udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EMKE Maros Megyei/Marosvasarhelyi Szervezete

2007. április 16.

Marosvásárhelyen a Vártemplom udvarán újabb kopjafa kapott helyet: április 15-én az ünnepi istentisztelet után II. Rákóczi Ferenc emlékére avatták fel az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete és a vártemplomi gyülekezet által készíttetett kopjafát. Háromszáz évvel ezelőtti történelmi eseményekre emlékezett Marosvásárhely magyarsága: II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé való beiktatására, illetve az 1707. április 8-i országgyűlésre. Ötvös József református esperes hangsúlyozta, a civil szervezetek a politikummal és az egyházzal össze tudnak fogni, ezt bizonyítja a Rákóczi emlékére közösen állított, Miholcsa József faragta kopjafa is. „Az egyik legfontosabb országgyűlést tartották meg Marosvásárhelyen, a Vártemplomban háromszáz évvel ezelőtt. Viharos országgyűlés volt, ahol a fejedelem meg is keseredett, hiszen feltételül akarták szabni, hogy visszavonja korábbi, a szabadságharcban részt vevő jobbágyok felszabadítására vonatkozó döntését. A kopjafával arra is emlékezünk, hogy Erdély első és utolsó fejedelme is járt a Vártemplomban” – mondta az esperes. Az ünnepségen a marossárpataki és a torboszlói hagyományőrző huszárok álltak díszőrséget, végül a Psalmus vegyes kar előadásában felhangzott Rákóczi imája. A Cum Deo Pro Patria et Libertate feliratú Rákóczi-kopjafa az 56-os politikai elítéltek emlékére állított kopjafa mellett kapott helyet. Koszorút helyezett el a budapesti Rákóczi Szövetség, a Kalotaszegi Rákóczi Szövetség és a Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség, valamint az EMKE Maros megyei szervezete, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Vitézi Rend, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Vártemplom presbitériuma. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /(antalfi): Kopjafát avattak II. Rákóczi Ferenc emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

2007. május 16.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete által a marosvásárhelyi várban május 12-én megrendezett gyerekek Gyöngykoszorú- találkozóján 18 néptánccsoport vett részt, mintegy ötszáz gyereket felvonultatva. Legnépesebb „küldöttsége” a mezőpaniti Kádár Márton Iskolának volt, akik iskolaigazgatójuk kíséretében nyolcvanan jöttek el a találkozóra. Három együttest alkottak, több táncrendet mutattak be. Szép tánca volt a dicsőszentmártoni Kökényesnek. A néptáncegyüttesek java része élő zenére táncolt. A Gyöngykoszorú délutáni programjába idén is népdalvetélkedőt iktattak. Ötvenkét gyerek nevezett be a Deus Providebit Házban szervezett versenyre. /Mezey Sarolta: Gyermek-Gyöngykoszorú. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

2007. június 4.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete kezdeményezésére Székesen a faluból származó gróf Bercsényi Miklósra és fiára, Bercsényi Lászlóra emlékeztek. A református templomban tartott ünnepségen jelen voltak Székes és a szomszédos Csejd testvérgyülekezetei is. A közel háromszáz lelket számláló falu életében rendkívüli esemény ez, hiszen kevésszer adatik meg, hogy a Kárpát-medence három országából öt református gyülekezet találkozzon itt. Az istentiszteletet követő előadásokban – dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, László Márton történész, Miholcsa József szobrászművész, Bíró László helybeli lelkész – a két Bercsényi nagyságát méltatták. A család legkiemelkedőbb alakja, Miklós, II. Rákóczi Ferenc főtábornoka, számos katonai hadműveletben vett részt. /Mezey Sarolta: Székes nagy ünnepén a Bercsényiekre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2008. január 3.

