udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EMI Partiumi/Nagyvaradi Szervezete

2007. április 18.

A múlt héten ismeretlenek eredeti magyar neveikkel látták el Nagyvárad egyes utcáit. Többek szerint a tettesek megunták az RMDSZ tétlenségét, az RMDSZ helyi vezetője viszont természetesen nem díjazza az akciót. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöke korábban kijelentette: az EMI polgári engedetlenségre is kész a magyar utcanevekért. Körös utca, Kapucinus utca, Zöldfa utca, Szent László tér – ezek az elnevezések jelentek meg Nagyvárad belvárosában, ezek azonban nem a helyi tanács által kihelyezett utcanévtáblák, hanem fekete festékkel, titokban az épületek falára rótt írások. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke azt nyilatkozta: nem tudja, kik lehettek a „tettesek”, de mint mondta, „úgy látszik, a kezdeményezésünknek hatása volt abban, hogy valakik ezt megcsinálták. Mi továbbra is folytatjuk hivatalos küzdelmünket az utcaelnevezések ügyében, de úgy látszik, egyesek megunták azt a módot, ahogyan mi küzdünk”, tette hozzá. Barta Béla, az EMI váradi alelnöke úgy értékelte, hogy ez minden bizonnyal üzenet az RMDSZ-nek, hogy tegyen többet a magyar elnevezésekért. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke az eset kapcsán kijelentette: „Vannak olyan típusú lehetőségek, melyekkel élni lehet. Jogos az, hogy legyenek magyar feliratok a városban, de azzal nem értek egyet, hogy éjjel valaki partizánakciószerűen felírja az épületek falára az elnevezéseket; már csak azért sem, mert azok az épületek lehetnek műemlékek, templomok is. Az épületek tulajdonosai biztos, hogy ennek így nem örülnek”. (A Bihari Napló nyomán) /Visszakapták nevüket Nagyvárad utcái. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 18./

2007. szeptember 19.

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete mutatta be Jósa Piroska orvos Virágeső a nagyváradi utcaköveken című munkáját, mely a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság pályázatára készült, a könyvet az EMI adta ki. A könyv fő témája a nevezetes 1940. szeptember 6-a, amikor virágszőnyeg borította a váradi utcaköveket. „Köszönet érte, hogy mi, mai nagyváradi fiatalok, ha csak lelki szemeink előtt is, de átélhetjük, megérthetjük azt a csodát, amit talán úgy nevezhetnénk: magyar Nagyvárad. A könyvet végigolvasva, a gazdag fotóanyagnak is köszönhetően úgy érezzük, mi is ott vagyunk azon a szeptemberi napon a bevonulást váró nagyváradiak között. Mégis, szinte elképzelhetetlen ez. Elképzelhetetlen, hogy a számunkra oly drága magyar lobogóval volt feldíszítve a Szent László tér és az egész város. Ez a lobogó nem csak az utcán hirdette a magyar Nagyváradot, de még inkább, belül a szívekben. Nehéz elképzelni, hogy volt idő, amikor az utcán, a közhivatalokban, az iskolában nem szemlesütve beszéltek magyarul. Volt idő, amikor Nagyváradon magyarnak lenni nem jelentett megaláztatást, megtűrt állapotot. ” – olvasható többek között Nagy József Barna váradi EMI-elnök utószavában. /B. Zs. : Ne csak a veszteségekre emlékezzünk! Könyv őrzi a nagyváradi bevonulás emlékét. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

2007. december 19.

