udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdely FM

2007. március 22.

Kisebbségi körülmények között népszerűtlen dolog egy alapvetően örömteli híren fanyalogni: új magyar rádióval színesedhet a romániai magyar paletta. A május végén rajtoló Erdély FM megálmodói korszerű hangvételű és eszköztárú műsorokat ígérnek. Azonban a függetlenség illúziójában dolgozó kereskedelmi rádiók tulajdonosi és szakmai köre könnyen azzal találhatja szemben magát, hogy erőteljesen ideológiai műsorokat akarnak adni. Ez ellen nem lehet érv, tekintve, hogy az RMDSZ hathatós közreműködése kellett mindehhez. A megoldás: az önmegtartóztatás. Bölcs önfegyelemmel megelőzhető, hogy a szakmaiságukat és függetlenségüket féltő kis rádiókkal szemben zsarolási késztetést érezzen a Nagy Testvér. /Csinta Samu: Kakukkrádió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2007. március 22.

Új erdélyi rádióstúdió indítását tervezi az RMDSZ által az Erdélyi Magyar Televízió működtetésének céljával 2004-ben létrehozott Janovics Jenő Alapítvány. Kelemen Attila, a projekt megbízott felelőse elmondta: a marosvásárhelyi stúdió kialakítására az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvánnyal köt szerződést a Janovics Alapítvány. A projekt keretében a Communitas 200 ezer lejt fordít a stúdió műszaki berendezésének beszerzésére és infrastruktúrájának kiépítésére, a rádió működésének biztosítására pedig évente további 400–500 ezer lejt szánnak. A berendezés a Communitas tulajdonát képezi majd, a Janovics Alapítvány pedig teljes körű, díjtalan használati jogot kap a különféle eszközök igénybevételére. Kelemen szerint az, hogy a projekt kezdeményezője az RMDSZ, nem jelenti azt, hogy a rádió a politikai propaganda eszköze lesz. Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány egyik alapító tagja a Krónikától értesült az Erdély FM létrehozásának tervezetéről. Felháborítónak tartja, hogy közel egyéves szünet után, 2006 decemberében tartott legutóbbi alapítványi ülésen egyáltalán nem volt szó produkciós rádióstúdió létrehozásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az alapítvány mára kizárólag az RMDSZ kézi irányítású érdekérvényesítő eszköze lett. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 őszén meghívásos pályázaton kapott 300 millió forintot az erdélyi egész napos magyar televízió létrehozására. 2005. december 15-én elfogadott határozatával a Gyurcsány-kormány beleegyezett abba, hogy a 300 millió forintot az eredeti tervektől eltérően erdélyi magyar rádióhálózat létrehozására és televízióstúdiók támogatására fordítsák. Sem Rostás-Péter István, a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának főszerkesztő-helyettese, sem pedig Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője nem tud semmiféle megkeresésről az Erdély FM részéről. Irsay Miklós projektvezető /Paprika Rádió, Kolozsvár/ információi szerint az Erdély FM hírügynökségi szerepet töltene be. „Bennünket megkeresett Kelemen Attila. Bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk az Erdély FM-mel, de konkrét idősávokról még nem esett szó” – mondta el Erdei Róbert, a City Rádió /Szatmárnémeti/ társtulajdonosa és kereskedelmi igazgatója. A Partium Rádió /Nagyvárad/ főszerkesztőjét két-három hete néhány perces beszélgetés erejéig keresték meg, és tájékoztatták az induló Erdély FM terveiről, konkrétumokról azonban nem esett szó. „Öntől hallok erről először” – reagált a Krónika megkeresésére Nagy István, a Gaga Rádió /Marosvásárhely/ igazgatója. Balázs Árpád, a Príma Rádió /Székelyudvarhely/ felelős szerkesztője elmondta: nem értesült az induló új rádióról, és senki sem kereste fel a műsorajánlattal. Kovács Zsolt, a Sláger Rádió /Sepsiszentgyörgy/ felelős szerkesztője elmondta: nem keresték meg ezzel az ajánlattal. „Hallottam az új rádióról, de hivatalosan még nem kerestek meg minket” – nyilatkozta Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FM főszerkesztője. /Hangol a Nagy Testvér. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2007. március 23.

Erdély FM néven rádióstúdió indul el még ebben a hónapban Marosvásárhelyen, kezdeményezője a Janovics Jenő Alapítvány, finanszírozója pedig a Communitas Alapítvány. Nagy Zsolt miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány elnöke Kelemen Attilát, a Transindex hírportál kiadójának igazgatóját kérte fel a projekt levezetésére. Arra a kérdésre, hogy az alapítványnak nem kellett volna-e pályázatot kiírni, a miniszter elmondta: nem volt mit pályáztatni, mert még csak koncepcióról van szó. A stúdió beindításának hírére a romániai magyar szakmabeliek egy része sérelmezte, hogy a beinduló stúdió „pártrádió” lesz, ugyanis a Janovics Jenő Alapítványt az RMDSZ vezető politikusai hozták létre. Nagy Zsolt a vádakra úgy reagált: ezeket azok terjesztik, „akiknek már van tapasztalatuk pártsajtó működtetésében”. Kelemen több rádiós kollegával egyeztetett már a koncepcióról. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke szerint aggodalmas, hogy üzleti tervet nem lát, nem tudja, miből fog az Erdély FM a Communitastól kapott összegeken kívül gazdálkodni. /G. E. : Koncepciós Erdély FM. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2007. március 27.

