udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 72 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Egeszsegugyi Miniszterium (Romania)

1992. július 15.

A Cseresznyés-per júl. 7-én meghozott ítéletének szövegét idézte a lap. Cseresznyés Pált különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérletért ítélték 10 év börtönre. Ezenkívül a marosvásárhelyi kórháznak kórházi kezelés címén 9997 lejt, a bukaresti kórháznak 20 ezre, az Egészségügyi Minisztériumnak 271 ezer lejt kell fizetni, továbbá Cofariunak általános kártérítésként Cseresznyésnek 551 ezer lejt kell kifizetnie /havonta 15 ezret/. /Bögözi Attila: Tíz év börtön egyetlen rúgásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15. - átvette: Új Magyarország, júl. 21.

1996. augusztus 23.

Iliescu elnök előtt aug. 23-án letették az esküt az új miniszterek: Grigore Zanc művelődésügyi /azelőtt 1990-től Kolozs megye prefektusa volt/ és Daniela Bartos egészségügyi minisztert. Bartos az első női miniszter 1989 óta, belgyógyász, öt hónapja kinevezték államtitkárnak az Egészségügyi Minisztériumban. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

1996. augusztus 23.

Iliescu elnök előtt aug. 23-án letették az esküt az új miniszterek: Grigore Zanc művelődésügyi /azelőtt 1990-től Kolozs megye prefektusa volt/ és Daniela Bartos egészségügyi minisztert. Bartos az első női miniszter 1989 óta, belgyógyász, öt hónapja kinevezték államtitkárnak az Egészségügyi Minisztériumban. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

1997. január 6.

A román kormány 1997. jan. 6-i ülésén kinevezte az RMDSZ két államtitkárát: Molnár Géza Györgyöt és Kiss János Botondot. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkári tisztét dr. Molnár Géza György 54 éves kolozsvári járványtani kutatóorvos nyerte el, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium új államtitkára Kiss János Botond 56 éves biológus, a Duna-delta évtizedek óta Tulcean élő, ismert kutatója lett. Dr. Molnár Géza járványtani főorvos a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem doktorandusa Tordán született, 54 éves, nős, több járványtani és közegészségügyi tudományos munka szerzője, illetve tudományos kutatóprogram irányítója, a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem, előadótanára, járványtani egyetemi kurzus társszerzője (1989), az Orvostudományi Akadémia és a Román Epidemiológiai Társaság tagja. Kiss János Botond biológus 1941-ben született Magyardécsén (Beszterce-Naszód m.), 56 éves, elvált. A kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem biológia-földrajz szakán szerzett diplomát, 30 éve a Duna-deltában, Tulceában él, a Delta madárvilágának nemzetközileg is ismert és elismert kutatója, több mint 120 madártani, vadászattudományi, természet- és környezetvédelmi szakmunka szerzője; a Román Ornitológiai Társaság, a Román Vadászattudományi Társaság tagja, a Pro Delta Group alapító tagja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Társaság, a nagy-britanniai Woodcock Rechearch Group, valamint a franciaországi Club National de Becassers tagja; a Tulceai Duna-delta Múzeum muzeológusa, főmuzeológusa (1967-1972), a Duna-delta Bioszféra Rezervátum Természetkezelőségének igazgatója, illetve főinspektora (1990-1995), a Tulceai Duna-delta Kutató- és Tervezőintézet tudományos főkutatója (1972-1986, majd 1995-től). - A koalíciós egyeztető tárgyalások hétfőn, január 13-án folytatódnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7., 939. sz./

1997. április 8.

Ápr. 8-án Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére tanácskozás zajlott le a Cotroceni Palotában, amelyen részt vettek a koalíciós pártok vezetői, a kormányfő és a kormány tagjai, a szenátus és a képviselőház elnökei, a két ház szakbizottságainak elnökei vagy alelnökei. A tanácskozáson az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök távollétében Takács Csaba ügyvezető elnök, továbbá Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Kozsokár Gábor és Kónya-Hamar Sándor, a szenátus, illetve a képviselőház Állandó Bürójának titkárai, Hajdú Gábor, Vida Gyula és Asztalos Ferenc szenátusi, illetve képviselőházi szakbizottsági elnökök, illetve alelnökök képviselték. Hasonlóképpen jelen volt a tanácskozáson az RMDSZ két minisztere, Tokay György és Birtalan Ákos, valamint dr. Molnár Géza, az egészségügyi minisztérium államtitkára. - A tanácskozáson a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről, a kormányzati és parlamenti munkában való részvétel hatékonyságának javításáról, az álláspontok egyeztetésének és a nézetkülönbségek tisztázásának és kiküszöbölésének szükségességéről folyt eszmecsere. Constantinescu bírálta, hogy egyes miniszterek és koalíciós képviselők egyéni nyilatkozataikban eltérnek a koalíció programjától. Hangsúlyozta, hogy javítani kell a kapcsolatot a kormány és a törvényhozás között. A részvevők megerősítették a parlamenti többség pártjainak politikai akaratát az együttműködés javítására, a kormányzati és törvényhozási munka hatékonyságának növelésére, a társadalmi és gazdasági reform megvalósítása érdekében. Az RMDSZ álláspontját a felmerült kérdésekben Takács Csaba, Birtalan Ákos és Vida Gyula fejtették ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz., Szabadság, ápr. 10./ A tanácskozás előtt nyilvános vita robbant ki a kormány ellenőrző hivatala és a Petre Roman által vezetett Demokrata Párt között, miután a hivatal szerint Petre Roman, Traian Basescu közlekedési miniszter és mások jogtalanul használnak protokollvillákat. A Demokrata Párt kiadott nyilatkozat szerint ezzel a párt kiszorítására törekszenek. Radu Vasile, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt főtitkára visszautasította Petre Roman álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1997. szeptember 6.