Immár hetedik esztendeje, hogy január elsején délben Petőfi szobránál gyűlnek össze bensőséges ünneplésre a költő marosvásárhelyi hívei. A viszonylag hideg idő ellenére szép számban jelentek meg Petőfi Hunyadi László által alkotott bronzszobránál, a Kossuth és az Arany János utca találkozásánál kialakított kis tér megtelt az emlékezőkkel. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete által kezdeményezett eseményen a kialakult szokásrend szerint a történelmi egyházak egy-egy vásárhelyi papja hirdet igét, ezúttal Papp Noémi evangélikus lelkészen volt a sor. Kilyén Ilka színművésznő és Ábrám Noémi szavalataikkal idézték fel művészetét. /Király K. László: Újévi ének Petőfinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2008. január 14.

Január 12-én Marosvásárhelyen Maros megyei Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a római katolikus temetőben a bejáratnál felállított emlékműnél a Don-kanyari áldozatokra emlékezett, az 1943. január 12-i offenzíva 65. évfordulója alkalmából. – Kevés olyan tragédiája van a magyar hadtörténelemnek, amely akkora létszámú halott, eltűnt és sérült katonát eredményezett, mint az 1943. január 12-én kezdődött doni áttörés. Akkor és ott, a megindított nagy erejű szovjet ellentámadásnak nem tudtak ellenállni a magyar hadosztályok, emlékezett dr. Ábrám Zoltán. Az elesett hősökre való emlékezést öt éve kezdeményezte az EMKE, amikor Marosvásárhelyen létrejött a szoborbizottság, kiállításokat kezdtek szervezni és kutatómunkába kezdtek. Két éve állították fel a római katolikus temetőben az áldozatoknak szentelt emlékművet. Ábrám Noémi, aki többek között Nemeskürty István Rekviem egy hadseregért című, 1972-ben megjelent művéből idézett. Figyelmeztetett arra, hogy egy nemzet nem feledkezhet meg halottairól, emlékük megőrzése mindannyiunk számára fontos. Az a nemzet, amely nem temeti el hőseit, nem siratja halottait, nehezen várhatja el az utókor megbecsülését. A koszorúzást követően az „Ott, ahol zúg az a négy folyó…” – kezdetű dal csendült fel. A megemlékező ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Berekméri Ildikó: A Don-kanyari áldozatok emléke ma is él. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

2008. január 16.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében január 12-én Marosvásárhelyen is megemlékeztek a Don-kanyar áldozatairól. A 65 évvel ezelőtt megsemmisült második magyar hadseregben több ezer Észak-Erdélyből besorozott honvéd szolgált. Marosvásárhelyen fiatal történészek kutatják: hány erdélyi veszett oda a Don-kanyarban és voltak-e itteni túlélői az 1943-ban bekövetkezett tragédiának. ”577 olyan emberről tudunk jelenleg, akik Maros megyéből kerültek ki a doni hadszíntérre, ennek körülbelül 60 százaléka eltűnt és elesett, a többiek megsebesültek és hazakerültek” – mondta Berekméri Árpád-Róbert történész. A román hatóságok évtizedekig megfigyelés alatt tartották őket, amiért a magyar hadseregben szolgáltak. ”Erről itt, Erdélyben még inkább hallgatni kellett hosszú évtizedeken át, mint az anyaországban, és ezért indítványoztuk, hogy a 60. évforduló kapcsán megemlékezéseket szervezzünk. Azóta minden évben megtesszük ezt” – nyilatkozta Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi EMKE elnöke. Az EMKE marosvásárhelyi szervezete két éve emlékművet emelt a Don-kanyarban eltűnt erdélyi honvédek tiszteletére. Gyergyószentmiklóson Garda Dezső képviselő az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi vezetője szervezte meg a gyergyóiak emlékezését a Salamon Ernő Líceum dísztermében. A rendezvényen Blénessy Jenő 92 éves egykori honvéd osztotta meg hallgatóságával a Don-kanyar borzalmait. /Odaveszett erdélyi honvédek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./

2008. február 7.