Hamarosan indul az Erdély FM rádiós produkciós iroda. Egyelőre még nincs meg a saját frekvencia, az Erdély FM ingyenesen átvehető hanganyagokat fog kínálni a többi erdélyi rádió számára. Ez a rádiós produkciós iroda nem „váltja ki” az erdélyi televízió tervét, mint ahogy az egész napos, Erdély-szerte sugárzó romániai magyar rádiót sem, szögezte le Kelemen Attila projektvezető. Az Erdély FM-et azzal vádolják, hogy ez a projekt lényegében az RMDSZ pártrádiójának létrehozását célozza. Kelemen Attila ezt cáfolta, mondván, nem fog engedni a politikai nyomásnak. Takács Csaba Communitas elnöki minőségében kifejtette, amennyiben a projekt szakmailag bizonyít, támogatni fogják. Kelemen bízik benne, hogy két hónap múlva már az első műsorok legalább online hallgathatók lesznek, és aztán fokozatosan beépülnek a helyi frekvenciák műsoraiba. Rostás-Péter István, a kolozsvári rádió alelnöke a sajtóból értesült az Erdély FM projektről. A közszolgálati rádiókra vonatkozó törvények értelmében nem tartja valószínűnek, hogy a kolozsvári rádió hanganyagot vegyen át az Erdély FM-től. /Kiss Bence: Erdély FM – az erdélyi magyar tévé előfutára? Beszélgetés Kelemen Attila projektvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2007. április 3.

Rádiós feladatra készül Stanik István, a Scripta Kiadó és az Új Magyar Szó vezetője. Stanik István lehet az RMDSZ ernyője alatt megalakuló Erdély FM rádió egyik vezetője. Ezt az értesülést az érintett nem kívánta megerősíteni, de sejtette, hogy változások következnek életében. „Ezek csütörtökön válnak nyilvánossá. Akkor szívesen elmondom a részleteket” – nyilatkozta Stanik. A médiaszakember küszöbönálló rádiós megbízatását Verestóy Attila, a Scripta Kiadó többségi tulajdonosa lebegtette meg. A Krónika március 22-i számában számolt be arról, hogy az RMDSZ-közeli Janovics Jenő és Communitas Alapítvány finanszírozásával elkezdődött egy erdélyi magyar rádió szervezése. „Nem tudok arról, hogy Staniknak köze lenne az Erdély FM-hez” – nyilatkozta Kelemen Attila projektmenedzser, aki Stanikot szakmailag bátor és innovatív, politikailag viszont túlságosan elkötelezett kollégának tartja. /Beejtőernyőzik Stanikot? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2007. április 6.

Nem a szerveződő Erdély FM rádió, hanem a román közszolgálati rádió bukaresti magyar és német szerkesztősége élén folytatja munkáját Stanik István. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó igazgatója, az Új Magyar Szó napilap igazgató-főszerkesztője elmondta: több évtizedes újságírói pályafutása során eddig csak az írott sajtóban tevékenykedett, de megítélése szerint, a rádiózás csak technikai kérdésekben különbözik az írott sajtótól; e technikai tudás pedig hamar megszerezhető. Stanik a Majtényi Ágnes nyugdíjazásával megüresedett igazgatói tisztséget foglalja el, egyelőre ideiglenesen. A Krónika korábban azt valószínűsítette, hogy Stanik a Communitas és a Janovics Jenő Alapítvány finanszírozásával induló Erdély FM vezetője lesz. /Gazda Árpád: Médiátigazolások Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2007. május 18.

Bardocz Sándor, az RTV Kolozsvári Stúdiója Nemzetiségi Szerkesztőségének főszerkesztője kétségeit fogalmazta meg, hogy az Erdély FM-rádióprojekt közszolgálati lenne, hogy megkapta volna a nyilvánosságot, hogy kikérte volna a szakemberek véleményét, hogy a rádióprojekt valóban párt-, illetve érdekvédelmi szövetségtől független lesz. /Bardocz Sándor, az RTV Kolozsvári Stúdiója Nemzetiségi Szerkesztőségének főszerkesztője: Erdély FM – gyakori kétségek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

2007. május 18.

