udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Entz Geza Mûvelõdestorteneti Tarsasag/Alapitvany

2000. június 7.

A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2002. május 24.

A római katolikus egyház és a Ferenc-rend 1990 óta kitartóan próbálkozik visszaszerezni a mikházi (Maros megye) négy évszázados kolostort. Bakó Pál ferences házfőnök elmondta, egyetlen beadványukra sem érkezett semmiféle válasz, és még csak a magyar polgármester által vezetett önkormányzattal sem sikerült eddig egyezségre jutni. Ezzel szemben a magyar állam több millió forinttal támogatja a műemlék jellegű templom restaurálását. A mikházi ferences kolostor az erdélyi késő reneszánsz építészet egyik legjelentősebb emléke. A második világháború után az épület kolostorrésze kikerült a ferences szerzetesek kezéből. A ferenceseket száműzték. Fél évszázada tébolyda működik az erdélyi katolicizmus egyik legértékesebb kolostorában. Az intézményt 1979-től dr. Toducz Endre vezeti. A kolostorban a 190 fős személyzet mintegy 260 beteget kezel. Az egyháznak mindössze három helyisége maradt, mely azonban szinte használhatatlan. Mikháza polgármestere, Birtok György nem ült tárgyalóasztalhoz az egyház képviselőivel. A magyar állam a templom két évvel ezelőtt elkezdett restaurálására eddig mintegy három-négy millió forintot költött. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A határon túli épített örökség megóvása elnevezésű programja keretében 2000-ben kezdte el a felújítási munkálatokat. Az építészettörténeti és a részleges falkutatásokat az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány végezte el. /Szucher Ervin: A magyar állam újítja fel a kolostort. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

2004. január 30.

Január 29-én tartotta alakuló ülését a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet tudományos tanácsa. A kincses város állami egyetemei magyar oktatási részlegeinek háttérintézményeit tömörítő intézet a magyar felsőoktatási hálózat fejlesztését célozza. Az új, hiánypótló intézmény alapítói több éve működő, az egyetemi képzést kiegészítő alapítványok és egyesületek, amelyek önálló jogi személyiséget biztosítanak a magyar nyelvű oktatásnak és kutatásnak. Az intézeti szövetség alapítói többek között a biológusok alapította Apáthy István Egyesület, a szociológusok Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványa, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Entz Géza Művészettörténeti Alapítvány, a Politeia Magyar Politikatudományi Társaság, a matematikusok és informatikusok Farkas Gyula Egyesülete, a filológusok Láthatatlan Kollégiuma. Veres Valér, a kolozsvári intézet igazgatója elmondta, a szövetség célja javítani a kincses város állami egyetemeinek magyar diákjai, magiszteri és doktori hallgatói számára a szakmai előmenetelhez és a tudományos kutatásokhoz szükséges feltételeket. Céljuk továbbá az erdélyi, állami keretekben folyó magyar felsőoktatás infrastrukturális támogatása és fejlesztése, ugyanakkor a tudományos kommunikáció intézményesítése a különböző szakok és háttérintézmények között. Az intézet – amelyhez hasonló még Erdélyben a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány – egyelőre a meglévő pályázati kiírásokra kíván jelentkezni. Az egyetemi tanárokból álló tanács elnökévé ideiglenes mandátummal Horváth István szociológust választották. /Rostás Szabolcs: Háttérintézmények előtérben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2004. február 4.

A kolozsvári egyetemek mellett működő háttérintézmények összefogásának eredményeképpen létrejött a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet. Egyben a szervezet tanácsa is megalakult, amelynek megbízott elnökévé Horváth István szociológust választották. Az intézet legfontosabb célkitűzései közé tartozik kollégiumok és tanárlakások építése, valamint egy kolozsvári magyar könyvtár létrehozása. Az intézet alapítói a biológusokból álló Apáthy István Egyesület, a szociológusok Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványa, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Entz Géza Művészettörténeti Alapítvány, a Politeia Magyar Politikatudományi Társaság, a matematikusok és informatikusok Farkas Gyula Egyesülete, a bölcsészek Láthatatlan Kollégiuma. Az intézet tervezi a magyar tagozatok házi konferenciáinak szervezését és a konferenciák anyagainak publikálását is. Először a karok és tanszékek mellett létező magyar szakkönyvállományt térképezik fel azzal a céllal, hogy Kolozsváron létrehozzanak egy nagy erdélyi magyar könyvtárat. Addig is a romániai magyar oktatók számára könnyebben hozzáférhetővé tennék a magyarországi elektronikus könyvtárakat, amelyek elérése jelenleg költséges. A háttérintézmények összefogását az tette szükségessé, hogy külön szervezetként csak korlátozott pályázati lehetőséggel rendelkeznek. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. /B. T.: Összefogtak a kolozsvári egyetemi háttérintézmények. Erdélyi magyar könyvtárat is létesítenének. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2004. június 21.

A Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványnak, a Láthatatlan Kollégiumnak, valamint az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítványnak ad majd otthont az az épület, amelyet jún. 19-én Kolozsváron avattak fel. Az épület megvásárlása és felújítása a Határon Túli Magyarok Hivatala, a magyar Oktatási Minisztérium, az Apáczai Közalapítvány, a Communitas, valamint az Iskola Alapítvány támogatásával történt. Veres Valér, a kolozsvári egyetemek mellett működő háttérintézményeket tömörítő Kolozsvári Magyar Tudományos Intézet vezetője elmondta: a Kriza János Néprajzi Társaság után ez a második kolozsvári műhely, ahol helyet kaphatnak azok a tevékenységek, amelyek az egyetem keretei között egyáltalán vagy csak korlátozottan működtethetők. Az ingatlanba a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a Láthatatlan Kollégium közös könyvtárát, valamint Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány szakkönyvtárát helyezték el. A rendezvényen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /B. T.: Új székházba költözött három egyetemi háttérintézmény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2004. november 18.

Erdélyi és magyarországi szakemberek részvételével szervezte meg Kolozsváron az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és a Teleki László Alapítvány az erdélyi lelkészek és plébánosok örökségvédelmi továbbképzését. A két alapítvány először szervez közösen ilyen jellegű konferenciát. /B. T.: Örökségvédelmi továbbképzés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2005. május 26.

Mikházán, a Maros megyei kis római katolikus falu apraja-nagyja ott volt május 22-én, vasárnap a templomszentelési ünnepségen, amelyet abból az alkalomból szerveztek, hogy befejeződtek a csaknem öt éve tartó restaurálási munkálatok. A restaurálást a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozta, hathatós segítséget kaptak a hívektől is, főként a Kanadába, Magyarországra, valamint Erdély más településeire elszármazott, tehetősebb mikházi polgároktól. A felújítás irányítását a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány vállalta magára. – A megmaradást, az itthonmaradást jelképezik műemlékeink, mondotta Tamás József püspök. Emődi Tamás műépítész elmondta, hogy az alapító Toldalagi Mihály végrendeletében előírta: a ferences templom, ahová a szerzeteseket behívta, az erdélyi katolikus nemesi családok számára temetkezési helyül szolgáljon. Abban a korszakban a csíksomlyói, kolozsmonostori temetkezési helyek mellett ez volt a legjelentősebb ilyen helyszín. A templom belső berendezése szinte teljes épségében megmaradt az utókor számára. A mikházi ferences templomhoz több olyan épület tartozik, melyekben jelenleg fogyatékos, krónikus beteg férfiakat gondozó szociális, rehabilitációs központ működik. /Máthé Éva: Templomszentelési ünnepség Mikházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2005. október 21.