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete december 6-án tüntetést szervezett Nagyszalontán a tiszteletbeli szlovák konzulátus épülete előtt. A tüntetésen Nagy József Barna nagyváradi EMI-elnök köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, december 5-én szerettek volna tüntetni, de azon a napon nem volt fogadóóra a konzulátuson. 2004. december 5-én a csak nevében magyar kormány kampányának következtében sikertelen lett a magyar állampolgárság visszaadásáról szóló népszavazás. Számunkra azóta ez a nap nem a széthúzás, ellenkezőleg, az összetartozás napja, hangsúlyozta. Csomortányi István, nagyváradi EMI-alelnök ismertette a Benes-dekrétumok történetét, a „reszlovakizálást”, valamint a jelenlegi magyarellenes jelenségeket. Barta Béla elnökségi tag a törvényekből olvasott fel néhányat, majd Nagy József Barna olvasta fel azt a felhívást, amelyet eljuttatnak a szlovák kormánynak, európai képviselőknek, sajtónak stb. Nagy hangsúlyozta, hogy a Benes-dekrétumok ez évi megerősítésében súlyos felelőssége van a magyarországi kormánynak is, melynek a lehető legerélyesebben fel kellene lépnie a határon túlra szakadt magyarok védelmében. A megmozdulás végén szerették volna átadni felhívásukat a konzulnak, de a hivatalos fogadóóra ellenére sem nyitották ki az ajtót, nem vették át a felhívásukat. A barátságtalan gesztus után a polgármesteri hivatalba mentek át, hogy nekik is átadják felhívásukat, illetve felkérjék őket arra, hogy továbbítsák azt a konzulnak. Az RMDSZ-es alpolgármester fogadta a küldöttséget, de ellenséges volt velük. Többek között azt rótta fel az EMI-seknek, miért nem írták meg román és szlovák nyelven is felhívásukat. Erre elmagyarázták a tisztségviselőnek, hogy Európában a magyar is egyenrangú nyelv az említettekkel, és ő, mint a város magyar alpolgármestere minősíthetetlenül kezeli az egész ügyet. A tiltakozáson a helybeliek mellett a Magyar Polgári Egyesület nagyváradi küldöttsége is részt vett. /(emi): Tiltakozás a Benes-dekrétumok ellen Nagyszalontán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./

2008. január 9.

Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke a magyar utcafeliratok helyzetével kapcsolatban elmondta: november elején három kérést nyújtottak be a Nagyvárad Polgármesteri Hivatalába. Az egyikben arra kérik a városvezetőséget, hogy az általuk is megszavazott határozatot – miszerint az utcanévtáblákra ki kell írni az út, utca, tér stb. feliratokat – tartsák be és léptessék életbe. Másik kérésük: nevezzék el Rhédey grófról a Balcescu parkot, hiszen ő adományozta azt a városnak. A harmadik: magyar személyiségekről elnevezett utcák számának növelésére ösztönözték a városatyákat. A három kérvényükből csak az elsőre érkezett válasz, mely szerint a polgármesteri hivatal felszólította az illetékes szakbizottságokat, hogy mérjék fel a helyzetet, miképpen lehet megvalósítani a táblák kihelyezését. A többi beadványukra nem kaptak választ. Nagy elmondta, hogy december közepén személyesen találkoztak Biró Rozália alpolgármesterrel, aki biztosította az EMI vezetőségét, hogy válaszolni fog írásban is a beadványaikra. Az alpolgármester csodálkozásának adott hangot, amikor az EMI elnöke elmondta, hogy az RMDSZ-szervezetek nem támogatták a Szent László térért indított aláírásgyűjtő kezdeményezésüket. Nagy József Barna elmondta, ha a törvényben meghatározott időben nem kapnak érdemleges választ beadványaikra, perbe fogják a városházát, mivel nem tartja be a határozatokat. Külön kérték a hivatalt, hogy magyar nyelven válaszoljon, mert a törvény ezt a jogot biztosítja azokon a településeken, ahol a magyarság lélekszáma meghaladja a 20 százalékot. /Létai Tibor: Az új évben is stagnál a magyar utcanévtáblák ügye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 9./

2008. január 16.

„Szép és megbecsülendő kitüntetést kapott az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete”, nyilatkozta Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének elnöke. A január 13-án, vasárnap tartott szokásos újévi egyházi-közéleti fogadásán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Tőkés László EP-képviselő az EMI-nek nyújtotta át az egyházkerület Közjó Szolgálatában nevű díját, amellyel a kiemelkedő tevékenységet folytató szervezeteket tüntetik ki minden évben. /A Közjó Szolgálatában díj a nagyváradi EMI-nek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./

2008. január 23.

