udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi 4. Hadsereg

1992. július 13.

Az Erdélyi 4. Hadsereg tábornoka, Cheler nyíltan támogatja a Vatra Romaneasca szervezetet. Júl. 13-án Marosvásárhelyen katonai teherautóval szállíttatta a nyomdai papírt a Vatra Romaneasca városi székházába. /Evenimentul Zilei (Bukarest), júl. 15., MTI/

1993. május 4.

Funar kolozsvári polgármester a városi tanács ülésén kijelentette, hogy a magyar hadsereg még a 4. Erdélyi Hadsereggel sem tudna megküzdeni, nemhogy az egész román haderővel. /Németh Júlia: Tizenegymillió egy népszavazásért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1994. szeptember 5.

A román politika kulcskérdéseit vizsgálták meg Budapesten, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjában. Románia középhatalmi státuszra törekszik. Két irányzat csapott össze: az egyik Moldova visszaszerzésére, balkáni regionális dominanciára törekvés, Európától elzárkózás, a másik az Európához fölzárkózás, amely a Nagy-Románia törekvéseknek visszafogottabb színezetet kíván adni. Melescanu vezetésével az "európaibb" irányzat került fölül. Nagy-Románia megteremtésének szándéka változatlan, de átmenetileg a külpolitika második vonalába került. Magyarország gazdasági megerősödésétől félnek, mert attól tartanak, hogy Erdély védtelen lesz a magyar tőke behatolásától. Románia gazdasági kettészakadásától is félnek, mert a Kárpátoktól délre eső részen a török és görög tőke dominanciája kezd kialakulni. Az MDF-kormány a magyar kisebbség radikális szárnyát bátorította. A kormányváltozással megszűnt a radikálisok kisebbségi bátorítása, első helyre az államközi kapcsolatok javítása került. Mintha visszakerülne Tőkés László a képbe. Ennek az az oka, hogy a radikálisokon kívül nincs más partner Budapest számára. - Az erdélyi 4. hadsereget megerősítették. Az államközi kapcsolatok enyhülhetnek, a két nemzet közötti viszony nem. /Magyar Hírlap, szept. 5./

1994. október 4.

Nagyszabású hadgyakorlatot tartottak Torda város környékén. Paul Cheler, az erdélyi IV. hadsereg parancsnoka román hazafias kiadványokat ajándékozott a vendégeknek, köztük a magyar küldöttségnek. Az egyik könyv az erdélyi románok erőltetett magyarosításáról szólt, "a nagy egyesülés előtti, és a bécsi döntés utáni időszakban". /Új Magyarország, okt. 4./

1994. október 4.

Nagyszabású hadgyakorlatot tartottak Torda város környékén. Paul Cheler, az erdélyi IV. hadsereg parancsnoka román hazafias kiadványokat ajándékozott a vendégeknek, köztük a magyar küldöttségnek. Az egyik könyv az erdélyi románok erőltetett magyarosításáról szólt, "a nagy egyesülés előtti, és a bécsi döntés utáni időszakban". /Új Magyarország, okt. 4./

1994. október 11.

Át kell írni a történelmet, mert Kolozsvárt nem az orosz, hanem a dicső román hadsereg szabadította fel, hangzott el a város felszabadulásának 50. évfordulóját köszöntő okt. 11-i szimpóziumon. Kolozsváron a Hősök emlékművénél koszorúzott a kormány, a szenátus, a polgármesteri hivatal. Avram Iancu szobránál Funar polgármester beszélt. Megígérte, hogy jövőre állni fog a román katona alakját dicsőítő emlékmű. Jelen volt Gheorghe Tinca honvédelmi, Chiuzbaian igazságügyi miniszter és Paul Cheller tábornok, a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnoka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1995. október 4.

Iliescu elnök jelentős változásokat hajtott végre a hadsereg élén, az Evenimentul Zilei okt. 4-i száma mintegy félszáz nevet közölt a nyugdíjba, illetve tartalékállományba küldött tisztekről, köztük van 17 tábornok, egyikük Paul Cheler hadseregtábornok, a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnoka, Funarék támogatója. Nyugdíjba küldték Vasile Ionel hadtestparancsnokot, az oroszbarát szárny vezetőjét, távozik a külső hírszerzés igazgató-helyettese, Victor Nanescu hadosztályparancsnok, a szárazföldi csapatok vezérkari főnöke, a védelmi miniszter tábornoki rangú kabinetfőnöke és a bukaresti helyőrség parancsnoka. /Magyar Hírlap, okt. 5./

1995. október 10.

Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi 4. hadsereg parancsnoka okt. 10-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén tiltakozott tartalékállományba helyezése ellen. Bejelentette: mindaddig nem hagyja el parancsnoki posztját, amíg a miniszter el nem jön személyesen Kolozsvárra, és nem közli vele tartalékba helyezését. Cheler kifejtette, hogy ellenségei akarják félreállítani, élet-halál harcot fogadott mindazok ellen, akik nyugállományba helyezésében ludasok. Ezek között nevezte meg Dumitru Cioflina vezérkari főnököt, Tinca védelmi minisztert és Mircea Pascu államtitkárt /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ azonban ha kiderül, hogy Iliescu keze is benne van a döntésben, neki sem kegyelmez. A keményvonalas Cheler bírálta a román fegyveres erők reformját, a NATO békepartnerségben való részvételt, támogatja a Román Nemzeti Egységpártot és Funart. Cheler a bukaresti Adevarul szerint a román-magyar kapcsolatokról kijelentette: "Ha szükséges lesz, harmadszor is rátesszük bocskorunkat a nyugati határra." Politikai megfigyelők Cheler "lázadását" összefüggésbe hozzák a Romania Mareban nyáron megjelent "300 román tiszt" levelével, szerintük emögött Cheler és köre húzódik meg. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 11./

1996. június 5.

Reméli, hogy Magyarország és Románia egyszerre csatlakozhat a NATO-hoz, nyilatkozta Ioan Mircea Pascu védelmi minisztériumi államtitkár a bukaresti Országos Védelmi Kollégiuma nagyváradi tartózkodása alkalmából rendezett sajtóértekezleten. Ezt megelőzően a főiskola utáni katonapolitikai képzést biztosító Országos Védelmi Kollégium - Kelet-Közép-Európában az egyetlen ilyen intézmény - néhány hallgatója Romániának a jelenlegi politikai és geostratégiai környezetben elfoglalt helyzetére vonatkozó szakdolgozatát ismertette. Az értekezleten több erdélyi megye prefektusa, a hadsereg, a csendőrség, a határőrség parancsnokai, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ megyei vezetői, a polgári védelem vezérkari főnökei és más állambiztonsági hivatalok képviselői vettek részt, továbbá Ioan Rus ezredes, a Kollégium vezetője és Dorin Gheorghiu, a 4. erdélyi hadsereg parancsnoka. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

1996. október 20.

Okt. 20-án sokan elmentek Nagyenyed hírhedt börtönébe, hogy jelen legyenek a börtön templomának felszentelésén. Az egyházi méltóságokon kívül sok tábornok és vezető tisztviselői is megjelent, köztük Dorin Gheorghiu, az erdélyi IV. hadsereg parancsnoka, Ioan Chis, a Börtönök Országos Igazgatóságának vezetője és Cornel Oprea kolozsvári rendőrparancsnok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1996. október 20.

Okt. 20-án sokan elmentek Nagyenyed hírhedt börtönébe, hogy jelen legyenek a börtön templomának felszentelésén. Az egyházi méltóságokon kívül sok tábornok és vezető tisztviselői is megjelent, köztük Dorin Gheorghiu, az erdélyi IV. hadsereg parancsnoka, Ioan Chis, a Börtönök Országos Igazgatóságának vezetője és Cornel Oprea kolozsvári rendőrparancsnok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1996. október 28.

A magyar-román katonai helyzet összehasonlításáról olvashatunk, a szerzők a Fidesz tagjai. Amíg Magyarország katonai költségvetése évek óta a GDP 1,5 %-a alatt marad, addig Romániában ez az arány csaknem eléri a 3 %-ot, tehát az európai átlag /2-2,5 %/ fölötti. Vajon miért? Magyarország most csökkenti a haderő létszámát, a jövőben kezdi el a korszerűsítést, Románia előbb korszerűsít és csak azután szándékozik csökkenteni a létszámot. A hagyományos fegyverekről szóló szerződést /CFE/ mindkét ország betartja, de Románia a meghatározott limitek alá alig megy. Ennél szembetűnőbb a katonák létszáma. Magyarország a 100 ezres keretből 70 ezret tölt ki /1998-ra 60 ezret, de valószínűbb, hogy 50 ezret/, addig Románia a maga 230 ezres keretéből 210-220 ezret, és ez alá rövid időn belül nem szándékozik menni. Miért? Magyarország kivonta az összes föld-föld rakétáját a hadrendből, Románia viszont a mai napig hadrendben tartja az összes ilyen fegyverét. Ezek felhasználása a lakosság elleni terrorfegyverként jöhet szóba, amit a nemzetközi egyezmények tiltanak. Elgondolkoztató, hogy miért élvez aránytalan prioritást az erdélyi 4. hadsereg fejlesztése. - Romániában a biztonságpolitika első számú eszközének a hadsereget tekinti. - Magyarország egyoldalú bizalomerősítő intézkedéseket tesz, joggal elvárhatná szomszédaitól, hogy azokat hasonló intézkedésekkel viszonozzák. Úgy tűnik, hogy minderről a jelenlegi magyar kormány nem akar tudomást szerezni. /Gyuricza Béla-Siklós Péter: A magyar-román katonai viszony kérdőjelei. Felelős biztonságpolitikát! = Magyar Nemzet, okt. 28./

1997. október 8.