Szept. 6-ra, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke tanácskozásra hívta meg a megyei egészségügyi igazgatóságok magyar vezetőit Bihar, Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyéből. A tanácskozáson jelen volt dr. Molnár Géza egészségügyi államtitkár, és dr. Bárányi Ferenc képviselő. A megbeszélés során megvitatták a jelenlegi egészségügyi ellátás javításának lehetőségeit, az egészségügy privatizációjának helyzetét, valamint a szakorvos- és középkáderképzés gondjainak megoldásához szükséges intézkedéseket. A jelenlevők elemezték az egészségügyi minisztérium reformprogramját is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./

1998. szeptember 5.

Szept. 5-én a kormány elfogadta a költségvetési kiigazításnak nevezett pótköltségvetést. A nagyméretű költséglefaragást előirányzó pótköltségvetés az Egészségügyi Minisztérium büdzséjét mintegy 127 milliárd lejjel (a tervezett 367 milliárd helyett), az oktatási költségvetést 1043 milliárd lejjel, a nemzetvédelmi tárcáét 250 milliárd lejjel csökkenti. A nagy politikai és társadalmi vihart kavaró kiigazítás mértékének enyhítésére három százalékos pótlólagos vámilletéket vetnek ki a román importra, miközben a dohányilletéket 20 %-kal emelik, a tankönyvek kivételével megszüntetik a könyvek és az újságok áfamentességét, ugyanakkor tervezik a nagykapacitású gépkocsikra és ingatlanokra kivetett adók és illetékek növelését is. /Pótköltségvetés elfogadva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

1998. december 8.

Dec. 8-án Bukarestben rendkívüli sajtóértekezletet tartott az RMDSZ az egészségügy helyzetéről. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy pénz nélkül nem lehet az egészségügy tervezett reformját végrehajtani, kivált akkor, ha a kormánykoalíció pártjai nem egy egységes egészségügyi politikát támogatnak. Az ágazat lehetetlen helyzetbe került: míg a költségvetés szeptemberi, első módosításakor sikerült kivédeni a tervezett lefaragásokat, a kormány december elején az újabb pótköltségvetési tervezetben már 265 milliárd lejt elvont az egészségügyi minisztériumtól. A miniszter és Markó Béla szövetségi elnök emellett kitért arra, hogy a jelenlegi kormánykoalíció eredeti programja alapján biztató kezdetet vett az egészségügy reformja, de a koalíciónak mostanra már nincs egységes egészségügyi koncepciója. Az egyes kormánypártok egymástól eltérő elképzelésekkel állnak elő, a kölcsönös vádaskodások mögött mind élesebben fogalmazódnak meg az eltérő csoportérdekek. /A koalíciónak már nincs egységes koncepciója. Hajdú Gábor és Markó Béla rendkívüli sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

1999. január 19.

Jan. 19-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke megbeszélést tartott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével, Ion Diaconescuval az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzetről. Hajdu Gábor miniszter ellen már hosszabb ideje komoly sajtókampány folyik, s a miniszterrel szembeni támadásokban élen jár Remus Opris, a parasztpárt alelnöke és szóvivője, valamint a minisztérium parasztpárti államtitkára. A találkozó után Markó Béla újságíróknak elmondta, hogy a jövő héten szakértői szinten folytatódnak a megbeszélések a két párt közötti nézeteltérésekről. Markó szerint ezek a nézetkülönbségek az egészségügy tervezett reformjára vonatkoznak. Hangsúlyozta: a megbeszélésen semmiféle döntés nem született Hajdu Gábor leváltásáról. Az RMDSZ szövetségi elnöke ezúttal is teljes támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztert. Ion Diaconescu nem akart nyilatkozni. /Hajdú miniszter mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1999. január 25.

Dr. Airizer László reagált dr. Jeszenszky Ferenc Kártérítést követelek az újságtól és az újságírónőtől. /jan. 9-10./ című írására. Jeszenszky úgy állította be, hogy 1990-ben saját döntése alapján hagyta el a kórházat. Valójában az osztály megszavazta a távozását, követelték a leváltását. Jelenleg pedig az egészségügyi minisztérium tanácsosa. /Dr. Airizer László: Antihaladzsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1999. február 1.

A Hajdú Gábor egészségügyi miniszter elleni erősödő támadásokra válaszul Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Hajdú "nagyon nehéz és kritikus tárcának a vezetője". Szerinte "az Egészségügyi Minisztérium nem tét nélküli tárca, hihetetlen gazdasági, szakmai és csoportérdekek csapnak össze, amelyek felfaltak már kilenc minisztert". Takács dicsérte Hajdú munkabírását, korrektségét és megvesztegethetetlen-ségét - úgy látja, éppen ezért van olyan sok ellensége a miniszternek. Az RMDSZ alapvető érdeke, hogy a reformintézkedéseket "következetesen életbe léptessük" - jelentette ki a politikus, hozzátéve: "pillanatnyilag úgy gondolom, hogy nem szabad megfutamodnunk". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1999. február 2.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ véleménye szerint változásra van szükség az egészségügyi minisztérium vezetésében - hangzott el a párt febr. 1-jei bukaresti sajtóértekezletén. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke kijelentette, hogy a kormánykoalíció vezetőinek kell foglalkozniuk az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzettel. A KDNPP részéről azóta erősödtek fel a Hajdu elleni támadások, mióta Remus Opris bekerült a párt csúcsvezetésébe. Opris egyebek között azzal vádolta a minisztert, hogy a székelyföldi megyék egészségügyi hálózatában a magyarok javára elfogult intézkedéseket hozott. Román lapértesülések szerint Opris bírálatát az is motiválja, hogy ő maga szeretne egészségügyi miniszter lenni. A parasztpárti vezetők kijelentésével kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke arra emlékeztetett, hogy Diaconescu pártelnökkel már január 19-én abban állapodtak meg: a KDNPP és az RMDSZ szakemberei mielőbb "megpróbálják tisztázni, hol vannak véleménykülönbségek a két szervezet között az egészségügyi reform kérdéseiben". Amíg sor nem kerül a szakértői megbeszélésre, nem tartom hasznosnak, hogy sajtóértekezleteken vagy más alkalmakkal ilyen nyilatkozatokat tegyenek - mondta Markó. /Vita az egészségügyi minisztériumról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1999. február 4.