A közművelődésnek a vidékfejlesztésben játszott szerepéről rendezett kétnapos konferenciát Marosvásárhelyen a Maros megyei EMKE. Erdélyi és magyarországi előadók szólaltak fel február 1-jén és 2-án a Bod Péter Diakóniai Központban szervezett rendezvényen. Fazakas Ildikó programfelelős elmondta, igencsak pozitív visszajelzéseket kaptak. A konferencián sok más szervezettel egyetemben részt vett a Mezőpanit polgármesteri hivatala, a Monográfia Alapítvány, a Porka Színjátszó és Néptánccsoport és a Pro Pambus Mezőpanitért Ifjúsági Egyesület, továbbá a Székely Mezőségi Közkincs Kerekasztal tagjai. A Közkincs Kerekasztalnak lesz folytatása. /Nagy Botond: Közművelődés és vidékfejlesztés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

2008. június 26.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete június 24-én két főt tüntetetett ki életmű-díjjal, Nagy Pál irodalomtörténészt, lapszerkesztőt és Farkas Ernő magyar szakos tanárt, volt tanfelügyelőt. A 84 éves Nagy Pál rövid tanári pályafutás után az Igaz Szó, majd A Hét és az Új Élet című lapnál dolgozott szerkesztőként, nyugdíjazását követően is folytatta a munkát, számos tanulmány, publicisztikai írás, antológia szerzője. A 90-es években újjáalakult EMKE Maros megyei szervezetének alelnökeként fáradhatatlanul járta a vidéket, a magyar kultúra értékeit népszerűsítő rendezvényeket szervezett, akárcsak Farkas Ernő magyar szakos tanár, aki húsz évig szaktanfelügyelőként irányította a megyében a magyar irodalom és nyelv oktatását, a legkisebb szórványtelepüléseket is ellátva magyar tankönyvekkel, a pedagógusokat pedig szaklapokkal. /Antal Erika: EMKE-életműdíjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2008. december 4.

Családias hangulatú rendezvénnyé vált az EMKE Maros megyei szervezete által szervezett szavalóverseny. A Maradjon nálatok jó emlékezetem címet viselő Balassi Bálint versmondó vetélkedőnek a reneszánsz tematika jegyében a Bolyai Farkas Líceum egyik tanterme adott otthont. Közös énektanulás mellett rövid előadásokat is hallhattak a megjelentek. /Nb. : Bolyais reneszánsz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2008. december 22.

A Maros Művészegyüttes, az EMKE Maros megyei szervezete és a Folk Dancing and Music Egyesület szervezte december 20-án a Gyöngykoszorúk gyöngye néptánctalálkozót és a Szombat este nem jó citerázni… elnevezésű, közös citerásműsort Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes székházában. Az év művelődési mérlegét dr. Ábrám Zoltán megyei EMKE-elnök és Barabási Attila-Csaba, az együttes aligazgatója vonták meg. Az előcsarnokban régi hangszereket tekinthetett meg a közel félezernyi résztvevő, a táncosok és nézősereg. Kilyén Ilka EMKE-vezető, színművésznő mély átérzéssel adta elő Kányádi Sándor Fekete-piros című költeményét. Több együttes fellépett, a marosvásárhelyi Napsugár, a marosludasi Hajdina, a kibédi Madaras Gábor néptánccsoport, a holtmarosi együttes, a marosfelfalui Bíborka, a jeddi Benedek Elek iskola táncosai, a dicsőszentmártoni Kökényes, a segesvári Kikerics, a backamadarasi Kincses, az erdőcsinádi Árvácska, a vásárhelyi 10-es iskola csoportja, a mezőpaniti Kádár Márton iskola gyermekjátékköre és Muskátli tánccsoportja, a vajdaszentiványiak hagyományőrző együttese, a sámsondiak citerás és népdaléneklő csoportja. /Bölöni Domokos: Gyöngykoszorúk gyöngye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2009. január 5.

Amióta sikerült Marosvásárhelyen újra Petőfi-szobrot állítani, azóta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) minden évben megemlékezik a költő születésnapjáról. Idén a koszorúkat, az ökuménia jegyében három egyház képviselője helyezte el a szobor talapzatánál. A megemlékezők nevében dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke beszélt. /-vagy-: A Petőfi szellemiség éltetői. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

2009. január 13.

