében Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta, nagy örömet jelent számára, hogy miután előző nap az EME első szakosztályának ülésszakát nyitotta meg, most a második szakosztályén lehet jelen. Elhangzott: tévhit az, hogy az EME megújulásra képtelen, hiszen a tudományos élet a szakosztályok keretében folyamatos. /Farkas Imola: Természet? Tudomány! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2004. április 3.

Elhunyt Kékedy László professzor /Máramarossziget, 1920. nov. 28. – Kolozsvár, márc. 24./, akit szerettek, tiszteltek példamutató emberi tartásáért. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület újralakítását az elsők között vállalta, a Jakó Zsigmond professzor lakásán tartott megbeszéléstől kezdve. Kékedy, az EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke, szorgalmazta tudományos kutatási munkatervek kidolgozását, rendszeres előadások megtartását, a szakfolyóirat, a Múzeum Füzetek megjelentetését. Sok fiatal köszönheti anyaországi és nyugat-európai tanulmányútját Kékedy szakosztályi elnök ajánlásának. Maradandó munkája a Múzeumi Füzetek szerkesztése. Hívő, templomjáró ember volt Kékedy László. /Nagy-Tóth Ferenc: Kékedy László professzortól búcsúzunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2005. március 7.

Március 5-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében zajlott le az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlése. Elnöki beszámolójában Egyed Ákos több tavalyi pozitív eredményt mutathatott fel. Sikerült megteremteniük az anyagi feltételeket az egyesületi munka folytatására (pályázatok lebonyolítása, infrastruktúra biztosítása a csoportos kutatómunkára stb.). Sikeres volt az ősszel harmadszor megrendezett Tudomány napja Erdélyben című konferencia, amelyet a Mindentudás Egyetemének első erdélyi előadása előzött meg. Szorosabbá fűzték a kapcsolatokat a Magyar Tudományos Akadémiával. Az EME Rhédey-házi központja egyre látogatottabbá vált, sok rendezvénynek adott otthont. A közgyűlésen Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója átnyújtotta az ő kezdeményezésére tavaly alapított Gróf Mikó Imre-díjakat. A kitüntetés olyan fiatalokat részesít erkölcsi és anyagi elismerésben, akik monográfiát közöltek Erdély múltjával kapcsolatban. A díjat Fejér Tamás Gábor, Rácz Etelka és Szász Anikó kapta meg közös munkájukért, melynek címe: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei (I.), és amelyet az EME jelentetett meg. Az EME jóváhagyta az EME-n belül a Matematika–Informatika és az Agrártudományi Szakosztályok, valamint a zenetudományi csoport létrehozását. Kezdeti szakaszában tart az Akadémiai Testület megalapítása. Régi törekvés a saját kutatóintézet létrehozása, amelynek érdekében első lépésként tudományos tanácsot fognak életre hívni. A közgyűlés tiszteletbeli tagokat választott. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály javaslatára Magyari András és Kiss András, a Természettudományi Szakosztályéra Ajtay Ferenc és Nagy Tóth Ferenc, az Orvostudományi és Gyógyszertudományi Szakosztályéra László József, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályéra Szakács József részesült ebben a kitüntető címben. Az egyesület működési szabályzata értelmében szavazást rendeztek a választmány egyharmad részének felfrissítésére. Ennek eredményeként az új választmányi tagok a következők: Wolf Rudolf, Silye Lóránd, Feszt György, Prezenszky István és Talpas János. /Ördög I. Béla: EME – Útkeresés anyaországi segédlettel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2005. március 30.

Március 25-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában három biológia témájú szakkönyvet mutattak be. Markó Bálint, az EME Természettudományi Szakosztályának elnöke kiemelte, ritkaság magyar nyelven egyszerre ennyi új kiváló tudományos kötettel, egyetemi jegyzettel szembesülni. Fodorpataki László A növények fotoszintézise című könyvében a szerző a szakirodalmat kiegészítette saját kutatásából eredő ismereteivel. Bartók Katalin A növénykórtan alapjai hézagpótló könyv, melyből a kiadó utánnyomásra kényszerült. Kiss Szidónia Humángenetika című kötete főleg pszichológus és pedagógus egyetemi hallgatók számára készült. /Ö. I. B.: Három új biológiakönyv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2007. augusztus 9.