„Ha a közösség megóvja a kultúrát, a kultúra is megóvhatja a közösséget” – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Nagyváradon, a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett gálaműsoron. A gála előtt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tiltakozó megmozdulásra készült, a fiatalok végül a Himnusz szövegét osztogatták az érkezőknek, köztük Szili Katalinnak is. „Alkotóknak, művészeknek és pedagógusoknak, intézményeknek és egyházaknak, a kultúra terjesztőinek kell köszönetet mondani e napon – folytatta beszédét Szili –, s mindazoknak, akik gyökereiket fel nem adva vállalják a kisebbségi sorsot. ”Markó Béla, az RMDSZ elnöke az erdélyi és partiumi magyarság kulturális sokszínűségét és szabadsághoz való ragaszkodását hangsúlyozta felszólalásában. A beszédek átadták a Magyar kultúráért díjakat. Életműdíjat Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész és Jakobovits Miklós nagyváradi képzőművész kapott, de hagyományőrző egyesület, néptánccsoport is volt a díjazottak között. A gálaműsort a Székelyföld a Partiumban gondolat jegyében szervezték. N. L. : Köszönet a kultúra nagyváradi őrzőinek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./ Az emlékplakettet Földes Béla, Kőrössi P. József és a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület, a díszokleveleket Bradács Aliz, Gagyi-Pálffy Judit, Lászlóffy Zsolt és a magyarremetei Kéknefelejcs Néptánccsoport kapta. /Közt művelő kultdíjasok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2008. január 24.

Közös nevezőre kell jutniuk az RMDSZ és az erdélyi magyar ellenzéki szervezetek vezetőinek – Szili Katalin szerint – a romániai magyar közösség szavazatainak megszerzése érdekében. Minderről Nagyváradon foglalt állást az Országgyűlés elnöke, miután megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tőkés Lászlóval. Szili elmondta: Markóval áttekintették a romániai európai parlamenti választások tapasztalatait, és napirendre kerültek az idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások is. A Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélésen Szili felkérte az EP-képviselőt, vegyen részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkálatain. Tőkés elismeréssel szólt a Szili által kezdeményezett nemzetpolitikai stratégiáról. /Fried Noémi Lujza: Szili békítő szándéka. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./ A Tőkéssel való megbeszélést megelőzően Szili Katalin a Bihar megyei Szentimrén megkoszorúzta Szent Imre szobrát, majd Szalárdon emlékplakettet és emléklapot nyújtott át azon települések polgármestereinek, akik részt vettek a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület és Csontos János magyarországi képviselő által szervezett Szent Imre emléktúrán. A huszárok tíz nap alatt lóháton ötszáz kilométert tettek meg, hogy felkeressék az Erdélyben található összes Szentimre nevű települést. /Both Abigél: Markóval, Tőkéssel egyeztetett Szili. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Nagyváradon a találkozó előtt feltűntek az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének tagjai, akik tiltakozni akartak Szili Katalin váradi látogatása ellen, mivel ő a határon túli magyar nemzetrészekhez mostohán viszonyuló Magyar Szocialista Párt egyik vezéregyénisége. A helyi lapokban közzétett kritikus hangvételű állásfoglalás helyett azonban csupán a Himnusz kinyomtatott szövegét hozták magukkal. Mint azt Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke elmondta, úgy vélték, a magyar kultúra napján nem kell élőbb, aktuálisabb üzenet, mint nemzeti imádságunk szövege. Az érkező RMDSZ-szimpatizánsok azonban nem ismerték ezt az új EMI-s álláspontot, s többen azt hitték, az ifjak a Szili- és MSZP-ellenes nyilatkozat szövegét osztogatják. Ezért a politikusokat szállító konvoj megérkezésekor kisebb botrány keletkezett, egy vérmes pártaktivista ugyanis nekitámadt Nagynak, leköpte őt és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illette. Kis híján tettlegességgé fajult a dolog, a román biztonsági emberek elterelték az RMDSZ-es köpködőt, aki ezután tisztes távolságból becsmérelte a fiatalokat. A gálaműsorra érkező emberek közül azonban – noha jórészt az RMDSZ-es tisztségviselők voltak – nagyon sokan az EMI pártjára álltak, s többen mentek oda a fiatalokhoz s kérték tőlük a színes címerrel díszített nyomtatványt, a magyar himnusz teljes szövegét. Az incidens szemet szúrt a bevonulóknak is, pár perc múlva ugyanis Szili Katalin kabinetfőnöke visszatért, s megkérte az EMI-seket, fáradjanak be a kultúrház protokolltermébe, az elnöknő ugyanis személyesen akarja megköszönni, hogy neki is adtak a himnusz szövegéből s meg szeretné ismerni Nagy József Barnáékat. Szili Katalin diplomatikusan fogadta Nagyot, aki miután kezet fogott az Országgyűlés elnökével, felháborodottan mutatott rá, hogy az RMDSZ-esek azért köpték le, mert a magyar himnuszt osztogatta. /Szőke Mária: Egy közösség sokszínűsége: hatalom! = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 24./

2008. március 5.