Lázadoznak a civil szervezetek Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljhatalma ellen, főleg mert a budapesti és a bukaresti kisebbségi támogatásokról is egyedül dönt. A magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek, valamint a budapesti kormány képviselőinek részvételével megtartotta alakuló ülését február végén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette Regionális Egyeztető Fórum. Ezután megkezdték a pályázatok kiírását. „Kliensrendszer alakult ki, az erdélyi civil szervezetek aszerint kapnak pályázati pénzeket, hogy mennyire támogatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzéseit” – vázolta a helyzetet Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa április 20-án állásfoglalásban nehezményezte, hogy létfontosságú területekre (ifjúság, mezőgazdaság, nem szakkönyvek kiadása) nincs pályázati kiírás, s „elfogadhatatlanul kevés” összeget irányoznak elő például az egyházakra, vagy hogy nincs lehetőség az uniós pénzek lehívásához szükséges önrész megpályázására, miközben a civil szervezetek 95 százaléka ezt képtelen letenni az asztalra. A külön ifjúsági keret megszüntetése a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét is váratlanul érte. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az állásfoglalásra válaszul Kolozsváron kijelentette, azok számára idegen az új nemzetpolitika, „akik etnobizniszben gondolkodnak”. Bodó ezt úgy kommentálta a HVG-nek, hogy Törzsök „Erdélybe exportálja a magyar politika gondjait, mert éppen Magyarországon létezik etnobiznisz”, és „cinizmus ennek emlegetése”, amikor a civileket oda sem engedik a tárgyalóasztalhoz. Az RMDSZ, egyedül dönt a Bukaresttől idén kapott 265 millió forintnak megfelelő lej sorsáról. Rossz nyelvek szerint az RMDSZ közpénzt pumpál a politikáját támogató lapoknak, hisz a legtöbbet, 57,5 millió forintnyi lejt a sajtó kapott, miközben művelődésre 45 millió, ifjúsági célokra 26,8 millió, szociális pályázatokra pedig mindössze 11 millió forintnyi lej jutott. Szembetűnő, hogy a Verestóy Attila szenátor, Communitas-kurátor birtokolta Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és Erdélyi Riport hetilap összesen 3,3 millió forintnyi lejt kapott. Az RMDSZ-ellenes, sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapnak csak némi morzsa jutott, a szövetséggel szemben ugyancsak kritikus kolozsvári Krónika napilapnak pedig, forráshiányra hivatkozva, egy lejt sem ítéltek meg, ahogy a megszűnés határára sodródott Erdélyi Napló hetilapnak sem. „Az elvük, hogy aki nincs velük, ellenük van” – mondta a HVG-nek Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Sokan fanyalognak amiatt is, hogy a szintén a Communitas által finanszírozandó, várhatóan júniusban induló Erdély FM rádió a dugába dőlt Erdélyi Magyar Televízió számára Budapestről átutalt 300 millió forintot is megkaparintotta. Az erdélyi magyar média ezt csak RMDSZ-rádiónak becézi, Bodó szövetsége panaszlevelet írt Gyurcsánynak, de csak egy udvarias választ kapott, aminek az a lényege, hogy a pályázatok elbírálásába Budapestről nem szólnak bele. A megoldás a civil szervezetek szélesebb körű bevonása lenne. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a Communitas kuratóriumának tagja a HVG-nek csak annyit mondott: hajlandók tárgyalni erről. /Irházi János / Kolozsvár: Harc a kisebbségi pénzekért Erdélyben − Egy a buksza! = Heti Világgazdaság, május 19./

2007. május 28.

A politikai alapon történő pénzelosztás volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tisztújítással egybekötött szovátai közgyűlésének visszatérő motívuma. A felszólalók közül többen is bizalmatlanságuknak adtak hangot az Erdély FM rádióadó létrehozásának és támogatásának körülményeivel kapcsolatban. Reagálásában Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány sajtó szaktestületének elnöke többnyire kitérő válaszokat adott. Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke szerint a médiaműhelyek képviseletét nem a MÚRE-nak, hanem a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének (RMLE) kell ellátnia. Ambrus javasolni fogja, hogy a MÚRE lépjen ki a Communitas Alapítvány sajtó-szaktestületéből, és helyét adja át a lapkiadók egyesületének. /Szucher Ervin: A MÚRE kilépne a Communitasból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./ Újabb három évre Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választotta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének a közgyűlés. A szovátai tisztújítás további eredménye: ügyvezető maradt Karácsonyi Zsigmond (Népújság), írott sajtóért felelős alelnök Makkay József (Erdélyi Napló), audiovizuális alelnök László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) lett. A szakmai-oktatási szakbizottságot Simonffy Katalin (Román Televízió), a sajtójogi- és érdekvédelmi szakbizottságot Mózes Edit (Népújság), a gazdasági szakbizottságot Bálint Zsombor (Népújság), a médiapolitikai szakbizottságot Csép Sándor (nyugdíjas), a szociális és tagságkezelő szakbizottságot Vajda György (Népújság) vezeti a következő három évben. /P. L. Zs. : Részben új vezetőség az újságíró egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./ Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elmondta: áldatlan helyzet alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyában. Az RMDSZ-t bíráló romániai magyar lapok kegyvesztetté válnak, sem közalapítványi támogatást nem kapnak, sem az RMDSZ-től függő reklámmegrendelésekhez nem jutnak hozzá. Csép Sándor szintén kritizálta az RMDSZ-nek az audiovizuális sajtót uralni próbáló törekvéseit. /MÚRE-közgyűlés Szovátán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

2007. július 14.