Pótolhatatlan veszteséget jelent dr. Vargha Jenő nyugalmazott egyetemi docens /Kézdivásárhely, 1925. szept. 26. – Kolozsvár, 2007. júl. 29./ eltávozása volt tanítványai, kollégái, barátai számára. Mint ember és mint tanár példaképük volt, a megtestesült becsületesség, pontosság, rendszeresség és alapos tudás megszemélyesítője. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, a szerves kémia tanszékre nevezték ki és nemsokára megszerezte a kémiai tudományok doktora címet. Rövid ideig a Bolyai Tudományegyetem Kémia Karának dékánja volt. A Bolyai, majd ennek felszámolása után a Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelven tartotta előadásait. Közben értékes kutatómunkát is végzett. Nagyszámú diáknak vezette diplomadolgozatát kitűnő eredménnyel. Tudományos kísérletező munkájának eredményeit több konferencián mutatta be és számos hazai és külföldi szakfolyóiratban közölte. Három magyar, és egy kétkötetes román nyelvű szerves kémiával foglalkozó jegyzet szerkesztője, négy szabadalom társszerzője, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi és Matematikai szakosztálya által Múzeumi Füzetek néven kiadott közleményeinek szerkesztője. Éveken keresztül vezette a FIRKA (Fizika, InfoRmatika, Kémia Alapok) című ismeretterjesztő diákfolyóiratot. /Dr. Makkay Klára: Búcsúzunk dr. Vargha Jenő egyetemi tanártól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2007. november 29.

November 23-24-én immár hatodik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Múzeum- Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság irányításával a Magyar Tudomány Napját. A tudományos fórum központi témája tudomány és társadalom volt. Görömbei András, a Magyar Tudományosság Külföldön nevű Elnöki Bizottság elnöke kifejtette, számára érthetetlen, hogy a magyar kormánykörök miért akadályozzák meg a Magyar Tudományos Akadémiát abban, hogy megfelelő anyagi és szellemi támogatásban részesítse a határon túli magyar kutatóintézeteket, a tudományszervezést felvállaló intézményeket. Péntek János egyetemi tanárnak, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnökének az előadása /Az (anya)nyelv szerepe a tudományos képzésben és a tudományművelésben/ a romániai magyarság tudományos intézményeinek a kialakításáért folytatott harcát mutatta be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályai sorra tartottak tudományos ülésszakokat. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály az erdélyi magyar iskolai oktatás történetével foglakozott. A Természettudományi Szakosztály négy témakörben szervezett tudományos előadásokat: a biológia, a kémia, a környezettudomány és a földtudomány témakörében. Az Orvos és Gyógyszerésztudományi Szakosztály már korábban, november 16-án tartotta tanácskozását a marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség Bolyai téri tanácstermében. A Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály november 24-én szervezte meg ülését a Sapientia EMTE központi épületében. Hasonló volt a helyzet a Műszaki Tudományok Szakosztálya esetében is. A Matematikai és Informatikai Szakosztály november 16-17-én tartotta meg előadássorozatát, míg az Agrártudományi Szakosztály a tudományos előadássorozat időpontját november 24-re tette. A szakosztályok keretén belül 157 tudományos előadás hangzott el, melyek átfogták az erdélyi és a Kárpát-medencei tudományos kutatás legfőbb területeit. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Magyar Tudomány Napja: = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 29. – 48. sz. /

2008. március 1.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi Szakosztályának idei első előadásán Vizi E. Szilveszter akadémikus egy korábbi, a Mindentudás Egyeteme keretében elhangzott előadását tekintették meg az érdeklődők. A témáról a műsor végén dr. Molnár Géza, dr. Bódizs György és dr. Uray Zoltán kolozsvári orvosok beszéltek. /Barazsuly Emil: Érdekes előadás az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2008. június 14.

Hetven éve halt meg Dr. Páter Béla (Eperjes, 1860. szept. 9 – Kolozsvár, 1938. jún. 21) a „burjánkirály”, a Kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia világhírű botanikusa, a gyógynövénykutatás és -termesztés úttörője, a világon elsőként megszervezett Gyógynövény Kutatóállomás megteremtője. Több mint ezer tanulmányt és népszerűsítő cikket közölt. Tizenöt önálló tankönyvet jelentetett meg. Gyógytea recepteket állított össze. 1937-ben kiadta az Újabb gyógyító teák és azok használata című füzetét, magyar, román, német és orosz szöveggel. Páter Béla életútjára, tudományos munkásságára emlékeznek június 20–22-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület ünnepi ülésszakot fog tartani. Páter Béla, az EME Természettudományi Szakosztály elnöke volt. Farkas Zoltán ismerteti majd a tudós életútját. Az előadók között lesz Dr. Máthé Imre, aki a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységére fog emlékezni. /Páter Bélára emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2008. június 23.

