udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EMKE Konyvtari Szakosztaly

1996. április folyamán

A Művelődés melléklete, a Könyvesház régen nem jelent meg, 1995 végén napvilágot látott egy összevont 1993-1994-es szám, majd - kihagyva az 1995. évet - 1996-ban megjelent az első száma. A Könyvesházat ezentúl Sepsiszentgyörgyön szerkeszti az EMKE Könyvtári Szakosztálya. Ebben a számban a megjelent könyvek listája szerepel, továbbá a Pallas-Akadémia Kiadót (Csíkszereda) Kozma Mária szerkesztő, a Trisedes Press Kiadót (Sepsiszentgyörgy) Gajzágó Márton igazgató mutatta be./Könyvesház (Sepsiszentgyörgy), VI. évf. 1. sz., április/

1991. október 17.

Az EMKE október eleji tanácskozásán megalakult az EMKE Könyvtári Szakosztálya, élén Kiss Jenővel, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatójával. A szakosztály titkára Pillich Katalin, aki az EMKE jelenleg létező két könyvtárának egyikét, a kolozsvárit vezeti /a másik Nagyváradon van/. A szakosztály célja az, hogy kiépítse a magyar könyvtárhálózatot. A háború előtt az EMKE kétszázötven könyvtárral rendelkezett, ezek mind eltűntek, szétszóródtak. A szórvány könyvellátásának nagy jelentősége van. A jövőben létrehozandó könyvtárak a nyugati emigrációban bevált ún. Magyar Házzá fejleszthetőek, ahova újságot olvasni, ismerősökkel találkozni betérhetnek az emberek, ahol előadásokat rendezhetnek. /B. Kovács András: Lesz-e kettőből kétszázötven? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1996. február 29.

Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, az EMKE könyvtári szakosztályának vezetője, a helyi megyei könyvtár könyvtárosa az összeállítója az Örökség és feladat /alcíme: Tanulmányok a romániai magyar könyvekről, könyvtárakról/ című kétszáz oldalas kiadványnak, egy árkosi könyvtárostalálkozó előadásait tartalmazó könyvnek. Megjelenését a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Kölcsey Alapítvány segítette. A kötetben Barta István emlékezik arra, hogy 1952 tavaszán pártutasításra szekerekre rakták Nagyajta olvasóegyletének teljes könyvállományát és irattárát, ömlesztve, és elvitték az egészet. Egy másik tanulmány a Damokosok családi könyvtárának és levéltárának elégetéséről számol be. Kiss Jenő Seres Ildikóval közösen állította össze a romániai magyar könyvtárosok névsorát és címjegyzékét, ez a könyv függelékében szerepel. Nem véletlen, hogy az EMKE könyvtári szakosztálya sepsiszentgyörgyi székhellyel működik. Könyvtárosképző szaktanfolyamokat szerveznek. A negyedéves Könyvesház szakfolyóiratot is ők adják ki. - Indokolt lenne lehetőséget találni a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár számítógépes felszerelésére. /Sylvester Lajos: Papírmúzeumok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./

1996. július 18.

Az EMKE Könyvtári Szakosztálya és a Kovászna Megyei Könyvtár aug. 26-31-e között Árkoson megszervezi a magyar művelődés századai tematikájú egyetemista olvasótábort, szept. 2-7-e között pedig Gyergyószárhegyen lesz a könyvtárosok olvasótábora, olvasható a Könyvesház (Sepsiszentgyörgy) most megjelent második számában. /Árkosi toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1996. november 5.

Az EMKE Könyvtári Szakosztálya /elnök: Kiss Jenő/ kiadványa, a Könyvesház, /a kolozsvári Művelődés melléklete/ áprilistól negyedévente lát napvilágot. Megjelent a harmadik, az októberi száma. Felleltározza a megjelenő könyveket, információt szolgáltat a kiadók, könyvterjesztők, könyvtárak tevékenységéről. Többek között Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyilatkozott munkájáról. /Szonda Szabolcs: Házat és hazát a könyvnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1996. november 27.

Az EMKE könyvtári szakosztályának háttereként működő Heltai Gáspár Alapítványt 1991-ben jegyezték be. Pillich László elnök szerint az intézmény ma már 80-85 %-ban önellátó. Anyagi szükségleteik 30 %-át nyelviskolájukkal teremtik elő, 50 %-át pedig nyomdatechnikai kellékek forgalmazását bonyolító kft-jük szolgáltatja. Kolozsvári székhelyükön működő Mikó Imre Közkönyvtár támogatja a tordai és zilahi fiókokat is, ezenkívül gyakorlóhelyül szolgál a könyvtárszakos egyetemisták részére. Állománya 21 ezer kötet, 71 %-a szépirodalom, olvasótáboruk 200 fős, közel fele egyetemista. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

1996. december 10.