Nekilátott a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) nagyváradi szervezete a házfalakra festett magyar nyelvű történelmi utcanevek eltüntetésének, amelyek először tavaly jelentek meg a házak falán. Az elmúlt hónapokban újabb utcák házfalaira kerültek fel a régi magyar utcanevek sablonokkal készített feliratai, a múlt héten pedig „Erdély magyar föld!”- feliratú plakátok jelentek meg a városban. Mihai Groza, Nagyvárad PD-L-s polgármestere bejelentette, akciót indítanak a magyar nyelvű utcanevek eltávolítása érdekében. A rendőrség nyomoz a falfestők után. Értékelik, hogy az RMDSZ elhatárolódott a feliratozóktól. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke szerint szét kellene választani a falragaszok és az utcanevek kérdését. Előbbit provokációnak tartja, és az EMI nevében elhatárolódik az utcanevek felfestésétől, bár ezek megjelenésének örültek az ifjak. Nagy József Barna választási kampányfogásnak, magyarellenes hangulatkeltésnek tartja mindezt. /Fried Noémi Lujza: Kampányfogás a magyarellenesség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2008. március 26.

A városalapító Szent László királyról nevezik el Nagyvárad központi hídját, jelentette be Mihai Groza polgármester. Az elöljáró szerint ezek után szó sem lehet arról, hogy a város főtere a jelenlegi Unirii helyett a Szent László tér nevet viselje. A helyi RMDSZ-frakció és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezete azonban nem mond le ezirányú kezdeményezéséről. „A magyar fiatalok egy elszigetelt csoportjának kirohanásai ellenére Nagyvárad civilizált európai város „ – kezdte bejelentését Mihai Groza az EMI azon kezdeményezésére utalva, hogy a magyarok által Szent László térként emlegetett főtér hivatalosan is viselje a városalapító király nevét. Pásztor Sándor, a helyi RMDSZ-frakció vezetője szerint már két hete tárgyalnak a központi híd átnevezéséről. „De ez nem jelenti azt, hogy lemondtunk volna a Szent László tér visszanevezéséről” – hangsúlyozta a Krónikának a tanácsos. Az EMI 2006 májusában 44 civil szervezettel közösen kérést nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, amelyben kérték a tér átnevezését. A beadvány 2006 szeptemberében került a tanács elé, de a román pártok képviselői ellenezték azt. Tavaly júniusban az EMI aláírásgyűjtésbe kezdett, és bár az 1280 szignót tartalmazó íveket benyújtották a polgármesternek, a kérdés azóta sem került a tanács elé. /Fried Noémi Lujza: A híd neve: Szent László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

2008. április 2.

Kétnyelvű táblák elhelyezését követeli a nagyváradi városháza és a polgármesteri hivatalnak alárendelt intézmények falán március 13-án keltezett megkeresésében az RMDSZ városi frakciója. A magyar tanácsosok ugyanezt kérték az önkormányzathoz tartozó hivatalok, igazgatóságok, önálló ügyvitelű vállalatok vezetőitől is. A frakciónak ez már a negyedik megkeresése az ügyben, az eddigi hármat válaszra sem méltatták az illetékesek. Biró Rozália alpolgármester arra emlékeztetett, hogy a polgármesteri hivatalnak a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében is lépnie kell. A helyi tanács még 2006-ban hagyta jóvá, hogy az utca román neve mellett magyarul is szerepeljen a közterület típusának a megnevezése. A határozatot azonban máig nem ültették gyakorlatba. Nagyváradon emellett évek óta téma a magyarok által Szent László térként emlegetett, hivatalosan Unirii elnevezésű főtér nevének a megváltoztatása is. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezete többször is kérvényezte ezt, a kérést mintegy kétezer támogató aláírással támasztva alá. /Követelt kétnyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2008. június 28.