A tusnádfürdői EU-tábor második napjának témája a média és politika viszonya volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke elmondta: a sajtószabadság csakis korlátok között működhet. A törvény szabályozhatja azt, hogy mi kerüljön be egy műsorba és mi ne, a műsor megszerkesztésébe viszont már nincs beleszólása. Gáspárik szerint három tényező döntő módon befolyásolja a sajtószabadságot: lényeges, hogy kik állnak a média tulajdonosi körében; fontos ugyanakkor a technológiai, műszaki felkészültség, mint ahogy a szakmai felkészültség is mérvadó. Kelemen Attila az Erdély Fm igazgatója A média mint manipulációs eszköz címmel tartott előadást. Anekdotákkal fűszerezett beszéde a sajtó negatív oldalára mutatott rá: a „féligazságok tőzsdéjének” nevezte a sajtót, amelynek hihetetlen játéktere van. Bár sokan úgy vélik, hogy a politikum befolyásolja a médiát, Tamás Sándor képviselő azt bizonygatta, hogy ez épp fordítva van: a politikusok azok, akik alkalmazkodnak a sajtóhoz, félnek ennek hatalmától, a sajtószabadságtól. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a politikusok és sajtósok egymásra vannak utalva. Kádár Magor, a BBTE oktatója a politikai marketingről, illetve a politikusok arculatáról, imázsáról tartott előadást. /Média és politika viszonya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2008. január 10.

Mivel már rendelkezik a megfelelő gyártási kapacitással, önálló frekvencián sugározná műsorait Marosvásárhelyen az Erdély FM rádió. A produkciós irodát működtető Janovics Jenő Alapítvány (JJA) kuratóriuma elfogadta az adó 2007-es tevékenységéről szóló beszámolót, és határozatot hozott az iroda továbbfejlesztéséről. Szóba került az Erdélyi Magyar Televízió megvalósítási terve is. Az elfogadott terv kivitelezését egy békéscsabai televíziós szakemberekből álló csoportra bízná az alapítvány, a stúdió pedig ugyanabban az ingatlanban kapna helyet, amelyben az Erdély FM produkciós iroda működik. A Predeal utcai, 678 négyzetméter összfelületű ingatlan felújításával lehetővé válik, hogy korszerű rádió- és televízióstúdió működjön itt. A televízió a 2008-as év második felében kezdheti el a sugárzást. Az Erdélyi Magyar Televízió megvalósításáról 2003. november 14-én, Budapesten folytatott tárgyalás során született megállapodás Markó Béla és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. /Incze Vanda: Saját frekvencián az Erdély FM. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2008. január 12.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere az Erdély FM kérdéseire válaszolva reagált Csutak István felvetésére. A csíkszeredai elöljáró szerint meg kellene szüntetni a két székelyföldi megyét: népszavazással kellene egybevonni Hargita megyét és Háromszéket. Ráduly igazat adott a vitaindítónak abban, hogy még kialakulóban sincs egységes székelyföldi jövőkép, fejlesztési elképzelés, a városok között ma még rivalizálás van, továbbá a megyei és a helyi önkormányzatok is, ez nem segíti a székelyföldi régió kialakulását. /Székely modernizáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

2008. január 22.

A Transindex, az Erdély FM és a Jakabffy Alapítvány által szervezett zártkörű beszélgetésen folytatódott a vita az erdélyi magyarság modernizációjáról, melyet Csutak István Székek földje – Székelyföld? /Szabadság, jan. 8./ című írása „élesztett fel”. A beszélgetésen – többek közt – jelen volt a vitát elindító Csutak István, volt integrációs államtitkár, továbbá Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője, Horváth István szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetője, Kelemen Attila, az Erdély FM igazgatója, Kiss Tamás szociológus, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai kutatócsoportjának vezetője, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Salat Levente politológus és Székely István politológus. Csutak István elmondta: önmagunk átértékelése és újrafogalmazása a cél. Szerinte napjainkban Székelyföldön nem a tudás viszi előre a dolgokat, hanem az úgynevezett „komaság”. Bíró A. Zoltán „a modernizációt életfeltételek változásához szükséges keretfeltételek megteremtéseként” határozta meg. Horváth István úgy vélte, a romániai magyarság cselekvési logikákat sajátított el, a modernizáció pedig éppen ezekről a logikákról, felfogásmódokról szól. A modernizáció a változás folyamatossága. Salat Levente kiemelte: a kisebbség modernizációjának gondolata nem zárható el a környezettől, ez már a többség problémája is. László Attila úgy gondolja, az erdélyi magyarság tekintetében nem igazán beszélhetünk modernizációról. Székely István szerint most kezd felnőni egy olyan generáció, amely tudja, milyen társadalomban akar élni, ugyanakkor felelősségvállalásra képes. Bíró A. Zoltán a felelősség vonatkozásában az intézményteremtés lehetőségének hiányát emelte ki. /Kerekasztal a társadalmi modernizáció kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2008. február 20.