Már az RMDSZ és a KDNPP koalíciós kapcsolatait veszélyezteti az, hogy a parasztpárt néhány vezető politikusa rögeszmésen támadja Hajdú Gábor egészségügyi minisztert - hangsúlyozta febr. 4-i sajtóértekezletén Markó Béla. A szövetségi elnök elsősorban Remus Opris szóvivő és az egészségügyi minisztérium parasztpárti államtitkárának támadásait tette szóvá. Markó emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ vállalta: teljesíti a koalíció által megfogalmazott kormányprogramot, s végrehajtja az egészségügyi reformot. Erről a vállalásáról nem mond le, s Hajdú Gábort továbbra is megfelelő személynek tartja a feladat elvégzésére. /Az RMDSZ támogatja Hajdú Gábort. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2000. január 22.

Jan. 22-én Gyulán, a nemzetközi vérellátási tanácskozáson találkozott a magyar és a román egészségügyi miniszter. Magyarország és Románia jó egészségügyi együttműködése, amelyet a pécsi és a kolozsvári egyetem közötti szerződés, valamint a közös orvosegyetemi tankönyvkiadás fémjelez, a két ország betegeinek az érdekeit szolgálja - hangzott el a sajtótájékoztatón. Magyarország és Románia egészségügyi minisztériumainak másfél éves példás együttműködése nyomán megszületett a pécsi és a kolozsvári egyetem közötti szerződés, megjelent magyarul és románul hat orvosképzési tankönyv - tájékoztatott Gógl Árpád egészségügyi miniszter. Hajdú Gábor, a román kormány RMDSZ-es egészségügyi minisztere - egyben miniszterelnök- helyettes - elmondta, hogy Romániában is megindult a magánosítás az általa vezetett tárca területén is. /Nemzetközi vérellátási konferencia Gyulán. Bővülő magyar-román egészségügyi együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2000. március 14.

Göncz Árpád köztársasági elnök személyes megbecsülése jeleként Aranyéremben részesítette Sebastian Nicolau professzort, a bukaresti gyermek-onkológiai központ igazgatóját, a román egészségügyi minisztérium főigazgatóját. A magyar elnök a romániai magyar és román beteg gyermekek gyógyítása érdekében kifejtett munkássága, valamint a magyar társintézményekkel kialakított jó együttműködés fejlesztése elismeréseként adományozta a kitüntetést Sebastian Nicolaunak. /Göncz Árpád román orvosprofesszort tüntetett ki. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2000. július 20.

Az Egészségügyi Minisztérium egy magyar református lelkészt nevezett ki a Brassó megyei kórházba, hogy ellássa a betegek lelki gondozását. Az előzőleg, 1997-ben kinevezett ortodox lelkész ugyanis máig nem foglalta el - fizetett - hivatalát. A brassói nacionalista román sajtó is elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy "az amúgy is tetemes adóságokkal küszködő" kórháznak egy - református - lelkészt kell fizetnie. Természetesen a pluszkiadások ellen nem volt senkinek kifogása akkor, amikor egy olyan ortodox lelkészt neveztek ki, aki még annyi fáradságot sem vett magának, hogy legalább egyszer a kórházba benézzen. /Református lelkész a brassói kórházban. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 20./

2000. augusztus 23.

Az Európa Tanács egyik ajánlásának megfelelően a román Egészségügyi Minisztérium ezután a magyar lakosság legnagyobb része számára elérhetővé teszi anyanyelvén is az egészségnevelési tájékoztató és betegség-megelőzési kiadványokat. Az újdonság most az, hogy az egészségnevelési iroda termékeit más magyarlakta megyékbe is eljuttatják, s az ezzel járó többletkiadásokat pedig, Hajdú Gábor tárcavezető közbenjárására, a minisztérium állja az országos egészségügyi programok költségvetéséből. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Hargita megye lesz az államilag támogatott magyar nyelvű egészségnevelési publikálások központja. /Mert itt eddig is voltak magyar nyelvű tájékoztatók./ A tíz megye - Arad, Bihar, Brassó, Hargita, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy és Temes - attól függően, hogy hány magyar él területén, 550-3000, összesen 15 300 példányt kap a kiadványokból. Hargita megyében végezik majd a kiadványok szerkesztési és nyomtatási munkálatait. /Egészségnevelés magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2000. szeptember 6.