A Don-kanyari áldozatokra emlékeztek január 12-én Marosvásárhelyen a római katolikus temetőben felállított emlékműnél. Ábrám Zoltán, a megemlékezést szervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének elnöke a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményének nevezte a 66 éve történt Don-kanyari offenzívát. Az EMKE kezdeményezésére alakult Don-kanyari Emlékbizottság hat évvel ezelőtt állított emlékművet a Don-kanyar áldozatainak, és azóta minden évben megemlékezik az elesettekről. A Bocskai Vince szobrászművész alkotta szobornál főleg idős emberek gyűltek össze, hogy meghallgassák a felszólalókat és közösen énekeljék el az ilyenkor szokásos katonadalokat, majd a magyar és a székely himnuszt. 1943. január 12-én történt az első áttörés a Don-kanyarnál állomásozó magyar hadsereg alakulatainál, köztük az erdélyi alakulatoknál. A Don-kanyarnál az áldozatok száma hozzávetőlegesen százötvenezerre tehető, az emberek a nagy hidegben, megfelelő felszerelés hiányában vesztették életüket, megfagytak – mondta el László Márton történész, a Maros Megyei Levéltár munkatársa. A Maros megyei helységekből eltűnt, meghalt vagy megsebesült személyekről néhány évvel ezelőtt névjegyzék készült, amely hamarosan az interneten is elérhető lesz, és helység, név, illetve az anya neve szerint lehet majd keresni. Kutatnivaló még így sok van, hiszen az orosz levéltárak gyakorlatilag feltáratlanok. /Antal Erika: Névjegyzék az elesettekről. A Don-kanyari áldozatokra emlékeztek Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2009. január 23.

Molnár Vilmos csíkszeredai prózaíró Márai Sándor-díjat vehetett át január 22-én, a magyar kultúra napján Budapesten. Idén a 105 díjazottból csupán egyetlen érkezett Erdélyből, ezt többen meg is jegyezték. „Olyan személyiségek vannak az erdélyi magyar kultúrában, akiket nem lenne szabad megkerülni, s ezért fáj, hogy Magyarországon nem tartják őket eléggé számon. Jó lenne, ha ez a jövőben megváltozna” – vélekedett Molnár Vilmos. Nagyváradon a magyar kultúra ünnepének díszvendége Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke volt. Az ünneplő közönség a Kolozsvári Magyar Opera előadásában megtekinthette a Mátyás a vérpadon című rockoperát. „A magyar kultúrát védetté kellene nyilvánítani”, fogalmazta meg Balázs József gyergyóalfalui festőművész, amikor átvette a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Az ünnepségen a magyar kultúra megőrzéséért végzett tevékenységéért Danaliszin Józsefet, a Fábián Ferenc műkedvelő színtársulat alapítóját, valamint Pál Ibolya és Kolcsár Árpád karnagyot is díjazták. A rendezvény díszvendége, Sebő Ferenc hangsúlyozta: a magyar kultúrát nekünk kell megvédenünk, azzal, hogy használjuk. Sebő Ferenc, a népszerű énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató minden koncertjét az ősi paraszti zene- és tánckultúra népszerűsítésének szenteli. A Pallas Akadémia Kiadó 500. kötetével /Pomogáts Béla: Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944)/ nyitotta meg Csíkszereda önkormányzata a magyar kultúra napjának ünnepségsorozatát. Sebő Ferenc tartott rendhagyó irodalomórát a Márton Áron Gimnázium dísztermében. Este pedig Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj című, személyes visszaemlékezéseket tartalmazó kötetét mutatta be Sebő Ferenc. A rendezvénysorozat záróakkordjaként január 23-án a Csíki Játékszín nagytermében a Sebő együttes bemutatja Lázár Ervin: Erdei dalnokverseny című lemezét. A szilágysági bányavároskában, Sarmaságon is megünnepelték a magyar kultúra napját a nemrég rendbe hozott Kemény-kúriában. Horváth János tanár Kemény János, a neves erdélyi író mához szóló üzeneteiről beszélt. Sepsiszentgyörgyön magyar Nobel-díjas tudósokról és társaikról értekeztek a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényen. Az EMKE Maros megyei szervezete a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorával ünnepelt. Meister Éva Szolnokra kitelepedett színművész előadta Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát Marosvásárhelyen, majd Szászrégenben. /A magyar kultúra ünnepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2009. február 5.