Nagy sikere volt Raffay Ernő múlt héten megtartott partiumi előadássorozatának. Az előadások helyszínéül szolgáló termek mindenhol zsúfolásig megteltek: Fehérgyarmaton, Szatmárnémetiben, Nagybányán, Zilahon, majd a sorozatot záró Nagyváradon is. Krakkó Rudolf, az előadásokat szervező szatmárnémeti Híd Egyesület elnöke köszöntötte a közönséget és az előadót. Bevezető beszédében elmondta: 88 évvel ezelőtt, 1920 júniusában olyasmi történt, ami után még azok is érthetetlenül eszméltek fel, akiknek a javára történtek az események. Nagyváradon az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének elnöke, Nagy József Barna szólt a hallgatóságához, méltatva Raffay Ernő történészi érdemeit. A Trianonhoz vezető út okait Raffay felosztotta külső és belső okokra. A külső okok a maguk során szintén kettéoszlanak nagyhatalmi és kishatalmi érdekcsoportok által folytatott politikára, melyek végül hozzájárultak az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásához és Magyarország feldarabolásához. A belső okok között Magyarország etnikai összetételét, a liberalizmust, mint az ország uralkodó ideológiai-politikai eszmeáramlatát és a parlamenti obstrukciót nevezte meg a történész. /Raffay Ernő Trianonról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 28./

2008. szeptember 8.

Szeptember 6-án indult útjára az EMI-sekből álló kis csapat, mely egészen Érmihályfalváig kerekezve az érmelléki magyarság önrendelkezésének fontosságára hívta fel a régióban lakók figyelmét. Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete immáron másodjára szervezett hasonló megmozdulást, mely a partiumi magyarság figyelmét arra kívánja felhívni, hogy a székelyföldi autonómia mellett az ittenieknek is jár a területi önrendelkezés. Útközben több településen szórólapoztak. Paptamásiban Bereczki András helyi lelkész fogadta a zarándokokat a templomkertben található turulszobornál, melyet eredetileg a millennium évében állítottak, majd ledöntöttek, de 2004-ben visszaállítottak. A tiszteletes üdvözölte a fiatalok tettét, kiemelve a szeptember 6-i időzítést, ugyanis 68 éve ezen a napon vonult be vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nagyváradra. Székelyhídra érve Fele László István, az Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, Béres Csaba polgármester és Gavrucza Tibor tiszteletes is fogadta az autonómiáért pedálozó csapatot. Érmihályfalván az MPP helyi vezetősége, többek között Török László elnök és Szilágyi Ferenc alelnök fogadta őket. A figyelemfelkeltést szeretnék folytatni, a továbbiakban minden magyar polgármesternek a Partiumban elküldik postán kiáltványukat, hiszen érdemben csak a hivatalok tudják támogatni az ügyet. /Létai Tibor: Pedálozás az autonómiáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./

2008. október 6.

Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be október 3-án a nagyváradi Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében Fábián Tibor első könyvét, amelynek címe Szószólója szépnek, igaznak – Beszélgetések Wass Albertről /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Fábián Tibor a nagyváradi Harangszó című református gyülekezeti lap felelős szerkesztője, az elmúlt években interjúkat készített Wass Albert életművéről, személyiségéről irodalmárokkal, történészekkel, az író rokonaival, neves közéleti személyiségekkel. A kötetben huszonkilenc interjú található. /Létai Tibor: Interjúkötet a szépről s igazról szóló emberről. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./

2008. október 23.