Zajlanak a munkálatok a készülő Erdélyi Magyar Televízió marosvásárhelyi, Predeal utcai háza táján. Közben a szomszéd helyiségekben az egyelőre produkciós irodaként működő Erdély FM különböző rádióadókon elhangzó műsorai készülnek. A tervek szerint az év közepéig megkezdenék a sugárzást. A tévé létrehozásával megbízott Janovics Jenő Alapítvány (JJA) munkatársai óvatosan bánnak az információszolgáltatással, mint kifejtették, ez ügyben érdemben csak a szervezet elnöke, Nagy Zsolt nyilatkozhat. Az Erdélyi Magyar Televízió megvalósításáról 2003. november 14-én, Budapesten folytatott tárgyalás során született megállapodás Markó Béla RMDSZ-elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. A tévé a Hodgyai Géza gyergyószentmiklósi médiavállalkozó 70 százalékos és Hodgyai Edit 30 százalékos tulajdonában levő Entel Kft. nevére bejegyzett, kihasználatlan frekvencián sugározna. „Még nem tisztázódott teljesen a feladatköröm, de az bizonyos, hogy nem én fogom vezetni a televíziót” – szögezte le Szepessy Előd, az alapítvány igazgatója. Az általa vezetett kolozsvári székhelyű Janovics Jenő Alapítvány háttérintézmény, mely hazai és magyarországi pályázatok útján tartaná fenn a televíziót. Ugyanez a szervezet működteti az Erdély FM rádióprodukciós stúdiót is, melynek vezetője, Kelemen Attila Ármin sem tud sokkal többet. Bizonytalanság övezi Szudár László békéscsabai tévés menedzser státusát is. Nagy Zsolt kifejtette, bár szerződést még nem kötöttek, mindenképpen számítanak a magyarországi szakemberre. /Szucher Ervin: Rajt előtt az erdélyi tévé. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2008. június 17.

Június 16-tól elkezdte egész napos tesztadását az Erdély FM rádió, amit egyelőre csak interneten keresztül lehet hallgatni. A tervek között szerepel a szükséges frekvenciák megszerzése. Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány elnöke arról tájékoztatott, hogy az erdélyi magyar televízió is hamarosan elkezdi működését, eddig 15 személyt alkalmaztak, a szóráshoz szükséges valamennyi hatósági engedélyt már beszerezték. Az Erdély FM tavaly augusztusban kezdte el működését produkciós irodaként. Az adások a www.erdelyfm.ro honlapon érhetők el. Az intézmény kezdetként a már létező, magyarul sugárzó kereskedelmi rádiókkal alakított ki partneri viszonyt. Kelemen Attila, az Erdély FM igazgatója elmondta: követendő mintának a magyarországi Radio Café-t tekintik, és olyan zenét kínálnak hallgatóiknak, amit jelenleg egyetlen romániai magyar kereskedelmi rádió sem sugároz. Célközönségüknek a 18-45 év közötti korosztályt tekintik. Elsősorban azokra a településekre kérnek majd frekvencia-engedélyeket, ahol jelenleg nem vételezhető magyar nyelvű kereskedelmi rádióadó. /B. T. : Egész napos adást indított az Erdély. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2008. szeptember 17.

A Magyar Polgári Párt (MPP) megyei tanácsosai jogi szempontból törvénytelennek, politikailag aggályosnak tartják azt a határozatot, amellyel bizottságot hoztak létre a Hargita Népe Lapkiadó átvilágítására. A Hargita megyei tanács elfogadta a tervezetet, amelynek értelmében öttagú bizottság kezd vizsgálódni a lapnál. „Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-frakció megakadályozta a Magyar Polgári Párt képviselőjének, Árus Zsoltnak a részvételét a Hargita Népe napilap ellenőrző bizottságában, ezzel egy olyan politikai döntést hozott, amelyről joggal feltételezzük, hogy a választások közeledtével a Hargita Népét RMDSZ-es pártlappá alakítják. A hazai magyar írott és elektronikus sajtó az utóbbi években szinte teljesen az egypártrendszerre berendezkedő RMDSZ ellenőrzése alá került, amely a pénzügyi támogatások kizárólagos monopóliumával rendelkezik. A Hargita Népe feletti ellenőrzés megszerzése abba a sorba tartozik, amelynek legfrissebb példái az Erdély FM rádió vagy a rövidesen induló erdélyi televízió. Felemeljük szavunkat a sajtószabadság érdekében! A magyar közösségnek joga van a szabad sajtóhoz, az egyoldalú tájékoztatás veszélyezteti a demokráciát!" – olvasható a közleményben. /Tiltakozik az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

2008. szeptember 26.

Szeptember 15-től készíti próbaadásait a Marosvásárhelyen működő Erdély TV. Naponta fél héttől 23-25 perces, élő híradóval jelentkezik a csatorna, egyelőre földi sugárzásban. Erről csak úgy szerzett tudomást a közvélemény, hogy a tévé forgatócsoportjai meg-megjelennek az erdélyi rendezvényeken. Féltik Marosvásárhelyen a vadonatúj épületben induló az Erdély Tévét a sajtótól, ezt tapasztalta az Új Magyar Szó riportere, amikor az Erdély TV szerkesztőségébe próbált bejutni, itt székel az Erdély FM rádió is. A szerkesztőség a legkorszerűbb körülmények között működik. Nagy Zsoltnak, a tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnökének az engedélyére volt szükség ahhoz, hogy a lap munkatársa Szepessy Előd igazgatóval beszélgethessen. Hat szerkesztő-riporter és nyolc operatőr az Erdély TV jelenlegi csapata, a stúdió felszerelése is teljes, valamennyi műszaki feltétel adott ahhoz, hogy indulhasson az adás. Nagy Zsolt elmondta, hátra van még a kábeltársaságokkal és a helyi stúdiókkal való egyeztetés. Tibori Szabó Zoltán, a kuratórium tagja szerint félreértésről van szó, nincs titkolnivalójuk. A televíziót működtető alapítvány kuratóriumi tagja, Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat főszerkesztője nem tud arról, hogyan halad a televízió „beüzemelése”. Az erdélyi magyar televízió létrehozásáról 2003. november 14-én, Budapesten született megállapodás Markó Béla RMDSZ-elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. /Antal Erika: Szupertitkos Erdély TV? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2008. november 13.