Nov. 22-én tartotta közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ könyvtári szakosztálya Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány székházában. Jelen voltak a nagyobb erdélyi közkönyvtárak képviselői is. A szakosztály elnöke, Kis Jenő - a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatója - beszámolt az eltelt időszakról. Az országban dolgozó mintegy 200 magyar könyvtáros közül 118-an tagjai a szakosztálynak. Eddig négy olvasótábort szerveztek, kettőt Bálványoson, egyet-egyet Torockón és Árkoson. Az Ároson 1993-ban megszervezett tudományos ülésszak anyaga Örökség és feladat címmel 1995-ben megjelent a Veszprém Megyei Könyvtár támogatásával. A budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöki szinten kíván foglalkozni a határon túli magyar könyvtárak ügyével, és lehetőség nyílik a Magyarországon elfekvő könyvkészlet felkutatására és az abból való válogatásra. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium oly módon kíván segíteni, hogy az általa támogatott könyvekhez egyes határon túli magyar könyvtárak hozzájutnának. A tisztújítás során újra elnökké választották Kis Jenőt, Pillich Katalin lett az alelnök. A volt alelnök, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ egyéb teendői miatt nem vállalta a jelölést. A közgyűlésen megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület, melynek céljai: a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, az olvasással, információszerzéssel, írásbeliséggel kapcsolatos modern közléstechnikák terjesztése. Az új egyesület céljai elérése érdekében a jövőben konferenciákat, továbbképzéseket szervez. Az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület elnöke Kovács Katalin kolozsvári tanár, alelnöke Baka Mátyás kézdivásárhelyi tanár lett. /P. Buzogány Árpád: Megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./

1997. január 30.

1996. aug. 7-10-én Debrecenben tartották meg a Külföldön Élő Magyar Könyvtárosok IV. Szakmai találkozóját. Az erdélyi könyvtárosok pedig Kolozsváron találkoztak 1996. nov. 22-én, az EMKE Könyvtári Szakosztálya szervezésében, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány tanácskozásán, a Könyvtár és oktatás az olvasáskultúra szolgálatában című szimpóziumon. Mindkét tanácskozáson több értékes előadás hangzott el, ebből közöl néhányat a Művelődés. Ez egyik egy érdekes felmérés az 1992-ben létrehozott kolozsvári Gróf Mikó Imre Közkönyvtárról. A könyvtár állománya számos magyarországi könyvtár adományából áll. A 21 ezer kötet 71 %-a szépirodalom, 27 %-a szakirodalom és 2 %-a idegen nyelvű irodalom. A gyűjtemény értékes része a számos 1960-1990 között megjelent magyar- és világirodalmi mű, amelyeket Erdélyben hiánycikként tartanak számon. A könyvtár otthont ad két letétbe helyezett gyűjteménynek is, a Romániai Magyar Zenetársaság tulajdonában levő, 1840 darab kottát és zenei szakkönyvet tartalmazó Tinódi-tékának és a Shimane Transilvania Alapítvány 2500 kötetes japán könyvtárnak, Kawasaki és Hirata városok adományának. A könyvtárnak 2000 beiratkozott olvasója van, az olvasók 47,5 %-a egyetemi hallgató, utánuk az iskolai tanulók következnek /32 %/, majd a dolgozók jönnek /9 %/ és a nyugdíjasok /2 %/. Az állomány része a 2500 kötetes gyermek- és ifjúsági irodalom. /Művelődés (Kolozsvár), jan./

1997. március 12.

A Művelődés mellékleteként megjelenő Könyvesházat 1996 márciusában Kiss Jenő, az EMKE Könyvtári Szakosztályának elnöke támasztotta fel, Simon Attila szerkesztésében. 1996-ban négy Könyvesház-szám jelent meg, azonban nincs pénzügyi alap a folyamatos megjelenéshez. Februárban új könyves lap jelent meg, a Könyvjelző /Csíkszereda/, szerkesztője Simon Attila. Bencze Tibor, a Corvina Könyvposta Kájoni Kiadójának igazgatója elmondta, hogy anyagilag támogatja a Könyvjelző megjelenését. A lappal párhuzamosan katalógust is kiadtak és azt tízezer példányban szórták szét Erdélyben. Ennek alapján sok megrendelés futott be, ebből fedezik az új folyóirat költségeit. A szórványból is jött sok könyvrendelés. /Szatmári László: Új könyves lap. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

1997. július 4.