„Az autonómia ügyét összerdélyi szinten kell kezelni akkor is, ha reális lehetőség az önrendelkezésre csak Székelyföldön van. Természetesen szeretnénk, ha a Székelyföldön autonómia lenne, de figyelembe kell venni, hogy másutt is él tömbmagyarság” – fejtette ki Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) partiumi szervezetének elnöke. Az EMI tagjai szeptember 6-án Nagyváradtól Érmihályfalváig kerékpároztak, és ezernél több szórólapot osztottak szét, hogy felhívják a partiumi kistérség lakóinak figyelmét az önrendelkezés fontosságára. „Az Érmelléken és a Szatmárig terjedő vidéken élő több mint 200 ezer magyart, akik évszázadok óta többségben élnek ezen a területen, megilleti a saját önkormányzat, a területi autonómia. ” – áll az EMI szórólapján. A kerékpártúra sikeres figyelemfelkeltő akció volt, és folytatják a munkát. Készül a tágabb értelemben vett Érmellék térképe, amelyen Nagyváradtól Szatmárnémetig körvonalazzák az esetleges Érmelléki Autonóm Tartományt. Már készülnek azok a levelek is, amelyeket a választási kampány kezdetekor elküldenek majd a vidék magyar polgármestereinek, arra kérve őket, hogy az önrendelkezés mellett kiálló jelölteket támogassák a választási hadjárat során. Béres Csaba székelyhídi polgármester szerint a társadalom nem érett még meg autonómia kérdésének megfelelő kezelésére. Bacsó László, Bihardiószeg polgármestere űgy látja, az érmelléki magyarságnak a már kivívott jogoknak a megtartására kellene összpontosítania. /Fried Noémi Lujza: Autonómiát, de kinek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2008. november 28.

Galántai Tibor nagyváradi származású, Szegeden élő író Megadatott a holnap (Küzdelem szülővárosomért) című könyvét mutatták be november 26-án Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Lovassy Cseh Tamás, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének nemrég megválasztott elnöke köszöntője után átadta a szót Jósa Piroska nyugdíjas doktornőnek, aki ismertette a művet. Az emlékirat első részében, amely az Életem legszebb napja címet viseli, a tizenéves Galántai mindennapjairól és az 1940-es nagyváradi bevonulásról lehet olvasni. A második világháború történéseit, a Váradon élő magyarok életét és a szerző amerikai fogságát a Próbahelyzeteim című második rész foglalja magába. Könyvével emléket szeretne állítani az egykori nagyváradi magyar ifjúságnak, mely a háború időszakában becsülettel küzdött. /Ladányi Norbert: Egy váradi krónikás emlékirata. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 28./

2009. február 4.

1940 őszén bekövetkezett a titokban mindig remélt fordulat: Nagyvárad az Észak-Erdélynek nevezett területtel együtt újból Magyarország része lett. 1940. szeptember 6-án Nagyváradon kezdődött a nevezetes bécsi döntés végrehajtása, a magyar közhatalom visszaállítása, a megkapott területek visszacsatolása. Erről a történelmi fordulatról, és a Nagyváradon akkor lezajlott eseményekről szól Jósa Piroska, Virágszőnyeg a váradi utcaköveken című könyve. Dr. Jósa Piroska nyugdíjas orvos, népszerű közíró, több, Nagyvárad közelmúltjáról szóló kötet szerzője. A még ma is veszélyes témájúnak minősített könyvet az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete adta ki 2007 őszén, háromszáz példányban. A könyv hatalmas sikert aratott Erdély-szerte, sőt Magyarországon is. Az alacsony példányszám ellenére a könyv híre sok helyre eljutott, s még két utánnyomásra is sor került, s azt is hamar elkapkodták. A szerző az anyaggyűjtés során mintegy ötven kortárs szemtanút hallgatott meg, kérdezett ki, akik közül 23-an vállalták nevük, foglalkozásuk, születési évük megjelölésével megemlékezésük szövegének közzétételét. A magyar asszonyok és lányok elővették díszmagyarjaikat. Megérkezett Magyarország kormányzója, nagybányai vitéz Horthy Miklós hófehér lován a Szent László térre, ott kezdődött a fogadtatás, az ünneplés. /Kupán Árpád: A nagyváradi „verőfényes magyar ünnep” (Gondolatok Jósa Piroska: Virágszőnyeg a váradi utcaköveken című könyvéről) = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 4./

2009. március 6.

Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nagyváradi szervezetei közleményt adtak ki Demszky Gábor látogatásáról. Tűrhetetlennek tartják azt, hogy ismét Szent László király városába, Nagyváradra hozták Demszky Gábort. Felháborítónak tartják, hogy Nagyvárad alpolgármestere, Biró Rozália hívta Demszkyt azok után, hogy 2004 decemberében milyen kijelentéseket tett pártja, az SZDSZ a magyar állampolgárság ügyéről. Felteszik a kérdést: Budapest főpolgármestere miért bújik el ilyen alkalmakkor, amikor 2006 októberében és más kormányellenes tüntetéseken olyan hidegvérrel lövette, verette zsoldosaival a magyar hazafiakat? A közleményt aláírói: Lokodi Ferenc Attila Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Nagyvárad, Lovassy Cseh Tamás Erdélyi Magyar Ifjak, Nagyvárad. /Tüntetés és rendőri intézkedés Demszky látogatásán. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 6./

2009. március 27.