Tizedik évfordulóját ünnepli a Babes–Bolyai Tudományegyetem művészettörténeti kara – mondta el a Régi Erdély Művészete címet viselő konferencia megnyitóján Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára. A kar és az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány által szervezett előadássorozatnak a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont október 20-án. A rendezvényen magyarországi és erdélyi előadók egyaránt szerepelnek, hiszen a magyarországi régi művészetek története szorosan összefonódik az erdélyi művészettörténettel – hangsúlyozta Kovács András. /Művészettörténeti konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tizedik éve zajlik magyar nyelven művészettörténet-oktatás. „Az alapítványt azzal a céllal hívtuk életre 1999-ben, hogy tudományos hátteret biztosítson a művészettörténet szakos egyetemisták számára, beszerezze a könyvtárakba a szakirodalmat, megszervezze a nyári gyakorlatokat, és előkészítse az erdélyi műemlék épületek felújítását” – mondta nyitóbeszédében Sipos Gábor, az Entz Géza Alapítvány elnöke. Kovács András tanszékvezető ismertette a magyar nyelvű művészettörténet-oktatás történetét, és elmondta: a tanácskozás célja az elmúlt évtized eredményeinek összegzése. A szakmai fórum előadásai átfogó képet nyújtanak az erdélyi építészet történetéről, az értekezések körét nem szűkítették le egyetlen stílusirányzat elemzésére – fejtette ki Orbán János, a rendezvény programfelelőse. /Márton Éva: Oltároktól a nemeslevelekig. Értekezések a régi Erdély művészetéről Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

2006. március 6.

Egyelőre harmincezer könyvcímet tartalmaz a március 4-én Kolozsváron bemutatott Erdélyi Közös Katalógus (EKKA), amelynek célja a virtuális egységes erdélyi könyvtárkatalógus létrehozása. A projektet Nagy Zsolt távközlési miniszter jelenlétében ismertették. A www.konyvtar.ro internetes címen található virtuális katalógusból megtudható, hogy a keresett példány hol található meg, kölcsönözhető-e vagy csak a könyvtárban lehet olvasni. A Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány által hirdetett pályázat útján megvalósult rendszer azért is fontos, mert elősegíti, hogy az Erdélyben megjelent magyar kiadványok is megjelenjenek a közös magyar katalógusrendszerben. Főleg azon romániai magyar könyvek esetében fontos a katalógus, amelyekből az elmúlt évtizedekben nem küldtek kötelező példányt Magyarországra. A jövő héten a nyilvántartott kiadványok száma eléri a 60 ezret. Jelenleg a katalógusban megtalálhatóak a Bolyai Társaság, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképzőjének, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMT, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Gál Kelemen Területi Oktatási Központ, valamint a Romániai Magyar Közgazdász Társaság könyvtárában levő könyvek adatai. Nagy Zsolt beszámolt arról, hogy Erdélyben összesen 130 teleház – ebből 89 eMagyar pont – működik. Azt remélik, hogy 2006-ban az erdélyi teleházak száma meghaladja majd a 200-at. /Borbély Tamás: Egységes erdélyi könyvtárkatalógus. Világhálón az erdélyi magyar könyvtárak állománya. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2007. december 1.

Első alkalommal szervezi meg november 30. –december 2. között a Babes–Bolyai Tudományegyetem Művészettörténet Tanszéke és az Entz Géza Művelődéstörténet Alapítvány a fiatal művészettörténészek konferenciáját. 1995 óta folyik magyar művészettörténeti képzés a BBTE-n, azóta több mint 10 évfolyam végzett, az általuk folytatott munkának, kutatásoknak, szakvizsga- magiszteri- és doktori dolgozatoknak azonban korábban nem létezett fóruma. Az első konferenciát hagyományteremtő szándékkal rendezik meg, 23 előadás hangzik el. A konferencia lehetőséget biztosít fiatal erdélyi és magyarországi kutatóknak, doktoranduszoknak egymás kutatási eredményeinek megismerésére, a szakmai párbeszédre. /F. I. : Fiatal művészettörténészek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2007. december 5.

Az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány rendezésében első alkalommal találkoztak kolozsvári és magyarországi fiatal művészettörténészek, doktoranduszok, végzős diákok Kolozsváron. Céljuk kutatásaik bemutatása, tapasztalatcsere és szakmai kapcsolatok kiépítése volt. A konferenciát november 30. –december 2. között tartották Kolozsváron, melyen a diákok kutatási munkáit, szakdolgozatait ismertették, mondta Kovács Zsolt, a kolozsvári művészettörténeti tanszék tanársegéde. Jövő tavasszal műemlékkutatások témában újabb konferenciát szerveznek műépítészek, restaurátorok számára. /Fiatal művészettörténészek „tárlata” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2008. november 27.