Hajdu Gábor csíki szenátor harmadik mandátumának végéhez közeledik. Az 1990, 1992, 1996-os választások során szerezte meg a szenátori tisztséget. 1998 júliusától egészségügyi miniszter. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagyon sok megvalósításra lehet hivatkozni. "Ez a kormányzat nem érte el megközelítőleg sem a hozzá fűzött reményeket, de ez nem jelenti azt, hogy minden tekintetben, minden vonatkozásban csak bírálat illetheti...". 1996 decembere és 1998 júliusa között a munkaügyi és társadalmi problémákkal foglalkozó szenátusi állandó bizottság alelnöke volt. Szerinte ez volt az egyik legjobb teljesítményt nyújtó bizottság. Kimutatható volt, hogy az Egészségügyi Minisztérium általában szűkös költségvetéséből bizonyos megyék nem részesültek megfelelően. Ezen megyék sorába tartozott Maros, Hargita és Kovászna. Maros megye egyáltalán nem kapott pénzt beruházásokra. Miniszterként elsődleges célkitűzései közé tartozott Hargita és Kovászna megye egészségügy helyzetének a javítása. 1999-ben, de főleg 2000-ben sikerült a kormányt meggyőzni, hogy itt az egészségügy fokozott támogatást igényel. Sikerült Csíkszeredában támogatást nyújtani az egészségügynek. Balánbánya a központi fűtés bevezetésére bizonyos pénzösszeget kapott, Gyergyóban felgyorsult a kórház építése. Támogatást kapott a kézdivásárhelyi kórház, a baróti kórház, a maroshévízi, a gyimesfelsőloki falusi egészségügyi központ. Támogatta a lupényi kórházat és a szatmári egészségügyi intézményeket is. - Hosszas vajúdás után, 1997 júliusában elfogadták egészségügyi reformról szóló törvényt. 1998 októberében, Hajdu javaslatára a kormány elfogadta a 30-as sürgősségi kormányrendeletet, végül sikerült a biztosító rendszer létrehozása. /Daczó Dénes: Miniszterként és jogászként - a reform mellett. Beszélgetés Hajdu Gábor szenátorral, egészségügyi miniszterrel a mandátum végén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2001. szeptember 6.

A státustörvény készülő végrehajtási utasításaival kapcsolatban kezdett szept. 5-én tárgyalásokat Bukarestben Őry Csaba, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A magyar fél a munkaügyi és az egészségügyi minisztériumban, valamint a parlamentben az illetékes bizottságokkal tartott tárgyalásokon elsősorban a törvény munkaügyi, társadalombiztosítási, adózási kérdéseit szeretnék megbeszélni. A státustörvénnyel kapcsolatos magyar-román konzultációk a jövő héttől megkezdődnek a kormányközi vegyes bizottság szakbizottságaiban. A szállítási szakbizottság tagjai már júliusban találkoztak, szept. 10-én pedig a kisebbségi szakbizottság tagjai ülnek össze Budapesten. /Román-magyar konzultációk. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2001. október 11.

Borbély László, az RMDSZ alelnöke, a képviselőház titkára a vele készült interjúban emlékeztetett, hogy a kormánypárttal megkötött egyezség végrehajtásának figyelemmel kísérése és a kapcsolattartás az ő feladata. Romániában nem történt meg a közigazgatás teljes decentralizációja, emiatt számos döntést még mindig Bukarestben hoznak meg. Az RMDSZ-nek jelenleg 21 embere van vezető poszton: Bíró Albin, a Biztosító Cégeket Felügyelő Ügynökség tagja, Birtalan József, a Közalkamazottak Ügynökségének alelnöke, Boros Zoltán, a Román Rádió Igazgatótanácsának tagja, Csendes László, a szekus dossziékat vizsgáló bizottság tagja, Csortán Ferenc és Grosu Magdolna, a művelődési minisztérium tanácsosai, Demeter Attila, a kormányfőtitkárság és a kis és közepes vállalatok minisztériumának tanácsosa, dr. Bartha István, az egészségügyi minisztérium vezérigazgatója, Erős Viktor, az Országos Értékpapír Felügyelő Bizottság tagja, Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a Számvevőszék tanácsosai, Markó Attila, a kisebbségi hivatal államtitkár-helyettese, Murvai László, az oktatásügyi minisztérium vezérigazgatója, Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Neményi József, a Versenytanács tagja, Péter Elek, az Ásványvíz Felügyelő Vállalat igazgatója, Reman Domokos György, a mezőgazdasági minisztérium aligazgatója, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal elnöke. Borbély megállapította, hogy a kormánypárt sok esetben visszaél hatalmával és "felment" magyar szakembereket csak azért, hogy sajátjait ültesse székbe. - Az RMDSZ elégedetlen azzal az összeggel, amelyeket az illetékes hatóságok a magyar egyházaknak juttattak. Az ortodox egyház 92 milliárd lejt kapott templomépítésekre és -tatarozásokra, miközben a magyar történelmi egyházak összesen 700 millió lejhez jutottak hozzá. Az RMDSZ közbenjárt az SZDP vezetőségénél, a művelődési miniszternél, a felelős államtitkárnál, megpróbálta elérni, hogy az említett 40 milliárdból egyházaink megkapják a rájuk eső részt. /Gyarmath János: Az együttműködés nem diadalmenet. Interjú Borbély László ügyvezető alelnökkel, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2001. december 29.