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete nemzetgyalázással vádolja a nagyváradi Magyar Diákszövetség kiadványát: a Pár Sor ingyenes hetilapot. Lovassy Cseh Tamás váradi EMI elnök elmondta: az NMD a fiatalokat habpartikkal butítja, és ami a Pár Sor március 9-iki és március 16-iki számában megjelent, az már kimeríti a nemzetgyalázás fogalmát. Az elnök itt a ‘48-as magyar forradalom 12 pontjának kiforgatását említette példaként, melynek a Pár Sorban megjelent, újraértelmezett verziójának egyes pontjai újságban nem visszaadható alpáriságról tesznek tanubizonyságot. Ezt az ezer példányban készült lapot ingyen terjesztik iskolákban, szórakozóhelyeken, ezért az EMI-sek megkérik az iskolákat és a szórakozóhelyek vezetőit, hogy ne engedjék ott terjeszteni ezt a kiadványt, Debreczeni Sándort és Kiss Arnoldot, a lap felelős kiadóját és főszerkesztőjét pedig felszólítják, hogy a sajtón keresztül kérjenek bocsánatot a Pár Sorban megjelentekért. Barta Béla EMI-alelnök egy az NMD-sek által készített szórólapot is említett, mely Kossuth Lajost és Petőfi Sándort részeges tivornyázókként ábrázolja. „A Pár Sort a Communitas támogatja; ott nem olvasta senki el, hogy mit akarnak kiadni az NMD-sek?” – kérdezte Lovassy Cseh Tamás. Kiss Arnold, a Pár Sor főszerkesztője a 12 pont újraírásával kapcsolatban leszögezte: az az írás arról szólt, hogy mit kíván a magyar egyetemista, „ez egy parafrázis volt, amely a szórakozást szolgálja, és nem kívánta senkinek sem a nemzeti érzületeit sérteni.” A főszerkesztő leszögezte, hogy iskolákban nem terjesztik a lapot. /Pap István: Nemzetgyalázás vagy szórakoztatás? = Erdon.ro, márc. 26./

2009. június 3.

Kétnyelvű matricát ragasztott az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete a városközpontban felállított, a Sebes-Körös folyót jelző táblákra. Az ifjúsági szervezet tagjai akciójukkal a magyar nyelvű feliratok hiányára akarták felhívni a figyelmet, valamint arra, hogy az anyanyelvi ügyintézés csak papíron működik. Csomortányi István EMI-tag kifejtette, a kétnyelvű táblák elhelyezése az önkormányzat RMDSZ-es tagjainak lenne a feladata. A közigazgatási törvény biztosítja a magyar nyelvhasználatot Nagyváradon – ahol a lakosság mintegy 30 százaléka magyar –, az utcanévtáblákon, a megállókat jelző táblákon, valamint a különböző tájékoztató táblákon azonban csupán román felirat szerepel. /Magyar „gerillatáblák” Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2009. július 1.

Amennyiben valaki újra letépi, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete újra visszahelyezi a Sebes-Körös központi hídjánál kihelyezett, a folyó román és magyar nevét tartalmazó kétnyelvű táblákat, mondta Csomortányi István EMI-tag. A szervezet június elején ragasztotta rá először a „Raul Crisul Repede – Sebes-Körös folyó” feliratú matricákat az eredetileg csak román nyelvű tájékoztató táblákra a Körös-híd két hídfőjénél. Akkor azt nyilatkozták, hogy ezeknek a fölhelyezése az önkormányzatban részt vevő magyar emberek felelőssége lenne. A magyar feliratok kihelyezése törvényi előírás, hiszen Nagyváradon megközelíti a harminc százalékot a magyar lakosság aránya. /Nagy Orsolya: Újraragasztják a magyar feliratokat Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2009. július 8.