Románia közkönyvtári állománya 47 millió kötet. Minden 21. lakosra jut egy új könyv. Az UNESCO normái szerint minden negyedik lakosra kellene, hogy jusson. Jún. 26-27-én ülésezett Kolozsváron a Romániai Közkönyvtárosok Egyesülete, ezen csak két magyar könyvtáros vett részt, Kopacz Katalin /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Könyvtár igazgatója és Fülöp Mária, a marosvásárhelyi Megyei Könyvtár főkönyvtárosa. - Az EMKE mellett is működik könyvtári szakosztály, vezetője Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, de ő nem jött el az értekezletre. Fülöp Mária ismertette a kolozsvári tanácskozást. A könyvtárakkal foglalkozó törvény tervezetével foglalkoztak, ugyanis az 1951-ből való törvény már nem felel meg a kor követelményeinek. A könyvellátó rendszer felbomlott, a számítógépesítésre nincs elég pénz, nincs nemzetközi információcsere, a könyvtárosok ismerethiánya elképesztő. - Az EMKE szakosztályának nem szabad kimaradnia az országos szövetségből, mert akkor egy lehetőséggel kevsebb lesz a magyar írásbeli kultúra terjesztésére. A két székely megyében jól megszervezte az EMKE a könyvtárosok továbbképzését. Maros megyében azonban katasztrofális a helyzet. - A marosvásárhelyi Megyei Könyvtár állományának 60 %-a 1956-ban még magyar nyelvű volt /akkor a város lakosságának 73 %-os magyar többsége volt/. 1992-ben az állomány 58 %-a román nyelvű, miközben a román lakosság aránya 46 %-os. Marosvásárhely magyar többségű /51 %-os/, de a könyvtár könyvállományának jelenleg csak 33 %-a magyar nyelvű. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Fülöp Mária a kolozsvári napilapban is ismertette a tanácskozást, hozzáfűzve észrevételeit. Közzétett egy figyelmeztető adatot: a kölcsönzésekben eltolódás tapasztalható a román nyelvű könyvek irányában: 72 %-os volt. Ennek egyik oka az, hogy sok olvasó úgy gondolja, hogy a könyvtárban nem találja meg anyanyelvén az őt érdeklő könyveket. A másik ok az, hogy minden tájékoztatás csak román nyelvű és egyre kevesebb a magyar könyvtáros. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2001. február 10.

Fülöp Mária örömmel nyugtázta, hogy Faragó József professzor felvetette az erdélyi magyar könyvtárügy és bibliográfia ügyét /Helikon (Kolozsvár), dec. 10./. A könyvtárakban is "jogosztottak lettünk" - állapította meg Fülöp Mária. A könyvtárak állománya nem felel meg a lakosság nemzetiségi összetételének. A könyvtárakban, levéltárakban alig van magyar, a könyvtárakból mér régen eltűntek a magyar nyelvű feliratok, útmutatók. Létkérdés az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozása. Ennek alapjait lerakni legcélszerűbb lenne az önálló magyar egyetem mellett. Elképzelhető az is, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárából fejlesztenék ki ezt a könyvtárat. Ebben a jövendő erdélyi magyar könyvtárban kellene létrehozni az erdélyi magyar bibliográfia műhelyét, amely összehangolná az országban folyó bibliográfusi tevékenységet. Az EMKE Könyvtári Szakosztálya összefoghatná ezt a munkát. Össze kell állítani a kurrens Erdélyi Magyar (Nemzeti) Bibliográfiát. Ennek magába kellene foglalnia a doktori disszertációkat és egyéb kiadványokat, az elekronikus kiadványokat is. Emellett el kellene indítani a folyóiratok repertóriumát /Romániai Magyar Időszaki Kiadványok Repetóriuma/. - Jelenleg sok helyen készülnek bibliográfiák. Kuszálik Péter elkészítette a Romániai Magyar Sajtóbibliográfia 1940-1989 összefoglalót s most folytatja /1990-1997/. Egyes megyék is kiadnak bibliográfiákat, a Maros Megyei Könyvtár például kiadta a megyében megjelenő időszaki kiadványok bibliográfiáját 1990-1995-re és lesz folytatás: 1996-2000. Meg kell tehát indítani a munkát, ehhez az EME, az EMKE és a Sapientia Alapítvány segítsége szükséges. /Fülöp Mária: Kis szerény visszhang. = Helikon (Kolozsvár), febr. 10./ Fülöp Mária /Marosvásárhely/ nyugdíjas könyvtáros, bibliográfus.


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998