A szovátai Bernády Közművelődési Egylet elmúlt évi tevékenysége változatos volt. Januárban Dzsingisz kán és a mongol birodalom című előadás hangzott el, majd dr. Veér Győző beszélt az ujgurokról. Februárban jótékonysági estet szerveztek a Mezőhavas népi zenekar, a Szent Ferenc Alapítvány és a szovátai Szent József Otthon javára. A műsor bevezetőjét Mester Zoltán tartotta. Márciusban, Wass Albertre emlékeztek. A március 15-i megemlékezésen a kulturális műsorok szervezését ezúttal is az egylet vállalta fel. Áprilisban együtt ünnepelték az EMKE megyei szervezetével a magyar közművelődés napját Marosvásárhelyen. Az egylet Intermezzo kamarakórusa Fülöp Judit vezetésével fellépett. Júniusban a nagybányai művésztelep tárlatát nézték meg. Szeptemberben Beder Tibor, a Julianus Alapítvány, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke volt az egylet vendége. Október 6-án a református egyházzal közösen emlékeztek meg az aradi vértanúkról. Az egylet emlékezett a 70 éve elhunyt dr. Bernády Györgyre. Mester Zoltán előadásában kirajzolódott Bernády kevéssé ismert profilja: az Erdély magyarsága iránt aggódó ember arca, akinek városvezetése idején a városnak – a huszonötezer lakosú Marosvásárhelynek – tizennégy (!) közkönyvtára volt, és öt magyar napilapja. Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Felső-Nyárád menti fotóalbumát mutatta be novemberben Józsa András tanár, helytörténész. Nagy Lajos székelykeresztúri tanító néprajzos könyvét mutatták be: Katonadalok a siklódiak emlékezetében. Decemberben az egylet szervezésében mutatták föl a szovátaiaknak a Bocskay Vince szobrászművész munkásságát méltató albumot. Még ebben a hónapban Kovács Mózes ny. agrármérnök harmadik könyvével ismerkedtek a városka emberei. Kovács Mózes kutatja s papírra teszi a szűkebb pátria, a Sóvidék és környéke közelmúltját. Az Intermezzo mellett a 15. Mátyás Huszárezred és a Mátyás Vilmos vezette Mezőhavas népi zenekar elmaradhatatlan tényezői a városkultúrának, jelezte a rendíthetetlen hitű Mester Zoltán. Ebben az ében volt már elődadás, melyet Magyar himnuszok az évszázadok folyamán címmel dr. Orosz-Pál József és Józsa András tartott. /Bölöni Domokos: Mester Zoltán, a reménymagyar. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2009. április 6.