Az Academia Catavencu című román lap nyilvánosságra hozta a kétes hírű képviselő-, illetve szenátorjelöltek lajstromát. A listán szerepel Borbély László, mert nem hozta nyilvánosságra, ki mindenki kapott állami lakásokat, s emlékeztet arra, hogy jó két évvel ezelőtt veje, Kovács Attila (ugyancsak az RMDSZ képviselőjelöltje Brassó megyében) protekciót keresett feleségének a Transilvania Egyetem egyik vizsgáztató tanáránál. A lap szerint Boros János, Kolozs megye egyik képviselőjelötje, jelenleg alpolgármester több korrupciógyanús ügyben főszereplő, Riedl Rudolf volt Szatmár megyei alprefektust, jelenlegi képviselőjelöltet pedig azzal vádolták meg annak idején, hogy csakis RMDSZ-es polgármestereknek juttatott bizonyos állami pénzekből. A Catavencu azt írta, keveset tud a magyar jelöltek viselt dolgairól, mert a magyar nyelvű sajtó zöme a magyar politikusok tulajdonában van. Ide sorolta a Hargita Népét, is, emlékeztetve, hogy Verestóy Attila az Új Magyar Szó napilap és az Erdélyi Riport hetilap tulajdonosa, Kelemen Hunoré a Transindex internetes hírportál, irányítása alatt áll a Communitas Alapítvány által működtetett Erdély FM rádió is. A képviselői mandátumért száll versenybe Hodgyai Géza, az Új Kelet lap, valamint a FényTV, K-TV és az Extra Rádió tulajdonosa. A román lap kiegészíthető: Tamás Sándoré, a Székely Hírmondó hetilap, s Antal Árpáddal együtt birtokolják a Háromszék megyében működő rádiók zömét. Frunda György a Gaga Rádió résztulajdonosa, Eckstein-Kovács Péter szenátoré a Paprika Rádió. A Marosvásárhelyi (állami) Rádió magyar nyelvű műsorának főszerkesztője Borbély Melinda, Borbély László felesége, míg a bukaresti közszolgálati televízió munkatársa Kós Anna, Markó Béla felesége. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

2008. december 10.

A november 30-i parlamenti választásokat értékelte és az elkövetkező időszak prioritásait elemezte Székely István, az RMDSZ politikai tanácsadója Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A kerekasztal-beszélgetést a Transindex internetes hírportál és az Erdély FM szervezte. Az egyéni választókerületes rendszer nem biztosítja a mandátumszerzés kiszámíthatóságát, emiatt a törvényt minden bizonnyal meg fogják változtatni – mondta Székely István. Porcsalmi Bálint úgy vélekedett: az RMDSZ nem fogja támogatni a kétfordulós rendszer bevezetését, mert abból legfennebb a PSD és a PD-L kerülhet ki győztesen: még a jelenleginél is nagyobb arányban viheti el a mandátumokat. Kiss Tamás úgy véli, csak a tömbmagyarság két megyéje, Hargita és Kovászna megye profitálhat a kétfordulós egyéni választókerületes rendszer bevezetéséből, hiszen csak itt lehet több, magyar többségű választókerületet kialakítani, függetlenül attól, hogy az RMDSZ éppen kormányon van, vagy nincs. Székely István az egyéni választókerületes rendszer hátrányait ecsetelte: azáltal, hogy senki nem értette pontosan az új rendszer lényegét, és hogy az állampolgárok csak állandó lakhelyükön szavazhattak, növelte a távolmaradást itthon és külföldön egyaránt. A külföldi választókerületekben élő román állampolgároknak mindössze egy százaléka szavazott. Az alacsony részvétel politikai okairól pedig mind a magyar, mind pedig a román politikai elitnek el kell gondolkodnia – vélte Kiss Tamás. Kiss Tamás az RMDSZ-re leadott voksok területi elosztására vonatkozóan elmondta: a magyarok választási részvételének tekintetében öt kategória létezik. Szilágy megye vezet 54,7 százalékkal, ezt követik 40 százalék körüli aránnyal az „ütközőzóna-megyék” (Maros, Bihar és Szatmár), a harmadik kategóriába pedig Beszterce, Hargita és Kolozs megye tartozik 35 százalékkal. A negyedik helyre sorolható Brassó, Fehér, Máramaros és Arad megye, ahol a szavazásra jogosult magyarok 30-35 százaléka járult az urnákhoz november 30-án. A rangsorban Kovászna, Szeben, Krassó-Szörény és Temes megye az utolsó helyen tartózkodik. Székely István elmondta: míg ’90-ben, ’92-ben és ’96-ban Kovászna és Hargita megyében volt a legnagyobb a részvétel, 2000-től kezdődően ez a trend megváltozott. Ezeknek az adatoknak a birtokában újra kell gondolni a választásokról való távolmaradás okát – mondta Székely. /Ferencz Zsolt: Nem érezték a választások tétjét a szavazópolgárok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2008. december 11.