Első ízben került európai fórumok elé 2001-ben a csángó kultúra ügye. A csángómagyarok hiába kérvényezték, hogy Klézsén és Pusztinán elkezdődjék az iskolákban a magyar nyelv oktatása, vágyuk nem valósult meg. Csángóügyben a 2001-es év első fontos lépését éppen a csángómagyar törekvések ellen fellépők tették, amikor március 17-én Bákóban megalakították a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületet. Elnökük, Gheorghe Bejan kijelentette, Moldvában semmi keresnivalójuk a magyar nyelvhez fűződő követeléseknek, a moldvai katolikusok ősidőktől fogva románok. A rendezvényt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke levélben üdvözölte. Az egyesület vádjaira az Európa Tanács parlamenti közgyűlése adott csattanós választ. A közgyűlés állandó bizottsága május 24-én Isztambulban foglalt állást csángóügyben. Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentése alapján a testület kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára. A 9078-as ajánlás a csángókat római katolikus vallású nem homogén csoportként mutatja be, mely a középkortól Moldvában él, a magyar nyelvnek egy archaikus formáját beszéli, és egész Európa számára rendkívül értékes hagyományvilágot, kultúrát képvisel. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. A helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvük tanításához, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. A dokumentum szerint a csángó szülőket tájékoztatni kell a román oktatási törvényekről, és segíteni kell őket abban, hogy alkalmazzák a törvény nyelvhasználatra vonatkozó lehetőségeit. Ugyanakkor lehetőséget kell nyújtani a csángóknak az anyanyelvi római katolikus misék hallgatására és arra, hogy az egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. A dokumentumot egyhangúlag fogadta el az állandó bizottság, kénytelen-kelletlen Gheorghi Prisacaru szenátor, Románia képviselője is megszavazta. A szenátus külügyi bizottságának elnöke üdvözölte az Európa Tanács döntését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) úgy döntött, nem kezd el újabb, kudarcra ítélt harcot a Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel azért, hogy az iskolákban induljon be a magyar nyelv tanítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indított alternatív magyarórákat. Klézsén, Budán, Somoskán, Pusztinán, Rekecsinben, Diószénen és Trunkon többnyire magánlakásokon kezdődtek el a délutáni magyarórák. Ezzel párhuzamosan a csángómagyar közösségi házak építésébe is belekezdtek. Az MCSMSZ július közepén költözött át új bákói székházába, melyet szintén az NKÖM támogatásából vásárolt. Ugyanabból a pénzforrásból Forrófalván és Pusztinán is telket vásároltak egy-egy közösségi ház építésére. "Lesznek olyan központjaink ezekben a falvakban, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok, ahol programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - nyilatkozta Bartha András, a szövetség elnöke. A békés építkezés időszakának a hatóságok durva fellépése vetett véget. November 14-én házkutatással és bírságokkal fenyegették meg azokat a klézsei csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. "A főtanfelügyelő-helyettes asszony legalább ötször kijelentette: ha nem felel meg számomra, ami itt van, menjek Magyarországra - nyilatkozta a Krónikának Istók Angéla, az egyik berendelt asszony. - Én azt mondtam, nem akarok elmenni, de magyarok voltak az első szavak, amelyeket anyámtól hallottam és megtanultam, és azt akarom, hogy a gyermekeim is megtanulják a magyar nyelvet." A klézsei hatósági fenyegetéssel egy időben foglalt állást csángóügyben Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Szorgalmazta az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. A Bákó Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei november 19-én a prefektúra írásos felkérése nyomán szálltak ki Klézsére, ahol meglátogatták a délutáni magyarórák helyszíneit. Megállapították, a magánlakásoknak nem megfelelő a hőszigetelése, és az udvar végében mindössze egy illemhely áll az ott lakó család és a gyermekek számára. Ideiglenesen betiltották a tanítást az épületekben, és öttől negyvenmillió lejig terjedő bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanának bennük. A Krónika az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályától tudta meg, hogy a romániai iskolák hatvan százaléka nem rendelkezik az egészségügyi hatóságok jóváhagyásával. A minisztérium illetékesei azt is elmondták, az egészségügyi jóváhagyás nélkül működő tanintézmények száma csupán Bákó megyében 223. A minisztériumi közleményből kiderült, a Klézse községhez tartozó öt iskola közül csupán egy rendelkezik egészségügyi jóváhagyással. Miután a csángószövetség vezetői és az oktatási program szervezői az RMDSZ ügyvezető elnökével is tanácskoztak, úgy döntöttek, elkezdik a kilincselést a hivatalokban, hogy összegyűjtsék a délutáni oktatás törvényesítéséhez kért jóváhagyásokat. Budapesten az Országházban november 27-én Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese tájékoztatta az Országgyűlést a csángóföldi történésekről. A csángó szövetség és az oktatási program vezetőinek november 29-én sikerült első ízben érdemi vitát folytatni a magyar oktatás ellen fellépő hatóságokkal. Hegyeli Attila programvezetőt és Bilibók Jenőt, az MCSMSZ alelnökét idézték be a Bákó Megyei Tanfelügyelőségre. A két fiatalember azt a kérvényt is magával vitte, amelyet egy nappal korábban harminchét magyarul tanuló klézsei gyermek szülei írtak alá. December 8-ra a klézsei rendőrségre idézték be a csángó gyermekek magyaróráinak szervezőit és befogadóit. A rendőrség a vizsgálatot alighanem a Krónika érdeklődése miatt fújta le. A rendőrtiszt végül úgy döntött, nem avatkozik bele az ügybe. A csángókérdés december 10-11-én ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának párizsi ülésén. Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángó-ajánlásait. Arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. Prisacaru egyben jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Európai ügy. Visszatekintő a csángókérdésben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2002. január 16.

