udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Egri Vegvar Polgari Korok

2004. október 19.

Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint a kettős állampolgárság ügyének a legnagyobb baja, hogy az játékszere mindkét politikai oldalnak. Mint mondta a kettős állampolgárság ügyében "a baloldalon érzékelhető, inkább MSZP-sek körében, egy nyilvánvaló irigységből, kenyérféltésből származó szorongás: ha megadjuk, akkor majd átjönnek, és akkor nem lesz munkahely, nem lesz megélhetés". Az erdélyi autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor, aki szintén részt vett a tanácskozáson, szólt arról, a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor, mint mondta, "büszke" az SZDSZ-re, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélyből, aminek elősegítése nem lehet cél – hangsúlyozta. /Magyar politikai játékszer a kettős állampolgárság ügye? SZDSZ: Megoldás Románia EU-csatlakozásától remélhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettős állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői okt. 17-én Szilvásváradon. Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül – mondta Szilágyi Zsolt az EMNT alelnöke, a romániai MPSZ választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok Őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen. „Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia-küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" – mondta. A politikus szerint, aki elveszítette a hazáját, annak katonává kell válnia, „Erdélyben, Egerben (...) vagy máshol meg kell harcolni a mindennapi szabadságért, a magyar megmaradásért, sőt (...) a magyar politikai identitásért is meg kell harcolni" – mondta. A szétszakítottság az szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok – hangsúlyozta Duray Miklós a szlovákiai MKP ügyvezető alelnöke. A Kárpátok Őre emlékmű is arra figyelmeztet, hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, „amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelenbeli élmények és a közös jövő tervezése. „Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik” – jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András, a VMDP elnöke. Emlékeztetett arra, hogy elsőként a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mondta, ki, hogy a magyarságnak autonómiára van szüksége majd a VMDP vetette fel először a kettős állampolgárság ügyét. Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem, az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állampolgárságról. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak – mondta. A Kárpátok Őre, vagyis a fából faragott monumentális őrkatona eredetijét 1915-ben állították fel Kolozsvárott, annak emlékére, hogy a honfoglalás idején Árpád fejedelem őrök segítségével ellenőrizte a Kárpátok hágóit. Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását 1918-ban felégették, majd az alkotás mása 2002-ben kapott helyet Szilvásváradon. /Szabad tanácskozás a határon túli magyarokról. Az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998