Az EME Agrártudományi Szakosztálya, Dr. Páter Béla botanikus halálának 70. évfordulója alkalmából június 20–22 között emlékünnepséget szervezett a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemmel, a kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökséggel és az Erdélyi Kárpát Egyesülettel közösen. Június 20-án a mezőgazdasági egyetemen megtekintették a Páter Béla által alapított gyógynövény- és botanikus kertet, valamint a múzeumi anyagokat, majd a rektorok csarnokában megkoszorúzták a Páter Béla-plakettet. Ünnepi ülésszakot tartottak az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Egyed Ákos akadémikus elmondta: az utókor nem feledkezhet azokról az elődökről, akik a jelenkort is befolyásoló maradandó értéket alkottak. Farkas Zoltán (az EME agrártudományi szakosztályának alelnöke) ismertette Páter Béla életét és munkásságát. Dr. Nagy Tóth Ferenc (az MTA külső tagja) Páter Béla az EME Természettudományi Szakosztály egykori elnöke címmel tartott előadást. Dr. Csedő Károly Páter Béláról és követőiről tájékoztatta a közönséget, külön kiemelve Knopp Elemért. Dr. Máthé Imre beszélt a kolozsvári gyógynövény kísérleti állomás tevékenységéről. Az előadássorozatot Lukács József Páter Béla, az Erdélyi Kárpát Egyesület egykori elnöke című expozéja zárta. /Török Á. Rebeka: Páter Béla botanikusra emlékeztek a hét végén. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2008. november 24.

November 22-én, szombaton az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ szakosztályi előadásaival folytatódott a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat. Kolozsváron a Műszaki Tudományok Szakosztálya a Bocskai-házban tartott konferenciát, Bitay Enikő elnök az intézményközi kutatások, a kutatók közötti kapcsolattartás fontosságára emlékeztetett. Az EME-székházban a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztály tanácskozott, ennek bevezetőjében Kovács András igazgató a kutatóintézet munkáját mutatta be. Osváth Imola és Berecki Sándor fiatal kutatóknak Debüt-díjat adományoztak. Az Apáczai-líceumban a Természettudományi Szakosztály munkálatait Egyed Ákos EME-elnök nyitotta meg. A Jog-, Közgazdaság és Társadalomtudományi Szakosztály szekcióüléseit a BBTE közgazdasági karán tartották meg, az Orvos- és Gyógyszerészeti Szakosztály pedig a Szentegyház utca 2. szám alatti előadóteremben ülésezett. Az Agrártudományi Szakosztály Marosvásárhelyen tartotta meg konferenciáját. A Matematikai és Informatikai Szakosztály már korábban, november 14-én tanácskozott. /Ö. I. B. : Konferenciák szombatja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2008. december 16.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) Tudomány- és Ipartörténeti Szakosztálya, születésének 250. és halálának 200. évfordulója alkalmából Nyulas Ferenc sokoldalú erdélyi tudós emlékére rendezett konferenciát a múlt hét végén. Egyed Ákos EME-elnök kifejtette: mostanában sokat beszélünk az interdiszciplináris kutatásokról, de keveset teszünk ezek igazi megismerésére. Nyulas Ferenc egyszemélyben volt orvos, vegyész és geológus. Köszvényesremetén született és Kolozsváron halt meg. Köllő Gábor EMT-elnök szerint méltánytalanul keveset tudunk sok múltbeli tudósunkról, jóllehet kevés nemzet büszkélkedhet annyi tudományos eredményt felmutató személyiséggel, mint a magyar. Nyulas Ferencre is alig lehet rátalálni a lexikonokban, pedig gazdag munkássága (többek között ő volt a hazai balneológia megalapítója) és közéleti tevékenysége révén kiérdemelné az utókor megbecsülését. /Nyulas Ferenc emlékülés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998