Véget vetettek az egészségügyi hatóságok által elrendelt kényszerszünetnek a moldvai csángómagyar oktatási program szervezői Klézsén. Hegyeli Attila programvezető elmondta, jan. 14-étől ismét foglalkoznak a gyermekekkel valamennyi helyszínen. Az első két nap tapasztalata azt mutatja, a szülőket nem félemlítette meg a hatósági offenzíva. A klézsei délutáni magyarórákat a Bákó Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei november 19-én tiltották be. Arra hivatkoztak, hogy a helyszínül szolgáló két magánház, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány székháza nem felel meg az egészségügyi követelményeknek. A Krónika az Egészségügyi Minisztérium adatai alapján írta meg, hogy december elején Bákó megyében az állami közoktatásban 223 iskola működött egészségügyi engedély nélkül, és ezek közül egyet sem zártak be. A Bákó Megyei Egészségügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese, Marin Bustiuc kijelentette: "Tíz gyermek számára, akiknek délután magánórákat tartanak, semmiféle egészségügyi engedély nem kell." Erre a kijelentésre alapozva kérte a csángószövetség a hivatalt, érvénytelenítse az ellenőrök által kiállított jegyzőkönyvet. A kérést december 10-én iktatták, a harmincnapos válaszadási határidőn belül azonban válasz nem érkezett a felügyelőségtől. /Gazda Árpád: Ismét tanítanak Klézsén. Vége a kényszerszünetnek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2002. február 22.

A szenátus jogi bizottságának tagjai febr. 20-i ülésükön ellenséges hangot ütöttek meg a 83/1999-es sürgősségi kormányrendelet vitáján, amely 36, a romániai magyar közösségtől elkobzott ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a bizottság tagja elmondta: az Egészségügyi Minisztérium államtitkára kérte, hogy a listáról iktassák ki azokat az épületeket, amelyekben jelenleg kórházak vagy humanitárius szervezetek működnek. A bizottság végül arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy kikéri a kormány álláspontját egyes épületek visszajuttatásával kapcsolatban, illetve felmérik, hogy eddig hány ingatlant adtak vissza az egyházaknak. A szenátus jogi bizottsága ugyanakkor pozitívan véleményezte a kolozsvári Bocskai (Avram Iancu) téri ingatlan (a Protestáns Teológiai Intézet melletti mezőgazdasági igazgatóság épülete) visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendeletet, amelyet a képviselőház korábban már megszavazott. /Újabb kirohanás az ingatlanok visszaadása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2002. július 3.

Tartalmas volt a diakonissza-avatás idén is Marosvásárhelyen. Dr. Nagy Attila orvos-igazgató aggódik, mert napvilágot látott az a hír, hogy az oktatási és egészségügyi minisztérium egyezsége alapján megszüntetik az egészségügyi posztliceális iskolákat, s végzettjeiket másodrangú asszisztenseknek nyilvánítják, akik csak a hároméves kollégium elvégzése után léphetnek elő elsőfokú asszisztensekké. Az elmúlt tíz év nem volt könnyű. Az elmúlt tíz év alatt végzett 246 általános és 19 laboratóriumi asszisztens közül a legtöbben sikeresen versenyvizsgáztak az egészségügyben meghirdetett helyekre. A kezdetekre dr. Nagy Attila igazgató emlékezett: a főiskola szervezése 1992 nyarán kezdődött, az Erdélyi Református Egyházkerület kérésére. Egy hónapig tartották az előadásokat a templom padjaiban, mert épületet nem akartak biztosítani. Később a sportiskolában Klósz Bálint igazgató befogta őket. Végül a 2001-2002-es iskolai évben jöttek át az időközben felépült impozáns épületbe. Az iskolában lelkesedéssel vállalták a tanítást a frissen nyugdíjazott és még aktív egyetemi tanárok, adjunktusok, tanársegédek, főorvosok és a gyakorlati oktatást végző asszisztensek. Egyetemi színvonalon adtak elő, s a szakmai ismereteken túl az volt a célunk, hogy a szép magyar nyelvre is megtanítsák a hallgatókat. Ősztől csak az orvosi egyetemek mellett működő kollégiumok képezhetnek egészségügyi középkádereket. Öt magyar tannyelvű posztliceális iskola működik Erdélyben: itt Marosvásárhelyen, továbbá Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Vajdahunyadon. Látszólag a marosvásárhelyiek helyzete lenne a legkönnyebb, hisz itt van az egyetem. Asztalos Ferenc, a Képviselőház Tanügyi Bizottságának alelnöke szerint azért született meg a szóban forgó oktatási formával kapcsolatos rendelkezés, mivel a parlament jóváhagyta a strasbourgi egyezményt, s az európai uniós szabályoknak megfelelően csak az egyetemek mellett működő kollégiumokban lehet egészségügyi középkádereket képezni. Az RMDSZ törvénymódosító indítványt nyújtott be, amelyet minden frakció és minden párt aláírt. Az indítvány célja a két oktatási forma párhuzamos fenntartása. A törvénytervezet zöld utat kapott a képviselőház egészségügyi bizottságában, s ha minden szinten elfogadják, akkor ősztől továbbra is működhetnek a szóban forgó iskolák. /Bodolai Gyöngyi: Egy lépés előre, kettő hátra? A megszűnés árnyékában az orvosi asszisztensképzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2003. március 5.

Az Egészségügyi Minisztérium szerint Romániában ezer lakosra majdnem kétszer annyi kórházi ágy jut, mint más európai országban: Bukarestben 9,2, míg más városokban átlagosan 7,2. Országszerte folyik a felmérés, amit két hónapon belül befejeznek. Ki kell dolgozni egy új rendszert, mondják az illetékesek. Dr. Fehér István, a székelyudvarhelyi kórház igazgatója kategorikusan kijelentette: nem lehet addig semmiféle kórházi reformról beszélni, amíg annak megvalósítási módszerét ki nem dolgozták. A minisztérium szerint külön kórházak lesznek a krónikus, külön az akut betegségek, valamint a különleges esetek (mint a tbc, pszichés és egyéb zavarok) kezelésére. Ezek mellett szociális orvosi kezelőket hoznak létre, ahol a kisjövedelműeket gyógyítják. A minisztérium közleménye szerint azokat a kórházakat, amelyek nem tudtak minőségi szolgáltatást nyújtani s nem működtek elég hatékonyan, átszervezik vagy bezárják. /Barabás: Sokat akar a szarka... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 5./

2003. április 12.