A marosvásárhelyi Erdély FM és a szatmárnémeti City Rádió került ki győztesként az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) által három hónappal ezelőtt meghirdetett frekvenciaversenyen. A 34 helyre mintegy 200-300 rádióadó pályázott, köztük három magyar rádió, a nyerteseken kívül a nagyváradi Mária Rádió is pályázott, sikertelenül. Az eredményeknek megfelelően az Erdély FM kilép az éterbe, ősztől elő adásokkal jelentkezik, a City Rádió pedig új szerkesztőséget hoz létre Zilahon. Az Erdély FM-nek jelenleg 16, folyamatosan dolgozó munkatársa van, saját műsorokat készítenek, illetve olyanokat, amelyeket a kisebb kereskedelmi adók játszanak le. Turós Lóránd, a City Rádió stratégiai igazgatója elmondta: a frekvenciabővülés lehetővé teszi, hogy szerkesztőséget nyissanak Zilahon, ahol a City Rádió lesz az első magyar nyelvű rádióadó. /Antal Erika, Fleischer Hilda: Frekvencia „mázlistáknak”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2009. február 4.

Jövő héttől a Budapest körzetében sugárzó Radiocafe 98.6 hallgatóihoz is eljut a marosvásárhelyi Erdély Fm. Műsorcserében állapodtak meg. A Radiocafe 98.6 célcsoportja a 24-48 év közötti hallgatóság. Műsorainkkal olyan dinamikus, élő imázst igyekszünk kialakítani bennük az itteni magyarságról, amely ellenpontja a Duna Televízió által formált, dokumentum jellegű Erdély-képnek – mondta Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM igazgatója. /Nagy Székely Ildikó: Randevú a hang hullámain. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

2009. május 14.

Május 18-án, a 97,1-es frekvencián kezdi el földi sugárzását a Marosvásárhelyen működő Erdély FM rádióadó, „A bizalom hangja”, ahogyan a rádió meghatározza magát. Az egész nap sugárzó erdélyi magyar rádióként elképzelt médiaintézmény egyelőre csak Marosvásárhelyen szerzett frekvenciát, de az üzemeltetők reményei szerint év végéig más településeken is vételezhető lesz az Erdély FM. Az RMDSZ által létrehozott Janovits Jenő Alapítvány rádiója elsősorban azt a mintegy húsz százalékra becsült hallgatói réteget célozza meg, amely Kelemen Attila Ármin igazgató szerint a társadalom dinamikus szféráját képezi. Az RMDSZ-közeli Janovits Jenő Alapítvány által korszerűen felszerelt stúdiókban a rádió fiatal munkatársai dolgoznak. Kelemen Attila Ármin elmondta, számos magyarországi és nemzetközi modellt tanulmányoztak. Kelemen, aki korábban Erdély legismertebb hírportálját, a Transindexet vezette, hangsúlyozta, hogy az igényes hallgatókat célozták meg. A délutáni órákban Kultimátum címmel művelődési magazin készül, ezt követi a Cafe Vásárhely anekdotákkal tűzdelt élő beszélgetőműsor. Kelemen a zenei műsorokról: „urbánus hangzású, kellemes, meleg zenét igyekszünk sugározni. ” A Csalóka napfény keretében neves történészek segítségével Erdély múltját igyekeznek bemutatni. /Szucher Ervin: Az aktív réteget célozza meg az Erdély FM. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2009. május 18.

„A gazdasági válság veszélyezteti a sajtót, és ez Hargita megyére fokozottan érvényes” – figyelmeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a megyei önkormányzat üléstermében tartott kerekasztal-megbeszélésen. A rendezvényt a Project on Ethnic Relations (PER) és az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) szervezte, a Hargita Népe napilapban korábban megjelent, Liberálisok című, György Attila által jegyzett cikk nyomán kialakult közéleti vita szolgáltatott hozzá apropót. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a magyar nyelvű írott sajtó komolyságát, megbízhatóságát, profizmusát emelte ki a román sajtóéval szemben. Ennek ellentmondott a jelen lévő magyar sajtósok többsége, akik ugyanakkor azt is sajnálatosnak tartották, hogy a román és a magyar média közötti kommunikáció a szándékok ellenére minimális maradt. A kerekasztal-megbeszélésen többen – köztük Kelemen Attila Ármin, az Erdély FM rádió igazgatója és Sipos Zoltán, a Transindex hírportál felelős szerkesztője Borboly Csaba tanácselnököt vonták felelősségre amiatt, hogy a szerintük a gyűlöletbeszéd fogalmát kimerítő, a megyei önkormányzatnak alárendelt kiadó által működtetett Hargita Népében megjelent György Attila-írás kapcsán kétértelműen viszonyult a kérdéshez. Eközben – a sajtószabadság témakörében tartott konferencián – a házigazda Borboly Csaba tanácselnök hordozható számítógépén zavartalanul láttamozta a Hargita Népe május 18-i lapszámának nyomdakész oldalait. /Sajtószabadság, hargitásan. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2009. június 19.