Négy „fegyver-hordozót” tüntettek ki április 3-án az erdélyi magyar közművelődés ünnepén Marosvásárhelyen. Az EMKE Maros megyei szervezetének rendezvényén Nagy László marosvásárhelyi unitárius lelkész-esperes, a megyeszékhely és Marosszentgyörgy zenei kultúráját, kórusmozgalmát fellendítő Hajdó Károly karnagy, Papp György kultúrigazgató, a holtmarosi Gyöngykoszorúk kezdeményezője és Sinkó András pedagógus, népzenész, a Cinige és a Picinige ifjúsági és gyermek népi zenekarok megalapítója, irányítója részesült oklevélben. Ezt az elismerést az idei Gyöngykoszorú-találkozón Holtmaros faluközössége is átveheti. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke az 1991 tavaszán újjászülető szervezet megvalósításairól beszélt. – Rájöttem, hogy mindennek, amit csinálok, csak itthon van értelme – mondta a Németországból hazatelepült fiatal P. Dávid Tünde, a megnyitott kiállítás fotóinak, a Krónikás képeknek az alkotója. 2008-ban a Székelykeresztúri Kistérség Szövetség egy népszerűsítő programba kezdett, melynek során digitális katalógus, prospektus, inter-aktív CD készült 48 településről. Ennek a projektnek a része ez a kiállítás is. A fotókon Székelykeresztúr, Románandrásfalva, Újszékely, Szentábrahám, Etéd, Székelyderzs, Kányád, Siménfalva és Galambfalva mindennapjait örökítette meg. /Nagy Székely Ildikó: Csoda mégis… = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

2009. június 30.

Görgényüvegcsűr faluközössége immár kilencedik alkalommal helyt adott a Gyöngykoszorú hagyományőrző találkozónak, amely az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete által 1991-ben megindított Gyöngykoszorú-mozgalom 81. rendezvénye volt. Az „Erdély csillagai” elnevezésű rendezvényen sok együttes lépett színpadra. /Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke: Gyöngykoszorú-találkozó Görgényüvegcsűrön. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

2009. október 21.

A kortárs magyar erdélyi irodalom két ismert alkotóját látta vendégül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete. A Szőcs Géza – Farkas Wellmann Endre Amikor fordul az ezred című könyv szerzőpárosa beszélgetett egymással, a kötetet dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke méltatta. Farkas Wellmann Endre is marosvásárhelyi születésű. Kolozsváron végezte tanulmányait, majd Székelyudvarhelyre telepedett, jelenleg Gyergyóalfaluban tanár. A Magyarországon megjelent Amikor fordul az ezred beszélgetőkönyv, dokumentumgyűjtemény. Szőcs Géza kifejtette: a hatalom a felszámolásunkra törekedik. Csak már nincsenek nyílt eszközei. A megfigyelési dossziéja tizenkilencezer oldalt tesz ki. Hatalmas energiát fordított az állam az ő megrágalmazására. Iulian Vlad, a titkosszolgálat rendszer felelőse írta alá, hogy tovább kell folytatni Szőcs Géza kompromittálását mind itthon, mind a külföldi magyarság körében. És 1989 után is működött ez a dezinformációs szolgálat. A szolgálat a mai napig aktív. /Nagy Botond: Emlékek a fal mögül. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

2009. december 3.

Ünnepelt november 29-én, vasárnap Székes, történetének bemutatóján. A hajdan félezer lakosú település lakossága mára a felére apadt, mégis, az utóbbi időben kezd „divatba jönni”, mivel a megyeszékhelyhez közelebb eső Tófalván, Marosszentgyörgyön drágábbak a telkek. Aki nem csak pár évre készül ide költözni, annak érdemes tartósan berendezkedni. A könyv két szorgos gyűjtő-kutató, a nagyernyei Nemes Gyula és a helybeli falufelelős, Szakács Ferenc összefogásának a gyümölcse: Székes /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke ismertette a könyvet. /Bölöni Domokos: Bemutatták a falu könyvét. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

2009. december 21.

December 19-én ismét megszervezték Marosvásárhelyen a hagyományos Gyöngykoszorúk Gyöngye néptáncfesztivált, melynek érdekessége, hogy rajta nem a felnőtt-, hanem a gyermektáncegyüttesek mutatkoznak be legújabb produkcióikkal. A közönség szinte teljesen megtöltötte a Maros Művészegyüttes székházát, délelőtt 11 órakor kezdődött az egész napos találkozó. Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE elnöke a Gyöngykoszorú-találkozók jelentőségét emelte ki és azok múltját, jelenét ismertette. Tizennégy táncegyüttes vett részt a fesztiválon. /Nb. : Gyöngykoszorúk gyöngyei. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998