A nagyváradi városházán továbbra sem biztosítanak magyar nyelvű ügyfélszolgálatot, állapították meg az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezetének képviselői. Május 21-én írásbeli jegyzéket adtak át a polgármesternek, illetve a gazdasági igazgatóságnak, melyben azt kifogásolták, hogy egy 2006-ban kelt tanácshatározat szerint a váradi utcanévtáblákon magyarul is fel kell tüntetni a köztér típusának megnevezését (utca, tér, park stb.), a rendelkezést mindmáig nem ültették gyakorlatba. Az EMI sürgette a megoldást, továbbá az önkormányzatnak címzett kérdéseikre várják a választ „Kijelenthetjük, hogy a nagyváradi városházán nincs semmiféle magyar nyelvű ügyfélszolgálat” – állapították meg az utóbbi napokban az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi, illetve megyei szervezetének vezetői és tagjai. Az ügyfélszolgálat irodájában egyetlen dolgozó sincs, aki beszélne magyarul, holott egy 2001-es törvény előírja az állampolgárok anyanyelv-használati jogát a közintézményekben Az EMI-tagok megtudták: az iroda 12 alkalmazottja közül ketten beszélnek magyarul, egyikük szülési szabadságon van, a másiknak pedig külön irodája van a városháza emeletén. Az EMI képviselői ezért újabb panaszlevelet nyújtottak be. Azt is kérik a polgármestertől, hogy a városházán használatos formanyomtatványok magyar nyelvű példányaihoz is lehessen hozzájutni, jelezte Lovassy Cseh Tamás, az EMI nagyváradi szervezetének elnöke. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: magyar ügyfélfogadást követel az EMI. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2009. szeptember 7.

Harmadik alkalommal indult kerékpárral szeptember 6-án a váradi bazilika elől az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének tucatnyi tagja. Céljuk, hogy az Érmelléken át egészen Érmihályfalváig karikázva felhívják a civil szféra és a politikum figyelmét az itt élő magyarság önrendelkezési jogára, az Érmellék áldatlan helyzetére. „1940-ben, szeptember 6-án vonult be a magyar honvédség Nagyváradra. Ezzel az időponttal kötöttük össze immár hagyományossá vált, figyelemfelkeltő akciónkat, mivel ezt sem civil, sem politikai szervezetek nem vállalták fel. Azért járjuk be éppen az Érmelléket, mert Székelyföld mellett ez egyike azon területeknek, ahol többségben él a magyarság, és ezért a vidék sajátos jogállásának a kérdését indokolt felvetni” – összegezte Barta Béla, az EMI alelnöke. A fiatalok minden településen megálltak, plakátokat ragasztottak ki, és szórólapokat osztogattak. A szórólapokon pontokba szedve taglalták, mit jelent az érmelléki magyaroknak az önrendelkezés. /Sükösd T. Krisztina: Az érmelléki magyarságért karikáznak az EMI-sek. Biciklitúra az autonómiáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 7./

2009. október 19.

Ivan Gasparovic szlovák államfő Nagyszalontán a tiszteletbeli szlovák konzulátust látogatta meg. Ezt megelőzően Bukarestben Traian Basescu román államfővel tárgyalt. A tanácskozás során beszéltek a nemzeti kisebbségek kérdéséről is. A rendőrségre vitték október 17-én Nagyszalontán az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) kilenc tagját, akik rögtönzött tüntetést (fleshmobot) akartak szervezni Ivan Gasparovic ottani látogatása idején. Lovassy Tamás, az EMI nagyváradi szervezetének elnöke elmondta: néhány transzparens felmutatásával akartak tiltakozni a szlovák nyelvtörvény ellen, szolidaritást vállalva a felvidéki magyarsággal. Kilencen utaztak három gépkocsival Nagyváradról Nagyszalontára. „Leparkolásunk után tíz perccel megjelent mellettünk egy civil ruhás rendőr és egy csendőr. Azt mondták, fáradjunk be az őrsre, de nem mondták meg, hogy miért. Odabent külön-külön terembe vittek, s nyilatkozatot kértek arról, mit keresünk Nagyszalontán. Két órán keresztül tartottak bent, s a végén azt mondták: azért kísértek be, mert a város mellett valaki elgázolt az autójával egy biciklistát, s gyanúsak voltunk” – magyarázta Lovassy. Valójában baleset nem történt, ez csak ürügy volt a feltartóztatásukra, vélekedett. Lovassy. /Cs. P. T. : Gasparovic-vizit áldozatokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998