Okt. 8-án népes kíséret élén Kolozsvárra látogatott Victor Ciorbea miniszterelnök. Először a koalíciós pártok helyi vezetőivel, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és rektor-helyetteseivel folytatott megbeszélést, majd a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán és a szamosfalvi katonai körzet egységeinél tett látogatást. A találkozást követően Alexandru Farcas megyei prefektus elmondta: elsősorban a reformfolyamat helyi szinten való akadályoztatásáról tájékoztatta a miniszterelnököt. Amíg ugyanis az önkormányzati testületeket Kolozs megyében az ellenzék vezeti, a város élén a Nemzeti Egységpárt "kiemelkedő" személyisége áll, elképzelhetetlen a reformfolyamat megvalósulása. A megbeszélésen jelen levő Boros János, Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: felhívta a kormányfő figyelmét a felerősödő magyarellenes megnyilvánulásokra, Funar polgármester feszültségkeltő akcióira. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közelmúltban az Avram Iancu-megemlékezésen sem a kormány sem a köztársasági elnök nem reagált az uszító kijelentésekre, sőt a rendezvényen jelen volt a 4. Erdélyi Hadsereg egyik magas rangú képviselője, aki szintén magyarellenes kijelentéseket tett. Boros János követelte Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztésére. Ciorbea válaszában kijelentette: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy Funar törvénysértést követett volna el, aligha merülhet fel a felfüggesztése. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Victor Ciorbea miniszterelnököt a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán arról tájékoztatták, hogy a hadsereg felszerelése idejét múlta, ilyen felszereléssel nehezen lehet elképzelni az euro-atlanti integrációt. A jelen levő Constantin Degeratu, a nagyvezérkar főnöke elmondta, hogy a jövőben majd sikerül új felszereléssel ellátni a hadsereget. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1998. május 29.

Végh Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka kétnapos hivatalos látogatást tett Romániában, máj. 28-án tárgyalt Constantin Degeratu román vezérkari főnökkel. A román és a magyar hadsereg közötti együttműködés kitűnő - állapították meg a tárgyalás után tartott sajtóértekezleten. A két fél eszmecserét folytatott arról, hogyan áll a hadseregreform országaikban. Tárgyaltak a kétoldalú katonai együttműködésről, ezen belül elsősorban a román-magyar békefenntartó zászlóalj felállításának előkészületeiről, végül pedig a katonai együttműködés erősítésének új módszereiről, az észak-atlanti szövetség katonai struktúráival való együttműködés technikai módszereiről, az úgynevezett interoperabilitás megvalósításáról. Végh Ferencet fogadta Radu Vasile miniszterelnök, eszmecserét folytattak a román-magyar kapcsolatokról, a magyarországi választások után kialakult helyzetről. A kormányfő a román rádióban máj. 29-én sugárzott nyilatkozatában személyesen számolt be arról, hogy sikerült eloszlatni egy - főleg a román sajtóban felkapott - állítólagos Orbán-nyilatkozat nyomán támadt mindenfajta kételyt és megerősíteni, hogy a Fidesz jövendő kormánya tiszteletben tartja az alapszerződést. Ezt követően kifejezte reményét, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden téren fejlődni fognak a magyarországi kormányváltozás után is. Végh Ferenc tárgyalt Victor Babiuc védelmi miniszterrel is, majd előadást tartott a Katonai Tudományok Akadémiáján. /Eloszlatott gyanakvás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./ A magyar küldöttség Kolozsvárra utazott, ahol az erdélyi 4. hadsereg parancsnokaival találkozott, majd Désre látogattak, ahol a gyorsreagálású dandárt ismerhették meg. /Kolozsváron és Désen járt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2001. augusztus 15.

Aug. 15-én nemzeti öntudaterősítő céllal Kolozsvárra érkezik Adrian Nastase. A miniszterelnök a füzesmikolai kolostorba látogat, ahol ünnepi egyházi szertartáson vesz részt. A kolostori látogatás során elbeszélget az ortodox egyház helyi vezetőivel, majd a románság másik nagy Kolozs megyei búcsúhelyénél, Mihály vajda szentmihályi sírjánál imádkozik. Ezt követően az egykori hadvezér mellszobrának aranyosgyéresi leleplezésére indul. Délután pártmegbeszéléseket folytat; aug. 16-ánn Kolozsváron felavatja az Avram Iancu nevét viselő tűzoltó-kapitányságot, majd a 4. Erdélyi Hadsereg 85. évfordulójának nagyszabású ünnepségén vesz részt. /Sz. Cs.: Adrian Nastase Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998