Minek tulajdonítható a 2009-es európai parlamenti választásokon a jobbközép pártok megerősödése? – ezzel a kérdéssel indította a beszélgetést a moderátor, Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál főszerkesztője az Erdély Fm és a Transindex szervezésében tartott kerekasztal-beszélgetésen. Szász Alpár Zoltán politológus úgy vélte: gazdasági válság idején a szociális elkötelezettségű baloldalnak jobban kellett volna szerepelnie. Ez azonban nem történt meg. A bal–jobb arány a jobboldal irányába tolódott el. A baloldali kormánypártok nagy veszteségeket szenvedtek, a jobboldali kormánypártok vesztesége lényegesen kisebb volt. A liberális bevándorlás-politika iránti egyre nagyobb ellenérzés. Szász Alpár a Jobbikot nem tartja fasiszta pártnak. Székely István Gergő politológus szerint leginkább Orbán Viktor, a Fidesz pártelnöke lepődhetett meg a Jobbik eredményén. Szerinte a sikerhez a két kormánypárt, az SZDSZ és az MSZP negatív kampánya is hozzájárult. „Magyarországon az EP-választásokat a proteszt-szavazatok határozták meg”, vélekedett Székely István. A Jobbik azokon a településeken szerezte meg a legtöbb szavazatot, ahol korábban a baloldali pártokra szavaztak, illetve ahol a legmagasabb a romák aránya. /Ferencz Zsolt: Paradoxon: jobboldali előretörés gazdasági válság közepette. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2009. július 28.

Sepsiszentgyörgynek nem volt szerencséje a helyi televízióval. Míg élt Szalló László, és vállalkozásai jövedelméből fedezte a Selectronik tévéstúdiójának személyzeti és műszaki költségeit, sikerült megteremtenie egy elfogadható városi televíziót. A 2004-es választások idején a független helyi tévé zavarta a magyar politikusokat, Albert Álmos polgármester, az RMDSZ akkori elnöke intézkedett, később megszabadult a helyi tévét akkoriban sikeresen vezető Erdély Andrástól. Albert Álmos polgármester az üzletemberekkel, Média 3 nevű alapítványukkal nekifogtak a helyi televíziózásnak. Egy ideig egymást váltották az igazgatók. Embereiknek nem volt sem szakmai ismeretük, pénzt sem voltak hajlandóak e célra áldozni, így az egészet átadták Kereskényi Áron média szakon frissen végzett fiatalembernek. Ez lett az Aktív TV. Az elavult felszerelést kicserélték, valamennyi pénzt is szivattyúztak bele, a dolgok mégsem mentek. Az Aktív TV minden volt, csak helyi televízió nem. Végül a Média 3 Alapítvány tagjai feladták. Ez év első felében eladták a licencet Eduard Bogdan kolozsvári médiavállalkozónak. Bogdan rájött: a székelyföldi tévépiac szabad, évekkel korábban Csíkszeredában, idén Sepsiszentgyör-gyön vetette meg lábát. Egy ideig Székely TV néven futtatta vállalkozásait, majd Klub Tévé néven sugároz primitív, igénytelen műsort. Albert Álmos több mint másfél évtizedes polgármesteri regnálásának kudarcai közé besorolhatja a helyi magyar televíziózás felszámolását is. Az audiovizuális tanács honlapja szerint Sepsiszentgyörgy városában még van két tévélicenc. Egyik a bukaresti Antena 1 társaságé. Ők valamikor másfél évtizeddel ezelőtt próbálkoztak egy stúdió beindításával, de régen feladták. Műsorszórási joga van az Antal & Tamas Kft. -nek, de a tulajdonosok átadták licencüket az Erdély FM-nek. Az Erdély FM a Janovics Jenő és a Communitas Alapítvány tulajdona, s jó öt esztendeje próbálkozik a rádió mellett az erdélyi magyar televíziót is tető alá hozni. Egyelőre nem nagy sikerrel. A sepsiszentgyörgyi városi televízió megszűnt. /Simó Erzsébet: Isten veled, helyi televízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

2009. augusztus 18.

Székely Csaba marosvásárhelyi író, az Erdély FM munkatársa nyerte a BBC nemzetközi rádiójáték pályázatának legjobb európai drámáért járó díját Do You Like Banana, Comrades? című művével. A darab főszereplője egy londoni elmegyógyintézetben meséli el emlékeit a rendszerváltás előtti és utáni Romániáról. A BBC World Service és a British Council közös pályázatát kétévente hirdetik meg két kategóriában: angol anyanyelvű-, illetve az angolt idegen nyelvként használó szerzők számára. /Székely Csaba kapta a legjobb európai drámáért járó elismerést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998