Közel tizenöt százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát Hargita megyében, közölték a Egészségügyi Minisztérium ellenőrző bizottságának tagjai ápr. 10-én tartott terepszemléjük után. Sorin Simion egészségügy-minisztériumi államtitkár és Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója úgy jelentette be a kórházi ágyak meglehetősen drasztikus csökkentését, mintha az átszervezés során Hargita megyével kivételt tettek volna. Verestóy Attila szenátor és Mircea Dusa prefektus szintén arról próbálta meggyőzni az egybegyűlteket, hogy az átszervezésnek lehetnének ennél sokkal rosszabb eredményei is. A kormánybiztos megrótta Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármestert, amiért a községében működő kihelyezett kórházrészleg bezárása ellen aláírásgyűjtést és tiltakozó tüntetést szervezett. A prefektus szerint a polgármesternek nem állt jogában tiltakozni. Az államtitkár közölte, hogy bármikor életbe ültethetik a radikálisabb megoldást is, ha a helyi közösségnek nem felelne meg ez az "enyhébb" lépés. A szaktárca és a biztosítópénztár képviselői közölték, hogy 323-mal csökkentik a kórházi ágyak számát, 2226-ról 1903-ra. A legnagyobb leépítés a csíkszeredai Megyei Kórházat érinti, itt 127 ágyat szüntetnek meg, Székelyudvarhelyen 61-gyel, Maroshévízen 30-cal, Gyergyószentmiklóson 18-cal lesz kevesebb a kórházi ágyak száma. A szentegyházi városi kórházat a megyei kórházhoz tartozó egészségügyi és szociális központtá alakítják át, ugyanez érvényes a székelykeresztúri intézményre is, azzal a különbséggel, hogy utóbbit a székelyudvarhelyi kórházhoz csatolják. A gyergyószentmiklósi kórház kihelyezett, Gyergyóditróban 25 ággyal működő részlegét egyelőre nem zárják be. /Rédai Attila Több száz kórházi ágyat ... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

2003. június 16.

Hasznos ez a tanácskozás, melynek egyik célja az is, hogy innen, erről a fórumról hangsúlyosan fölhívjuk a román kormány figyelmét nemcsak arra, hogy az RMDSZ hozzá kíván járulni a továbbiakban is az egészségügy problémáinak megoldásához, hanem arra is, hogy nagyon komoly gondok vannak az egészségügyben - szögezte le Markó Béla szövetségi elnök jún. 14-én Marosvásárhelyen az orvostalálkozón, melyet Az egészségügyi reform és a magyar orvosképzés aktuális kérdései címmel szervezett az RMDSZ. Daniela Bartos egészségügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét a fórumról, helyette George Pavelescu államtitkár érkezett. Az államtitkár a kórházi kezelésnek a járóbeteg ellátás irányában való elmozdítását emelte ki, ami többek között lehetővé teszi az ágyszámok mintegy 22 ezres nagyságrendű csökkentését, s ez egyéb intézkedésekkel összekapcsolva jelentős anyagi források felszabadulását eredményezi, mely összegeket az egészségügyi ellátás minőségének növelésére lehet fordítani. Dr. Göncz Kinga magyarországi politikai államtitkár a Magyarországon folyó átalakításokat ismertette.Dr. Bárányi Ferenc, volt RMDSZ-es egészségügyi miniszter kiemelte: beteg a román egészségügy, a biztosítási- meg a kamaratörvény három részre szakította az egészségügyi minisztériumot. Dr. Kalmár László, a Segítő jobb Alapítvány Kuratóriumának elnöke a román-magyar szakmai együttműködés lehetőségeit térképezte fel. Dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora A romániai magyar orvosképzés a MOGYE-n című előadásában leszögezte: az egyetemen volt, van, s kell legyen magyar nyelvű oktatás. A MOGYE- ről készült statisztika: míg 1989-ben csupán 19 diák tanult magyarul az egyetemen, addig a mostani, 54. évfolyamon az általános orvosin 109, a gyógyszerészetin 27, a fogászaton pedig 25 diák végzett. A jelentkezők és a bejutók arányát nézve az utóbbi öt-hat évben állandósult egy 115-120-as szám, mely alapul szolgálhat a beiskolázási számok bemérésére. Jelenleg az általános orvosi karon a diákok 44 százaléka tanul magyarul, a fogorvosin vannak olyan évfolyamok, ahol az arány 50 százalék feletti. Ami eredményként könyvelhető még el az a kétszériás magyar nyelvű oktatás lehetősége az általános orvosi karon, továbbá hogy az ősztől induló bábaképzésen is lesz a magyar nyelvű oktatás. Komoly gondok vannak viszont az oktatók körében: a magyar százalékarány nem éri el a 30-40-et. Mindössze 11 magyar professzor van, 14 magyar docens, 29 adjunktus, 37 tanársegéd és 25 preparátor. /(Bögözi Attila): Mitől madár az egészségügyi reform? RMDSZ-es orvosi találkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2003. augusztus 8.