Rangos konferencia kezdődik november 28-án Szovátán a Teleki Oktatási Központban a marosvásárhelyi Arcus Egyesület és a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány közös szervezésében, Műemlékvédelem Erdélyben címmel. A harmadik alkalommal megszervezendő rendezvényről Kiss Loránd, az Arcus Egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, a konferencia témája a műemlékvédelem és műemlék-felújítás. Kétévente szervezik, most lesz a harmadik. A szakembereket itt megismertethetik egymással kutatásaikat, munkájukat. A társszervező kolozsvári alapítvány az ottani művészettörténeti tanszék magyar szakának alapítványa. A Jékely Zsombor-Kiss Loránd írta Középkori falképek Erdélyben. Értékmentés a Teleki Alapítvány támogatásával című, Kollár Tibor szerkesztette kötetet Marosi Ernő akadémikus mutatja majd be. /(n. b.): Műemlékvédelem Erdélyben III. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2008. december 5.

December 8-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában bemutatják a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány gondozásában megjelent Teleki Mihály udvartartási naplója (1673-1681) című kötetet. Szerkesztette: Fehér János. A könyvet Sipos Gábor levéltáros, a Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára ismerteti. /Teleki Mihály naplója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2009. október 15.

A Maros Megyei Múzeum, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ október 16–18-án művészettörténeti konferenciát szervez Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között címmel a jeles erdélyi művészettörténész, B. Nagy Margit (1928–2007) emlékére, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A konferencia tisztelegni szeretne B. Nagy Margit kimagasló jelentőségű munkássága előtt. Életművének a barokkra és a klasszicizmusra vonatkozó fejezetei kivételes jelentőségű eredményeket hoztak. A konferencia a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem művészettörténeti tanszéke körül csoportosuló kutatók, valamint a magyarországi műhelyek eredményeinek felvonultatása révén átfogó képet kíván nyújtani az 1690–1848 közötti Erdély művészetére vonatkozó kutatómunka jelenlegi állásáról. /Erdély művészete 1690–1848 között. Konferencia B. Nagy Margit (1928–2007) emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2009. október 17.

Ha létezik erdélyi magyar művészettörténet-írás, annak első, évtizedekig egyetlen képviselője az erdélyi régiség sorsát felelősen felvállaló B. Nagy Margit volt – mondta dr. Kovács András, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a XVII-XIX. századi erdélyi művészet kutatójának emléke előtt tisztelgő konferencia megnyitóján. Október 16-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kezdődött a konferencia, amelyet a Maros Megyei Múzeummal, illetve a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvánnyal közösen szervezett meg a Marosvásárhelyi Kulturális Központ. B. Nagy Margit félúton „megtorpantott” életpályáját dr. Kovács András idézte fel, aki kiadta Reneszánsz és barokk Erdélyben című munkáját, majd a Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták című forráskiadványt. Stílusok, művek, mesterek című, második nagy tanulmánykötete a tiltások időszakában látott nyomdafestéket. A konferencián az erdélyi famennyezetek ornamentikájáról, illetve a Bánság és a Partium klasszicista kastélyépítészetéről is szó esett. A konferencia tanulságait egy tanulmánykötet őrzi majd. /Nagy Székely Ildikó: B. Nagy Margit nyomdokain. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

2009. október 20.

A Maros Megyei Múzeum, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között címmel a jeles erdélyi művészettörténész, B. Nagy Margit (1928–2007) emlékére szervezte meg a konferenciát a Kultúrpalotában. B. Nagy Margit életét és munkásságát Kovács András művészettörténész, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány elnöke ismertette. Sokáig Erdély egyetlen magyar művészettörténésze volt 1948 után, aki az Entz Géza iskolájához tartozott, a Bolyai Tudományegyetemen, majd az Erdélyi Történeti Intézetben volt kutató. Folytatta a művészettörténeti kutatásokat, amit Entz Géza, László Gyula, Bíró József kezdett el. Fő szakterülete az épített örökség kutatása volt, ezen belül sikerült azonosítania az erdélyi barokk mesterkört. Férje Benkő Samu művelődéstörténész, a fia Benkő Elek régész-művészettörténész. /Antal Erika: B. Nagy Margitra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998