Az Egészségügyi Minisztérium aug. 6-i rendelete szerint a hónap első napjától (!) a külföldről csomagban érkező gyógyszereket kizárólag recept felmutatására adhatják ki a vám-postahivatalokban. A receptet a háziorvosnak kell kiállítania, hat hónapig érvényes. Szigorúan tilos az immunológiai gyógyszerek, a vér- és plazmakészítmények átadása a címzetteknek. Az intézkedés szükségességét a miniszter a kábítószerek behozatalának megfékezésével, a lakosság gyógyszeres kezelésének ellenőrzésével magyarázta. Beteg-szempontból a rendelet legérzékenyebb buktatója, hogy a háziorvos kizárólag azokat a gyógyszereket írhatja fel külföldi behozatalra, amelyek szerepelnek az országos hatóság listáján. Magyarán, egy Romániában forgalmazott gyógyszer, mondjuk svéd megfelelőjét, ha kint más néven fut (ami mindennapos gyakorlat), tilos behozni. Kérdés, mi történik azokkal a gyógyszercsomagokkal, amelyek az országos listán nem szereplő termékeket tartalmaznak, de már megérkeztek a postahivatalra. /Irházi János: Külföldi gyógyszercsomagok kiadása. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

2003. november 13.

Nov. 11-én a képviselőház és a szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet vitája. Az RMDSZ parlamenti frakciója komplex tárgyalások sorozatát kezdeményezte a költségvetési törvénytervezet vitája kapcsán és több úton igyekezett érvényesíteni a magyarlakta megyékből összesített igénycsomagot. A pénzügyminisztériummal folytatott előzetes tárgyalások eredményeként már a kormány által előterjesztett törvénytervezetben fellelhetők az RMDSZ javaslatai, különösen a helyi önkormányzatok megfelelő finanszírozásával, az egyes beruházási programokkal, valamint a közoktatási intézmények épületeinek építésével, javításával kapcsolatban. Az egyeztetések eredményeként egyes erdélyi megyék (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szilágy) kormányhatározat útján jutnak majd többletösszegekhez, helyi vagy regionális programok finanszírozására. Winkler Gyula képviselő az RMDSZ képviselőinek közel 50 módosító indítványát terjesztette elő. Az elfogadott módosítások közel 50 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek a magyarlakta megyék részére. Említésre méltóak az egészségügyi minisztérium költségvetésében kieszközölt módosítások, amelyek például a kézdivásárhelyi szülészetnek 5 milliárd, a marosvásárhelyi megyei kórháznak pedig 5,87 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek. Ugyanakkor a mezőgazdasági minisztérium költségvetésében megjelennek a Kovászna és Maros megyei hidrotechnikai beruházások, melyek finanszírozása 15 milliárd lejjel emelkedik. Ugyancsak az RMDSZ javaslatainak érvényesítése által a magyar egyházak az államilag finanszírozott világi személyzet számát 100 hellyel növelték. Jelentős növekedésben sikerült részesíteni a kisebbségi szervezetek működésére előirányzott állami támogatás összegét, valamint az interetnikai programok finanszírozására elkülönített költségvetési keretet. Nov. 12-én a képviselőház és a szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén sor került a 2004. évi társadalombiztosítási költségvetési (TBK) törvénytervezet vitájára és elfogadására. Az RMDSZ többnyire pontosító jellegű módosító indítványait Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly képviselők terjesztették elő. /Befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet bizottsági vitája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

2004. december 29.

Hiába várta Benedek Imre, marosvásárhelyi szívgyógyász, RMDSZ-es politikus, hogy a szövetség felsőbb vezetősége elnézést kérjen az őt ért sérelmek miatt, és köszönje meg kitartását a szervezet mellett, a marosvásárhelyi orvos-politikusnak csalódnia kellett. Benedek, állítása szerint, csalás miatt nem lehetett a Maros megyei önkormányzat elnöke, legutóbb pedig egy névtelenségbe burkolózó RMDSZ-tisztviselő azzal vádolta, hogy önjelöltként jelentkezett az egészségügyi miniszteri tisztségre. A marosvásárhelyi orvos-politikus úgy döntött: fél év után „kipakol”, feltárja az őt ért sérelmeket. Benedek Imre cáfolta, hogy valaha is ilyesmit terjesztett volna önmagáról. Azonban mind a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a D. A. Szövetség szívesen látta volna Benedeket az egészségügyi tárca élén. Nemrégen Borbély László is elmondta, hogy ott szeretné tudni maga mellett a kormányban. A helyhatósági választások utáni belső megmérettetésen – Benedek állítása szerint – Lokodi Emőke Edit csalással került a megyei önkormányzat élére. „Azon az ominózus RMDSZ-ülésen, melyen négy személyt jelöltek az elnöki tisztségre, a második fordulót nem Lokodi nyerte nyolc szavazattal hét ellenében, hanem én. Nem volt szavazatszámláló bizottság, hanem Borbély László gyűjtötte össze a szavazócédulákat, felolvasta az eredményt, majd összetépte a papírokat. Ismerve az engem támogató kollégák számát, nekem már akkor gyanús volt, ezért összeszedtem az eltépett papírfecniket. Arra kértem Kelemen Atillát, számoljuk újra a szavazatokat; ő viszont elutasította ezt. Miután otthon összeragasztottam a cetliket, kiderült, hogy lényegében én győztem” – állította Benedek Imre, aki június 24-én átadta a dokumentumok másolatát Kelemen Atilla megyei elnöknek és az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának, ahonnan még nem kapott választ. „Számomra ez lezárt ügy, erről nincs mit nyilatkoznom – utasította el a válaszadást Kelemen Atilla. Arra a kérdésre, hogy miért csak most tárta fel az általa vélt jogszabálysértéseket, Benedek Imre elmondta: a választási kampányban nem akarta rombolni az RMDSZ esélyeit. /Szucher Ervin: Benedek Imre: kérjen elnézést az RMDSZ! A marosvásárhelyi orvos-politikus szerint csalással választottak megyei tanácselnököt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998